Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-28 / 74. szám

Csütörtök, 1968. március 38. 3 SOMOGYINtFLIf Rekordforgalom az Erzsébet rakodón Megfelelt a várakozásnak a körzeti pályaudvar A kaposvári Erzsébet rako­dó ez év január 1 és március 30 között rekordforgalmat bo­nyolított le: 5309 kocsi árut raktak itt ki, illetve be — 1508 kocsival többet, mint az előző év azonos időszakában. Ilyen nagy mérvű forgalom- növekedésire nem számítottak. Ez ugyanis csak június, július körül szokott bekövetkezni. A magyarázat: a kavicsbányák főleg a kaposvári megrendelő vállalatoknak szállítottak. Az említett 5309 kocsiból 208 volt a körzeti pályaudvar­ra érkező, vagy innen induló. A körzetesítés óta az okoz problémát, hogy a január 1- én üzembe helyezett pálya­udvarhoz tartozó mintegy 15 község lakói, intézményei, gazdaságai maguk viszik el áruikat, jóllehet sokkal ol­csóbb lenne a fuvar, ha ez­rei az AKÖV-őt bíznák meg. (A 288 kocsi áruból csak 33- őt szállított rendeltetési he­lyére az AKÖV.) Ez azt je­lenti, hogy ma még sokan — főként azért, mert nem isme­rik a tarifákat — a költséges közúti fuvarral elvesztik azt az anyagi előnyt, amit a vas­úton nyernek — mondotta Kézdi László kereskedelmi fő­nök. Az állomás a rekordforgal­mat nagyobb zökkenők nélkül bonyolította le. Ez részben a munka jó megszervezésének, részben annak köszönhető, hogy a Közúti Építő Vállalat lehetővé tette a körzetesítés kapcsán meghosszabbított par­kettagyári iparvágány haszná­latéit. Háromhetes tanfolyam Halatonbogláron Minta klubfoglalkozások — Ismeretterjesztés f ilmmel — Három megye szakszervezeti aktíváit készítik föl Háromhetes tanfolyamon ké­szítik föl Tolna, Zala és So­mogy hetven kultúr-, agitációs és propagandafelelősét az üze­mekben, vállalatoknál, intéz­ményekben végzendő kulturá­lis feladatok ellátására. A SZOT balatonboglári Fém­munkás Üdülőjében hétfőn megkezdett továbbképzésen, húsz somogyi aktíva vesz részt. Hét éve kezdte meg az SZMT a kultúrfeleiősök rend­szeres továbbképzését. Először egyhetes, 1966 óta kéthetes tanfolyamokat szerveztek. Most először vehetnek részt háromhetes tanfolyamon szak- szervezett aktívák. A hallga­tók többségét tavaly válasz­tották. be a szakszervezeti bi­zottságba, s ilyen oktatásba»! még nem vettek részt. A szakszervezeti aktívák megismerkednek az általános politikai, szakszervezeti tenni­valókkal. Előadáson és kon­zultáción tanulják meg az agi­tációs és propagandamunka legjobb módszereit, a szak­szervezeti kulturális nevelés kereteit, az irodalmi nevelés felhasználását, a könyvtárak szerepét, a közízlés formálá­sának fontosságát. Kiemelten foglalkoznak majd a hallgatók a munkásszállásokon, a szo­cialista brigádokban és a be­járó munkások, között végzen­dő kulturális tevékenységgel. Az iskolán elhangzó előadá­sokat tolnai, zalai és somogyi szakszervezeti vezetők tartják. A tenfolyamot üzemlátogatás, keszthelyi kirándulás teszi AZ ÚJ MECHANIZMUS LEHETŐVÉ TESZI Az IKV elvégezteti a lakókra háruló javításokat is Igen sok lakásban csöpög a vízcsap, folyik a víz a vécé­ben, rossz a radiátor vagy a villanyóra. Még az új laká­sok se mentesek az ilyesmi­től. Am a legtöbb helyen azért nem javíttatják ki a hibákat, mert nincs kivel. Az Ingatlankezelő és Köz­vetítő Vállalat most a lakos­ság segítségére siet Azoknál a lakóknál, akik bejelentik, mi romlott el, szakembereik­kel helyrehozzák a hibákat. Erre vállalkoznak az IKV' szakemberei akkor is, ha a költséget a vállalatnak és ak­kor is, ha azt a lakóknak kell állni. Az új mechanizmus lehető­séget adott a szolgáltatás ilyenfajta kiterjesztésére, fő­ként azáltal, hogy nem hatá­rozta meg a vállalatnál a bár­szintet Mód van arra, hogy az igényeknek megfelelően növeljék a szakmunkások szá­mát A szolgáltatás, amelyet ha­marosan megkezdenek, hasz­nosnak ígérkezik a lakók, a vállalat, a város szempontjá­ból egyaránt: jóval kevesebb víz és energia pazarlódik eL LOTTO kellemessé. Érdekesnek ígér­kezik a tervezett két bemutató klubfoglalkozás. Itt elsajátít' hatja mindegyik aktíva, ho­gyan kell megrendezni egy- egy klubestet. Négyszer tudo­mányos ismeretterjesztést tar­tanak filmvetítéssel egybeköt­ve. Levetítik a Szentkút, a Nyitány, a Vigyázat, mázolva! az Így jutunk el a csillagokig és a Magyarorszó,g ma című műveket. A szakszervezetek képviselői ugyanezeket a fil­meket könnyen megszerezhe­tik, s az üzemben vagy a munkásszálláson bemutathat­ják a munkásoknak. Az iskola elméleti és gya­korlati fölkészítést ad a hall­gatóknak, s a konzultációkon lehetőséget nyújt nekik a hasmos tapasztalatok meg­szerzésére. CH CSIBEXELTETÖ. Az év első felében tervezi a csibekel­tető fölépítését Tabon a helyi fogyasztási szövetkezet. Az át­húzódó beruházásra az idén csaknem háromnegyed millió forintot költenek. Somogyiak Egy évvel ezelőtti látogatást ismételtek meg a somogyi tsz- elnökök, kertészeti szakmun­kások, agronómusok és a tsz- szövetségek vezetői, amikor március 23-án a MÉSZÖV szervezésében autóbusszal el­látogattak Mohácsra. Tanulni a másik megyétől — ez volt a kirándulás célja, s ennek a célnak teljes egészében meg­feleltek a látottak. A mohácsi Űj Barázda Termelőszövetke­zet kertészetének három és fél holdas fóliatelepe követésre méltó példa. Primőrök az „alagútvárosbaiV A fóliáért és a bordákért mintegy hétszázezer forintot fizetett a termelőszövetkezet — de megérte. Egy holdról háromszázezer forint térül vissza Az »»alagútvárosban« primőröket láttunk; salátát és retket már forgalomba is ho­zott a kertészet. Nemsokára szedni lehet a paprikát is. A tsz csak a MÉK-en keresztül árusít, Pécsre, Komlóra és Bu­dapestre szállítanak primőr­árut. A hagyományos mellett három négyszer huszonöt mé­teres — fólia alagutat állí­tottak fel, melegvíz-fűtéses rendszerrel, kísérletképpen. A látottak arról tanúskod­nak, hogy az Üj Barázda Tsz vezetői nem félnek az újtól, merik vállalni a kockázatot is, és nagyon leleményesek. Érdekes módon termelik pél­dául a retket. Papírlapokra gesztenyeliszttel ragasztják fel a magokat, majd selyempapír- réteggel borítják be. Ezt két centiméter vastagságban kerti földdel borítják, s fólia alá he­lyezik. Pár nap múlva a papír szétmállik, s hamarosan ki­bújik a palánta. Szabályos rendben nőnek, könnyű bánni velük, számon tartani őket* könnyű a szedésük is. A so­mogyi szakemberek tüzetesen végignéztek mindent. Az egész délelőttös szemlélődés után alaposan kifaggatták Józsa István tsz-elnököt és Török Ferenc kertészetvezetőt. A kertészetvezetés megol­dása is a tsz ügyességét péri dázza: Török Ferenc a MÉK dolgozója, s csak az év felét tölti a kertészetben. így mun­kája egyformán hoz hasznot a tsz-nek és a felvásárló válla­latnak. Viszontlátásra egy hónap múlva Főként az érdekelte a so­mogyiakat, honnan és meny­nyiért szerezték be a fóliát, egy-egy növény mennyi ideig >nidül« az alagútban, hogyan oldatták meg a kertészeti dol­gozók bérezését, s mivel ha­talmas árumennyiséget kell betakarítani egyszerre, hogyan szervezik a munkát a lesze­désnél, az áttelepítéseknél. Mindenki tanult az eszmecse­réből, s bizonyára megyénk­ben több szövetkezet próbálko­zik majd meg a növényter­mesztés e nagyon hasznos for­májával. A meghívás alapján egy hónap múlva ismét elme­hetnek a somogyiak Mohács* ra, akkor már a nagyüzemi betakarítást és az áttelepítést is láthatják. S. M. A hosszú évek gyümölcse Látogatóban Haklik Sándor fafaragó népművésznél Dísztárgyak mindenfelé Az út mellett recsegve haj­ladoznak a száraz ágú I ______akácaik, a szél s zabadon es szeszélyesen fut­kos az udvarokon, az üres mezőn. A tornácáé, nemrég épült ház előtt kusza halom­ban méretes farönkök, apró­ra vágott hasábok, forgács. Az ütemesen csattogó balta ne­szét a szomszédos házak fosz­lányokra szabdalva dobják vissza A férfi, aki a rönköt vagdossa, időnként leereszti villogó szerszámát, s igazít a rozsdás vaséken. Hátracsapott kucsmája alól a homlokára csúsznak ősz hajtincsed, néha keze fejével a megszokott mozdulattal elsimítja őket. Hosszan méregeti a kezébe vett fadarabot, aztán a többitől kü­lön dobja. Ott van már vagy öt-hat belőlük. Szívesen fogadja a látogatót, már nyitja is az aprócska (konyha ajtaját. Itt van a csa­lád: felesége, gyerekei. A szék, melyet mögém tolnak, kifarag­va, cirádáit, apiró minták bo­rítják a karfáját Mindenfelé apró faragások, a szekrényben páli nkáskész’ et, az asztalon hamutálca, pici fi­gurák. Az asztal pillanatok alatt megtelik fából készült dísztárgyakkal, a gyerekek öl­szám hozzák a szobából. A mester még­is azt mondja, kevés van itt­hon, a szövet­kezet mindent elvisz. Ezeket jobbára azért nem adja oda, mert mind­egyikhez fűződik valamilyen kedves emléke, mindegyikről tud egy-egy történetet Féltőn tartja kérges ujjai között a megbámult tollszá­rat kisujjávai végigsimít raj­ta, mielőtt visszateszi az asz­talra. Kilencéves volt, amikor faragta, ez volt az első. Nem tanulta senkitől, a fogásokra sem tanította senki. A kezébe akadt egy ág, a bicskával for- málgatni kezdte, aztán ez lett belőle. Az Alföldön élt, juho­kat őrzött az apjával. A sorsa úgy alakult, ahogy sok ezer társáé is abban az időben: a megélhetés munkáért való ka­landozásra kényszeritette. A Dunántúlra vetődött, Kasté- lyosdombóra, aztán Mohács szigetére. A történelmi sors­forduló az ő életében is vál­tozást hozott, lehetőséget, hogy letelepedjék, s nyugodtan dol­gozhasson. Fejér megyéből Ádandra. Nem érzett Rádiófelvétel Nagyatádon (Tudósítónktól.) A Magyar Rádió »Húszas stúdió«-jának munkatársai a napokban Nagyatádra láto­gattak. Részt vettek az Ady Endre Ifjúsági Klub esti fog­lalkozásán. Az estről — ame­lyen Pardi Anna fiatal kol- tőnő és Nagy Ferenc gitár­művész is közreműködött — Molnár Tamás riporter felvé­telt készített. Hangszalagra került egy tagfelvétel és a klub alapító tagjaival és a klubtanács vezetőivel folyta­tott beszélgetés is. A felvételt a Kossuth rádió április 8-án este 6 órakor kez­dődő »Húszas stúdió« adásá­ban sugározza. került semmi elfogódottságot, megtanulta: becsületes munkával minde­nütt meg lehet élni. Ekkor már népművész volt, zsebében a Népi Iparművészeti Tanács igazolványával. — Nagyon boldog voltam, hogy minden Időmet a fara­gásnak szentelhettem, hiszen ezzel beérett a gyümölcs, arait olyan sók keserves évem. át ér- lelgettem. Megrendelés van bőven, faragásaimat a buda­pesti Népművészek Háziipari Szövetkezetének továbbítom, onnan aztán megy szerte a nagyvilágba. Maga válogatja ki a fát: ju­hart, cseresznyét, barkócát, maga is vagdossa őket össze. Saját készítésű szerszámokkal dolgozik, a szerszámok faré­szein ott vannak a jellegzetes mintái. Haklik Sándor a termékeny népművészek közé tartozik, tavaly ezeröt­szóba, egy kicsit kihúzza ma­gát, amikor megemlíti, hegy két fia is farag Aztán elhallgat. Odakinn el­ül a szél, homály száll az ud­varra, a házra. Közelebb húz­za magához a csupasz villany- körtét. Pintér Dezső [p BURGONYACSOMAGO­LÖT állít üzembe a szuloki Petőfi Tsz. A leszerződött ét­kezési burgonyát a fogyasztók igényeinek megfelelően né­hány kilós csomagokban adják át a termeltetőnek. — ÜJ ÜZEMET HOZ LÉT­RE Barcson a Somogy me­gyei Tanácsi Textilipari Vál­lalat. Egy meglevő épület átalakításával két műszak­ban száz nőnek tudnak mun­kát biztosítani. Az év máso­dik negyedében már munká­hoz látnak a varrógépeik. Termékeny népművész száz apró dísztárgyat adott át a szövetkezetnek. — Dobozokat, figurás só tar­tókat, készleteket faragok. Mindegyiken hasonló minták, megszokott formák, melyekre magamtól jöttem rá. Ügy fog­tam a kezembe a fát, hogy ki­indulok, mondjuk, egy szív­mintából, aztán a többit majd meglátjuk. Magam is csodál­koztam, ahogyan kikerekedtek a penge éle alól a tulipánok, az apiró állatkák. A konyha parányi sarkában dolgozik, miközben beszélget a családdal, a látogatóval. A be- retvaéles kés egyre-másra váj­ja a rovátkákat, mélyíti a ba­rázdákat A gyerekek kerülnek KETTEN A „BOQÄRKA" BRIC/ADBÓL Szabó Pista nem haragszik ezért a tréfás megjelö­lésért. Tizennyolc évének minden komolyságával mondja: — Sokan vagyunk itt a kaptáruzemben, akik sze­retjük a méheket, s szabad időnkben szívesen méhész­kedőnk, ezért hívják brigádunkat »bogárkának«... Jó időtöltés meg aztán hasznos is. Negyedik éve, nem sokkal az általános iskola elvég­zése után került a tabi kaptárüzembe segédmunkásnak.. Most már gépen dolgozik, körfűrészen, szalagfűrészen, mikor éppen mire van szükség. Közben Zalaapátiban elvégzett egy egyéves méhészképző szakiskolát. — A további tervek? .— Szeretnék itt az üzemben faipari szakmunkás- vizsgát tenni, de már az M HSZ-nél is jelentkeztem gép­kocsivezetői tanfolyamra. Talán mire megszerzem a ve­zetői igazolványt, a nagyobb gazdaságok is használják majd a méhész vándorkocsit. Szívesen lennék egynek a gazdája egy termelőszövetkezetben vagy állami gazdaság­ban. Gondoznám a méheket, vezetném a gépkocsit, s té­len elkészíthetnem, kijavíthatnám a kaptárokat is ... Brigádtársa, Mojzer Laci vele egykorú ugyan, mégis sokban különböznek. A méhekért Laci nem rajong. — Sokáig Budapesten voltam kőművesek mellett se­gédmunkás, de aztán a szüleimmel lejöttem Tabra. Nem bántam meg. Gépen dolgozom, s havonta Pistával együtt megkeressük az 1500—1700 forintot Egyetlen célom, hogy gépkezelői szakmunkásvizsgám legyen, s maradok itt az üzemben. Mojzer Lacinak még csak ez az első éve a kaptár­üzemben, de Szabó Pistával együtt szívesen beszélnek ar­ról, hogy nekik meg a többi tabi fiatalnak is milyen nagyszerű munka- és szórakozási lehetőséget teremtett ez az üzem. Vasárnaponként 25—30 fiatal is összejön klub­délutánra, táncolnák, szórakoznak. Pista, Laci egykorú. Mindketten tagjai annak az új munkásgárdának, amely az egyre iparosodó Tabon ki­alakul. (Szalai)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents