Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-27 / 149. szám

Csütörtök, 1968. június 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP Programot kap megyénk népfrontmazpalma S omogy megye népfron mozgalmának több év­re szóló programjáról tanácskozott legutóbbi ülésén a Hazafias Népfront megyei el­nöksége. A távlatokat adó és fontos feladatokat meghatáro­zó promramot a Hazafias Nép­front IV. kongresszusának út­mutatásai és állásfoglalásai alapján állították össze, mesz- szemenően figyelembe véve a megye sajátosságait A program azonban csak ak­kor valósulhat meg. ha a me­gyében megválasztott nyolc és fél ezer népfrontbizottsági tag rendszeresen és tevékenyen, lelkesen és kezdeményezően vesz részt a bizottságok mun­kájában. A mozgalom haté­konyságát növeli, ha nyílt fó­rummá válnak a Népfront ren­dezvényei, rendszeresen meg­tárgyalják a legégetőbb politi­kai, társadalmi, gazdasági és művelődési feladatokat, s az elhangzó észrevételeket, véle­ményeket és javaslatokat hasz­nosítják. Üj és friss erők be áramlását teszi lehetővé a mozgalomba, hogy különféle munka- és akcióbizottságokat alakítanak mindenhol. A megyei program a IV. kongresszus állásfoglalása alapján alapvető feladatként határozza meg a szocializmus teljes fölépítésének előmozdí­tását, a szocialista nemzeti egység erősítését. Ehhez fel­használja a somogyi népfront­mozgalom az eddigi munkate­rületeit: az alkotmányjogit, a gazdaságpolitikait, a művelő­désügyit, a város- és községpo­litikait, a békemozgalmit. Ki­emelten foglalkozik a szocia­lista hazaíiság elmélyítésével és a szocialista demokratizmus fejlesztésével. A somogyi ipar fejlődését tükrözi vissza a programban, hogy több munkást vonnak majd be az akció- és munkabi­zottságokba, _ a művelődési, gazdaságpolitikai és várospoli­tikai 'munkába.'‘“FJE* a fi-' gyelem kiterjed a bejá­rókra és a lakóterüle- leteken élő ipari dolgozók­ra is. A munkás-paraszt szö­vetség erősítését szolgálja, hogy különféle fórumokon, ta­pasztalatcseréken lehetőségei teremtenek a munkások és a parasztok személyes találko­zására, véleményük kicserélé­sére. A mozgalom hatósugarát sokkal messzebbre és mélyebb­re kívánja kiterjeszteni a Nép­front az értelmiségiek, a kis­iparosok, a kiskereskedők, a kisipari és fogyasztási szövet­kezetben dolgozók körébeq. A pedagógusokat, agrárértelmi­ségieket, műszakiakat és jogá­szokat például bevonják külön­féle tervek kidolgozásába, föl­kérik előadások megtartására. Elsősorban a falvak művelődé­si és gazdasági föllendítésében számítanak tevékenységükre. Különösen kiemelendő, hogy nagy gondot fordít a program a somogyi emberek mintegy ti­zenkét százalékát kitevő külte-, rületi lakosokra. a reform ooinugyban is A közügy. A népfrontmoz­galom éppen ezért fó­rumot ad az új mechanizmus eredményeinek ismertetésére, a tapasztalatok kicserélésére, a távlati és az évi tervek meg­ismertetésére. Célul tűzte a program a szocialista munka­morál erősítését is. A megye mezőgazdasági jellegének meg­felelően részt vesz a Népfront a szocialista brigádmozgalom szervezésében és támogatásá­ban, mezőgazdasági szakkö­rök és klubok alakításában, a szakképzettség emelésében, a rét- és legelőgazdálkodás ja­vításában, a háztáji gazdál­kodás fejlesztésében, tapasz­talatcserék szervezésében a tsz-szövetségekkel, a KISZ- szel és a nőtanáccsal közö­sen. A művelődéspolitikai mun­kában az egységes művelődési tervek előkészítését és megva­lósítását, a pártonkívüliek téli politikai oktatásának