Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-10 / 108. szám

Péntek, 1868. május 10. 3 SOMOGYI NÉPLAP TAGFELVÉTEL tagjelöltség nélkül ■ • .V ' ■: W •: - v Élénk színektől tarkáim? a domboldal a bähonyei Szabadság Tsz területén. Húsz hold mákot vetett a szövetkezet, s ebből 180 000 forint bevételre számít. A húszból hat holdat Turba Mária szocialista brigádja vállalt. Derekasan helytállnak az aszanyok, szorgalma­san jár a kapa a kezekben, jó hangulatban végzik a ragyogó napsütésben a sarabolást. T öbb mint egy esz­tendő tapasztalatait tehetjük mérlegre an­nak vizsgálatában: hogyan vált be, milyen eredménye­ket hozott a tagfelvételi mun - ka a párt IX. kongresszusa óta. A kongresszus a kiindu­lópont, hiszen ekkor született meg a Szervezeti Szabályzat­ban az a módosítás, amely el­törölte a tagjelöltséget. Emlékezhetünk rá: a javas­lat körül akkoriban meglehe­tősen széles körű vita bonta­kozott ki, érvek hangzottak el a tagjelöltség eltörlése mel­lett és ellene is. A javaslat ellenzői a »felhígulástól« fél­tették a pártot, széles «-kapu­nyitásnak« tekintették a Szer­vezeti Szabályzat módosítását. Jóindulatból fakadó aggályok voltak ezek, lényegében a párt féltése diktálta őket. Időrend­ben a kongresszus idején, a pártszervezetekben nyilván­CGV VÁLLALAT-KÉT FŐMÉRNÖK Utoljára a megyed tanácson beszéltem Nagy Lajossal. Ak­kor az ipari osztály főmérnö­keként segítette a tanácsi vál­lalatokat. Most a Híradástech­nikai Vállalat igazgatója. A januárban önállóvá vált vállalat még fejlődőben van. De az a makett, amelyet a mű­szakiak készítettek, mutatja már, milyen lesz 1970-ben a gyár. A fejlődés okozta látszó­lagos felfordulás közepette is fegyelmezettség, rend uralko­dik a munkában. Kimozdultak a holtpontról Ezt bizonyítja a gyár szerve­zeti fölépítése, a két főmérnö- kös rendszer is. Amikor meg­hallottam, hogy az egyik fő­mérnök a fejlesztéssel, a másik a napi operatív munkával, a termelés irányításával foglal­kozik, egy kissé meglepődtem. A megyében ugyanis ilyesmire még nem volt példa. A fejlesz­tés és a napi munka határvo­nalai elmosódtak. Kimozdultunk vidéken is a holtpontról. — A mérnök-közgazdász tanfolyamon tanultuk, hogy helyes különválasztani s kü­lön garnitúrával végeztetni a fejlesztést és a napi munkát. Jó lenne bevezetni ezt a taná­csi vállalatoknál is — gondol­tam akkor. De a régi mecha­nizmusban, sajnos, nem volt erre mód. Most, hogy a gazda­ságirányítás új rendszere na­gyobb lehetőséget ad az önál­lóságra, nekiláttam az elmélet gyakorlati megvalósításának — mondta. Ez a próbálkozás per­sze kötelez is. Be kell bizonyí­tani, hogy az új jó. Most ennek tudatában dolgoznak. Az új­szülöttről. a fejlesztési appará­tusról beszél többet. — Az apparátus most készí­ti elő a rádiócsőnek egy másik ipartelepen épült csarnokba való átköltöztetését. A részleg­nek június 1-ón csak át kell települnie a »készbe«, s azon­nal termelhet. A csoport egy másik része az Egyesült Izzó­tól lekerülő tranzisztorállvány májusi átköltöztetésének útját egyengeti. Hadd említsem meg, hogy a fejlesztési csoporthoz tartozik a programozás is. Az teremti meg a sorozatgyártás­hoz a feltételeket, gondoskodik az anyagról stb. Amióta ez a két főmérnökös rendszer van, nem kellett anyaghiány miatt zúgolódniuk a munkásoknak. A gyártmány- fejlesztés Később még jó, néhány do­logról tett említést Nagy Lajos. Többek között azt is elmondta, hogy kísérleti műhelyt hoztak létre, s itt .néhány szakember az elektromos zárlatvizsgálót készíti. Ennek a minőség javí­tásában lesz majd nagy szere­pe. Kidolgozták már a kétpon­tos anódhegesztő elvét. Ez le­hetővé teszi, hogy a termelé­kenységet kétharmaddal növel­jék. Sokat tesznek a nagy be­ruházási program megvalósí­tásáért, egy olyan üzem kiala­kításáért, amely 1970-ben 1200 dolgozót foglalkoztat, s a me­gye egyik legnagyobb gyára lesz. Elkészítették az 1970-ig szóló, kilencvenhétmillió fo­rintos beruházási programot. Jutott idő arra is, hogy foglal­kozzanak a gyártmányfejlesz­téssel. Munka közben jöttek rá, hogy a világhírű Egyesült Törvény védi vizeink halait A Balatonba 800, a Drávába 117 mázsa kétnyaras pontyot telepítenek évente — 650 mázsa halat fogott tavaly a 3600 somogyi horgász A közelmúltban számos, a korábbiakat módosító és új rendelet jelent meg a halászattal kapcsolatban. Egy rendelet például megszüntette a Balatonon az általános halászati tilalmat (eddig április 20 és május 20 között mindennemű halászás tilos volt a Balato­non), további miniszteri rendeletek pontosan megha­tározzák, hol milyen balfajtákat mely időszakokban szabad halászni. Az országban a horgásztá­bornak több mint 100 000 tagja van. Somogybán az olyan természetes vízterület, amelyből kisebb-nagyobb mennyiségű halat fognak ki, meghaladja a 110 0C0 holdat. Legnagyobb »munkaterülete« — kereken 106 000 hold — a Balatoni Halgazdaságnak van, a .többi a Drávamenti Határőr Halászati Termelő- szövetkezet és a Magyar Or­szágos Horgászszövetség me­gyei tagegyesületeinek keze­lésébe tartozik. Rendelkezések gondoskod­nak a tervszerű halgazdálko­dásról, vagyis a halállomány rendszeres felfrissítéséről, te­lepítéséről. A Balatonba éven­te 800 mázsa kétnyaras pon­tyot négymillió zsenge ponty­ivadékot, ugyanennyi angolnát és 4000 süllőfészkei helyez­nek ki s ennek az értéke 2,8 millió forint. A Drávába te­lepített évi 117 mázsa két­nyaras ponty, 130 süllőfészek és 1100 darab nemes ragado­zó ivadék (harcsa, csuka, sül­lő stb.) értéke meghaladja a negyedmillió forintot. Telepí­tenek halakat a horgászszö­vetség tagegyesületei is. Ez a céltudatos munka tette el­érhetővé, hogy noha a hor­gászok száma öt év alatt a háromszorosára nőtt, a fogá­sok eredménye emelkedett, s nagyobb zsákmányra tett szert a horgászok népes tábo­ra, a halgazdaság és a halá­szati tsz is. Hozzávetőleges számítások szerint a Balato­non naponta átlagosan 10 000 horgász várja a szerencsés fogást. Megyénkben tizenkét horgászegyesület mintegy 3600 horgászt tömörít, s a tavalyi eredmény: 650 mázsa hal, te­hát több mint 18 kiló hal jut átlagosan egy-egy horgászra. Mnidebből kitűnik, milyen érték van megyénk természe­tes vizeiben. Az eredményes halászást és horgászást az évenként ismétlődő újratele­pítésekkel biztosítják. Az ál­lomány gondos felfrissítésére sokat költ államunk, a hala- sítás azonban csak úgy lehet célravezető, ha az érdekeltek megbecsülik, s vigyázzák a halállományt. A rendelkezé­sek nemcsak időszakonkénti halászati tilalomról beszél­nek, hanem meghatározott méreten aluli halak kifogását is tiltják, és kitépnek arra, hogy egy-egy horgász napon­ta hány kiló vagy darab ha­lat foghat ki. A Balatonon és vízrendszerén pl. egy hor­gász naponta legföljebb öt kiló keszeget foghat ki. Es még valami, ami most idő­szerű^ a Balatonon horgászok számara: a balatoni befolyók torkolatánál a Balatonon (150 méter átmérőjű közreten be­lül) és a befolyókon (a torko­lattól számított 2 kilométeres szakaszon) május 20-ig nem szabad halászni. Ezen a terü­leten a jelzett időpontban a parton vagy a vífcen halász-, illetve horgászfelszereléssel tartózkodni és a halak ívásá- nak bármilyen zavarása tilos. A rendelkezések már élet­be léptek, megtartásuk a ha­lászok és horgászok köteles­sége. A halgazdaság hivatá­sos ellenőrein kívül eddig csaknem 120 társadalmi ha­lászati ellenőr jelentkezett a megyében, hogy segít megvé­deni a halállományt. Az az érték, amely megyénk termé­szetes vizeiben van, megér­demli ezt a gondoskodást, vé­delmet az orvhalászokkal, a rendelkezést semmibe vevők­kel szemben. a f Izzó kitűnő gyártmányait is le­het fejleszteni. Ezek után nem ért váratla­nul az a hír, hogy a Híradás- technikai Vállalat az idén az első negyedévben mintegy 25 százalékkal nagyobb nyereség­re tett szert, mint amennyit a múlt év azonos időszakában az anyavállalattal, a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalattal együtt elért. Meglepődve hallottam, hogy az igazgató gyakran túlórázik. Az új mechanizmus bevezetése utáni első lépések, a kiválás a Vasipari Vállalatból, az óriási fejlesztési program sok mun­kát kíván. Meg aztán vannak olyan feladatok, amelyeket sem a fejlesztési, sem az ope­ratív csoporthoz nem lehet be­sorolni. Az ilyen ügyek elinté­zése az igazgatóra hárul. Az ő feladata, hogy a két vonalat összehangolja. elemezze, és döntsön a vitás kérdésekben. Vagyis: a kettős rendszer nem képlet, Hogy jól működjön, s beváltsa a hozzáfűzött remé­nyeket, kellő rugalmasságra van szükség. Ez bizony gyak­ran fárasztó. A munkások hálája Tőle hallottam, hogy az egyik épületnek decemberben kezdték lerakni az alapjait. Három kőműves látott munká­hoz. Azt mondták, úgy fognak dolgozni, hogy az április 4-i ünnepséget már az új épület­ben tarthassa a vállalat. Volt hi^eső, fagy, szél. De az ígé­retüket megtartották Az igaz­gató szerint hála volt ez. A munkások hálája a jó légkö­rért, a gördülékeny munkáért, a velük való törődésért. És ez elűzi a fáradtságot. Vagy inkább az egyetértés jele. Hiszen a munkások min­dig egy nevezőn vannak azok­kal a vállalatvezetőkkel, akik okosan forgatják az özem kor­mánykerekét. Szegedi Nándor Épül a béke és barátság hídja A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság országhatárát ké­pező Ipoly folyó közös szabá­lyozásával egyidejűleg korsze­rű közúti hidat és nagy for­galmú vámházat építenek Ba­lassagyarmaton. Augusztus 20-ig az utolsó simításokat is elvégzik, s így a hazánkat Csehszlovákiával összekötő béke és barátság hidat al­kotmányunk napján ünnepé­lyesen felavathatják. tartott csaknem 38 000 tagje­lölt ügyének rendezésében ta­núsított elvi következetesség, a követelményekbeli szigorú­ság volt az első megnyugtató válasz az aggodalmaskodók­nak. Meggyőződhettek róla: a mérce nem változott, válto­zatlanul igényes, körültekintő az elbírálás, hiszen a párt- szervezetek több mint két és fél ezer tagjelöltet nem tar­tottak alkalmasnak a párttag­ságra. S mit bizonyít a tagjelöltek ügyének rendezése óta eltelt több mint egy esztendő? Sem­miképpen néni a felhígulást. Sőt a párttagság 1967. évi nö- vékedési üteme még alatta is marad a kongresszust meg­előző évek átlagának. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt évben a tagjelöltek ügyének rendezése egy időre visszavetette, lassította a tag­felvételt, a szerényebb növe­kedést reálisnak tarthatjuk. Nem szállítottuk le tehát a mércét a felvételeknél. S ha mégis vannak problémák a tagfelvételben, ezek más ter­mészetűek és semmiképpen sem a feltételek lazítására mutatnak. A jövő szempont­jából éppen ezek a tünetek, ezek a tendenciák a figye­lemre méltóak, mert jelzik a tennivalókat a tagfelvételi munka javításában. Az elmúlt időszakokhoz hasonlóan, a múlt évben sem növekedett megfelelő mérték­ben a munkáspártiatok ará­nya. Nem megtorpanásról van szó, csupán kívánatos lenne, ha a munkásosztály soraiból — az osztály társadalmi sú­lyának és létszámának meg­felelően — nagyobb arány­ban jelentkeznének a pártba. Ehhez arra van szükség, hogy a helyi pártszervek megvizs­gálják: milyen tényezők gá­tolják a munkás párttagok arányának növekedését. Sok ipari üzemben meglehetősen passzívak a pártszervezetek a párton kívüli munkásokkal szemben. Vannak ipari üze­mek és különösen építőipari vállalatok, ahol a múlt esz­tendőben egyetlen párttagot sem vettek föl a munkások közül. A párton kívüli mun­kások — jóllehet egyetértenek a párt politikájával, a tetteik­kel naponta bizonyítják egyet­értésüket — valójában akkor jutnak el a felismeréshez, hogy a pártban van a helyük, ha a pártszervezetek türel­mes nevelő, tanító munkával, a