Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

SOMOGYI NÉPLAP

6

Vasárnap, 1968. március ti

GÁDJÁ

Kati, a brigádvezető.

Aranka napkor jókedvu fiatalok egy . kis usupoi Lja kupogiatou lábon az está órákban Zs«íi Jaaosék új házának ajtaján.

Zsiditné —

Aranka néni — szeretettel tessékelte ókét beljebb.

— Q, Kati és brigádja érkezett ... ! Gyertek csak, gyerekek, és most nemcsak Aranka napot tartunk, iianem egyúttal lakásavatást is. Becsülettel dolgoztatok az építésikor, hát

megérdemli tek azt is, hogy az avatáskor jól érezzétek magatokat

Dinnyés Kati — aki néhány hete a May Lászlóné nevet viseli — meg brigádtársai: Kasza Irén, Wendl Ilona és Berkes István együtt dolgozik Zsi- di Jánosnéval a Camping Vállalatnál. Valamennyien sátorgépészek. Varrógépen dolgoznak, varrják, összeállítják a különböző méretű, színű sátrakat. Szalagban termelnek, s május 1-én szocialista címért küzdő brigádot alakítottak Ifjú Gárda néven.

S ha nem tekintenek is visz- sza hosszú múltra — hiszen az üzem is fiatal — számtalan törekvésük, kezdeményezésük valósiüt már meg.

Amikor meghallották, hogy Zsidiék — Aranka néni ugyan más brigádban dolgozik — házat építenek és a családfő beteg lett, kórháziba került, Kati összehívta a brigádot.

— Lenne kedvetek egy kis társadalmi munkához? Tudjátok, János bácsi beteg és Aranka néninek nagyon elkelne a segítség.

. Szívesen vállalkoztak valamennyien. Előbb Zsidiéknél

p zerküencszázhatvan» Pj négyben alakultait. A M" területet amit kaptak, felajánlották már másoknak is. De senkinek sem kellett. Bozót, árok, sziklakemény talaj mindenütt. Elfogadták. Akkor talán maguk sem tudták, hogy mit. Hatvan fiatal, a Fo- nyoái Ifjúsági Szövetkezet tagjai vállukon ásókkal, kezükben vödrökkel elindultak meghódítani a »vad« területet. Kézről kézre adták a vizet, úgy öntöztek. Minden szabad idejüket kinn töltötték a saját szőlőjükben. A telepítést négyezer tökével kezdték. Támogatást a Balatonboglári Állami Gazdaságtól és a balatonfeny- vesi termelőszövetkezettől

kaptak. 1965-ben újabb ■1500 tökét ültettek el, 1966-ban pedig még 1000 darabot. Ahol nem tudtak géppel forgatni, ott kézi erővel ástak nyolcvan centiméter mélyre. Az ifjú sző- lóművelők kertje egyre jobban kezdett hasonlítani a nagy

dolgoztak szabad idejükben, aztán Törzsök Ferenc éknek segítettek téglát hordani az építkezéshez. Rendszeresen összeszedik, eladják az üzemben található hulladékot, s mert valamennyien KISZ-isták, az így kapott pénzt a KISZ gyűjti öss'Ze. Ebből fedezik a kirándulások költségéit.

Nagyon sok sátrat készítenek exportra. A megrendelők kívánságára különböző jelzések kerülnek a sátrakba. Ebből tudják, hogy Norvégiába, Svédországba. Olaszországba stb. kerül majd munkájuk. Most éppen londoni megrendelésre dolgoznak.

Ebédszünetben vagy munka után hazafele gyakran szóba kerül, hogy milyen jó is lenl ne a sátrakkal együtt utazni,

kirándulni. Külföldre ugyan még nem jutottak el. de tavaly nyáron a vállalat felállított néhány sátrat Balatonsza- badi—Sóstó fürdőtelepen, s azokat ingyen használhatták.

Az Ifjú Gárda brigád közösen vette ki szabadságát, és két nagyszerű hetet töltöttek a Balatonon. Az idén is ezt tervezik.

Ezenkívül ellátogattak Zala községbe, közösen tekintették meg a Zichy Mihály Emlékmúzeumot, Nagyon jól sikerült ez a kirándulás is.

A brigád tagjai szakmailag, politikailag- képezik magukat. Kati a napokban néhány társával Kaposváron, a Ruhagyárban járt tapasztalatcserén, s aztán brigádjának is beszámolt, hogy milyen is egy igazi nagyüzem, hogyan folyik ott a munka. A brigád tagjai vállalták, hogy csak kitogásta- lan minőségű munka kerül ki kezük alól, és a drága varrógépeket szocialista megőrzésre vették át.

Kaveczki Jánosné. az üzem párttitkára ezt. mondja róluk:

— Nagyon jó munkaerők, igen rendesen dolgoznak Ha így folytatják, bizonyára elnyerik a szocialista címet.

S ez igen szép vélemény egy 20—24 éves fiatalokból álló. alig esztendeje alakult brigádról. Sz. L.

A gyermektartási perekről

Interjú dr. Cseri Gyula tanácsvezetö bíróval

Előtérben az Ifjú Gárda tagjai.

Tizenkét hektó bor

gazdaságok telepítéseihez. Megtermékenyítették a meg- mucelhe tétlennek minősített hegyoldalt. Három év telt el azóta, és már le is szüretelték a termést. Tizenkét hektoliter bort.

Ez volt az első szüret.

— Nem tudunk mi most érzésekről beszélni. Annak idején azt mondták az idősebbek meg a szomszéd, gondozott szőlők gazdái: csak nem a gyerekekkel .akarják megmű- veltetni ezt a területet. Nem sok hasznát látják majd. Talán még maguk a gyerekek is kételkedtek. Biztattam, őket: ha sikerül úgy, ahogy elterveztük, akkor két hétre az egész társaság a Szovjetunióba megy nyaralni. Amennyi munka volt, maguk se remélték. Csak amikor a vonaton száguldottunk,

A nyári szezonra

zongoristát és dobost szerződtettek

a balatonkiiiti Sirály Presszóba.

Jelentkezés

a Siófoki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet központjában, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (6852)

A Kaposvári Cukorgyár fölvess

kőműveseket9 autó- motorszerelő és autó- villamossági szerelő szakmunkásokat, férfi- és női segédmunkásokat

Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán <6862) KAPOSVÁRI CUKORGYÁR

akkor mondták’csendben: most már elhisszük, hogy Szocsiba megyünk. Nelíéz volt, de a bizonyság kedvéért még nagyobb lelkesedéssel dolgoztunk. S eljutottunk a szüretig — mondja Gömböc István tanár, a szövetkezet elnöke, miközben a naplót, albumot lapozgatva végignézzük a szövetkezet történetét.

De itt vannak a legifjabb tsz-tagok is. Fekecs Lajos az I/A-ból a tsz diákelnöke.

— Igen. Mi csak örököltük a szőlőt. Mi csak a szüretre léptünk be. De a tanár úr parlagon hagyott egy területet, amin az idén dolgozunk majd, hogy legalább sejtésünk legyen elődeink munkájáról. Mi büszkén lépünk a helyükbe négy évig.

— Csodálatos volt az első szüret a sajátunkban. Meghívtuk a régieket is. Egy-egy üveg borral ajándékoztuk meg őket. A bort a Balatonboglári Állami Gazdaság előlegezte. Mindenki vidáman dolgozott. Nó- táztunk, mert a népdalozás a tanár úr kedvence. Azt mondta: állandóan énekelni kell, ha dolgozunk — folytatja Hra- bovszki Zsuzsa, az l!A osztály KISZ-titkára.

Az egyik ügyes brigádvezető Pintér Anna.

— A nővérem is »törte az ugart«. Már régen a szívemhez nőtt A nyáron is jövünk dolgozni. A bevételünk egy részét mindig az iskola K1SZ- szervezetének ajándékozzuk.

Gömböc tanár úr szól közbe: — Azért a kirándulásokról se feledkezzetek meg. Eddig Pécsen voltunk négynapos túrán és a Bakonyban tíznapos táborban. Harmadik év végén pedig irány a Fekete-tenger partja.

Tizenkét hektó bor vár palackozásra a pincében. A Balatonboglári Állami Gazdaság szívesen segít a gyerekeknek. A Fonyődi Gimnázium I/A osztálya, a szövetkezet fiatal tagjai pedig néhány nap múlva elkezdik a tavaszi munkálatokat. Körülbelül kilencvenezer forint értékű beruházásuk lesz az idén. Szép jövő áll az ifjúsági szövetkezet előtt.

B. Zs.

A válások számának növekedésével egyre több gyermektartási pert tárgyalnak a bíróságok. Felkerestük dr. Cseri Gyulát, a Kaposvári Járás- bíróság tanácsvezető bíróját, alkivel ezekről a perekről- beszélgettünk.

— A tartási kötelezettségre hozott rendelctek egyúttal erkölcsi normák is. Milyen következményekkel jár a megszegésük?

— Ezek a perek nemcsak az érdekelt feleknek, hanem az egész társadalomnak is igen jelentősek. Az ítélkezés kiihat az erkölcsi, jogi normák tudatosítására a társadalomban, éppen ezért a gyermektartási perek fokozottan elmélyült és alapos munkát kell jelentsenek a jogásznak. A sok egyéb mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy szocialista társadalmunk már sokát adott a tartásra szorulóknak, az azonban nem érhető el, hogy minden megterhelést az állam vállaljon.

— Melyek azok a problémák, amelyeket elsősorban tisztázni kell?

— Először is a tartásra kötelezett átlagkeresetének megállapítása, amiből aztán a tartásdíjat kiszabjuk. Sokan mindent elkövetnek, hogy leplezzék tényleges keresetüket, igyekeznek azt a lehető legalacsonyabb összegre szorítani. Van, aki még a börtönt is vállalja, csakhogy ne kelljen fizetnie. Sokszor felmerül bennem a gondolat: miként lehet, hogy valaki ennyire ne törődjön a gyermekével, ennyire közömbös legyen annak sorsa iránt.

— Mi számít be a teljes keresetbe?

— Többek között a prémium. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a rendszeres prémiumnak rrtunkabér jellege van, tehát be kell számítani az átlagkeresetibe. Természetesen, ha ebben változás adódik, a bíróság új összeget állapít meg. Mint ismeretes, egy gyermek tartására az arra kötelezettől a bíróság a kereset húsz százalékát vonja le. Két gyermek után

a levonás negyven százalék, három vagy több eltartásra szoruló után ötven százalék. Természetesen ettől a jogszabálytól adott esetben a bíróság eltér. Például, ha a gyermek betegségben, vagy testi fogyatékosságban szenved, a tartás- díjat magasabb összegben fizettetjük.

— A gyermek hány éves koráig kell fizetni a tar- tásdijat?

—■ A családjogi jogszabályok ezt nem korlátozzák egy bizonyos életkor eléréséig. A bírói gyakorlat szerint az eltartásra kötelezett általában a gyermek tizenhatodik életévéig köteles fizetni. Ha azonban a gyerek tovább tanul vagy munkaképtelen, a szülőnek a tartást azután is kell fizetnie.

— Mit mond a jogszabály arra az esetre, ha az eltartásra kötelezett apa tényleges katonai szolgálatot teljesít?

— A katonai szolgálat tartama alatt a;8 apa nincs abban a helyzetben, hogy gyermek- tartást fizessen, ezért ekkor az anya, ha erre lehetősége» van, egyedül köteles gyermekét eltartani. Ha azonban a zsoldil- letmény nagyobb összegű, ennek ötven százalékát le lehet vonni. Sokat nyom a latban az apa — esetleges — máshonnan származó jövedelme: földjáradék, háztáji föld, lakbér stb. Szóba jöhet a .nagyszülők tartási kötelezettsége is.

— Mindig a bíróság állapítja meg a tartásdijat?

— A gyermektartási pereknek körülbelül az egynegyede egyezséggel fejeződik be, ami azt jelenti, hogy a peres feleli maguk állapodnak meg a tartásdíj összegében. Ha azonban ez az összeg lényegesen eltér a jog megszabta díjtól, akkoé a bíróságnak tisztáznia kell a fel- és az alperes vagyoni helyzetét Előfordul, hogy a gyermek nevelője lemond a tartásdíjról, a bíróság ebben az esetben is igen alaposan megvizsgálja, hogy ez nem sérti-e a gyermek érdekeit.

P. D.

Motoros fiirészek a tsz erdeiben

Három motoros fűrész dolgozik a darányi Új Élet Termelőszövetkezet erdeiben. A nemrég vásárelt gépek lehetővé teszik, hogy a tsz jobban gazdálkodhasson a rendelkezésére álló munkaerővel. Sürgette a fűrészgépek beállítását az is, hogy a tavai#« szélvihar által

kidöntötl fák értéke fokozatosan csökken.

Két hete kezdték meg a fakitermelést azokban az erdőkben, ahol a legnagyobb volt a viharkár. Az év első felében 4—5 ezer köbméter fát vágnak ki, amit a tsz a saját fűrészüzemében dolgoz fel, nagyobbrészt épü- letfának.

Az erdőn a fejszét már csak a gallyazáshoz használják. Am*g a fűrészgépek bejáratása tart, uaponta 10 — 90 köbiüé<er fát termelnek ki. Később 120—150 köbméteres napi teljesít" menyre számítanak.