szervezé­sét jelölte meg fő feladatkén: a program. A község- és város- politika rangja és szerepe egy­re nő a megvében. Ezért emeli ki a terv a társadalmi munka- szervezését, az önkéntes pénz­beli hozzájárulás gyűjtését, a lakosság véleményének figye­lembevételét a készülő tervek­ben. Somogybán sok a kis lé­lekszámú község. Ez teszi je­lentőssé azt az elképzelést, hogy a Népfront élére áll a községek összefogásának, ha közösen építenek iskolát, tan­termet. szertárat, kollégiumot törpe vízmüvet és egészségügyi létesítményt. A somogyi emberek interna­cionalizmusának erősítésének szolgálatába állítja a Népfron* a nemzetközi béke- és barátsá­gi munkát. A szocialista hazafiság érzé­sének elmélyítése végett ka­rolja fel a honismereti tevé­kenységet, jelentet meg honis­mereti módszertani tájékozta­tót, vesz részt a nagy nemzeti ünnepek, jubileumok méltó megünneplésében. Az otthon és a szülőföld szeretetét hinti el a fiatalokban azáltal, hogy a KISZ-szel karöltve megfele­lő otthont teremt nekik a fal­vakban. Ugyanilyen kiemelt helyen szerepel a programban a szo­cialista demokrácia fejlesztése A bizottságok figyelmébe ajánlja a közélet demokratiz­musának, a kritikai légkörnek az erősítését, a dolgozók ja­vaslatainak és véleményének összegyűjtését, és megfelelő helyre való eljuttatását. A Hazafias Népfront megyei elnöksége elhatározta egy honismereti, egy mezőgazda- sági, egy község- és várospoli­tikai társadalmi bizottság és egy jogi akcióbizottság meg­alakítását. A tartalmas programot a megyei elnökség hasz­nos észrevételekkel és javaslatokkal kiegészítve el­fogadta, s egy hét múlva a megye legmagasabb népfront­fóruma, a megyei bizottság elé terjeszti. Lajos Géza Fiatalok! Balaton-parti táborozok / Jöjjetek velünk sétahajóval! Indul a Balatoni Expressz Koktél! 1968. június 17-től augusztus 23-ig folyamato­san közlekedik. 2 órás vidám zenés műsor a hajón! Közreműködik: a Liversi ng- zenekar Horváth V ilmos és Magay Klementina. Nemzetközi sláger-összeállítás! Műsorvezetők: Dévényi Tibor és Keresztes Tibor. A hajó menetrendje: Hétfő: Balatonföldvár 21 órakor Kedd: Siófok 21 órakor Szerda: Balatonfüred 19 órakor Csütörtök: Balatonföldvár 21 órakor Péntek: Balatonszemes kéthetenként (felváltva) Balatonboglár 21 órakor Részvételi díj: 16 Ft. Jegyek válthatók a balaton földvári Expressz Üdülőte­lepen és a MAHART hajóállomásain. (699) GAZDAGODOTT MEGYÉNK IPARA K ondcnsát or üzem Marcaliban Ragyogó tisztaság, rend és szorgos munka fogad a Mecha­nikai Művek Marcali Konden­zátorüzemében. Pár napos csak az üzem, június 19-én volt ar ünnepélyes átadása. Fehér kö­penyes, piros-babos kendőf asszonyok, lányok hajolnak a munkapadok fölé, apró alkat­részeket készítenek. Nehéz el­gondolni, hogy nem is olyar régen még a Tanácsi Textil­ipari Vállalat varrónői voltak — Jelenleg hatvankét sze­mélynek ad munkát az üzem — mondja Győri Elemér telep­vezető —, valamennyit a Tex­tilipari Vállalattól vettük át Egyhetes áfképző tanfolyamon ismerték meg a kondenzátor­gyártás alapelemeit, a külön­böző munkafázisokat. Ügy lát­juk, könnyen beletanultak, hisz könnyű kéz kellett a var­ráshoz is. Úgy tervezzük, hogy 1970-re nyolcszáz-ezer mun kást foglalkoztathatunk. Az első hónapban csak is merkednek az űj munkává' erre az időszakra szoros te1 j< sítmánytervet nem is dolgoz Itattak ki. Elektrolitkondenzá ól fölszerelt munkapadokon rókát készítenek, a marcali : egyetlen önkihordó típust , ártó üzem az országban. A aunka jól szervezett: az els végzik a tekercselést. helyiségben a fóliát szabdalják méretre, a másodikban teker­cselik, majd impregnálják, sze­relik, s mire az utolsó terem­be kerül, már kész a munka­darab. Ez az utolsó előtti lép­cső, a teljes befejezést Buda­pesten végzik el. A kondenzáiorüzemet^Kreis Irén vezeti, hasonló üzemet irányított Budapesten. Ménesi Imre technikussal vállalták, hogy két és fél évig Marcali­ban dolgoznak. A felszerelést szintén a fővárosból kapták, néhány nagy értékű automata gépre számítanak még. Egy automata osztályozógép több mint félmillió forintba ke­rül. A fóliákkal, tekercseléssel, hegesztéssel foglalkozó nők gumi ujjvédőkkel dolgoznak. Azt gondoltam, talán a kezü­ket óvják. A tekercselőgépnél Beck Erzsébet felvilágosít: — Nem szabad kézzel hoz­zányúlni a lezárás előtt a kon- dezátorhoz, mert kisebb lesz a kapacitása ... — Ezt hol tanulta? — A tanfolyamon. Faggatom az asszonyokat, letszik-e az új munka: — Jobban szeretünk itt dol­gozni. könnyebb és szebb ez a munka. A hatalmas villany­varrógépek után szinte pihen­tető ... — Nem bánják meg, hogy azt a munkát vállalták — mondja Kreis Irén —, csak tartsák meg az utasításokat. Nagy tisztaságnak kell itt len­ni a minőség miatt is. Hamarosan üzembe lép a Mechanika Művek másik üze­me is Marcaliban: az olajkály- hagyártó telep. Előreláthatóan július 10-én kezdi meg a mun­kát, bíznak benne, hogv ak­korra elkészül a hám— -Uió forint költséggel épülő első csarnok. örülünk mindkét üzemnek, sok embernek ad kenyeret a marcali járásban, megyénk ipara pedig gazdago­dik velük. Strubl Márta Erjábecz Rozália speciális munkát végez: a kondenzátor kivezetőjét készíti. az ötnapos munkahétről? ÖV HOGYfiN VÉLEKEDIK Köztudott, hogy egyes üzemekben kísérletképpen bevezetik az ötnapos munkahetet. Nemrégiben ellátogattunk a Kaposvári Ruhagyárba, s ott azokkal beszélgettünk, akiknek szombatonként majd nem kell bemenniük munkahelyükre. S most lássuk, ki mit vár a 44 órás munkahéttől? — Több mint ti­zenegy éve dolgo­zom a gyárban, azóta már alapo­san megismertem a körülményeket. Talán mondanom sem kell, mennyire örültem, amikor a múlt év végén hallottam erről a lehetőségről. Ha délelőttös műszakban dolgozom, hajnali fél ötkor kelek, aztán nincs megállás egészen estig. Otthon is meg a munkahelyemen is helyt kell állnom, s ez nekem, a háromgyerekes családanyá­nak bizony nem könnyű. Szórakozásra, pihenésre nincs időm, néha-néha meg­nézem a tévét, az idén kétszer voltam moziban, színházban pedig egyszer sem. Beiratkoztam az üzemben a kétéves fel­nőtt szakmunkásképző iskolába, felké­születlenül oda se járhatok. Egyébként, amióta itt dolgozom, azóta tettem le a hetedik és a nyolcadik osztályt az álta­lános iskolába. Láthatja, az én esetem­ben szabad időről alig lehet szó. Hogy mi lesz, ha majd áttérünk az ötnaposra? Főleg a gyerekekkel akarok többet fog­lalkozni, meg a szabadba járni. A há­zunknak nincs udvara, minden vágyam, hogy pár órát a természetben tölthessek. Zajos a munkahelyem, meg állandóan figyelni kell, s ez az ember idegeit ala­posan megviseli. Vágyom a csend után, szeretnék néha kézimunkázni, nekem az is pihenés. Most talán majd lesz időm minderre. — Nekem valamivel könnyebb a dolgom, mint Lászlónénak, ugyanis nálunk la­kik az édesanyám, s ő sokat segít a háztartásban. Most köl­töztünk új lakásba a Kalinyin lakótele­pen, tennivaló akad mindig. Az estéim általában szabadok, tévét nézek, moziba járok, s mindent megnéztem, ami a színházban ment. Egy problémám