társadalmi tevékenységen keresztül bizonyítják be ne­kik: igaz, a párton kívül is megbecsülésnek örvendenek, mégis, a párton belül tágabb cselekvési lehetőség nyílik nem egyszerűen egyetértésük bizonyítására, hanem a párt politikájának előbbrevitelére. OGY MENNYIRE ÖSZ- SZEFÜGG a politikai érettség, a társadalmi problémák iránti érdeklődés, azok megértésének, ismereté­nek szintje a párthoz való tartozás óhajával, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint ép­pen az, hogy a múlt esztendő­ben jelentősen emelkedett a műszaki, közgazdász értelmi­ség aránya a párttagok kö­zött. Az újonnan felvett szel­lemi foglalkozású párttagok­nak csaknem egyharmada ke­rült ki a műszaki értelmiség köréből. Az okok között a leg­döntőbb az a megállapítás, hogy a gazdaságirányításnak új rendszerével kapcsolatos viták, a lelkesítő perspektíva, a párt politikájának alapo­sabb, mélyebb értése közü­lük sokakat hozott közelebb a párthoz. A múlt esztendő is azt mu­tatta, mint az előzőek: nem tudunk előre lépni falun a párttagok arányának megfe­lelő növekedésében. Az újon­nan felvett párttagoknak mindössze 8,5 százaléka volt termelőszövetkezeti fizikai dolgozó. Az okok a falu Hely­zetével függnek össze. Közis­merten magas a tsz-tagok életkora, még mindig tapasz­talható a fiatalok elvándor­lása, s persze lassúbb a mate­rialista világnézet térhódítása. De ezek csak az okok egy ré­szét jelentik. Lehet és kell is változtatni például azon, hogy a tsz-vezetőségek és a. párl- szervezeti vezetőségek között sok helyütt nem megfelelő a kapcsolat, s ez visszahúzó té­nyező a pártszervezetek erő­södése szempontjából is. So­kat lehetne segíteni abban is, hogy erősödjenek politikai súlyukban, befolyásukban, te­kintélyükben a termelőszövet­kezeti pártszervezeteik. Ehhez persze a párttagság számbeli növekedésére is szükség lenne — mondhatnák — és joggal. Ám a számbeli növekedésnek mindenképpen előfeltétele, hogy a tsz-pártszervezeteknek legyen vonzásuk, tekintélyük. S ez már nemcsak a tagok számától függ. Vonzóvá tenni a pártszervezeteket, ezzel te­remteni meg a számszerű nö­vekedés alapvető feltételét — minden pártszervezetre érvé­nyes ez, de kivált a termelő­szövetkezeti pártszervezetek­re. Itt ugyanis a kommunis­ták közösségformáló ereje, korszerű gondolkodásmódja, szocialista munkaerkölcse, kö­zösségi magatartása, az új, a szocialista szövetkezeti em­berhez méltó életmód, gon­dolkodásmód megmutatása a saját példán — rendkívül fon­tos tényező a párt vonzere­jének növelése szempontjá­ból. V ÉGEZETÜL EGY FON­TOS TANULSÁGRA kívánjuk felhívni a figyelmet: valahányszor a pártbizottságok, pártalapszer- vezetek a tagfelvételi munkát vizsgálják, mindig abból kell kiindulniuk, milyen összefüg­gés van a pártszervezet te­kintélye, befolyása, vonzereje és a párttagok számának nö­vekedése között. Ha valahol elmaradnak az új felvételek­kel, ott nem egyszerűen csak szervezeti hibákat kell keres­ni, és nemcsak abban kell lát­ni az okot, hogy talán nem foglalkoztak megfelelően a párttagságra számításba jö­vőkkel, hanem a pártszerve­zet munkájának egészét kell elemezni. S akkor talán ki fog derülni: nem volt elég erős a pártszervezet befo­lyása, nem tudott kellő te­kintélyt kivívni magának, ta­lán baj van a gazdasági és a pártszervezeti vezetés kapcso­latában is, nem megfelelő egyik-másik párttag munka­morálja, emberi magatartása. Mindezek elemzése rendkívül fontos a pártépítő munka helyzetének megértéséhez, s annak megjavításához. Faragó Jenő Fényképeztesse gyermekét! Májusban 23 °j0-os árengedmény! 12 db levelezőlap 1 db 18x24 cm-es kép 123 Ft helyett 100 Ft. (7033) Műtermeink: Kaposvár, Május 1. u. 24. Telefon 11-191. Tanácsház u. 10. Telefon 11-354. Ady Endre u. 17. Marcali, Rákóczi u. 5. Nagyatád, Széchenyi tér K. Hl VASRA HÁZHOZ MEGYÜNK! FODRÁSZ ES FÉNYKÉPÉSZ KTSZ

Next

/
Thumbnails
Contents