Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-06 / 55. szám

Szerda, 1968. március 6. 3 SOIIOGTI NÉPLAP MINDEN ÉRDEKLI OKÉT Előadás a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat műszaki klubjában A Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál egy hónappal ez­előtt műszaki klubot alakí­tottak. Minden hónap első péntekén jönnek össze az or­szág különböző részeiből a vállalat mérnökei, techniku­sai, hogy meghallgassanak egy-egy előadást, s megbe­széljenek fontos, a vállalat munkáját jelentősen befolyá­soló kérdéseket A második összejövetelt a napokban tartották. Bandi József, az Országos Kőolaj­ipari és Gázipari Tröszt gaz­dasági vezérigazgató-helyette­se tartott előadást A gazdasá­gi mechanizmus reformjának hatása az Országos Kőolaj­ipari és Gázipari Tröszt vál­lalatainak tevékenységére címmel. Ml VAN A KÖZÖS KALAPBAN? Az igen nagy gonddal ösz- szeállított vitaindítóból sok mindent megtudhattak a je­lenlevők. Többek között azt, hogy az utóbbi három—négy évben óriási fejlődést ért el a tröszt, s még nagyobb fejlő­dés előtt áll. 1975-ig ugyanis tovább növekszik a szénhid­rogének felhasználása, és csökken a szón részaránya az országos energiatermelésben. (Az előbbieké eléri az 55 százalékot a jelzett időre.) A gazdaságirányítás új rend­szere a tröszt és vállalatai számára is megadta a lehető­séget az önállóbb munkára, a nyereséges gazdálkodásra, az eddiginél jobb anyagi ösztön­zési rendszer alkalmazására. A hallgatók az előadás után sok kérdést tettek föl. Az egyik műszaki például azt kérdezte Bándi Józseftől, ho­gyan értékelik majd az ered­ményt a trösztnél, meg tud­ják-e majd állapítani, hogy abba a bizonyos nagy kalap­ba mit tett például a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat. A ve­zérigazgató-helyettes válasza szerint jól mérhető, ki meny­nyit dolgozott, s mindenki munkája arányában részesül majd á nyereségből. Mivel a közvetlen termelőüzemek rendszerint többet hoznak a konyhára, mint a nem ter­melők, ezért két csoportba osztották az üzemeket. Az egyikbe (ide tartozik a Sió­foki Kőolajvezeték Vállalat is) a közvetlen, a másikba a közvetett anyagi érdekeltsé­gű üzemeket sorolták. Az előbbieknél ott marad az ál­taluk produkált nyereség 50 százaléka, a másik 50 száza­lékból elégítik ki a nem ter­melőüzemeket, kutatóintéze­teket, tervezővállalatokat stb. Ha lehetőség van rá, akkor még ebből is igyekeznek mi­nél többet visszajuttatni a termelőknek. Tehát nagyon is érdekük az első csoportba so­rolt vállalatoknak a nyereség növelése. A mAnak is kutatni Egy másik műszaki arról érdeklődött, hogy vajon a ku­tató- és tervezőintézetek- ka­pacitása ki van-e kellően használva, s ha igen, mivel foglalatoskodnak. Ezt úgy­mond azért kérdi, mert véle­ménye szerint az intézetek túl elvont témák kutatásával kötik le erejüket, s vajmi ke­veset segítenek a vállalatok­nak. hogy a gyakorlati élet problémáit megoldhassák. Bándi elvtárs a kérdést na­gyon indokoltnak tartotta. Elmondta, hogy valóban van­nak olyan jelenségek, ame­lyek azt mutatják, túlságo­san a jövő felé fordulnak az intézetek, s kevesebb gondot fordítanak a mára. Sok az úgynevezett »kísérleti elem« munkájukban. Tudomásom szerint — mondotta — a trösztön belül ez a probléma most kevésbé okoz gondot. A terveződntézetek kapacitá­sa például le van kötve hasz­nos munkával. Ez annak is köszönhető, hogy a Kőolaj­ipari és Gázipari Trösztnek a következő években igen nagy feladatokat kell megoldania. 1970-ben például a beruhá­zásra fordított összeg az 1965. évinek a többszöröse lesz. Egyik-másik intézet nem is bírja erővel, s más vállalato­kat is segítségül kell hívnia. A klub tagjait minden ér­dekelte. Egyik-másik kérdés hallatára a vezérigazgató-he­lyettes meg is lepődött — Azt hittem — mondta —, hogy ezzel önök már tisz­tában vannak, azért nem tér­tem ki. rájuk részletesen a vitaindítómban. Ez is bizonyította, hogy szükség volt a műszaki klub megalakítására. Itt egy sor fontos témáról kapnak tájé­koztatást a mérnökök, techni­kusok. De azt is tapasztal­hattuk, hogy ennek a fordí­tottja is áll. A vezérigazgató­helyettesnek olyat is monda­nak a műszakiak, amiből azt a következtetést vonhatta le, hogy egyik-másik kérdésben még további tárgyalásokra, módosításokra van szükség. Fecser Péter, a vállalat fő­mérnöke jól tudta ezt, és többek között azért is szor­galmazta a műszaki klub megala ki tását. ÉRDEKES, IZGALMAS PROGRAM A megalakulás után A gá­zok térrobbanásának fizikai és biztonságtechnilcai problé­máiról hallhattak előadást a klubtagok. Márciusban pedig Bencze László, a tröszt ve­zérigazgató-helyettese úti él­ménybeszámolót tart távoli földrészeken tett látogatásá­ról. A műszaki klubnapok té­mája ' változatos, élvezetes és hasznos. Sz. N. Gyártja: a niklai tsz i gp pH Üj üzemágat hoztak létre a niklai Berzsenyi Tsz-ben. Drótfonatot készítenek a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak. Naponta 150—180 négyzetméter kerítésdrótot fon meg Szabó István. Általános helyett határozott segítség H ivatalos és nem hivatalos beszélgeté­seken gyakorta lehetett hallani ezt a mondatot még ha nem is szó sze­rint ebben a megfogalmazásban: »A pártszer­vezetre mindenkor és mindenben számíthat a termelőszövetkezet, a kommunisták támogat­ják a helyes törekvéseket.« Ez a kijelentés tulajdonképpen így helyes, etek azt kellene hozzátenni, hogy ne mindenkor is ne minden­ben, hanem akkor és ahhoz adják meg a tá­mogatást, ha valóban előbbre vivő dologról van szó. A nagyobb baj az, hogy helyenként nem mennek tűi az általánosságon, nem határoz­zák meg, mi az, amiben segíteni, támogatni akarják a gazdasági vezetés elképzelését, mert az, jó, az egész közösség számára kedvező. Az általánosságoknál megrekedni annyit jelent, mint kibújni a konkrét feladatvállalás nehe­zebb, de hatékonyabb munkája alól. Ez a, tü­net szerencsére nem általános, de itt-ott meg­található a pártszervezetek tevékenységében. S ha nem változtatnak ezen a szemléleten, az idei év, a gazdaságirányítás reformjának első esztendeje nagy problémákat tartogat szá­mukra . Mégis hogyan kellene az általános igazsá­gok hangoztatásától eljutni a konkrét teen­dőkig? Ismerve a közös gazdaságok szervezeti fölépítését, munkastílusát, nem nehéz vála­szolni erre a kérdésre. A megnövekedőit ön­állóság és a lehetőségeknek az eddiginél szé­lesebb skálája minden eddiginél nagyobb kö­rültekintést, mérlegelést követel. Erre alkal­mas a pártvezetőségi ülés, a termelőszövet­kezeti vezetőség ülése, a párttaggyűlés, a köz­gyűlés és az egyre több helyen jól bevált bri­gádgyűlés. A dolgok érdemi megbeszélésének is körülbelül ez a sorrendje. S az ilyen fó­rumokon történő mérlegelés már eleve ki­zárja, ki kell hogy zárja az általánosságok emlegetését; nemcsak globálisan kerülnek te­rítékre a növénytermesztés vagy az állatte­nyésztés feladatai, hanem azok a részletek is, amelyeket a nagy egészen belül meg kell valósítani. Így válnak kivehetőbbé a köz­vetlen feladatok, célok, amelyek megvalósí­tásáért felsorakoztathatja erejét az alapszer­vezet: javasolhat, ötletekkel segíthet, s ma­guk a kommunisták teszik meg az első, kö­vetendő lépéseket a gyakorlati munkában. Nemrég az öreglaki Kertészeti Termelő- szövetkezet gazdasági vezetőivel beszélget­tem. Elmondták, hogy be szeretnék vezetni a készpénzdíjazást, mert egy sor tényező emellett szól. A tagság egy része viszont ra­gaszkodik a régi formához, a munkaegység szerinti, díjazáshoz. Az érv, amit hangoztat­nak, nem valami meggyőző, sőt egyáltalán nem az, mégis fékezi a helyes elképzelés megvalósítását. Milyen álláspontra helyez­kedik ebben az esetben, és egyáltalán hogyan vélekedik a gazdaság előtt álló tennivalókról a helyi pártszervezet? Bognár Vendel párttitkár, a termelőszövet­kezet állattenyésztési brigádvezetője helyes­nek tartja, hogy áttérjenek az új munkadí­jazási formára, s szerinte a tizennyo'c ter­melőszövetkezeti kommunista is ezen az ál­lásponton van. Tehát természetes, hogy nem maradnak magukra a gazdasági vezetők, ami­kor meggyőző munkát folytatnak. Az alap­szervezet vezetősége részt vesz a gazdaság termelési tervének elkészítésében, s a tapasz­talat az, hogy észrevételeiket, javaslataikait figyelembe veszik. így történt ez akkor is, amikor a szövetkezet vezetősége elhatározta a fűrószgiatter üzembe állítását. Miután tag­gyűlésen megismerkedtek a kommunistái: a földtörvénnyel, a háztáji területet meghatá­rozó új rendelettel, a tsz-gazdák között fel­világosítással igyekszenek tisztázni a téves nézeteket. N incs külön célja a pártszervezetnek és a termelőszövetkezetnek, s ha a kö­zös feladat sikeres megoldásán mun­kálkodnak, gondoskodni kell róla, hogy tar­tós legyen az összhang, a harmónia. Meg kell határozni, hogy miben segíti az alapszervezet a gazdasági vezetést. Ügy általában segíteni kevés, konkrét dolgokban, előre elgondolt módon támogatást nyújtani ennél sokkal több. S úgy helyes, ha ez a szándék a munkatervek­ben is helyet kap. Hernesz Ferenc Emeletes" barackfák ff A Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskola kísérleti kert­jeiben Ferdinand Dezső tan­székvezető új metszési mód­szerét vezették be. Eddig a főágak a barackfa törzsének egy pontjából indultak ki. Ferdinand Dezső több főág nevelésével emeletes barack­fákat alakított ki. A gyü­mölcs ily módon nem a fő ágakon, hanem az azokból ki­induló gallyakon terem, s ez­zel számottevően bővül a termőterület. A tapasztalatok szerint az emeletes ősziba­rack fák — 80—85 mázsát is teremnek holdanként. A FELVÁSÁRLÁS MEGALAPOZÁSÁN dolgoznak az érdekelt válla­latok azzal, hogy a terme­lőkkel, tenyésztőkkel értéke­sítési szerződést kötnek. A felvásárlásra tervet a válla­latok kaptak, s az a felada­ügyi osztályának legutóbbi összesítése szerint két cikk­nek, a cukorrépának meg a MÉK-zöldségnek az egész évi előirányzata le van már kötve. A tejértékesítési szar­tuk, hogy biztosítsák annak l zödés elérte a 96 százalé­árufedezetét, megvalósulását. Már a múlt évi eredmények is arról tanúskodtak, hogy alapjában véve erősödtek szerződéses partnereikhez fű­ződő kapcsolataik, s ez a ja­vulás kedvezőbb feltételeket teremtett az idei tervteljesí­tés előkészítéséhez is. Hol tart most a szerződte­tés? A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­TaKARÉKOSSÁG--ELŐRELÁTÁS BIZTOSÍTÁS—BSZTOMSÁG A váratlan kár — elemi csapás — baleset — súlyos anyagi gondokat okozhat. A biztosítás jó gon­doskodás a család anyagi biztonságáról. Takarékszövetkezeti biztosítási Siónap március l-től március 31-ig. A takarékszövetkezetek és az Állami Biztosító fiókjai készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére. PlíHMM)“1 T MíiRÉK SZÖVETKEZET! 8IZT6SÍT&SI HÖHflP március l-től március 31-ig. (6853) TERMELŐK, FIGYELEM! A Marcali Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet gyanút les fa lerakat a (Marcaliban, a fűrcsztelepp el szemben) megkezdte as oltványok árusítását Beszerezhetők: alma, körte, meggy, cseresznye, kajszi, szilva, birs gyü­mölcsfacsemeték, és különböző fajtájú csemege- és bor­szőlőoltványok, továbbá ribizke-, köszméte- és bokor- rózsatövek. Kedvezményes árak! Kérjük, hogy a rendelést a szövetkezet címére küldjék. Szállítást tatán véti el is vállalunk! ’.eralta ‘vitva mindennap 10—17 éráig. (4833) kot, 350 kenyérgabonából még vagonnyi (nem egészen százalék) kell az évi felvá­sárlási tervhez. Az Állatfor­galmi Vállalat 140 000 hízott sertést szándékozik megvenni az idénJ s már 104 000-nek az átadásában megállapodott az érdekeltekkel; vágómarhából több mint 20 000 darabra van kötése (63 százalék). A konzervipari zöldségnek egy negyede hiányzik meg, a 4500 vagon burgonyából csak 2633 vagonnak a megtermelésére akadt vállalkozó. Eddig 46 millió darab tojásra (69,7 százalék) és 93 vagon ba romfira (58,1 százalék) szer­ződtek a magyében. Ezzel összefüggésben a me­gyei pártbizottság ülése meg­állapította: egyes termékekre lényegesen könnyebben szer­ződtek most, mint korábban. Annak eredménye ez, hogy javult az együttműködés, emelkedett bizonyos cikkek átvételi ára és növekedett a termelési színvonal. Ezzel együtt azt is határozottan le­szögezte a megyei pártbizott­ság, hogy az érdekeltek nem nézhetik tétlenül a burgonya meg a dohány szerződtetésé­ben mutatkozó elmaradást. Fontos feladatuk, hogy szót értsenek az előirányzat tel­jesítése végett a tsz-vezetők- kel. A jövőt illetően meg az a járható út, hogy megterem­tődjön a megye valamennyi árunövényének teljesebb ter­melési biztonsága. így kap­csolódnak az idei célok a következő évek munkájának megalapozásához. TszSajta paprikát termelnek Újonnan nemesített növényeket is termesztenek (Tudósitónktól.) 615 000 forint bevételt ho­zott a múlt évben a barcsi Vörös Csillag Tsz-nek a ker­tészet Csenki Lajos főker­tész szerint a 25 holdról az idén is elérik a tavalyi árbe­vételt. 60 négyzetméter alapterü­letű szaporítóházukból már kiültették a primőr paprika­palánta egy részét a hollandi ágyakba. Négyszáz hollandi ágyban és 450 melegágyi ab­lak alatt termelnek primőrö­ket. A kertészetbe a napok­ban érkezett meg kilenc fó­liasátor. Az egyenként 36 négyzetméter területű sát­rakban korai zöldségárut ter­melnek. 10 000 melegágyi sa­látájukat a hónaposretekkel együtt előreláthatóan 2—3 hé­ten belül piacra vihetik. Elsősorban a barcsi igé­nyek kielégítése a cél. Van a járási székhelyen saját standjuk, és a fogyasztási szövetkezetnek is ők szállíta­nak. Néhány órával a szedés után már az üzletekben le­het a friss zöldség. Papriká­ból tíz fajtát termelnek. Ezek közül négy korai hajta­tott, hat pedig szántóföldi paprikafajta. Jól bevált és ebben az évben már nagyobb mennyiségben termelik az enyhén csípős, vastag húsú, sárga színű »barcsi« papri­kát, amelyet Csenki Lajos nemesített. A soroksári paprika tavaly még a kísérleti intézetben volt. A kertészetnek sikerült kapni a magjából, meghono­sítják Barcson, akárcsak: a Harrov elnevezésű nagy gyü­mölcsű paradicsomot. Ez amerikai paradicsom, hazánk viszonyaihoz a kecskeméti kutatóintézetben alkalmazko­dott,.

Next

/
Thumbnails
Contents