még­is van: nem dolgozom egy idóbon a férjemmel, ő a vasútnál van állásban, ott is több műszak van. Ha ezt vala­hogy sikerülne megoldani, nagyon bol­dog lennék. Sokféle elképzelésem van a szabad szombatra, én is szeretnék sokat kirándulni, eljárni a Balatonra, tanít- gatni a kislányomat, elvégre már öt­éves. Jó lenne többet olvasni. Bár most is szakítok időt az olvasásra, de nekem többre van igényem. A vidám, szelle­mes könyveket szeretem, amelyek fel- üdítenek egy kicsit. Persze tudom, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével nemcsak a szabad időre kell gondolni, hanem arra is, hogy a gyárban az eddi­gieknél jobban és többet kell dolgozni. Én úgy veszem észre, hogy sokkal na­gyobb kedvvel dolgozunk, nehogy vala­miképp is meghiúsuljon a gyár munka- idő-rövidítési terve. — Tíz éve vagyok a ruhagyár dolgo­zója, három gyer­meket nevelek. Odahaza minden­nap rengeteg tennivaló vár rám, a fér­jem keveset tud segíteni, hiszen rok­kantsága miatt nyugdíjazták. Van egy kis kertünk, abban is akad mindig ka- pálgatnivaló, no meg ott a sok mosás meg a vasalás is. Már alig várom a szombati pihenőnapot — bár az nekem nem lesz pihenő, örülök, ha vasárnap ebéd után egy kicsit le tudok feküdni. Szórakozás? Nem járok én sehová, in­kább a gyerekek. Igaz, hogy néha elő­veszek egy könyvet, de a második, har­madik mondatnál már leragad a sze- szemem. Hogy hogyan alakulnak az öt­napos munkahét bevezetése után a dol­gok, azt még nem tudom. — Mindennap Be­tegből járok be Kaposvárra. Két éve dolgozom a _________ ________ gyárban. Ha dél­előttös vagyok, a vonathoz már kora hajnalban föl kell kelnem, de ez nekem egyelőre még nem fárasztó. A vonaton állandó társaságunk van, elbeszélge­tünk, néha kártyázunk is. Sokat járok szórakozni. A faluban a KISZ mindig szervez valami programot, egyről se maradok te. Szeretek táncolni, s egyál­talán fiatalok között lenni. Kedvenc időtöltéseim közé tartozik az olvasás is, de csak a könnyű műfajt szeretem. Az egy kicsit feloldja a hangulatom . .. Ne­kem a szabad szombat teljesen a szóra­kozást jelenti majd, úgy tervezem, hogy kijárok Fonyódra a barátnőmhöz, aztán kirándulunk majd egy kicsit. Úgyis csak addig tehet, amíg az embert nem köti le a család ... — Én is bejáró vagyok. Bárdud­varnokon lakom. Otthon nagy se­gítség, hogy ve­lünk lakik édesanyám, s így kevesebb munka vár rám. De azért a mosás, ta­karítás nagy része nekem jut. Minden vágyam, hogy többet foglalkozhassak két kislányommal, erre most még ke­vés az időm. Jó lenne velük sokat ki­rándulni. egvütt lenni. Nekem ez jelen­tené a legtöbbet. Beiratkoztam a könyv­tárba, idomhoz mérten sok könyvet ve­szek a kezembe, persze az ember min­dig többet akar. Eddig az öt megkérdezett. Nem szóltunk előre senkinek, azzal beszélgettem, aki éppen ráért. De nem volna teljes az összeállítás, ha nem idézném Dómján József műszakvezető szavait »Csak jót mondhatok az asszonyokra, amióta szó van a negyvennégy órás munkahét bevezetéséről, megnőtt a munkakedvük, vidámabbak, szorgosabbak. Jobban kihasználják a munkaidői is. Csak látni kell őket a gépek mellett... A jó szándék, az akarat tehát nemcsak az üzem vezetőiben, hanem a dol­gozókban is megvan. Reméljük, hogy a sok kedvező elképzelés után a gyakorlat­ról is ilyen derűlátón számolhatunk majd be. Pintér Dezső LÁSZLÓ FERENCNÉ VARRÓNŐ: DOMA JÓZSEFNÉ QÉPÉSZ: VARQA QYWLÁNÉ VARRÓNŐ: DANI IRÉN VARRÓNŐ: CSONGRÁDI QYWLÁNÉ VARRÓNŐ:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents