Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
Vasárnap, 1967. február 11. 3 SOMOGVl NÉPLAP Az áj gazdaságirányítási rendszerre vaié áttérés előkészítésének tapasztalatai és az 1f63. évi feladataink AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága Illés Dezső elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével tegnap kibővített ülést tartott. Az ülésen meghívottként részt vettek a járási pártbizottságok első titkárai, a tömeg- izervezetek megyei vezetői, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesei és osztályvezetői, a szakszervezeti megyebizottságok titkárai, a megye országgyűlési képviselői, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek vezetői, a járási tanácsok vb-elnö- kei, termelőszövetkezeti elnökök, vállalatok, intézmények vezetői és a megyei pártbizottság apparátusának politikai munkatársai. Első napirendként az ülés megtárgyalta az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés előkészítésének tapasztalatait és az 1968. évi jeladatainkat Szigeti István elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján. A továbbiakban a megyei pártbizottság elfogadta a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1967. évi munkaterve végrehajtásának értékeléséről szóló beszámolót, amelyet Illés Dezső elvtárs ismertetett; ugyancsak jóváhagyta a megyei pártbizottság e szervek 1968. első félévi munkatervét. Ezután személyi kérdésekben határoztak HU Dezső elvtárs előterjesztése alapján. Ennek megfelelően érdemei elismerése mellett fölmentették megyei pártbizottsági tagsága és a megyei pártbizottsági osztályvezetői tisztsége alól Klenovics Imre clolársat, akit hároméves pártfőiskolára küldtek és Tobak István elvtársat, aki az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában kapott beosztást. A párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjévé elfogadták Szikszai László elvtársat, az ipari osztály eddigi vezetőjét; a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője Kovács Béla elvtárs lett, aki eddig a megyei tanács vb pénzügyi osztályának helyettes vezetője volt; a mezőgazdasági osztály vezetőjévé Fábri István elvtársat, az osztály eddigi helyettes vezetőjét választották meg. A megyei pártbizottság kooptálta tagjai sorába Fábri István elvtársat, Kékesi Jenő elvtársat, a balatonendrédi Zöldmező Tsz elnökét, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökét, Ostoros István elvtársat, a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatóját és Stier Sándor elvtársat, a KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkárát. Az alábbiakban ismertetést adunk az első napirend tárgyalásáról. Szigeti István elvtárs előterjesztése Három év nagy és alapos előkészítő munkája után 1968. január 1-vel bevezettük a gazdaságirányítás új rendszerét A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1964 decemberi határozatával indította el a népgazdaság helyzetének, az irányítás mechanizmusának kritikai felülvizsgálatát annak az alapvető politikai és társadalmi célnak megfelelően, hogy meggyorsítsuk hazánkban a szocializrnus teljes fölépítését. A tervszerű és céltudatos előkészítés hosszabb időt vett igénybe. Mivel az új gazdasági mechanizmus egész további fejlődésünk kulcskérdése, ezért a Központi Bizottság már az előkészítést is igen fontos pártfeladattá nyilvánította, s így a reform propagandája a pártpolitikai tömegmunka középpontjába került Agitációs és propagandamunkánkban kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a reform eszméi ne elvontan, hanem a mindennapi gyakorlattal szarna üsz- szefüggésben és vele szerves egységben kerüljenek a köz- tudatba. Ezért a reformmal kapcsolatos felvilágosító munka minden formáját a harmadik ötéves terv, illetve a folyamatban levő évi terv megvalósításának, mint fő gazdasági és politikai feladatnak a szolgálatába állítottuk. Ennek kapcsán rámutattunk, hogy gazdaságpolitikánkban három, egymással szoros kölcsönhatásban levő cél elérésére kell törekedni: a nagyobb hatékonyság, a gazdasági egyensúly és az optimális növekedés együttes megvalósítására. Ezeknek a céloknak és követelményeknek megfelelően propagandánkban megfelelő hangsúlyt kapott a helyi gazdasági tervek, feladatok ismertetése, az eredményesebb gazdálkodást szolgáló vállalati intézkedések, jó módszerek, kezdeményezések népszerűsítése. Tudatosítottuk, hogy a vállalati munka nem választható el a társadalom és a népgazdaság érdekeitől. Ezért a nagyobb vállalati önállóságnak együtt kell járnia a felelősség fokozásával, az üzemi demokrácia növelésével, a tömegek aktívabb, eredményesebb tevékenységével. Mindezzel egyszersmind a reform célkitűzéseinek jobb megértetésére, a dolgozók helyes köz- gazdasági szemléletének kialakítására és a szocialista munkaerkölcs továbbfejlesztésére törekedtünk. A vezetők és a tömegek szervezett felkészítésével eljutottunk oda, hogy a gazdasági élet, az életszínvonal emelkedése iránt táplált illúziókat mindinkább felváltotta az a tudat, hogy eredményeink, sikereink növekedésének a forrása a gazdasági eszközök hatékonyabb felhasználása, az eredményesebb munka és a jobb vezetés. A reform előkészítését szolgáló szervezeti intézkedéseket is ebben a szellemben hajtottuk végre. Szilárdabb gazdasági alapok A megye ipara és mezőgazdasága tavaly a harmadik ötéves tervben meghatározott Ütemben és irányban fejlődött. Az ipari termelés 1966- hoz viszonyítva — az országos ütemet meghaladva — 12 százalékkal nőtt. Bár emelkedett a munka termelékenysége, ennek növekedése azonban változatlanul lassú volt, és lényegesen az országos átlag alatt maradt. A termelésfelfutás mintegy 60 százalékban létszámnövekedésből adódik Az ipari foglalkoztatottak száma 1700—1800-zal — 7—8 százalékkal — nőtt egy év alatt, s ez is iparfejlesztési politikánk megvalósulásáról tanúskodik. A megye mezőgazdasági termelése — a kedvezőtlen időjárás ellenére — megközelítően a tervezett szinten alakult. Különösen a kenyérgabona-termesztésben tapasztalható jelentős eredmény. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek együttvéve búzából az előző évinél 11,7 százalékkal nagyobb hozamot, holdanként 13,7 mázsát értek el. A takarmánybúza és az őszi árpa termésátlaga ugyancsak növekedett. Születtek eredmények a zöldség- és a gyümölcstermelésben, Viszont kedvezőtlenebbül alakult a burgonyatermelés: a holdankinti hozam csak 46,5 mázsa lett Az állatlétszám 1967-ben — a juh kivételével — az évi tervnek megfelelően növekedett. A szarvasmarha-állomány évi növekedése 5366 db; ezen belül 1600 darabbal több lett a tehén; a sertésállomány 30 135 darabbal, közte 928 kocával gyarapodott. A juhállomány viszont 7100 darabbal csökkent. Az állati termékek hozama javult. A tejtermelésben — a háztáji teheneket nem számítva — egyedenként mintegy 300 literes emelkedés tapasztalható. Így a tejhozam az állami gazdaságokban 3140, a termelőszövetkezetek közös tehenészeteiben pedig 2300 literre tehető. Lényeges előrelépés azonban sem az elhullások csökkentésében, sem a takarmányok hasznosulásának javításában nem történt. A felvásárlás kenyérgabonából 18,6, vágómarhából 7,7 és tejből 19,7 százalékkal haladta meg az 1966. évit. Burgonyából viszont a tervezettnél jóval kevesebbet, hízott sertésből is az előirányzottnak csak 86,9 százalékát értékesíthették a termelőszövetkezetek; ez 60 millió forintos árbevételi kiesést okozott. Az 1967-ben folyó beruházások összességükben teljesültek. A termelés bővítését szolgáló ipari létesítmények mellett a mezőgazdaságban több mint 300 milliós beruházás valósult meg egy év alatt. Csupán a termelőszövetkezetekben 637 új létesítményt adtak át rendeltetésé-, nek. Megépült tavaly 2088 állami, szövetkezeti, társasház- beli és magánlakás. 1967-ben oldódott meg Kaposvár vízellátása. Kaposváron elkészült a termálfürdő és uszoda, a Kapos Szálló, az ABC áruház, az autóbusz-pályaudvar, bővült a távbeszélő hálózat, és napjainkban már az AKÖV korszerű forgalmi telepe is szolgálja a közérdeket Beruházási terveink eredményes megvalósításához nagyban hozzájárult az építőipari vállalatok és szervezetek javuló munkája. Az építőipar 1967-ben mintegy 17—18 százalékkal növelte termelését. A mezőgazdasági beruházások megvalósításából nagy részt vállaltak a tsz-közi építőipari társulások: múlt évi termelési értékük elérte a 90 millió forintot Az építőipar az elért eredmények ellenére sem tudta hiánytalanul kielégíteni az iránta támasztott igényeket Bár minden építőipari vállalat és szervezet teljesítette évi tervét, egyes beruházások — a Kö- JÁL-székház és a siófoki kórház stb. — ütemszerű megvalósulása ' mégis hiányt szenvedett Az 1967. évi feladatok sikeres megoldása érdekében elismerésre méltó munkát végzett a megye gazdasági és társadalmi életének különböző területein dolgozó 1421 szocialista brigád 18 500 tagja. Mellettük ezrek és ezrek vettek részt lelkesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított verseny egyéb formáiban. Lelkes és áldozatkész munkájukért a megyei pártbizottság köszönetét fejezi ki a szakszervezetnek, a szocialista brigádok tagjainak, a megye valamennyi dolgozójának. A múlt év munkáját számba véve, eredményeit értékelve megállapíthatjuk: lényegében teljesültek a megye harmadik ötéves tervének időarányos célkitűzései. Ez egyben azt is jelenti, hogy fejlettebb, szilárdabb gazdasági alappal térhettünk át az új irányítási rendszerre. Folytatjuk a megye iparosítását Mint ismeretes, a kormány jóváhagyta az 1968. évi nép- gazdasági tervet. Ennek főbb célkitűzései határozzák meg a mi feladatainkat is. Terveink a népgazdaság 1968. évi tervére és a megye harmadik ötéves tervére épülnek, s megfelelnek az új irányítási rendszerre való átállás gazdaságpolitikai irányvonalának. Tapasztalataink szerint az üzemek és vállalatok felügyeleti szerveik segítségével nagyabb körültekintéssel és felelősséggel készítették el terveiket, mint korábban, összeállított előirányzataik alapján az ipari termelés 10—12 százalékos emelkedésével számolhatunk. Az iparban foglalkoztatottak száma az év végéig várhatóan mintegy 1000—1200 fővel növekszik. Äz üzemek és vállalatok idei tervüket már az új irányítási rendszer viszonyai között valósítják meg. Szükséges, hogy termelésüket jobban a piac igényeihez igazítsák. Fordítsanak nagyobb gondot a termelékenység növelésére, a termelési költségek csökkentésére, a műszaki fejlesztésre, a termékek minőségének javítására és az exporttermelésben a gazdaságosabb devizakihoza- tal biztosítására. Az 1966. évi pártértekezlet határozatának érvényt szerezve a megyei pártbizottság a harmadik ötéves terv hátralevő időszakában is folytatja a megye iparosítását. Ennek célja a foglalkoztatottsági gondok enyhítése, majd pedig megoldása. Az élet megköveteli, hogy Kaposvár és a járási székhelyek mellett az érdekelt községek hozzájárulásával néhány nagyobb községben is épüljenek kisebb ipari létesítmények. A bedolgozó rendszer fejlesztése ugyancsak további feladat. A kormány Gazdasági Bizottságának határozata értelmében Somogy megye is megkülönböztetett és számottevőbb állami iparfejlesztési támogatásban részesül.. Szükséges a költség- vetésből 1969-ben és 1970-ben iparfejlesztésre fordítható ösz- szegek gazdaságos, előnyös felhasználására mielőbb átfogó megyei tervet készíteni. A nyereséges gazdálkodás fő követelménnyé vált az új mechanizmusban. A vállalati vezetés, az egész kollektíva munkája értékelésének egyik fő tényezője lesz a nyereség alakulása. A nyereséget azonban nem szabad mindenáron növelni. A párt- és társadalmi szervezetek munkálkodjanak azon, hogy a nyereség összegének a növelését a vállalatok ne termékeik árának, indokolatlan emelésével vagy különböző ügyeskedésekkel érjék el, hanem mindenekelőtt tervszerű és szervezett munkával, ésszerű költségtakarékossággal, a vállalati hatékonyság fokozásával, műszaki fejlesztéssel és nem utolsósorban olyan anyagi ösztönzők, érdekeltségi formák bevezetésével és továbbfejlesztésével, amelyek a becsületes munkát, a jobb minőséget serkentik és honorálják. Törekedjenek a vállalatok arra, hogy a nyereségnövelést több évre előre alapozzák meg, mert csak így tudják dolgozóik munkakörülményeit javítani és részesedési alapjukból bérük, életszínvonaluk emelését biztosítani. A mezőgazdaság fejlesztésének programja A mezőgazdaság területén elsődleges feladatunk, hogy már 1963-ban, az új irányítási rendszer első évében úgy dolgozzunk, hogy a megye, az egyes üzemek fejlődésében ne következzen be törés. Biztosítani kell, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink, a tanácsok és azok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai, a termelőszövetkezetek területi szövetségei és az érdekelt vállalatok, valamint egyéb szervek alaposan megismerjék és helyesen értelmezzék az új rendeleteket, törvényeket, amelyek a gazdálkodás új kereteit adják. További fontos feladatunk, hogy új körülmények között is szót értve az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőivel, biztosítsuk a népgazdasági tervből megyénkre eső termékek előállítását és felvásárlását Továbbra is alapvető feladat a kenyér- és takarmánygabona-termesztés fejlesztése; fontos érdek fűződik a kukorica és a burgonya hozamának növeléséhez, a vetőmagtermesztés kiterjesztéséhez. Az állami támogatás felhasználásával az idén gyorsabb ütemben kell javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A vízrendezés, talaj- javítás és -védelem idei előirányzatai hiánytalan teljesítésének biztosítására javítani kell az érdekelt szervek együttműködését, a vízügyi és talaj- védelmi társulatok munkáját. A táj- és közgazdasági adottságok figyelembevételével nagy gondot kell fordítani a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésére is. A megkezdett munka folytatásaként elsősorban Kaposvár, a Balaton-parí és a Nagyatádi Konzervgyár zöldövezete programjának megvalósítására, a járulékos, kapcsolódó beruházások megteremtésére, valamint az öntözési lehetőségek jobb kihasználására kell törekednünk. E feladat megoldásában a termelőüzemek és irányító szervek mellett igen fontos teendő hárul a MEK-re, a konzervgyárra és a hűtöiparra. A vállalatoknak és felvásárló szerveknek javítani kell kereskedelmi etikájukon, termeltetési és szaktanácsadási munkájukon, segíteniük kell a termelőszövetkezetet például előfeldolgo- zással a foglalkoztatási problémák megoldásában és fontos, esetleg közös beruházás, kooperáció útján is a nagyüzemi termelési feltételek megteremtésében. Valamennyi termelőszövetkezetben célszerű törekedni a saját takarmámybázis megteremtésére. Már az idén szükséges úgy irányítani a termelést, hogy mindinkább megvalósuljon a növénytermesztés és az állattenyésztés összhangja. Ennek megfelelően, a már kidolgozott tervek alapján fejleszthetjük tovább az ál lattenyésztést. A szarvasmarha-tenyésztési program megvalósításával egyidejűleg szükséges megállítani a juhállomány csökkenését. Megkülönböztetett támogatást követel meg a sertéstenyésztés és -hizlalás fejlesztése. Világosan látni kell, hogy a népgazdaságnak, a közfogyasztásnak szüksége van az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdagságokban hizlalt minden egyes sertésre. Kedvezőtlen jelenség, hogy a gyenge termelőszövetkezetek lassan jutnak előre az adottságaikhoz legjobban igazodó termelésszerkezet kialakításában, a gazdaságosabb üzemágak fejlesztésében, a mellékes segédüzemági tevékenység megvalósításában. Ezért változatlanul hathatós segítséget kell adni nekik. A három évre szóló állami támogatás formáinak az egyes üzemek adottságaihoz igazoló kidolgozásánál nagy körültekintéssel kell eljárni. Szakemberekkel és a lehetőségeit arányában anyagi és műszaki alapjuk fejlesztésével is elő kell segíteni a gyengeség okainak felszámolását, illetve azok hatásának csökkentését. Hasonlóan differenciált támogatást érdemelnek a múlt év őszén egyesült termelőszövetkezetek. Ezekben — ahol még nem történt meg —, de más szövetkezeti gazdaságokban is szükséges elkészíteni a középtávú termelésfejlesztési terveket úgy, hogy az év végére a tsz-eOs mintegy egyharmadá- nak meg legyen a fejlesztés fő irányait megjelölő ilyen terve. Ebben a munkában számítanak a termelőszövetkezetek a ta nácsi mezőgazdasági apparátus meg a területi tsz-szövetségek közreműködésére, a megyében érdekelt mezőgazdasági oktatási és tudományos kutatóintézetek tevékenységére. A termelőszöyetkezetek területi szövetségei, a megyei állategészségügyi állomás, a megyei és a járási földhivatalok, továbbá a MEZÖBER — a közelmúltban létrehozott szervezetek — jelentősen hozzájárulhatnak a mezőgazdasági célok megvalósításához. Ehhgz az szükséges, hogy munkájukhoz megkapják a tanácsoktól és más érdekelt szervektől a kellő segítséget. Nem szabad megengedni, hogy presztizsféltesből vagy más okból támogatás nélkül maradjanak. Két nagy jelentőségű törvényt alkotott az országgyűlés 1967-ben: a föld jogi és földhasználati törvényt meg a termelőszövetkezeti törvényt Mindkettőnek a végrehajtásához hozzá kell most már fogni. Nagy körültekintéssel keU eljárni a földügyek rendezésénél, a szövetkezeti földtulajdon kialakításánál, továbbá az év első felében az új alapszabályok megalkotásánál. E törvények ismertetése hatékony munkát követel a tsz-vezetök- től, a tsz-szövStségektől, a tanácsok illetékes osztályaitól, különösen pedig a tsz-jogá- szoktól. Szükség van minden építőipari kapacitásra Ebben az évben tovább fejlődik a megye egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátottsága. A siófoki kórház elkészültével 1992-re növekszik megyénkben a kórházi ágyak száma. Átadják rendeltetésének a siófoki rendelőintézetet és Kaposváron a KÖJÁL-székházat. Főként felújítási forrásokból megkezdődik az idén a kaposvári kórház rekonstrukciója, és folytatódnak a nagyatádi kórház építésének előkészületei. Az SZTK-biztosítottak szakorvosi ellátottsága napi 72 órás rendeléssel javul. Elkészül a Kalinyin városrészben a 16 tantermes általános iskola, és ugyancsak Kaposváron megépül a 16 tantermes Mü. M iparitanuló-iskola 200 személyes kollégiummal és tanműhellyel. Befejeződik Nagyatádon a volt laktanya átalakítása, s ezzel a diákotthoni helyek száma mintegy kétszázzal növekszik. A bölcsődék további 60, az óvodák pedig újabb 245 kisgyermeket fogadhatnak be. Dolgoznak a siófoki művelődési ház építésének előkészítésén, s. a kivite- zés várhatóan még az idén megkezdődik. A tervek szerint ebben az évben 112 km új út épül a megyében, és folytatódik a barcsi Dráva-hid építése. Kaposvár kommunális ellátottságában nagy jelentőségű lesz a vezetékes földgáz bevezetésa Ennek munkálatai már elkezdődtek, és 1968 őszén mintegy 1300—1500 kaposvári lakásban áttérhetnek a gázfűtésre A magán- és társasházak építésével együtt újabb állami és szövetkezeti lakások épülnek a harmadik ötéves tervben biztosított összegből. Arra kell törekedni, hogy a lehetőségek szerint a vállalatok saját fejlesztési alapjukból is segítsék a lakásépítést. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa végezzen ennek érdekében szervező munkát A beruházások előkészítésének általános és mostani átmeneti problémáinak megoldásán túl a megyefejlesztés idei tervének megvalósulása feltételezi és megköveteli a munkák jó megszervezését és gyors elvégzését Azok a vállalatok cselekszenek helyesen, amelyek nagy körültekintéssel és teljes megalapozottsággal döntenek fejlesztési kérdésekben. Ami a mezőgazdaságot, a termelőszövetkezeteket illeti: kívánatos arra törekedni, hogy beruházásaik koncentráltan történjenek, és számottevő összegeket fordítsanak járulékos beruházásokra. Megítélésünk szerint sem a beruházások koncentrálása, sem az új (Folytatás a 4. oldalam)