Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-19 / 116. szám

■ r r • r

JO VIZ — jo

Az élet egyik legfőbb feltétele nem csupán a víz, hanem a jó víz. A jó víz az ember számára annyira az élet feltétele, hogy az ENSZ alapokmánya is rögzítette valamennyi ember jogát a jó ivóvízhez.

Sokan tudják, hogy a természetben előforduló vizek, edső- sarrain a talajvizek és forrásvizek nem mindig kifogástalan minőségűek. A kemény vizekben a szappan »megtúrósodik«, a száraz hüvelyfélék nem főnek meg benne. Azokon a vidékeken, ahol a vízben (s a talajban is) kevés az oldható jód, tömegesen fordul elő a golyva. Hazánkban 1965 óta 33 járásban hoznak jódozott sót forgalomba a golyva kifejlődésének megelőzésére. A talaj és a víz másik, ugyancsak parányi mennyiségben előforduló elemének, a fluornak a hiánya szerepel első helyen a gyermekek fogszuvasodásának kifejlődésében.

Az utóbbi években hazánkban im egyre több figyelmet fordítalak arra, hogy a szeny- nyezett talajokból származó salétromos (nitrátos) vizek csecsemőknél (és szopós állatoknál is) a mesterséges tápszerekhez keverve vagy teaként Itatva életveszélyes, elkékülés- sel és fulladással járó betegséget okoznak. Ezért kell minden községben kijelölni a csecsemők táplálásához is alkalmas vizet szolgáltató kutakat.

A talajvízből táplálkozó ásott kutak e »természetes« veszélyeit tetézi, hogy a használatba kerülő új anyagok, vegyszerek az emberek hibájából gyakran bekerülnek a kútba. A kút környékén kiöntött mosó-, vagy öblítővíz beszivárog a kút vizébe is; főleg majorokban, mezed kutakban ismételten mutattak ki mérgező műtrágya-, növényvédő és gyomirtó szer maradékokat, s ebből nagyobb tragédia is származott.

A víz vegyi szennyeződése (mérgeződése) mellett igen nagy a veszélye a kútvizek bakteriális fertőződésének. Az ember, az állat, a madár székletében nemcsak a közismert »koli« fordul elő, hanem számos esetben fertőző betegségek kórokozója is. Ezt igazolja, hogy az 1952 óta kivizsgált

GYUFAREjTVÉNY

Helyezzünk:’ át két gyufaszálat* úgy, hogy öt négyzetet kapjunk.

(Megfejtés a 11. oldalon.)

DALOLÓ SOMOGY

1

2

3

39

4

5

6

7

8

9

::::

BBBB

10

11

12

:r:

SSi

13

m

14

MH

BBBB

BBBB

BÚB

15

ns

BBBB

BBBB

16

ü

17

18

BMBB

BBBB

::::

19

20

21

isi

::::

22

23

m

24

BBBB

BBBB

BBBB

BBBB

25

26

BBBB

K

27

28

29

BMBB

H

BBBB

30

31

32

33

BBBB

BBBB

aaaa

BBBB

34

35

BBBB

BBBB

BBBB

BBBB

36

VÍZSZINTES:

1. Kutyát.

4. Nepaalgyűjtónkról elnevezett somogyi kórus.

9. Fűszerez, ékezethiánnyal.

10. Földhöz simuló.

11. Szomját oltotta vele.

13. Avató közepe!

14. Azonos mássalhangzók.

15. Őszi csapadék.

16. Vas betűi keverve.

17. Állami jövedelem.

19. Ezen a helyen.

22. Hírt adott magáról.

25. Nincs mellette.

27. Attila király népe, visszafelé.

29. Feltételes kötőszó.

30. Ilyen a rossz rádió.

32. Dia betűi keverve.

34. Hintés, ékezethiánnyal.

35. Vitatkozik.

36. A Berlini Rádió Gyermekkórusának vezetője.

8. Nyári kerti virág.

12. Földmunkagép, nevelővel.

18. Zuhan népiesen.

20. Azonos massalhangzók.

21. Beszólit.

23. Ez a zaj (két szó).

24. Nem jo segítség az iskolában.

26. ... Szövetkezeti Kórus is szerepelt a rendezvényen.

27. Hírhedt római császár.

28. Bátrat, önfeláldozót.

31. Betűk egymásutánja a könyvben.

33. Műveltető igeképző.

K. J.

Megfejtésül beküldendő a vízszintes 4., 36. és a függőleges 2., 1., 26. számú sorok megfejtése.

Beküldési határidő 1968. május 24-én. pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »-Gyermek keresztrejtvény«.

FÜGGŐLEGES:

L Zuhan.

2. Egyik vendégünk a Magyar Rádiótól.

3. Nem a másikat.

4. Somogyi származású zeneszerző, 6 is vendégünk.

5u Apósa.

6. Keres, z. Nem igazi.

Múlt heti rejtvényünk helyes

megfejtése: Reymont; Hollósy;

Türr; Ráth; Somogyi.

A. Bek a volokalamszki országút című könyvét nyerték a következő pajtások: Juhász Éva, ifj. 'Jognár László, Kaposvár; Pirka Vali, Alsótapazd; Bakó Zoltán, Somogysámson.

A könyveket postán küldjük «L

• • •

tömeges, ivóvíz-eredetű járványoknak jelentős százaléka keletkezett fertőzött kútvízitól,

éspedig elsősorban a kutak környékének elhanyagolt, szennyezett volta miatt A világszerte végzett vizsgálatok egyöntetű megállapítása, hogy a kútfői valamennyi szennyező forrást (ámyékszék, trágyadomb, istálló, emésztőgödör stb.) legalább 20 méter távolságra (vezetékes vizeknél legalább 50 méterre) kell eltávolítani, elhelyezni, hogy a talajvíz áramlása nagy vízhasználat esetén se szívja be a szennyező, mérgező, fertőző anyagokat a kút vizébe. E távolságokon belül elhelyezett szennyező források ugyanis — s ezt ismét sok eset bizonyítja — hosszabb-rövideibb idő alatt, de biztosan beszennyezik a kút vizét. Sajnos, mégis hány helyen nem tartják be ezeket a szabályokat! A legtöbb falusi udvaron fedetlenül tátong a kút az ég felé, pedig tudott dolog, hogy a levegőből eredő szennyeződés ellen csak a lefedés védd a kút vizét.

Az egészségvédelem műszaki követelményeit a zárt (szivaty- tyús) kiemelő szerkezetek elégítik ki, de megfelelőek ilyen vonatkozásában a vert kutak is, ha azokat megfelelő helyen létesítik. Egészségünk védelmére időnként a közkutakat is, de az idénymunkák megkezdése előtt a mezei kutakat feltett énül meg kell vizsgáltatni, rendbe kell hozatni. A jó viz — jó egészség.

Dr. B. L.

OTTHON

CSALÁD

A százéves pécsi Zsolnay-gyár legújabb termékeiből Török János alkotása — eozinmázas kisplasztika.

Továbbra is divat a miniszoknya és a trapéz szabású strandnadrág. A budapesti Centrum áruházak modelljeL

AZ ISKOLA TV MŰSORA

196«. MÁJUS 21—26-4G

KEDD:

8.05: Számtan-mérten. (Ált. isk.

V. oszt.)

9.00: Környezetismeret. (Ált. isk. n. oszt.)

9.55: Fizika. (Ált. isk. VI. oszt.) összefoglalás.

13.35: Számtan-mértan. (Xe$n.)

14.30: Környezetismeret. (Ism.)

\

15.25: Fizika. (Ism.)

CSÜTÖRTÖK:

9.00: Olvasás. (Alt. isk. Hl. oszt.) 9.55: Számtan-mértan. (Alt. isk.

VI. oszt.)

14.30: Olvasás. (Ism.)

15.25: Számtan-mértan. (fem.)

PÉNTEK:

8.05: Matematika. (Alt. Isk. vm. MU

8.30: Orosz nyelv. (Közepisk. HI—IV. oszt.)

9.96: Orosz nyelv. (Alt. isk. V.

oszt.) Év végi ismétlés. 9.55: Fizika. (Alt. isk. VII. oszt.) 13.35: Matematika. (Ism.)

14.30: Orosz nyelv. (Ált. isk. V.

oszt.) (Ism.)

15.25: Fizika. (Ism.)

17.25: Pedagógusok fóruma. 1. Az osztályzásról. — Riportfiim. 2. Év végi összefoglaló. Előzetes és módszertani tanácsok a VI. osztálycxs élővilág adáshoz.

VASÁRNAP

8.36: Felsőfokú matematika. (Hatványsorok).

9.16: Angol nyelvtanfolyam haladóknak. A gitáros. (Walter ém Conme-sorozat^

Veszélyes

kedvenceink

Itt as új strandsapka

A hölgyek frizuráját védik és divatosak is az idei nyárra készült strandsapka újdonságok. A gumisapkákat virágkreációk díszítik. Képünk az új strandsapkák közül mutat be egyet.

Az állatszeretet kellő óvatosságot és körültekintést kíván, különösen ott, ahol kisgyermekek is élnek a háznál. Vannak, akik — eléggé el nem ítélhető módon — ölelgetik,

csókolgatják, szájukból etetik és ágyukba is befogadják kedvenc háziállataikat, s közben nem is gondolnak a súlyos köveffceanényekre.

Harapás és karmolás

Kétségtelen, hogy a veszett- ségi fertőzés a legsúlyosabb formája az állatoktól szerezhető bajoknak. A kutyák rendszeres és kötelező védőoltása elejéit veszi ugyan sok tragédiának, de még így sem árt óvatosnak lenni. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ha ritkán is, de a macska éppúgy megbetegedhet veszettségben, mint a kutya. Különösen fontos ez olyan helyeken, ahol sok róka is él.

Az állatok harapása nemcsak a veszettség, hanem a tetanusz (vérmérgezés) lehetőségét is magában rejti. A leggondosabb felügyelet mellett tartott állat is fölszedheti a föld szennyét, amely a har apás nyomán a sebbe juthat.

A karmolás sem kevésbé veszélyes, mint a harapás, különösen a macska esetében. Francia orvosok másfél évtizeddel ezelőtt olyan vírust fedeztek föl, amely a macskán ritkán vált ki kóros tüneteket, de az emberi bőrbe jutva fájdalmas hólyagokat idéz elő és a hónalji nyirokcsomók duzzanatát eredményezi. Ez az ún. »macskakarmol ási betegség« sokkal gyakoribb, mintsem gondolnánk.

Fertőződés bélférgekkel

Csaknem általánosnak tekinthető, hogy a fonálféreggel fertőzött kutyákból, macskáktól az emberek is átveszik ezeket a petéket Legkönnyebben a kutyával való játék közben »szerezhetjük be« a kellemetlen élősködőt, amely a

kéz közvetítésével, a szájon keresztül jut a bél csatornába, ahol megtelepszik és szaporodik. Szerencsére ritkább, vi- szanit sokkal veszélyesebb »szerzeményünk« lehet a ga- landféreg, mely súlyos egészségromlást eredményezhet.

óvakodjunk a madaraktól

Hamburgban az orvosak az 1959-es karácsonyi ünnepek előtt rejtélyes megbetegedésre figyeltek fel, mely több halálos áldozatot követelt Később megállapították: az ünnepek

előtt nagy számban importált díszmadarak — főleg papagájok — okozták a fertőzést. Valóban, a papagájokkal való közelebbi barátkozás néha súlyos következményekkel járhat. A betegség kórokozója egy vírus, mely a máj, a lép és a tüdő sejtjeiben mutatható ki. A betegség a madarakon nem mutat észrevehető tüneteket Az emberen viszont influenzaszerű állapottal kezdődik, később orrvérzéssel folytatódik, majd rendkívül súlyos lefolyású tüdőgyulladás alakul ki. A betegség ideje alatt mind az ember, mind az állat erősen fertőz. A fertőződés úgy történt, hogy a széklettel és a vizelettel távozó, majd beszáradó és elporiadó, vírusokat tartalmazó váladék a levegőbe kerül, ormán pedig a tüdőbe.

Nagy könnyelműséget követ el az, aki állatorvosi ellenőrzés nélkül egzotikus eredetű díszmadarakat hoz be az országba (ez egyébként tilos is!), bár ma már tudjuk, hogy ez a fertőzés nemcsak a papagáj, hanem a kanári, a galamb és bizonyos tyúkfajták közvetítésével is terjedhet.

A galambokról tudnunk kell azt is, hogy az élősködőnek és kórokozónak a galambfészkek valóságos tenyószhelyei. A madarak tollazatukban magukkal viszik e kellemetlen és veszélyes »fészekvendégeket« és úton-túfélen elhullatják azokat. Még sezrenose, hogy a galambok általában nem tartoznak a dédelgetett házikedvencek közé!

Az állatokkal kapcsolatban tehát ne feledjük el, hogy minden szorosabb érintkezés káros lehet az emberre. Szükséges, hogy ezt idejekorán minden gyermeknek az emlékezetébe véssük!