Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
Vasárnap, 1968. április 14. 3 SOMOGYINÉPIAf A JÖVŐ ZÁLOGA S omogy megyei termelőszövetkezetei 1967- ben 2500 új tagot Tettek föl. Azelőtt több év alatt sem léptek be ennyien a tsz-ekbe, sőt számos faluban egyre fogyatkozott a tagság, nem volt, aki á munkából kiöregedett parasztemberek helyére álljon. A természetes utánpótlás hiánya, a mind nagyobb méreteket öltő elvándorlás egyik-másik falut a majdani elnéptelenedés veszélyével fenyegette. Mindenképpen kedvező jelnek számít tehát a belépések múlt évi alakulása. Tegyük még hozzá, hogy közülük négyszázan tértek issza más munkahelyről. Arra vall ez, hogy az utánpótlás fő forrásává az eltávozottak visszaáramlása helyett a helyben lakók — családtagok, köztük mind több és több fiatal — belépése vált. S ez a már-már f rdulatnak nevezhető kedvező változás a jövő biztos záloga. Nem egyszerűen paraszti kérdésről, hanem össztársadalmi gondról, illetve annak megoldásáról van szó. Az MSZMP IX. kongresszusa erről megállapította: »Az elmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áramlás. 1960 és 1963 között a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 000-rel csökkent. A csökkenés elsősorban a mező- gazdaság dolgozóinak elvándorlásából adódik. Az elvándorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország iparosításának következménye. Ez az alapjában véve szükségszerű folyamat az indokoltnál nagyobb méreteket öltött, és különböző nehézségeket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi életkörülmények általában jobbak a falusiaknál. Ez elsősorban a fiatalokat, a kívánatosnál jobban vonzza a városba — szögezi le a kongresszusi határozat, majd folytatásként így mutatja meg a kiutat: — Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság élet- színvonalát és ellátottságát közelítsük a munkásosztályéhoz.« H osszá lejáratú, nagy horderejű, valósággal történelmi programot adott kongresszusi határozatával a párt Voltaképpen a probléma keletkezése is történelmi időmértékkel mérhető, tehát korántsem mai keletű. A gazdasági fejlődés szinte sosem először a falun lépett egyet-egyet előre. A szocialista iparosítás kibontakozásának korában a jószerével a kézművesség állapotában megrekedt földművelés, a kisüzemi jellegű mezőgazdálkodás nem számíthatott vonzó életcélnak a parasztfiatalság egésze számára. A nagy társadalmi átrendeződés idején nemcsak várta, hanem hívta is a népi állam az élet különböző területeire és az új országépítés megannyi őrhelyére a falusi dolgozók fiait. »■Gyere velünk az egyetemre!-«; »Hív a bánya!-«; »Tanulj ipari szakmát!«; »Lépj az építők soraiba!« — ezt hallotta a parasztgyerek. Azt hallotta, hogy minden lehet belőle, csak azt nemigen mondta senki, hogy paraszt is válhat a parasztszülők gyermekéből. Ez a szemlélet elég hosszú ideig tartotta magát. Az átszervezéskor meg újabb tényező járult a fiatalok eltávozásának indítékaihoz. »Nem tudjuk, mi lesz ebből a szövetkezetből; menj csak, fiam, keress magadnak biztos állást« — hány meg hány parasztcsaládból küldték el így a gyermeket. A bizonytalan és a biztos között választottak? Nem szemrehányás az akkori kételkedések fölemlegetése. Göllében magyarázta nemrégiben a szövetkezet egyik állatgondozója: »Elmúlt az a világ, amikor az ember azért küldte el gyárba a fiát, hogy keresetéből segítse az otthoniakat.« Rendben van, hazulról megy a pénz oda, nem pedig megfordítva — dehát kik maradnak itthon? Válaszként ilyen felsorolásba kezdhetünk: tavaly Somogyudvar- helyen harminc, Inkén huszonöt, a csurgói Zrínyiben húsz fiatal töltötte ki a belépési nyilatkozatot. Somogydö- röcske és Szorosad termelőszövetkezetének zárszámadó közgyűlésén harminckilenc felvételről döntöttek; a kicsiny Ka- zsokban ugyanakkor harmincötén váltak teljes jogú tsz- taggá: átlagos életkoruk 25 év. Fölismerték, sőt bizton tudják; munkájuk révén tisztességesen megélnek szövetkezetükben. Hogyan is hangzik a termelőszövetkezeti fiatalok országos tanácskozásának korszakos jelentőségű megállapítása? Így: »Életet, sorsot lehet alapozni a mi szocialista mezőgazdaságunkra.« N em gyalogol kilométerellet naponta a barázdáiba, hanem traktorra ül, géppel szánt a mai parasztember. Gépek és vegyszerek egész sora könnyíti a mezőgazdasági munkát. Nem elég még a tudomány és a technika vívmányából — több kell belőle, de amit már elértünk, az is jelzi: messzire jutottunk az indulástól Ez a fajta mezei munka már nemigen fogható az egyeni paraszt keserves, verejtékes erőlködéséhez. A gépesedé, folyamatosan fejlődő, korszerűsödő mezőgazdálkodás már gyakorolhat kellő vonzóerőt a felnövekvő nemzedékre, s életcéljává válhat. Hozzáértést, szaktudást, a gyakorlati készséget hatékonyabbá tevő elméleti felkészültséget kíván kezelőjétől a mezőgazdasági technika, nem pedig egyszerűen nyers erőt. Szakmává válik, szakmát jelent a korszerű nagyüzemi paraszti tevékenység. Az erősödő szövetkezet a fiatalok biztos létalapja. A nyugdíjas paraszt a falu társadalmának új alakja: személyében jelzi, hogy van miből megélnie akkor is, ha már elszálltak feje fölött a munTelevízióvásár Ez még nem A SIÓFOK ÉS VIDÉKE ALTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET felsorolt boltjaiban tv-vásárlásnál a fogyasztói árból 5 o! 1° engedményt adunk kásévek. Életkori sajátosságainál fogva nem a múlton mereng, hanem a sorsát igyekszik megalapozni az ifjúság, a jövő letéteményese. Amit folytat, abban benne van szüleinek fáradozása — ők rakták le a mai megélhetés alapjait. Napról napra újat is kezd a fiatal: bátran vállalja a többért, a jobbért való küzdelem céltudatos erőfeszítéseit. Akarása, munkálkodása az egyre jobb megélhetést nyújtó szövetkezetekben, az egyre korszerűbb életkörülményeket biztosító falun is a holnap ígérete, a jövő záloga. E nnek a holnapnak, a jövőnek a gondos előkészítéséért, szilárd megalapozásáért az új paraszti nemzedék nemcsak önmaga, hanem az egész társadalom előtt is felelősséget tartozik vállalni, örvendetes tapasztalat, hogy a falusi fiatalok mind többen és többen kötik sorsukat a szövetkezethez. Ök a jövő emberei. S nagy jövő vár arra a politikai—gazdasági—társadalmi rendre, amelyet a fiatalság magáévá fogad. Kutas József A népfrontkongresszus küldötte A tanácstitkár BICZÖ MIHÁLY, a Kaposvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke is tagja lesz a meí'ye kongresszusi delegációjának. — On, mint tanácsi szakember is, jobban meg tudja ítélni, hogyan segíti a népfrontmozgalom a tanácsokat, és viszont. A legutóbbi két évben gyökeresen .egváltozott járásunkban a népfrontbizottságok tevékenysége. Ezt a változást jól szemlélteti egyetlen számadat is: két évvel ezelőtt a társadalmi munka egy főre jutó értéke 21 forint volt, ma pedig 68 forint. Persze nem merül ki csunén ebben a bizottságok tevékenysége. Mindenütt konkrét, jól körülhatárolt munkatervet készítettek, s a járás minden községében sikerült jobbá tenni a tanácsok, a pártszervezetek és a nép- frontbizottságok kapcsolatát, együttműködését. — Á népfrontkongresszus egyik témája az lesz, hogyan fejleszthetjük a szocialista demokráciát. Ez szoros ösz- szefüggésben van a tanácsi demokratizmus fejlesztésével és ezen keresztül a decentralizáció elvének érvényesülésével. Hogyan működnek együtt a népfrontbizottságok a helyi tanácsokkal? Lesz burgonya az új termésig Bontják a bur- goriyapiizmákat a Lábodi Állami Gazdaság nagybaráti kerületében. Harmincöt vagon burgonyát tároltak itt egész télen át, melyet most válogatnak, aztán értékesítenek. ÍGY LÁTJA A KÖZGAZDÁSZ r Árváltozás, árkialakítás SIÓFOK: Vasbolt (régi piactér), BALATONSZABADI: iparcikkbolt Részletes tanácsadást, felvilágosítást vezetői adnak. ÁDÁND: iparcikkbolt, (elsorolt boltok (6932) Január óta sok szó esik az új gazdasági mechanizmus árrendezéséről. Erről és az eddig szerzett tapasztalatokról beszélt a közgazdászkluib alakuló ülésén Sándor Sándor, az Országos Anyag- és Árhivatal közgazdasági főosztályvezetője. Az előadás után arra kértem, válaszoljon a fogyasztókat érdeklő néhány kérdésre. ® A vásárlók között szinte általános a* a vélemény, hogy az ármozgás a legtöbb esetben áremelkedést jelent. Az eddigi tapasztalatok alapján Ön hogyan ítéli meg ezt a kérdést? — Először azt kell tisztáznunk, hol lehet áremelkedés. Mozgással a lakosság által vásárolt fogyasztási cikkek huszonhárom százalékánál számolhatunk. Az alapvető cikkek ötven százalékánál semmilyen ármozgásról nem lehet szó. A statisztika szerint februárban a januári szinthez képest csókként a kiskereskedelmi árszínvonal. A tartós fogyasztási cikkek is általában olcssóbbak lettek. A múlt év azonos időszakához viszonyítva másfél százalékkal alacsonyabbak a szabad piaci árak is. O Ez indokolja, hogy átmenetileg hiány van bizonyos cikkekből? Somogyi tapasztalat pl., hogy az elmúlt időszakban eléggé tossz volt a bútor- ellátás. __ A válasz egyszerű. Nem v olt ára a bútornak, ezért netp lehetett kapni. Előfordult, hogy ár hiányában nem tudták szállítani. Miből adódott ez? Sokáig tartott a leltározás a nagykereskedelemnél, mivel nékik is egy sor feladatot kellett megoldani az új mechanizmusra való áttérés kapcsán. Gondolok például az átárazássokra. E feladatok megoldására a vállalatoknak nem volt kialakult módszerük. Viszont sok új kezdeményezés született a kereskedelemben, s ezek csökkentették ezt az átfutási időt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincsenek hiánycikkek, tény azonban, hogy a tavalyihoz képest öt százalékkal nőtt az áruforgalmi alap. A vállalatok általában félnek a tisztességtelen haszontól, s az ezzel járó következni é- nyekíől. Ez nem volt befolyással a hosszú átárazási időre? — Ez a fogalom, hogy tisztességtelen haszon, miért zavarja annyira a vállalatokat, hiszen nemcsak emelni kell az árakat, hanem le is kell szállítani? Ha jól akarnak kereskedni, akkor az árcsökkentést is alakalmazniuk kell. És azt is figyelembe kell venni, hogy áremelkedés gyakran a vásárlók érdekében történik. Ha magasabb lesz a keresett cikk ára, az nemcsak a kereskedelemben csapódik le, hiszen többet kap érte a gyártó vállalat is, többet tud ebből az összegből beruházni, s nagyobb kínálattal jelentkezhet a piacon. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az igényeket jobban kielégíthetik, s végső soron az árakat is csökkenthetik. Ez a piac törvénye. A somogyi közgazdászok fölvetették, hogy gyakran jelentéktelen termelői árváltozásokkal is lehet találkozni. A kereskedelem ezt tovább viszi. Szerintem gazdaságilag nem jó ez, hiszen ha csökken az egyik cikk árrése, a másiké esetleg emelkedik, s ilyenkor a terme- lőiár-módosítás változatlan kereskedelmi árnál sem jelent ráfizetést O Végezetül engedjen meg még egy kérdést: Milyen lehetőségek vannak a szabad áraknál a túlságosan magas áremelkedés megelőzésére? — Az árakat figyelemmel kísérjük, s ha valamelyik indokolatlanul »nagyon elfutna«, sok mindent lehet csinálni. Például növelni lehet a kínálatot, s ez automatikusan visz- szaszorítja az árakat. Egyik megoldás erre az import, de vannak közgazdasági eszközök is arra, hogy az állam határt szabjon a mértéktelen áremelkedésnek. K. L — ELMONDHATJUK, hogy ez a kapcsolat már minden községünkben kielégítő. Sokat tesz a népfrontmozgalom azért, hogy a lakosság és tanácsok között állandó kapcsolat legyen, segít megismertetni a Rendelkezéseket, megértetni a törvényeket. A járás minden tanácstagjának van egy nérfrontbizottsági párja, és a választókerület ügyes-bajos dolgait közösen intézik. — Ügy is mondhatnánk, hogy a népfrontbizottságok tagjai, aktívái a tanácsi szervek »meghosszabbított karjai», hiszen a tanácsok rendeletéit eljuttatják a lakosság legszélesebb rétegeihez, megnyerik őket a jó törekvéseknek. Ügy hiszem azonban, hogy ez megfordítva is igaz; a népfrontbizottságok a lakosság problémáit, észrevételeit is jelzik a tanácsoknak. — Valóban így van. Meghonosítottuk azt a rendszert, hogy a tanácstagi beszámoló jobbára családlátogatás keretében zajlik le. A tanácstag népfrontpárjával együtt sorra látogatja választóit, s a fölvetődött panaszokat, kéréseket javaslatokat továbbítják az illetékes fórumokhoz. — A kongresszus másik nagy témája a hazafias nevelés problémája és ezen belül az ifjúsággal való foglalkozás lesz. Sokan talán úgy vélik, hogy ez nem a népfrontmozgalom, hanem az ifjúsági szervezet feladata. — A népfrontmozgalomba sikerült hatékonyabban be- kancsolni a fiatalokat A korábbi években bizottságaink tagjai között úgyszólván egyetlen fiatal sem volt. Ez a helyzet a választások óta gyökeresen megváltozott. Községeinkben sok olyan fiatal él, aki nem KISZ-tag, s az ifjúsági mozgalomban sem tevékenykedik, ám a népfrontbizottságok feladattal bízzák meg őket, s az a tapasztalatunk, hogy a feladatokat becsülettel ellátják, felébred társadalmi érdeklődésük, társadalmi felelősségérzetük. Törekvésünk az is, hogv a mozgalom kebelében kineveljük aktíva-utánpótlásunkat — Felszólal-e majd a kongresszuson? * — ÜGY GONDOLOM erre nem kerülhet sor, hiszen a felszólalásokra csupán egy nap jut. Ha azonban beválasztanak valamilyen munkabizottságba. abban szeretnék aktívan hozzájárulni a kongresz- szus eredményes munkájához. Hadd tegyem hozzá az elmondottakhoz. nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy kongresz- szusi küldött lehetek, és olyan várakozást j1 nézek a tizenhetedikén összeülő kongresszus elé, hogy ott minden bizonynyal alkalmam lesz szakmai tapasztalatszerzésre is. R. G. U ÖTVENEZER KILOMÉTER KOLBASZHÉJ. lengyel- országban új üzem létesült, amely évente több mint 50 millió folyóméter műanyag fóliáit állít elő kolbásznak és felvágottnak. Az új anyag, amelyet a Húsipari Kutató Intézet kutatói dolgoztaik ki, a természetes bélhez közelálló tulajdonságú kollagén anyag. Pályaudvar* hírlapárus munkakörbe férfi munkaerői fölvesz a kaposvári 1. sz. Posta- hivatal. Jelentkezés a postahivatal hírlapcsoportján áL A PAMUTFONÓ-rPARI vállalat kaposvári GYÁRA (TEXTILMÜVEK) fölvesz 16—36 éves korig női átképzőé tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható helyen albérletet is tudunk javasolni. (6979)