Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

Vasárnap, 1968. március 24. MBBMHMSNTJNRF'^ - % .»» •.wmAKWíuJWBSBOT! somogyi néplap AZ ÚJ VOLGA SZEM A Gorkij autógyár elkészítette az új Volga személygépkocsi első szériáját. A hatsze­mélyes, modern karosszériáid autónak 100 lóerős a raj torja, óránként 145 kilométeres a maximális sebessége. Fogyasz tása 100 km-en 10—13 liter be nzin. A motor 250 000 kilomé­tert fut generáljavítás nélkül. , _ (MTI Külföldi Képszolgálat) NINCS MUNKAERŐ-VÁNDORLÁS Hatszáz szakmunkás kellene Mit mutat a legutóbbi két hónap munkaerő-statisztikája? Vizsgáznak a felnőttek is — Tabon keresik a lehetőségeket Till szakmunkást — iliieriő! Az év első két hónapja vá­laszt adott az új gazdaság- irányítási rendszer bevezeté­sét megelőző munkaügyi kér­désekre. Akkor sokan attól tartottak, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb lesz a munkaerő-vándorlás, a válla­s nem növelte a megye mun­kaerő-tartalékát. A gépállomások gépjavító vállalattá szervezése kapcsán viszont jelentkezett némi munkaerő-fölösleg a megyé­ben. Ez azonban nem indított el jelentősebb munkaerő-ván­latok esetleg létszámcsökken- dorlást. A megyén belül, íö­téssel próbálják, gazdaságosab­bá tenni a termelést. A me­gyei tanács munkaügyi osztá­lya többször is vizsgálta az elmúlt időszakban a munka­erő mozgását, és megállapí­totta: semmivel fm nagyobb a vándorlás, mint egy évvel korábban. A múlt év január­jában 451 férfi és 704 nő je­lentkezett a bejelentett 635 férfi és 622 nő számára alkal­mas munkahelyre. 1968 ja­nuárjában 601 férfi és 571 nő részére volt munkahely a megyében, s erre 441 férfi, il­letve 779 nő jelentkezett. Ha­sonló képet mutat a februári statisztika is. Míg egy évvel korábban 443 férfi részére 697 munkahely volt a megyé­ben, addig a 438 női munka­helyre hétszázharmincketten jelentkeztek. A múlt hónap­ban pedig a 708 bejelentett, férfiak számára alkalmas munkahelyre négyszáznegy- venhárman, a 438, nők szá­mára alkalmas munkahelyre pedig hétszázharmincketten je­lentkeztek. A két hónap statisztikája is azt a régóta ismert tényt erő­síti meg, hogy Somogybán még mindig elég nagy a női munkaerő-fölösleg. Főleg a járási székhelyeken és a köz­ségekben okoz gondot a nők foglalkoztatás^. Ebben az év­ben 32 idénymunkahelyeken dolgozó emberek elhelyezése sem okozott nagyobb gondot. A megyei tanács munkaügyi osztálya — mint azt- Pap p János főelőadó elmondta — a kampány befejezése előtt hét gyárban vizsgálta meg az el­helyezkedési lehetőségeket, s a cukorgyár leállása után 310 munkahelyet tudtak felajánla­ni az idénymunkásoknak. Nagy része el is helyezkedett, leg az építőiparban dolgozó szakmunkások használják ki a Munka Törvénykönyv adta könnyebb munkahely-változ­tatási lehetőségeket. A tsz- közi építőipari vállalkozások általában magasabb bért fi­zetnek, mint az építőipar. Ez bizonyos mértékig érezteti ha­tását az építőipari vállalatok szakemberellátásánál. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy — bár a Mun­ka Törvénykönyve lehetősé­get ad rá — néhány fillérrel magasabb órabérért a mun­kások nem hagyják ott eddi­gi vállalatukat, annak ellené­re, hogy néhány szakmában konjunktúra van. Ilyen az épí­tőiparon kívül a marós, a he­gesztő, az esztergályos szak­ma. A megyei tanács munka­ügyi osztálya most arra tö­rekszik, hogy lehetővé tegye a felnőttek szakmunkásvizsgá­ra bocsátását is. A tervek sze­rint tízhónapos előkészítő tanfolyamokat szerveznének azoknak, akik hosszabb ide­je betanított munkásként dol­goznak. Eredménye^ vizsga esetén szakmunkás-bizonyít­ványt adnának ezeknek az embereknek. Erre azért is nagy szükség volna, mert egy 1987-ben készített felmérés szerint az iparnak már most hatszáz különböző szakmun­kásra van szüksége. A szakmunkás-uténpótlás kérdésével egyébként a járási székhelyeken is foglalkoznak. A Tabon épülő Vegyipari Gépgyárhoz például többek között úgy akarják biztosíta­ni a szükséges munkáslétszá­mot, hogy végigjárják a köz­ségeket, fölkeresik azokat akik a megyén kívül keresték meg eddig a kenyerüket Ne­kik ajánlják fel a járási szék­helyen épülő új gyárban az elhelyezkedési lehetőséget K. I. NEMRÉGIBEN ÖRÖMMEL újságolta megyénk egyik ter­melőszövetkezetének agronó- musa, hogy egy kitűnő szak­embert sikerült szerezniük korszerűsített gépműhelyük­höz. A szakember a gépjavító állomástól került a tsz-hez, ha­sonlóan a szövetkezet műhe­lyében dolgozó néhány szere­lőhöz. Egyedi eset éz? Egyáltalán nem az. A szövetkezet maga határozza meg, hogy mennyit fizet, s a legtöbb esetben nem csinálnak belőle gondot, hogy többet adjanak, mint arneny- nyit az illető szakember az előző munkahelyén kapott. Ügy mondják, megéri a költ­séget, kifizetődik a magas munkabér, s ez bizonyosan így is van. De meddig lehet el­menni ebben a — mondjuk ki — csábításban? Emlékezzünk csak, mikor és mivel is kezdő­dött ez a folyamait? Eleinte a gépállomások és az állami gaz­daságok rendelkeztek trakto­rokkal, intézményesen gondos­kodtak traktorosok képzéséről. Az még rendben volna, hogy megalakulásukkor a termelő­szövetkezeteknek nem , volt képzett traktorosuk a fokoza­tosan bővülő géppark kezelé­séhez, de az mér nincs rend­ben, hogy a következő évek­ben sem képeztettek ki ele­gendő traktorost, és a gépállo­másoktól elhívott traktorosok­ra, gépészekre építettek. De még ez sem okozott megold­hatatlan gondot — ami a trak­torosokat illeti —, hiszen a gépállomások időközben átala­kultak gépjavító állomásokká, megváltozott a rendeltetésük, ma már alig végeznek talaj­munkákat a termelőszövetke­zetekben. A fő feladatuk most a gépjavítás s egy-egy szerelő, esztergályos vagy géplakatos elhívása, kiválása az üzemből komoly gondot okoz. DUICS JANOS, a nagyatádi gépjavító igazgatója mondta el a minap: Úgyszólván köszö­nés nélkül hagyják el az állo­mást a végzett szakmunkások, a nagyobb kereseti lehetőség vonzza őket a konzervgyárhoz vagy a környező termelőszö­vetkezetekbe. Csupán a leg­utóbbi nyolc hónapban a kon­zervgyárhoz nyolc-tíz, a fez­ekhez tíz-tizenöt szakmunkás ment át az állomástól. A gép­javító viszont a fölvételt ké­rők között nem nagyon válo­gathat, így az eltávozottak minőségi pótlása nincs biztosít­va. Jellemző, hogy Nagyatádon a gépjavító állomás egyedül annyi szakmunkást iskoláz be, mint a helyi üzemek együttvé­ve. De vajon törvényszerű-e az, hogy a* állomás gondos­kodjon a többi üzem — ipari és mezőgazdasági üzem — gé­VARÁZSLAT NÉLKÜL A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központ­ja (MÉK) 1963. március 29­én de. 9 órakor tartja évi rendes közgyűlését Kaposváron a Béke Szálló GriJl-termeben. Az igazga­tóság ezúton is meghívja a tagszövetkezeteket. Egy éve még minden fizetés­nap hozott valamilyen, megle­petést .a barcsi vasszerkezeti üzem dolgozóinak. Kinek jót, kinek rosszat. Hogy miféle vé­letlenek játszottak össze hó­napról hónapra? A gyáregység vezetői keresték a megoldást, de eleinte alig jutottak túl a tények regisztrálásán. Minden lakatosbrigád átjáróház lett. Jó és gyenge szakemberek jöt- lek-mentek, néha már a mű­vezetők is alig tudták, ki hova tartozik. — Voltak kimagaslóan jó brigádok, ezekben dolgoztak a legjobb szakemberek — mond­ja Pethes Róbert, az Épület­gépjavító és Gépgyártó Válla­lat 7-es számú gyárának bar­csi telepvezetője. Versenyről nemigen lehetett szó, hiszen a kizárólag segédmunkásokból álló brigád meg sem próbálko­zott azzal, hogy jobb eredmé­nyekre pályázzon, mint a ki­váló szakemberekből verbuvá- 1 ódáit kollektívák. A munká­ban való tisztességes verseny helyett mindenki azon igyeke­zett, hogy egy jobbam dolgozó, többet kereső brigádba kerül­hessen. A teleip vezetői keres­ték a megoldás kulcsát, de ha a néhány kiváló lakatost meg­bízzák egy-egy brigád vezeté­sével — ami a legkézenfekvőbb és legokosabb elgondolásnak látszott —, égi'ellen olyan bri­gád sem marad, amelyikre a legnehezebb feladatot jelentő, nagy precizitást igénylő mun­kákat rábízhatták volna. A te­lep fejlődésének természetes, igényévé lett az újabb és újabb szakemberek beállítása. Aztán jöttek az ipari tanulók. Néhány évvel korábban még húsz százalékkal több volt a szakképzetlen segéd-, illetve betanított munkások száma, mint a szakembereké. . Közben a szakmunkások Számának növelésével már ki­bontakozóban volt a megoldás. Az év eleji változásról, ami a tizenhat brigád munkájának megfelelő értelmet adott, Pet- hes Róbert így beszél: — Nem történt semmi va­rázslat, mégis mindegyik bri­gádunk ütőképes lett A ma­gyarázathoz a számokat kell segítségül hívni. A szakmun­kások száma a korábbi 40 szá­zalékról 70 százalékra emelke­dett Elértük, hogy valamennyi brigádban azok vannak több­ségben, akik a szakmájukat ki­válóan ismerik, akik a telepen jó munkaerőnek számítanak. Most bármelyik brigádra rá­bízhatjuk a legkényesebb mun­kát is. A nagyobb műszaki, gazda­sági feladatok eléréséhez nél­külözhetetlen a szaktudás bő­vítése, gyarapítása. Tavaly szakmunJeásvizsgára előkészi­pészeti szakembereinek után­pótlásáról? Vagy az, hogy a Szőcsénypusztai Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben szinte kizárólag erdőgazdasá­gokból és állami gazdaságok­ból érkezett fiatalok tanulják a szakmát, s köztük termelő­szövetkezeti szakmunlcásjelölt alig akad? Nem, ez semmi­képpen sem törvényszerű, in­kább rendellenes folyamat, amelynek mielőbb véget kelle­ne vetni. Nem általános dől >gról van szó, de elég gyakori esetről, és éppen ezért elgondolkodtató. A termelőszövetkezetek szeretik a »-kész« embert, de valaho­gyan többet kellene tenniük, hogy önmaguk készítsék fel őket, vagyis ők gondoskodja­nak a szakember-utánoótiás­mégpedig úgy, hogy saját tagjaik gyerekeiből képezte:- senek gépszerelő, erdészeti és egyéb szakmunkásokat. Többet az eddiginél, hogy jur on az egyes szakágazatokhoz megfe­lelő számú szakember. Akkor nem lennének arra utalva, hogy mások lássák ei őket szakemberrel. FELNŐTTEK a megye kö­zös gazdaságai, elvárható tő­lük, hogy előrelátóan, a gazda­ság követelményeinek megfe­lelő szakmunkásokról maguk gondoskodjanak, arra alkal­mas fiatalokat iskolázzanak be a különböző — megyénkben is levő — szakoktatási intézmé­nyekbe. (Hemesz) tő tanfolyamot szerveztek a telepen a több éve dolgozó be­tanított- és segédmunkások számára. A tízhónapos tanfo­lyamra — amely június végé­re fejeződik be — a fiatalokon kívül több idősebb munkás is jelentkezett. A vállalat még munkaidő-kedvezményt adott azoknak, akik váll; a szakmunkásvizsgára való fel­készülést. Így találkozott üzem és a lakatosműhelyben dolgozó emberek érdeke. zolják a barcsi üzemben. vasszerkezeti A berzencci közutat keresztező — nagyatádi vasútállomás mellett levő — vasúti átjárón keresztül 1968. március 27-én és 28-án átépítés miatt a forgalom szünetel A terelőutat az előírt útjelzőtáblák megjelölik. Nagyatádi Konzervgyár (4921) Ko vácsműhelybó'l forgácsolórészleg A régi kovácsműhely épületének átalakításával új forgá­csológépeket állítottak be a csokonyavisontai gépjavító állo­máson. Az újabb feladatokat egyre korszerűbb gépi fölsze­reléssel oldják meg. Felkészülten várják az idegenforgalmi évadot Siófokon (Tudósítónktól.) Petiteken a Siófoki Járási Párt­végrehajtóbizottság és a járási ta­nács végrehajtó bizottsága együt­tes ülésen tárgyalta meg az lí)68-as üdülési idényre való felkészülést. Az erről szóló jelentést Maruska János, a járási tanács vb-elnök- helyettcse terjesztette a két tes­tület elé. A jelentésben részletesen beszámoltak azokról az intéz­kedésekről, amelyeket az idei nyári idény zavartalan lebo­nyolítása végett már eddig tettek a járási kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató, művelődési és idegenforgalmi szervek, valamint a SZOT. A jelentésből és a vitából kide­rült, hogy a Balaton-part nyá­ri' gazdasági, idegenforgalmi, rendészeti, vendéglátóipari és kulturális ügyeit intéző szer­vek idejében kezdték meg a felkészülést. Elsősorban a köz­ellátás tekintetében várható az előzó évekhez képest nagy minőségi és mennyiségi javu­lás. Ennek fő oka, hogy a já­rás termelőszövetkezetei, élve az új gazdálkodási rendszer adta lehetőséggel, mint önálló kereskedelmi, árusító szervek is sokkal nagyobb mértékben szállítanak majd friss termé­ket a Balatom-partra. Az eddi­ginél nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és remélhetően olcsóbb termékeket visznek piacra a termelőszövetkezetek. A két végrehajtó bizottság a vendéglátóipari visszaélések­kel foglalkozva hangsúlyozta, hogy az árdrágító, súly csonkí­tó jelenségeket az ellenőrző szerveknek, az eddigieknél sokkal súlyosabban kell meg­torolniuk. A vitában elhangzott kérdésekre Jankó Ferenc és Maruska János, a járási tanács vb-elnökhelyetlesei adtak választ.. A napirenddel kap­csolatos problémákat, feladatokat Juhász István, a járási pártbizott­ság első titkára foglalta össze. Az elhangzott javaslatokkal kiegészí­tett jelentést a járási tanácsülés április 11-én tárgyalja meg. Méhészek, figyelem I • Az Erdőkémiai Vállalat szombathelyi üzeméből rövid határidőn belül szállítjuk az alábbi kaptárokat 15 keretes nagyboconádi vándor méhkaptár 440 Ft/db 1* - , 640 Ft/db 24 » „ 660 Ft/db ab Szombathely Megrendelhetők: ERDŐ KÉMIA V. Budapest. V, Veres Paine «. 17. (6910)

Next

/
Thumbnails
Contents