Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-12 / 136. szám

==iiiiLyiü----------------------- /—rrrrr X XV. évfolyam, 136. szám. Szerda, 1968. június 12. Mikor lesz holnap ? — Majd talán holnap — hallom a válaszokat az üzletekben, trafikokban, cukrászdákban, amikor a Fecskét kedvelő dohányo­sok cigarettát kérnek. Mert hiánycikk lett ez a cigaretta az utóbbi idő­ben: itt-ott egy-egy büfé­ben vagy presszóban dug­nak az embernek egy-egy dobozzál. Másutt nem kapni. Közben mindenki a holnapot várja, mert a ki­szolgálók mindenütt azt ígérik: majd talán holnap. Reggel mindig úgy indu­lunk el hazulról, hogy na, ma már biztosan lesz, hi­szen tegnap ezt ígérték. Aztán a kérdésre, hogy mikor lesz, udvarias mo­soly kíséretében megint ez a válasz: majd talán holnap. Lassan zavarba jövök, mert hiába forgatom a naptáramat, úgy látszik, a holnap nem jön el. De jó lenne, ha a kereskedelem meg a Dohányértékesítő Vállalat pontosan meg­mondaná: mikor lesz hol­nap. Ülünk a hajón, és szom­jazunk, s akkor németül, oroszul és végre magya­rul is megszólal az Utas­ellátó embere: hüs üdítő italt kínál. Szokásból in­kább. mint céllal megkér­dezzük: hogy tessék mon­dani, hideg? A válasz is szokványos: — Pincehideg, kérem, mennyit adhatok? — Két üveg jaffát — mondjuk a kollégával. Aztán amikor megkós­toltuk: — Te, ez meleg. Valaki megszólal mel­lettünk: — Meleg pincében tá­rolták. Barátom faggatja a fiát, merre járt délután. A gye­rek szemrebbenés nélkül válaszol: a barátaival ült a parkban. — Vizes a fürdőnadrá­god. — De apu — szabadko­zik a gyerek. — Voltál a strandon is. Igaz? Lesütött szemmel vallja be, hogy volt. Az apja hosszan magyarázza: nem szabad hazudni. Példákat említ, hogy az egyik bá­csi is megjárta ezzel a ha­zugsággal satöbbi satöbbi. A gyerek arcán időnként mosoly szalad végig, az apja ráförmed: — Mit nevetsz? — Egyszer már mesél­ted ezt az esetet. — Na és? Üjra nem mondhatom el? — Mondd, apu, azóta is hazudott ez a bácsi? A LEZÁRT SOROMPÓ MÖGÜL... Már hallani a közeledő vo­nat dübörgését, de még ek­kor is akadnak »bátor« nők és férfiak, akik átpréselik magukat a lezárt sorompó mögötti részen, hogy ne kell­jen néhány percet várakoz­niuk. Némelyek kerékpárju­kat nyakukba emelve szalad­nak át a már csak néhány méterre levő vonat előtt. Balaton szemesen a strand­ra vivő forgalmas utat ke­resztező vasúti sorompónál tapasztaltuk ezt a hátborzon­gató esztelenséget — ott ké­szült képünk is. — Két ke­rékpárosnak már nem sike­mit átjutnia, s a lezárt so­rompó és a robogó vonat kö­zött várták meg, amíg át­juthatnak. De hasonló eset­teket látni Siófokon, Ba- toniellén. Bogláron, szinte mindenütt. Felnőttek, s »pél­dájuk« nyomán gyerekek, lépni is alig tudó öregek kockáztatják felelőtlenül éle­tüket, testi épségüket. S ezért olvashatjuk szinte naponta a tragikus hírt: »a lezárt sorompó mögül vigyá­zatlanul a vasúti sínekre lé­pett, és a közeledő vonat el­ütötte ... ÚJABB ERŐPRÓBA A szocialista üzem címért küzdenek a barcsiak Az Épületgép-javító és Gépgyártó Vállalat 7-es szá­mú gyárának barcsi telepe fiatal üzem, de gyorsan fel­nőtt Múlt évi munkája alap­ién elnyerte az élüzem címet. Nemrég rendkívüli termelési 's nácskozsson az üzem bri­gádjai szerződést kötöttek a vállalat vezetőivel a szocia­lista cím elnyerésére vonat­kozóan. Felajánlásukat a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére tették. A szerződős hangsúlyozza, hogy az üzemben működő szo­cialista brigádok eddigi ered­ményei lehetővé teszik, hogy az üzem dolgozói küzdjenek a szocialista üzem címért. Valamennyi közösség meg­ígérte, hogy tervét határidő előtt teljesíti, megtakarít 30 000 forint értékű üzemanya­got. Vállalták továbbá, hogy felülvizsgálják a jelenlegi technológiákat, s a mai köve­telményeknek megfelelően át- do'gozzák azokat; különféle oktatásban kétszázhetvenöten 'esznek részt; szélesítik az üzemi demokráciát; a brigá­dok segítik egymást — külö­nös figyelmet fordítva az új dolgozókra. A gyár dolgozói 3C30 óra társadalmi munkát végeznek, megépítik a sport­pályát, a motorkerékpár-szint, a járdát, bővítik a kerékpár­parkolót. A termelési tanácskozáson az üzem dolgozói a szerződést egyhangúlag elfogadták. Gázpalackozó üzem Kaposváron Az országban jelen léig 800 000 fogyasztó évente több mint 80 000 tonna propán— bután gázt éget el. Ezt a mennyiséget az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt ter­vei szerint 1970-ig legalább 100 000, 1974-ig pedig körül­belül 130 000—140 000 tonnára lehet növelni. Az OKGT el­határozta, hogy már 1970-ig négy új palackozó üzemet lé­tesít, mégpedig Szőnyben, Szegeden, Pápán és Kaposvár térségében. FÉLIDŐBEN A VASGYŰJTŐKAMPÁNY Ötvenöt vagon vasat adtak áss iskolások Szorosadon két mázsa tanulónként — Üdülés a legjobbaknak, pénzjutalom az úttörőcsapatoknak — A pénz egy részét Vietnamba juttatják az iskolások Május 6-án indult és június 29-én ér véget az országos vasgyűjtőkamp ány. Iparunknak igen nagy szüksége van a vashulladékra, hogy a kohók, vas­művek zavartalanul üzemelhessenek. A MÉH-vállala- tikra vár az a nagy feladat, hogy hozzávetőleg 23— 30 000 tonna vashulladékot gyűjtsenek össze. (Kercza) J Bódi Jánost, a Somogy—Za­la megyei MÉH Vállalat igaz­gatóját kérdeztük meg, ho­gyan állnak a két megyében a kampánnyal, és mit tesznek az eredmények növeléséért? — A két megyében kizáró­lag az iskolások segítségével eddig mintegy 55 vagon vas­hulladékot gyűjtöttünk, s még, körülbelül ekkora mennyiség-!! re számítunk. Az iskolások aj lakóházak környékéről szedték össze a vasat, s az átadott hulladékért 55 000 darab sors­jegyet kaptak. Ezeket a sors­jegyeket a jövő hónap végén | sorsolják ki. A kampány sike- 1 rét hátráltatta, hogy éppen a vizsgaidőszakban kezdődött meg, s emiatt nem mindenütt sikerült olyan eredményt el­érni, mint amire számítot­tunk. Bízunk abban — mon­dotta az igazgató —, hogy a vakációban nagyobb lendület­tel folytatódik a gyűjtés. Az eddigi eredmények is bizonyítják, hogy az úttörők és az iskolák vezetői is meg­értették, milyen fontos moz­galomról van szó. Szorosadon például átlagosan 205 kiló vas­hulladékot gyűjtöttek a tanu­lók. Szép eredmény született Somodorban, Sérsekszöllősön, Töröcskén és még jó néhány iskolában. Számos Somogy megyei is­kola tanulói követték a buda­pesti iskolák úttörőcsapatai­nak kezdeményezését, és ők is felajánlották, hogy a vashul­ladékért kapott pénz egy ré­szét fordítják csak nyári tá­borozásuk fedezésére, a többit vietnami pajtásaik megsegíté­dékvasat a MÉH-nek, és az érte kapott pénzt befizette a szolidaritási csekkszámlára. Mint említettük a MÉH Vál­lalat a vasgyűjtőkampányban részt vevők között — a ka­pott sorsjegyek alapján — ér­tékes nyereményeket sorsol ki. A Somogy—Zala megyei MÉH Vállalat a legjobb úttörőket és a legjobb csapatokat meg­jutalmazza. Hamarosan har­minc tanulót küldenek 10—14 napos jutalomüdülésre Csille­bércre, Szolnok—Tiszaligetre és Felsőtárkányba. Ezenkívül a három legtöbb vashulladé­kot összegyűjtő úttörőcsapat 2000, 1500, illetve 1000 forint pénzjutalomban részesül. Ezt az összeget tetszés szerint használhatják fel közös kirán­dulásra vagy társasjáték, rá- stb. vásárlására. Sz. L 4 hársvirágzásban reménykednek a méhészek (Tudósítónktól.) Az áprilisi fagyok csaknem teljesen keresztülhúzták a somogyi méhészek számítá­sait. Kiss István, a MÉSZÖV méhész szakbizottságának tit­kára elmondta, hogy az akác-virágzás idején csak igen kevés mézet gyűjtöttek a mé­hek Somogybán. A megye mé­hész szakcsoportjai 62 vagon méz szállítására szerződtek, s nem végleges adatok szerint mintegy tíz vagon mézet ho­zott az akácvirágzás. A méhészek most a hársvi- rágzásban bíznak. Ez előre­láthatólag június 20-a körül várható. A méhésztitkár sze rint az utak mentén és az erdők szélén több hársvirág várható, mint az erdők bel sejében. A szakbizottság ja­vasolja a méhészeknek, hogy yándortanyáikat üssék fel a zselicségi bárserdökben egé­szen a Baranya megyei So- mogyhárságyig. Bőszénfa, Szenttsalázs, Ropoly, Töröcske és Simonfa határában külö­nösen sok virág várható. A méhészek azonhan csak akkor települhetnek ezekbe, az er­dőgazdaságok felügyelete alá tartozó hárserdőkbe, ha elő­zőleg a zseliekisfaludi körze­ti központtól települési enge­délyt kémek és kapnak. Ritka horgászszerencse Ritka horgászszerencsével dicsekedhet Kelemen Tibor, az OTP szentgotthárdi fiókjá­nak vezetője: a legutóbbi egy hét alatt két óriás harcsát fo­gott ki a Rábából. Az egyik 26, a másik 31 kilós volt. Nyugdíjba ment a falu tanítója (Tudósítónktól.) Bensőséges ünnepsé­gen vettek búcsút nyug­díjba vonuló tanítónő­jüktől a rinyaszentkirá- iyiak. Bcrényi Lajosné 25 évet töltött a köz­ségben férjével együtt, aki ugyancsak tanító­ként ment nyugállo­mányba három évvel ezelőtt. A Berényi taní­tóházaspár nevelte a község apraját-nagyját. Az iskolán kívüli nép­művelő munka is az ö vállukon nyugodott. Az ünnepségen a község ne­vében Bánfi János vb- titkár, a pedagógus szakszervezet nevében pedig Kiss Gyula mon­dott köszönetét az ál­dozatos oktató-nevelő munkáért. A járási mű­velődésügyi osztály pénzjutalmat nyújtott át, a szülők és a tanít­ványok pedig virágcsok­rokkal kedveskedtek Berényi Lajosnénak. MA LÁTJUK A TV-BEN sere küldik. A somogyjádi út­törőcsapat mér át is adott egy __ nagyobb mennyiségű hulla.­APRÓSÁGOK Gyakran latiunk mosta­nában a filmeken teljesen pucér nőket. Talán a ren­dezők így akarják kimon­dani a — »meztelen igaz­ságot«? A lány kérdőre vonja a fiút: — Hiszen te mást is sze­retsz, nem csak engem?! — A szerelem nem is­mer határokat. — Uram, maga hülyé­nek tart engem?! — Nem... de én is té­vedhetek! Gyomorröntgenen — Uram, ilyet még nem láttam: a maga gyomrá­ban szürke színűre válto­zik a gipszkása! — szólt rémülten pácienséhez a röntgenkezelő. A beteg azonban nyu­godtan így válaszol: — Ez csak természetes: ha a feketét fehérrel ke­verjük, mindig szürke szint kapunk. — Milyen feketéről be­szél? — bámul értetlenül a röntgenkezelő. — Hát arról, amit az imént ittam a sarki büfé­ben. Két humorista találkozik — Hova, hova, kolléga? — kérdi az egyik. — Megyek az Állami Biztosítóba — válaszolja a másik. — Biztosítást kötök munkaképtelenség esetére. — Munkaképtelenség a mi szakmánkban?! — cso­dálkozik a kolléga. — Hát az meg micsoda? — A témahiány! — só­hajtja s máris gyengélke­dő humorista. Dicséret — Önök angolok — el­mélkedik egy amerikai vendég Londonban — na­gyon maradiak és unalma­sak, mert nem regenerá­lódnak. Nekem példáid spanyol, görög és olasz vér is folyik az ereimben. — Ez igazán tiszteletre méltó teljesítmény volt a kedves édesanyjától! Érvek — Szeretném, ha a vá­lást a férjem hibájából mondanák ki, mert tudtom nélkül eladta a konyhai tűzhelyet, a pénzt pedig elitta. — Kérem, hogy a válást a feleségem hibájából mondják ki, mert a tűz­hely eltűnését csak tizen­négy nap múlva vette ész­re. Indok Kikavós asszonyka az udvarlójának: — Ma sok időnk van, mert a férjem, horgászni ment. És te mit mondtál a feleségednek? — Hogy horgászni me- gyek. Jelenet a Nóti-csokor című összeállításból. (Jelenet a tv m*t musorabolj SemmiNéptop Az MSZMP megvet Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511 Kiadia a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünte meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Fi. Index: 85067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár-. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felel: Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents