Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Csütörtök. IMS. áprflfa 4 REPÜLŐVEL VERSENYZŐ SZERELVÉNYEK Egy amatőr kutató bizonyítékai KADARKÚT 830 ÉVES Ojságcxt olvastam egyik nap zeneszó mellett. Nem zártam el szovjet táskarádiómat a híreknél sem. Félfüllel figyeltem a külvilág eseményeire. S akkor egy információ hirtelen lázba hozott. Egy kellemes fárfihang arról beszélt, hogy Kalinyin- ban megkezdték egy légpárnás vonat gyártását. Az ottani vagongyár új szerelvénye több mint háromszáz kilométeres sebességgel száguld majd, egyelőre még nem tudják, hol próbálhatják ki a rakétavonatot. Elzártam a rádiót, s fölidéztem magamban Őszi látogatásomat a kalinyini Vagongyár ban. Ezer vasúti kocsi évenként Minden hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken délben meg^y színű szerelvény süvít át Kalinyinon. A város lakói suhogó hangjáról ismerik meg az Auróra expresszi. A város jubileumi ajándéka, amely a legendás cirkáló nevét viseli, Moszkva és Leningrád között közlekedik, s öt óra alatt teszi meg az ország szíve és a Lenin városa közötti hatszázötven kilométert. Mindössze egyszer áll meg közben, Balagojéban. Helyenként száznyolcvan kilométeres sebességgel száguld az expressz, ■ az orvosok és a pszichológusok javaslatára áll itt hét percet a vonat. Átvizsgálják a kocsikat és lecserélik a vonat személyzetét. Nyikolaj Petrovics Kalabkov mérnök, a műszaki információi osztály munkatársa kalauzolt a tízezer munkást foglalkoztató vagon gyárban. Kisujjában van minden, hiszen az édesapja is itt dolgozott, ő pedig már negyven évet töltött el a gyárban. A múltról beszélt először: — Francia és Belga tőkések átapították ezt a gyárat a múlt század végén. Olyan műhelyeket építettek, hogy nem feleltek meg az orosz éghajlatnak. Télen odafagyott a munkások keze a vashoz. A vasúti kocsik kerekeit kézzel görgették végig az udvaron. Ezért ragadt rá a kerék műhelyre a csonttörő jelző. Két képet tett elém a múlt és a jelen közötti óriási kü lőnbség érzékeltetésére. A mát az Auróra expressz képviselte. A múltat pedig egy ormótlan fa vasúti kocsi, amelyet vaskályhákkal fűtöttek, petróleum lámpával világítottak meg. A kocsi oldalán ez állt fehér betűkkel: IV. osztályú kocsi 40 embernek vagy 8 lónak. Kétszáz kilométerrel száguldó Orosz Trojka Lenin-renddel kitünteted: igazgató, Vlagyimir Vaszilje vies Versinszkij igazgató válaszolt arra a kérdésemre, hány vasúti kocsi készül ma évente Kalinyinban. — Több mint ezer. Most tértünk át egy sokkal kényelmesebb, a réginél harmic kilométerrel gyorsabb kocsitípus sorozatgyártására. — S min dolgoznak jelenleg a konstruktőrök? — A szuperexpresszen. Alumíniumból készítjük a több mint kétszáz kilométeres sebességgel közlekedő kényelmes, kondicionált levegőjű, vlllanyfűtéses és fénycsövekkel megvilágított kocsiba' Az új vonat vázlatait Vlagyimir Giorgijevics Jcuré, a főkonstruktőr helyettese mutatta meg nekem. — Rövid távolságon versenyre kelünk a repülőgéppel. Féldául Leningrádba kényelmesebb expresszen utazni. A kocsik belső terének kialakításában, berendezésében felhasználjuk a repülőgépgyártók tapasztalatait. Á kocsikban hátra hajtható repülőüléseket talál, az újban pedig már forgatható üléseket helyezünk el. S még nagyobb kényelemre törekszünk. Hotel-, panorámakocsikat gyártunk majd fürdővel, zuhanyzóval és megfigyelő kupolával. Az új superexpressz »keresztapja-« egy leningrádi lakos. Tizenkétezer pályázó közül az ő ötlete tetszett meg legjobban a gyáriaknak. A trojka a száguldás és a gyorsaság szimbóluma. Borisz Polevoj nem ismert rá az üzemre Saját írója is van a vagongyárnak. Borisz Polevoj nevét hazánkban is jól ismerik az olvasók. Az egy igazi ember íróját szoros szálak fűzik a vagongyárhoz. Harminc évvel ezelőtt újságíróként három hónapot töltött itt, együtt dolgozott az egyik kovácsbrigáddal. Első komoly regényét, a Forró műhelyt az itteni élmények hatására írta. Polejov tavaly újra ellátogatott a gyárba — s nem ismert rá. Ahogy tréfásan megfogalmazta: csak annyira hasonlít a megszépült, korszerű üzem a régihez, mint a fiatal unoka az öreg nagyapára. Az akkori kovácsok mai utódai man ipulátorokkal emelgetik magasba a megmunkálandó tengelyeket. Az egykori verejtékező -munkából a korszerű technika révén játék lett. Az Auróra új korszakot nyitott a gyár életében S most az Orosz Trojka, a rakétavonat még hatalmasabb távlatokat nyit testvérvárosunk vagongyára előtt. . , Lajos Géza Kadankúttal nem először találkozunk a helytörténeti-honismereti mozgalom példájaként. Éveken át jelentős pénztörténeti, néprajzi, pásztortörténeti kiállításaival méltán hívta fel magára a megye, a közvélemény figyelmét. Nemrégen negyedik — helytörténeti — kiállításukat is megrendezték. Megőrizni amit lehet A művelődési ház klubjában régészeti leletek és fotodoku- mentumok vannak a tárlókban. A falakon középkori fegyverek,, néprajzi tárgyak, rajzok, térképek és sok-Sok fénykép. Valamennyi a község fejlődését, kulturális fölemelkedését szemlélteti. Fábián Gáborné tanárnő vezeti a tizennyolc tanulóval működő honismereti szakkört. Öra közti szünetben váltunk néhány szót, miközben tanítványai a kiállítást nézegetik. — Földrajz szakos vagyok, és régóta gyűjtök helyi néprajzi tárgyakat — »-Megőrizni, amit lehet-“ — jelszóval. A hazafias nevelésnek szerves része 1949-BEN KEZDŐDÖTT... Egy tsz-elnök emlékei Sok évved ezelőtt, amikor a falu embere még cáak ízlelgette a szövetkezeti gazdálkodást, így fakadt ki a Barcsi Járási Tanács egyik munkatársa: — Képzelje, kimegyünk kollektíván, hogy segítsünk nekik az aratásban. És erre ők? Ültek a kis- padan, és nézték az érkezésünket. Ünneplőben voltak, mert éppen vasárnap volt. Azt hiszi, segítettek:? Dehogy. Hagyták, hadd izzadjunk ... Mindez Istvándiban történt, röviddel az Üj Élet Tsz fölfejlódése után, akkor, amikor szerte a megyében a falu embere még csak ízlelgette a szövetkezeti gazdálkodást... — Akkor Is tavasz volt. Pezseg a határ a tavaszi ve- rőfénybem. Nyári meleg lopakodott a tavaszi hónapokba. A gépek mögött porfelhő kavarog, a lovak háta kiizzad a szerszám alatt. A kertekben virágok díszlenek, a házakat csinosabb ruhába öltöztetik, s a frissen meszelt épületek körül virágba borult barackfák pompáznak. Mintha pattogaA Kupa Borharapó nyitvatartása megváltozott Űj nyitvatartás 10—14 óráig, délután 16—20 óráig. Szünnap: vasárnap. Jő minis égő fajborok nagy választékban. Somogy megyei Vendéglátó Vállalat (6954) Dél-somogyi fia fa tok, figyelem ! * A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat nagyatádi székhellyel, kollégiumi ellátással kőműves és ács-állványozó tanulókat vesz íöl. Jelentkezni lehet az 524. sz. Szakmunkásképző Intézetnél, Nagyatádon. Felvételhez 8 általános iskolai, bizonyítvány, pályaválasztási és alkalmassági orvosi igazolás szükséges. (8314) tott kukoricával tűzdelték volna fel az ágakat. Ez <a mai Istvándi. Az utcákon senki sem jár, mindenkinek a keze munkával van tele. A délutáni buszról diákok szállnak le, Barcsról, a gimnáziumból jönnek. Jakab István, az Üj Élet Tsz elnöke is a járási székhelyen tárgyait fél napot — Amerre eljöttünk, mindenütt dolgoznak. Ahogy elnéztem a határt, nem kell szégyenkeznünk nekünk sem. Ha valami rendkívüli dol'og nem jön közbe, ez az év is jól sikerül. Most már az eredmények is köteleznek bennünket — 1949-ben alig hat-hét csa- ád vágott neki a közös gazdálkodásnak. Két évvel később .nég két szövetkezeti csoport alakult a faluban, ezek már valamivel nagyobbak voltak az elsőnél, s a három együtt már a falu többségét tömörítetté magába. 1956-ban aztán felbomlott a Petőfi, a Szabadság és az Április 4. Tsz is, de 1957-ben azok, akik az előbbi három csoportnak a mag'át képezték, megalakították mintegy 500—600 holdon az Űj Élet Termelőszövetkezetet. Erre a magra épült lOőO-ben, a fölfejlődéskor a mostani közös gazdaságunk, amely az elődjének a nevét vette fel — mondja az elnök. Jakab István 16 évvel ezelőtt kóstolt bele a termelőszövetkezeti életbe. — Akkor is éppen tavasz volt. Előbb gyalogmunkás, majd 1955-ben .állattenyésztési brigádvezető lettem. Az ellenforradalom alatt feloszlott a közös gazdaság, s 1959-ben léptem ismét vissza a szövetkezetbe, újra állattenyésztési brigád vezetőként. Három évvel később megválasztottak elnökhelyettesnek és üzemegységvezetőnek. Most már több mint négy éve vagyok elnöke az Üj Élet Tsz-nek. — Az igazi nagyüzemi gazdálkodás a fölfejiódéssel kezdődhetett Istvándiban. Több mint 3000 holdon dolgoztunk, csaknem háromszáz családunk volt Igen, botladozott ez a szövetkezet, máshonnan kellett segítséget hozni, s ez bizony nem volt hízelgő az istván- diakra nézve. Nehezen találták meg a helyüket az emberek, szervezési, irányítási gondok nehezítették a munkát. Tizenhét forintos munkaegység-érték, ugye, nem sok, de volt esztendő, amikor csak ennyi jutott. 1962-ben indultak másként a munkák. Nem érdekes, hogy nálunk minden új tavasszal kezdődik? Mert ez is akkor volt, tavasszal. Abban az évben voltak burgonya- tábláink, amelyekről holdanként 160 mázsa termést takarítottunk le. Év végén pedig 36 forintot ért a munkaegység. Ez az eredmény megnyugtatta a tagságot, felrázta őket, bizalmat öntött beléjük. Nem is volt aztán már hiba. — Azóta egyenletesen erősödtek? — Egyszer három évvel ezelőtt visszaestünk 32 forintra. De később elértük a 40 forintot Tavaly pedig már nem munkaegységre, hanem munkanormára dolgozott a tagság, készpénzt kapott a munkájáért, ötvenhárom forintot, ért egy munkanorma a múlt évben, s egy-€gy tízórás munkanapra átlagosan 72 forint jutott. Mindezt a terven felüli beruházások ellenére értük el. s még félmillió forintot tartalékoltunk is Nem csoda, hogy most már 350 családunk van, és jönnek, egyre jönnek visz- sza az emberek Istvándiba. Munkát kell adnunk nekik. Márciustól gyümölcsös] ádálwt gyártunk a kibővített fűrész- gatterban, vállalati megrendelésre. Megszűntek a régi gondok, most új gondokkal, problémákkal találkozunk, de ezek már nem olvan nehezek, mint a r^ffiek voltak ... Változatos volt a szövetkezés úria Istvándiban 1949-től napjainkig. Eav darabka történelem ez a falu lakóinak életében. a negwenhat éves Jakab István tsz-elnök életében is. Érdemes visszapillantani a megtett útra a mostani tavaszon ... Hemesz Ferenc Általános Iskolások a 830 éves község kiállításán. a szűkebb haza, a szülőföld megismerése is ... Ehhez szeretne hozzásegíteni a mostani kiállítás. Tulajdonképpen egyetlen fillér nélkül, néhány kölcsönkért üveggel, a saját anyagunkból — elsősorban Répái Lajos bácsi gyűjteményes anyagából — rendeztük meg. Velem ő szerettette meg igazán a honismereti munkát... 1600-ban „már község” Répái Lajos, a község gyógyszerésze, a honismereti munka és az érmegyűjtés nesztora a -negyében — régi ismerősünk, ö rendezte a néhány évvel ezelőtti értékes pénztörténeti kiállítást meg az azt követőeket is. Régi kutatója, krónikása, ismerője a község múltjának. ö mit tart fontosnak szén a kiállításon? — Történeti áttekintést aka- ~unk adni és dokumentumokkal bizonyítani akarjuk, hogy Kadarkút — korábbi ismereteinkkel ellentétben — már 1137-ben lakott település volt. Karonfog, az egyik tárlóhoz vezet. Az üveg alatt .korabeli följegyzések fotókópiái, hiteles szövegfordításai és tárgyi adalékok a község csaknem nyolc és fél évszázados múltjához. — Eddig csak Bél Mátyás történetíró följegyzéseit tarthattuk hitelesnek. Ezek szerint Kadarkút »már» az 1600-as években létezett. Erre támaszkodik. rá hivatkozik egy 1955- ben kiadott tudományos értekezés is. Pedig Kadarkút bizonyíthatóan éppen 830 éves ... Perdöntő dokumentum a „Capsa N. 13” alatt Az üveg alatt egy birtokfelosztási okmány másolatára mutat. Ez azt bizonyítja, hogy 1389-ben már harmincöt jobbágycsalád lakott a községben. Mellette a vatikáni levéltárból származó fotókópia tanúsága szerint Kadarkút 1333—ST között a pápai tizedet fizető községek listáján szerepelt Ugyanitt két XII. századi dokumentum: II. Béla 1138-ból származó kisezüst dénárját « negyvenes években találta meg kertjében az egyik helyi lakos. A másik egy több száz éves pörös ügyirat szövegére hivatkozik. Ez valóban perdöntő lehet Kadarkút 830 éves múltjára vonatkozóan. Hogy miért? A bánffyak és a pannonhalmi apátság Közötti birtokpör- ben egy későbbi nádori döntés a bencés atyáknak ítéli a kadarkúti vám harmad- és tized részét, mivel az apátság 1137-ből és 1262-ből származó — és tulajdonát igazoló — oklevelét a tárgyaláson fölmutatta. — Hogyan sikerült erre az adatra rájönni? — A helyi plébános, Mózner László hívta föl a figyelmet egy könyvre: Sörös Pongrác »A pannonhalmi szent Benedek rend története« című művének II. kötetében olvashatni ezt a bizonyítékot Azzal a megjegyzéssel, hogy a birtok- levélre vonatkozó peres ügyirat eredeti okmánya a pannonhalmi levéltárban található. »Capsa 13. N.« szám alatt. Most már csak ért kellene lefotózni. Ha volna rá pénz... Egy kicsit elszomorodik, majd újból karonfog, tovább vezet. A hatalmas, (veit vonalú kard előtt a török megszállásról, odább a népélet, a szövés-fonás, a pásztorművészet eszközei előtt a régi Kadar- kútról mesél. Irigylésre méltó hittel, szenvedéllyel. Több értizedes kutató-gyűjtőmunka tárgyi és ismeretanyaga szítja benne ezt a hitet: a múlt emlékei a jelennek, a jövőnek szólnak. Értékek Nevelő erejük — avatott kézben — tudományos értéküknél is nagyobb, fontosabb. Ezért meg kell őrizni, el kell mondani őket... Sok ilyen gyógyszerész, ag- ronómus, tanár kellene sok, minél több helyen: követni a 830 éves Kadarkút nemes, önzetlen példáját a honismereti munkában. Wallinger Endre A VBKM 11. sz. Villamossági Gyára betanított munkára női dolgozókat keres » azonnali fölvételre, teljesítménybéres területre. Jelentkezés a Kaposvári Városi Tanács V. B. Munkaerőgazdálkodásánál. (6917) «
