Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

TORONY A MISIMA-TETGM OtajpjfJjiy.e.£ tihitu&ő k Csal a mérleg Köztudott, hogy a hosszabb betegség nincs kedvező ha­tással a testsúly alakulására. Általában kórházi ápolás után a betegségből kilábalt első teendői közé tartozik, hogy ráaU a mérlegre: hány kilót vett el tőle a betegség? Így cselekedett a minap egyik mernyei olvasónk is. A kórházból hazafelé tartva a kaposvári vasútállomás gyorsmérlegét vette igénybe. Ugyancsak lett volna oka az elkeseredésre, ha a mérleg az igazat mutatta volna: a mu­tató leblokkolt a harmincöt kilónál. Mielőtt olvasónk kór­házba ment, nyolcvanöt kiló volt a testsúlya. Gyors szám­vetés; az annyi mint mínusz ötven kiló. De hát az ember természetéből adódik, hogy optimista, Sí bedob még egy húszfiUérest! A mutató most is megáll a harmincötnél, még egy kicsit meg is rázza magát, tiltakozásul a bizal­matlanság ellen. Bárhogy nézzük is a dolgot, a mérleg rossz. De annyira mégsem, hogy ne nyelné a húszfilléreseket. Nem lehetne kirakni egy »■nem működik« táblát a mérlegre, vagy uram bocsá’ nem lehetne megjavítani? Tűz ellen jéggel Megégetett ujjúnkat gyor­san vízbe mártjuk. Ez az ösz­tönös mozdulat sokkal hatéko­nyabb, mint ezt az orvosok feltételezték. Nem is ajánlot­ták eddig, pedig hasznosságát megmagyarázta egy ausztráliai professzor. Szerinte nagyon is helyes kisebb égési se­beknél a hideg víz alkalma­zása.. Első cél a fájdalom megszüntetése, azután a mi­előbbi hegesedés elérése. — A professzor kutyákon és macs­kákon végzett kísérleteket. Az égési sebeknél 1,5 másodperc­nyi vizbe mártás után össze­húzódik a seb, a hideg hatására nem képződik hólyag, és a bőr felszívó képességét is gá­tolja a hideg víz. Horgászkemping A balatoni vendégek régi kívánságát teljesítve, a Vesz­prém megyei Idegenforgalmi Hivatal Vonyarc-Vashegyen létrehozta az első balatoni horgászkempinget. ötvenhat faházat állítottak fel, s ezek­ben 112 vendéget helyezhetnek el egyszerre. A horgászjegyen kívül csónak is a helyszínen bérelhető. Tíz évvel ezelőtt megjelent a ma is érvényben levő jog­szabály áz üdülőhelyi díjakról. Eszerint a gyógy- és üdülőhe­lyeken mindazok üdülőhelyi díjat kötelesek fizetni, akik egy napnál tovább ott tartóz­kodnak, s állandó bejelentett lakásuk másutt van. Nem kell fizetni többek között a tizen­négy éven aluli gyerekeknek, a tizennyolc éven aluli, nem kereső diákoknak, s a kór­házba vagy más egészségügyi intézetbe utáltaknak. Az egységes díj egyébként napi két forint személyenként. Ha valakinek villája, nyaraló­ja van az üdülőhelyen, de eem ott van az állandó lak­A munkások sem tudják pontosan megmondani, mi­lyen magas a Misina-tetőn épülő reléállomás betontömb­je. Olyan húsz-huszonöt mé­terre becsülik. De ahogyan az örökké mozgó lift dolgozik, egyre magasabbra nő, s a pé­csiek a városból már nemcsak a régi tornyot látják, hanem kikandikál a fák közül az új is. A befejezési határidő még messze van: 1970-ben akarják felavatná a tornyot. A múlt év­ben kezdték el a hét méter mélyre nyúló vasbeton tömb építését. Ez tartja majd az egész betonmonstrumot. Itt, az épüiő torony tövében az ember mindig fölfelé néz. Az építésvezető is fölfelé mu­tat, amikor lakonikus rövid­séggel közli: elkészülte után száriietvenkét méter magas lesz a betonból épült torony, s erre épül majd a húszméteres antenna. Építése negyvenmil­lió forintba