Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1068. március 24 PP2iR#Äfi t&dmm nlrM&i E^5.^á'V^v' Készülődés húsvétra f « I* /■ • Lidi nem öröksége GONDOLATOK AZ ENDRÉDI CSIPKE V ERÉSRŐL A Húsipari Vállalat folyamatosan szállítja a boltokba a füstölt húsokat. Minden igényt kielégítenek. Hat-nyolc féle füstölt áruból három vagonnal rendelt a kereskedelem. CIKKÜNK NYOMÁN Tovább folytatódnak a „végvári64 harcok a két „szomszédvár44 között DECEMBER 28-1 SZAMUNKBAN jelent meg a Két tzomtzédvárból egy című írásunk, amelyben többek között két szomszédos község, Tap- •ony és Nagyszakácsi iskolavitájával foglalkoztunk. Azóta majd három hónap telt el, és amikor újra kint jártunk, tapasztalhattuk, hogy vajmi kevés történt a cikk szellemében, ■őt csaik elmérgesedtek a »végvári harcok.« Miről is van tulajdonképpen szó? Tapson y ban csak egy félig kész négy tantermes iskola van, míg a kisebbik Nagyszakácsiban korszerű, emeletes, nyolc tantermes iskola működik. Tapsonyban kevés a tanterem, Nagyszakácsiban kevés a gyerek. A megoldás kétféle lehet: vagy Tap- sony kap tantermeket, vagy a két község összefogva közösen oldja meg az oktatást. Az előbbi sokkal költségesebb és anyagi erők híján egyelőre kivihetetlen. Marad tehát az utóbbi, az összefogás. Igen ám, csakhogy a tapso- nyiak úgy vélik, az ő községük a nagyobb, a jelentősebb, alkalmazkodjanak hozzájuk a nagyszakácsiak. Ragaszkodnak hozzá, hogy a felső tagozatos diákok továbbra is Tapsonyban tanuljanak, holott az volna az ésszerű, hogy a jobban fölszerelt, korszerűbb nagy- szakácsi iskolában oktatnák a felsősöket. Hiszen ebben az iskolában biztosítani tudnák a magas szintű oktatás minden objektív feltételét. A tapsonyi négy tanteremben pedig a két község alsó tagozatos gyerekei tanulhatnának. A JÄRÄSI TANÁCS művelődésügyi osztályának is ez volt a véleménye. Decemberi Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, figyelem! Az ÉVM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kaposvári üzeme vásárol parketíaírizí korlátlan mennyiségben, kemény, lombos iából Érdeklődni: Kaposvár, Cseri út 2. Telefon: 11- 251. Ügyintéző: Csonka— Farkasné. (3252) cikkünk megjelenése után nem sokkal a járásiak megpróbáltak a helyszínen közvetíteni a két község vitájában. Eredmény nélkül. A vitatkozó felek hajthatatlanok voltak, maradt minden a régiben. Egy jellemző példa a vitatkozók érveiből: Osztopán József, a Tapsonyi Községi Tanács vb-titkára a következőképpen indokolta, miért ragaszkodnak annyira, hogy a felső tagozat Tapsonyban maradjon: — Nálunk jóval fejlettebb a kulturális élet, mint Nagyszakácsiban. Ha elengedjük a felső tagozatosokat a faluból, megsínyli a község kulturális élete. Két okból nem értjük ezt az érvelést. Először is, ha valóban olyan fejlett a kulturális élet, nem alapozhatták azt kizárólag a tíz-tizenégy éves gyerekekre, másodszor a tanítás általában délután egy órakor befejeződik, s a tapsonyi gyerekek autóbusszal nem egészen hét perc alatt otthon lehetnek falujukban. Bőven marad tehát idejük, hogy részi vegyenek a község kulturális életében is. A MI VÉLEMÉNYÜNK továbbra is változatlan — csak az összefogás segíthet. Amíg a felnőttek vitatkoznak, a vita hátrányait legjobban a gyerekek érzik, hiszen ha már megegyeztek volna, szeptembertől kezdve egy nagy minőségi ugrás következett volna be a tapsonyi és a nagyszakácsi gyerekek oktatásában. A jövendő nemzedék érdeke mindenesetre ezt kívánná. Rideg Gábor Valaha ismert, nevezetes volt a balatonendrédi csipke. Ma már csak tizenketten foglalkoznak vele, a siófoki szövetkezet bedolgozói. Gecsényi Lidi néni köztük a legrégebbi csipkeverő asszony: kislánykorától,máig hű maradt a-selyemfonál és a verőorsók mesterségéhez. Már csak tizenketten dolgoznak Lidi néni neve több ízben is szerepelt már a sajtóban. Mi sem először látogattunk el hozzá. Megírtuk, megcsodáltuk több mint 6 évtizedes munkásságát, amellyel generációkat nevelt és tanított az endrédi sokorsós- csipkeverés művészetére. Ez a technika — úgy ismérik — egyedülálló a maga nemében. Nálunk legalábbis. Messzi vidékekről, az ország távoli sarkaiból is eljöttek LiA fiatalok néha körülveszik... rés fortélyait. Másra gondoltam ezen a látogatáson. Csipkevásár Endréden Lidi néni ma is naphosszat elüldögél a hemgerforma párnára feszített karton maga tervezte mintái előtt. Zörög, sonló a faorsók hangja. Védőfogantyúik összeverődése adta a mesterség nevét is, valamikor évszázadokkal ezelőtt. Innen a furcsa ellentét: a csipke leheletszerű, mégis »verik« ... Lidi néni ma is dolgozik. Ez az álma, ez az élete. A fiatalok néha körülveszik, hiszen őt elnézegetni, hallgatná is élmény. »Most a jobb kézben ennyit, a balban annyit csavarunk, aztán átvesszük jobbra ...« Látni nemigen lehet fürge ujjai nyomában a kun- korodó-kn nyarogó csipkemintákat, inkább csak az orsók fahangú, halk csilingelőse tudatja, hogy ez a sok szerszám jó kezekben van ma is. Érdekesség? Az. De más is. Ma már egy kicsit örökség, hagyomány is ez a mesterség Balatonsndréden. Ápolnunk, megőriznünk kellene. Az idei Somogyi napok egyik eseményeképpen csipkevásárt rendeznek Endréden. Akkor majd — a kalocsai pingáló asszonyok példájára — az endrédiek is bemutatják, mit tudnak. De ez kevés. Lesz-e falukiállítás ? Lidi néni, a mesterség nesztora ma is endrédi csipkén dolgozik tizenkettedmagával a szövetkezetnek, eladásra, külföldre. És ahogy nekem elmesélte, bizonyára szívesen elmondaná önkéntes gyűjtőknek vagy a falu krónikája számára: hogyan kezdődött, élt és maradt fenn máig is Endréd nevezetessége? Pávafarkas, bazsarózsa, szalagos csigás, hópehely, kalotaszeges, tölgyleveles minta: valamennyi — több mint fél évszázad alatt — endrédi asszonyoktól kapta a nevét Belőlük egy takaros állandó falukiállítás anyaga is kitelne itt, a községben. Hiteles válogatással, fejlődésük rendjében. Somogy néprajzi emlékei közül nem hiányozhat Lidi néni öröksége, a* endrédi csipkeverés sem. WalHnger Endre Leheletszerű, mégis »verik«. di néni tanfolyamaira, és volt idő, amikor százhatvan endrédi lány és asszony szorgoskodott a míves finomságú térítőkön, amelyeket csak az igen hozzáértő szem tud különválasztani a halasi csipkétől. Ma azonban már csak tizenketten dolgoznak ... Másfelé fordult, megváltozott az endrédi kislányok ízlése, érdeklődése is, és könnyen lehetséges, hogy Julika, a hatodik osztályos unoka lánypajtásai között az egyetlen, aki megtanulta Lidi nénitől a csipkeverést Ez indított arra, hogy ismét szóljunk. Nem a mesterség minden áron való folytatására akarjuk rábírni az endrédi lányokat és fiatalasszonyokat és nem is arra, hogy minden szülő adja tovább a csipkevepörög — szem alig is követheti — kezében a sok lecsüngő orsó. Halkan csörög, valamilyen finom kereplőhöz haTÍZÉVES A MUNKÁSŐR Tiz esztendővel ezelőtt, 1958 m Arciusában jelent meg a Munkásőr című képeslap első példánya. Az évforduló alkalmából a Munkásőrség Országos Párán jsnuksága szombaton ünnepi megemlékezést rendezett az építők zászlóaljának Gorkij fasori helyiségében. Karsai Ferenc, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese köszöntötte a részvevőket az országos parancsnokság és a lap olvasót nevében. » Papp Árpád a munkásőrség országos parancsnoka a jubileumi évíorduió alkalmából az ünnepségen kitüntetéseket, jutalmakat, munkásőr-emlék jel vény eket nyújtott át, s többeket országos parancsnoki dicséretben részesített, (MTI) A VBKM 11. sz. Villamossági Gyára felvételre her es lemezlakatos, esztergályos, marós és fényező szakmunkásokat, valamint betanított munkára FÉRFI DOLGOZÓKAT azonnali belépésre. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán. Kaposvár, Mező Imre ut. (6893) ÍGY KEZDŐDÖTT Egy jelentésbő): »Z. vállalati igazgatói basás- kodás miatt leváltották.« Z kinevezése alkalmából pohár köszöntőre hívta * össze a felügyeleti szerv képviselője a vállalat vezetőit, osztályvezetőit, művezetőit, csoportvezetőit, brigádvezetőit. Itt közölte velük, hogy Zk vállalati igazgató lett. Az új igazgató izgett-moz- gott, irult-pirult, mint valami esetlen kamasz. Látszott rajta, hogy fizikai fájdalmat érez, amikor dicsérő szavakkal illetik, érdemeire hivatkoznak, szükségtelen rossznak, fölöslegesnek tartja mindezt Mindig szerény, csöndes ember volt, tisztelte fölötteseit, munkatársait. A hivatalos kodás hamar véget ért, s megkezdődött a pohárazgaias. t,zt hasznaita ki Ringló művezető, s egy óra múlva már hozzá is látott a talpnyaláshoz. ÜQV gondolta, hogy a hátralevő idő bőven elég lesz arra, hogy bevágódjék az új főnöknél. A művezető igen gyakorlottan csinálta a dolgot. Az új igazgatót azonban nem olyan fából faragták, hogy csak úgy ukmukfuk leessen a lábáról. Már-már úgy látszott, hogy Ringló fölöslegesen fárasztotta magát. Ám őt sem olyan fából faragták, hogy csak úgy kiengedje nyílni a háló száját, s megváljon a benne vergődő haltól. Nagyon remélte, hogy elérkezik a nagy attrakció pillanat* i mikor órájára pillant/■J va az új igazgató azt kérdezte mintegy a társasághoz intézve szavait, hogy »mivel megyünk haza az üzemből?», Ringló magabiztosan felkiáltott: — Ne fájjon a fejed, igazgató elvtárs, kérlek. Bízd rám, el lesz intézve! Csak nem gondolod, hogy* a mi igazgatónkat gyalog engedjük hazabandukolni? — Feri — rivallt rá az egyik brigádvezetőre —, telefonálj azonnal a titkárságról Lég vádi barátomnak, hogy álljon elő az új Wartburgjával. A szóban az első a-t á-nak ejtette, mint aki a német nyelvben nagyon járatos. — No nem, Ringló elvtárs, szó sem lehet róla, hazamegyünk az autóbusszal — jegyezte meg az igazgató. Ringló oda se figyelt. — Még mindig itt vagy? — kiáltott rá a brigádvezetőre. — Az az ijedtségtől valósággal úgy ugrott ki az irodából. Mivel a többiek is Ringlót támogatták — persze sokkal halkabbra fogva szavaikat —, az igazgató nem hívta vissza o brigádvezetőt. A Wartburg simán suhant a belváros felé Ringló a rádiót is bekapcsolta. Megérkezés után az igazgató kabátját. és táskáját kezében lógatva kísérte főnökét a lakáshoz. Ott átadta őket, s mélyen meghajolva búcsúzott. A z igazgató felesége meghökkent: — Mi történi veled? — kérdezte a férjétől. — Még meg sem száradt a tinta a kinevezéseden, s már maszek kocsival hoznak haza, és mint valami méltóságos úr után, cipelik a kabátodat meg a táskádat. — Angyalom, én tiltakoztam ellene, de nem bírtam velük. Ök akarták, ők vállalták, ők csinálták — mondta, és odalépett a tükör elé. — Egyébként ha jól meggondolom, mint igazgató el is várhatom, tőlük. Több vagyok náluk. Nemcsak azért, mert hatalmam van, hanem azért is, mert tehetségesebb vagyok, mint ők. A képességeim alapján neveztek ki — gondolta, s megigazította a nyaKKenaojet, zaköjat. Meg egyszer belenézett a tükörbe, s végigmérte magát. Nagyon elégedett volt... Szegedi Nándor Szerelőket, neliézgép-ismerettel (kotró, dóser) Jelt e»» a Földmunkát Gépesítő Vállalat fő-építésvezetősége, Székesfehérvár, Seregélyesi ,u. 83. sz. (8344)