kerül. Dét-Dunántúl televíziós vé­telében jelentős állomás lesz ez a torony. Egy kis önálló adó, hiszen a torony mellett már nő ki a földből a műszaki épü­let is. Az ÉVM Baranya me­gyei Állami Építőipari Válla­latnak is ez adja a nehezebb munkát. Kiszámították: a to­rony teteje másfél métert leng ki szélcsendben. A turisták ezt aligha veszik észre, hiszen a kilátót hetven méter magasan helyezik majd eL Ha a kilengést nem is le­het észrevenni, a kilátásért ér­helye — ott-tartózkodása ide­jére 100 forint díjátalányt kell befizetnie az illetékes tanács­nak. A befizetés határideje jú- július tizenötödike. Az üdülőhely az így besze­dett összeget a helység fenn­tartási, karbantartási munká­lataira fordítja. Megyénkben két járásban, a siófokiban és a fonyódiban szednek üdülőhelyi díjakat A fonyódi járásban beszedett összeg 1964-ben 1 015 000, ta­valy pedig már 2 633 000 forint volt. A siófoki járás bevétele az 1964. évi 4 238 000 forint­ról 1967-ben 4 872 000 forintra emelkedett. Városház gyulaszálakból Az NDK Kamenz nevű vá­rosában egy lakos 19 750 gyu­faszálat és 53 tubus ragasztót használt fel ahhoz, hogy a vá­rosháza miniatűr változatát elkészítse. A munkálat elvég­zéséhez 12 hónapra volt szük­sége: ez idő alatt 1270 óról fordított a nagy műre. Először tűzte napirendre együttes ülésen a megyeszék­hely cigánylakosságának gaz­dasági, művelődési és egész­ségügyi helyzetét a városi párt-vb és a városi tanács vb. Negyven pedagógus és har­minc egészségügyi, tanácsi ak­tíva vett részt a Kaposváron élő száznegyvenhét cigány- család életkörülményeinek alapos föltérképezésében. A két testület így megbíz­ható tükörben vizsgálhatta az MSZMP PB 1961. június 20-i határozatának szellemében végzett munka eredményét, mérhette le a bekövetkezett fejlődést, s szabhatta meg a legégetőbb és a távlati felada­tokat. Minden adat és tény a vál­tozásról tanúskodik. Például a munkaképes férfiak 73,6 szá­zalékának. van állandó és 10,6 százalékának ideiglenes mun­kahelye .- A rendszeresen dol­gozók huszonhárom százaléka szakmunkás. Viszont a nők­nek mindössze harminchét százaléka dolgozik állandóan vagy ideiglenesen a sok gye­rek és a férjek maradi szem­lélete miatt. Hét év alatt fel­számoltak több mint ötven putrit és kunyhót, harminc- nyolc családi ház épült OTF- kölcsönnel. Harminchárom család szeretne építkezni, kö­zülük tizenkilencnek megtaka­rított pénze és építőanyaga is van. A változást jelzi, hogy száztizennégy család téglaház- ban lakik, s ebből kilencven- hétnek villanya is van. Évről évre több cigánygyerek végzi el az általánost. Harminché­tén középiskolába és szak­munkásképzőbe járnak, s hu­szonháromnak ugyancsak igé­nye a továbbtanulás. A tan­kötelesek nyolcvan százaléka rendszeresen jár iskolába. Har­minchét felnőtt és negyven- nyolc iskolás könyvtári tag, s a cigánycsaládok harmincöt napi-, nyolc hetilapot járat­nak. Negyven tv-készülék és Az örmény esztrádzeuekar nemrégiben ünnepelte fenn­állásának 30. évfordulóját A Szovjetunióban az elsők kö­zött alakult meg ez a nemze­ti együttes, amelynek élén húsz évig állt Artemij Aj- vazjan, a neves zeneszerző. Amikor 1956-ban nyugdíjba vonult, az együttes vezetését a tehetséges fiatal zeneszer­zőre, Konsztantyin Orbeljan- ra bízta. Orbeljan új dallamokat, modern ritmusokat hozott. A zenekar új színekkel gazda­godott, bátrabban élt a mo­dern dzsessz eredményeivel, és a dzsessz érdekesen ötvö­ződött az örmény népzenével. Űj énekesek is jöttek, és szá­maikat a köztársaság legis­mertebb zeneszerzői írták. * ... Szilveszteri bál volt az egyik legnagyobb jereváni üzem klubjában. Egy fiatal munkás énekelte amatőr­együttes kíséretével Arno Babadzsanján Hív a tenger című dalát Szereplése után megkérdezték, hol tanult meg olyan jól énekelni. — Edgar Karapety járttól, az örmény esztrádegyüttes szólistájától — hangzott azonnal a válasz. — Egyetlen koncertjét se mulasztom el. Hallgatom és tanulok tőle. Edgar Karapetyjan rendkí­vül népszerű Örményország­ban. Ö maga sokszor azzal tréfálkozik, hogy már szüle­tése pillanatában énekelt. Az együttes másik, legalább ilyen kedvelt szólistája, Ovanesz Grigorjan. Grigorjan Egyip­tom forró ege alatt nőtt fel, s 1947-ben tért haza ősei azonban az írástudatlanság. A háromszáz tizennégy éven fe­lüli felnőtt cigány közül száz­harmincegy nem tud írni és olvasni. Mivel a hétszáztizen- egy cigány kilencven százalé­ka a Vöröshadsereg úti város­részben él, nagy szerepe van a szentjakabi művelődési ház­nak a tájékoztatásukban, fel­világosításukban és művelődé­sükben. Javult az utóbbi idő­ben a cigánycsaládok egész­ségügyi szemlélete és ellátott­sága is. A gondok a rossz ha­gyományból, a helytelen szem­léletből, s egynémely család anyagi és lakáshelyzetéből fa­kadnak. A cigánylakosság helyzeté­nek az eddiginél is hatéko­nyabb javítása végett az együt­tes ülés elhatározta, hogy tár­sadalmi üggyé teszi a város­ban a fölemlésüket, erkölcsi, politikai és anyagi támogatá­sukat. Elsősorban a még nem dolgozó cigányok elhelyezését szorgalmazza. Megkönnyíti a nők mufrkábaállását a kötete­örményországban született. Kisfiúként órákig ült az ol­csó vezetékes rádió hangszó­rója mellett, hallgatta a ze­nét. Valahányszor az örmény esztrádegyüttes fellépését hallgatta, velük dúdolta, fü­tyülte legkedvesebb dalait Két szenvedélye volt, az éneklés és a festészet. A kép­zőművészeti főiskolán, festé­szeti szakon végzett, mégis hivatásos énekes lett belőle. Mégpedig jó énekes, a közön­ség kedvence. Rendkívül melegen fogad­ják mindig az együttes női szólistáját, Tina ' Ajdinjant, aki rendkívül kifejezően tol­mácsolja a dalok hangulatát. Legnépszerűbb számai között van Arno "Babadzsanján A csodálatos hajó, és Alek- szandra Pahmutova Gyöngéd­ség című dala. Az örmény esztrádegyüttes egyik csillaga Robert Eolos- jan dobos, aki az együttes megalakításától, 30 éve tag­ja a zenekarnak. Amikor a pódiumon kígyóinak a reflek­torok, s Eolosjanra összpon­tosul fényük, megszólal a virtuóz dobszóló — a terem visszafojtott lélegzettel' hall­gat, hogy azután elemi erővel robbanjon ki a tapsvihar. Szergej Aglicjan puzonmű- vész «gyik népszerű száma: Orbeljan Puzon-szólója, ame­lyet mindig szívesen fogad a közönség. A fiatal művész szívesen tűzd műsorára Stan Kenton, Glen Miller, George Gershwin amerikai szerzők alkotásait. Kedvencei közé tartozik Bach, Händel, Bee­thoven, Prokofjev, Stravin- szkij, Sosztakovics, Bartók és Bernstein muzsikája. Az együttes vasárnap dél­után Kaposváron, a Latinka Művelődéri Házban szerepel. lést foglalt a két végrehajtó bizottság a legtöbb gondot okozó Schönhercz utca 84. szám alatti telep távlati és fo­kozatos felszámolásában. Azo­kat, akik építkezni szándékoz­nak, típustervekkel, a hatósá­gi eljárás megrövidítésével, kölcsönnel és bontási anyag­gal támogatják. Kimondja a határozat, hogy állami és szö­vetkezeti lakáshoz juttatják az arra érdemes becsületesen dol­gozó családokat. Nagy figyel­met szentelnek ezután is a gyerekek beiskolázására, ta­nulmányi előmenetelére és to­vábbtanulására, az analfabé­ták számának csökkentésére, a fiatalok és a felnőttek műve­lésére, egészségügyi helyzetük további javítására. Az együttes ülésén elhang­zottakról hamarosan tájékoz­tatják a cigánylakosság kép­viselőit is. A városi párt-vb és tanács vb a jövő év végéig visszatér a határozat végre­hajtásának ellenőrzésére. Szerelem, házasság »Igazi mintaférj vagyok — mesélte egy férfi bará­tainak. — Nem dohány­zóm, nem iszom, hűséges vagyok a feleségemhez, nem megyek a kocsmába, és nem megyek labdarúgó­mérkőzésekre sem. Este 8- ra ágyban vagyok, hajnal­hasadáskor felkelek, s el­végzem a munkám«. Ezután egy pillanatig elgondolkozott, majd fel­kiáltott: »Egyet mondok azonban nektek: ennek az­tán rögtön vége lesz, mi­helyt kikerülök ebből az átkozott börtönből«. Egy szónokképző tanfo­lyamon az egyik részvevő­nek meg kell tartania első előadását. Témát szabadon választhat. Elhatározta, hogy a szerelemről beszél. Nem akarja azonban, hogy a felesége kinevesse, ezért azt mondja neki, hogy a vitorlázás lesz be­szédének témája. Másnap reggel az asz- szonyt felhívja egyik ba­rátnője, aki ugyancsak részt vett a tanfolyamon. »Ragyogóan beszélt a fér­jed tegnap. Igazán látszott, hogy szakember ezen a te­rületen-«. — Komolyan mondod? Pedig eddig még csak ösz- szesem kétszer csinálta. Az első alkalommal elvesztet­te a sapkáját, másodszor pedig hányingere lett. Egy fogamzásgátlószert készítő üzem tulajdonosát meglátogatja barátja. Mi­helyt a vendég belép a házba, hat vidám gyermek ugrik a nyakába. — Hat gyermeke mm? De hiszen ez nem valami remek reklám az ön gyárt­mányainak! — Ezek nem az én gyer­mekeim. Valamennyien reklamációk. Póruljárt betörő A krimi minden kedve­lője jól tudja, hogy a ra­vasz jelzőberendezéssel fölszerelt páncélszekrény felnyitása előtt a hozzá vezető huzalokat el kell vágni. Tudta ezt Gabriel Lellon is, aki elhatározta, hogy kirabolja a lottichi ékszergyárat. Éjszaka be­osont a gyárba, s elvágta az épületbe vezető vala­mennyi huzalt. Ám a gyár- tulajdonos, aki az első emeleten aludt, fölébredX arra, hogy a lábát mele­gítő villanypárna kihűlt. Persze azonnal mozgósí­totta a rendőrséget. A macskák jólétéért Az angliai Bath-ban egy 86 éves özvegyasszomy végrendeletében 30 000 font készpénzt és két házat hagyományozott a kóbor macskák jólétének elő­mozdítására Somppi Néplap Az ftiSZMP Soinoi> uie^v m Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510. 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. ot. 2. Telefon: 11-31«. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében., Kaposvár. Latinka Sándor utca §. Nyomdáért felel: Mautner JózneC. I negyvenhárom rádió jelzi ige- * nyeik változását Most is gond zó közvetítés feloldásával. ÄI­L. G. EGY HEKTÁR ÉG Jelenet az Egy hektár ég című magyarul beszélő olasz film­ből, (A Televízió május 19-i műsorához). demes megmászni a Mecseket. K. I Emelkedett a beszedett üdülőhelyi díjak összege Személyenként és naponta két forint Mire fordítják a pénzt? földjére. Emészt Barszegjan Szovjet Mérlegen a kaposvári cigányok helyzete Együttes ülést tartott a városi párt- és tanács vb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents