Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

Vasárnap, 1968. január 14. 3 SOMOGYI NÉPLAP Kaposvár földgázellátásáról Már a múlt evben sok szó esett Kaposvár földgázellátá­sáról. Amit erről a kérdésről illetékesek elmondtak, rövi­den így lehetne összefoglal­ni: a megye vezetői megálla­podtak az Országos Kőolaj­ipari és Gázipari Tröszttel abban, hogy a Mezőcsokonyán feltárt gázt Kaposvárra veze- . tik, továbbá, hogy 1968-ban 1500 lakásba kötik be a veze­téket, 1980-ig pedig tizenöt­ezer lakásban teszik lehető­vé a vezetékes gázzal való fűtést, főzést. Erre a nagy programra az állam már 1968-ban és 1969-ben 24 mil­lió forintot ad. A hírek, nyi­latkozatok sok ember figyel­mét fölkeltették. Ez érthető is, hiszen a város lakosságá­nak zöme régóta áhította ezt a tüzelőanyagot Ám az emberekben sok probléma is fölmerült Bizo­nyítja ezt többet között az is, hogy csütörtökön a váro­A gáz olcsó, gazdaságos, hi­giénikus tüzelőanyag — álla­pítja meg a jelentés. Több példával is bizonyítja ezt Álljon itt egyetlenegy: — Negyven liter fürdővíz fel- forralásához 0,28 köbméter gáz '■agy 15,3 kg barna szén szük­séges. Az előbbinél 4, az utób­binál 55 perc múlva folyik meleg víz. Gáztüzelésnél 41 fillérbe, barnaszén-tüzelésnél 82 fillérbe kerül az említett mennyiségű víz elkészítése. Ha mindehhez hozzászámít­juk, hogy a gáztüzelés sokkál higiénikusabb, s kevesebb, könnyebb munkával jár, ak­kor, bátran kijelenthetjük, a földgáz rendelkezik mindazok­kal az előnyökkel, amelyek biztosíthatják elsőbbségét az egyéb energiahordozókkal szemben. Ezt bizonyítja a sta­tisztika is. Magyarországon tíz évvel ezelőtt, 1958-ban 375 millió köbméter, Romániában nyolcmilliárd-ötszázhatmilliő köbméter földgázt használ­tak fel Mégis sokan idegen­kednek tőle mondván, hogy a gáz veszedelmes, robban, alattomosan ÖL S akadnak, akik eleve elzárkóznak hasz­nálatától. Ám félelemre nincs ok. A gáz is, mint minden energiahordozó, csak akkor okoz bajt, ha nem tartják A költségek Talán a leggyakrabban föl­tett kérdés, mennyibe kerül a gáz bevezetése. A legilletéke­sebb, a Közép-dunántúli Föld­gázszolgáltató és Szerelő Vál­lalat osztályvezetője se tu­dott erre sajnos egészen pon­tos választ adni. Ugyanis a tájékoztató füzetecskékben (nemrég kerültek ki a nyom­dából) feltüntetett 16 000 fo­rint nem egészen helytálló, mivel időközben az árak né­miképp módosultak. Azt azonban el lehet mondani, hogy általában (a lakás, il­letve a lakóház helyzetétől is függően) 15—18 000 forint lesz a beszerelési költség. Ennyi kell a telekhatártól (odáig ál­lami költségen viszik a veze­téket) számított munkára és a berendezésekre. Ez azon­ban csak a magántulajdonban levő lakásokra, házakra vo­natkozik. Az állami lakások­ban az IKV vezetteti be a gázt a fürdőszobába, a kony­hába, s fedezi ezenkívül az említett két helyiségben szük­séges berendezések (gázboyler, falibabák, gáztűzhely) árát. A Amikor a költségekről esik szó, fölmerül az a kérdés is, milyen berendezéseket célsze­rű vásárolni. Erre vonatko­zóan a kaposváriaknak taná­csot adnak a szerelő vállalat szakemberei az olajipar részé­re a Kossuth Lajos utcában ez év végéig felépülő har­minckét lakásos bemutatóte­remben, addig pedig a válla­lat Tanácsház utcai kirendelt­ségén. Annyit azonban már most is kijelentettek, hogy megkérdezésük nélkül senki se vásároljon se leül*, se bel­si tanács vb és a Hazafias Népfront városi bizottsága el­nökségének együttes ülésén többen sok közérdekű kéidést tettek föl: mennyi lesz a be­vezetési költség; mikor ke­rülnek sorra a perifériák; használhatók-e a jelenlegi propán-butángáz-tűzhUyek és így tovább. A végrehajtó bizottság ve­zetőinek az együttes ülés meg­tartásával egyrészt az volt a célja, hogy egy sor ilyen s ehhez hasonló kérdésre vá­laszt kapjanak az ülésre meg­hívott Udvardi Lakos Géza olajmémöktől, a Közép-du­nántúli Földgázszolgáltató és Szerelő Vállalat osztályveze­tőjétől, másrészt, hogy az in­dítással kapcsolatos problé­mákat megbeszéljék. Ehhez Bencze József vb-elnökhelyet- tes jelentése Kaposvár föld- gázellátásának helyzetéről igen jó alapot szolgáltatott. meg az alapvető szabályokat. A gáz barátunk, nem ellen­ségünk. Csak helyesen kell bánni vele. De vajon érde­mes lesz-e megbarátkozni ve­le, nem fogy-e ki hamar a mezöcsokonyai gázmező? — vetődött fel a kérdés. Az em­lített ülésen Udvardi Lakos Géza meggyőzött bennünket arról, hogy nincs ok aggoda­lomra. A gázszolgáltatás ak­kor is folyamatos lesz, ha ne­tán a mezöcsokonyai készlet kimerülne. Az Országos Kő­olajipari és Gázipari Tröszt vezetői azzal, hogy vállalták a gázszolgáltatás megindítá­sát Kaposváron, egyszersmind arra is kötelezték magukat, hogy a szolgáltatást folyama­tossá teszik. Az kétségtelen, hogy a mezöcsokonyai lelő­hely kapacitása nem korlát­lan. ötezer köbméter órán­kénti teljesítményével (csúcs­időben) meghatározza a be­köthető lakások számát Mire azonban több gázra lesz szük­ség, megépül az országos táv­vezeték, amely a gazdag al­földi lelőhelyekre támaszkod­va ellátja Dunántúl déli ré­szét, így Kaposvárt is az ér­tékes fűtőanyaggal. Addig vi­szont az óránkénti ötezer köb­méter mennyiségű gáz a leg­nagyobb csúcsidőben Is egyen­letes szolgáltatást biztosít. a mérlegen fűtőanyagnak a szobába való bevezetését, valamint a gáz- fütöberendezést a lakóknak kell kifizetni. Az összeg kétségtelenül nem kicsi. Ám az állam, mint annyi más esetben, most is a lakosság segítségére siet. Áruvásárlási alapból kölcsönt ad azoknak, akiknek nincs elég pénzük. Nádor Géza, az OTP Somogy megyei Igazga­tóságának vezetője elmondta, hogy 18 000 forintig minden­kinek tudnak kölcsönt adni, aki azt a gázbevezetéshez ké­ri. A kamat hat hónapra 4, tizenkettőre 5, tizenötre 6, ti­zennyolcra pedig C százalék lesz. Itt is, akár az áruvásár­lásnál, a bekerülési összeg 30 százalékát a kölcsönkérőnek kell állni. Itt jegyezzük meg, hogy aki mégis úgy döntene, hogy nem vezeti be a gázt, az elég nagy kockázatot vállal. Ugyanis nem biztos, hogy ké­sőbb megkapja a járdafel bon­tási engedélyt, másrészt a bon­tás költségeit is neki kell meg­fizetni. földön berendezést. Ugyanis nem biztos, hogy az Kaposvá­ron is használható. A budapes­ti gáztól például eltérő a ka­posvári gáz összetétele. A propán-butáiig áz-túzhe­lyek is átalakításra szorulnak. Egy részük nem is lesz átala­kítható. A fűtésre vonatko­zóan az osztályvezető megje­gyezte, hogy a cserópkályha nem túlságosan jó gázfűtésre. Átalakításra szorul, soká me­legszik át A legcélszerűbbek a hőt a környezettel gyorsan közlő modern gázkályhák. Persze nemcsak a fogyatsz - tók végeznek gazdaságossá© számításokat, hanem a gáz- szolgáltatók is. Arra töreksze­nek, hogy mind az építés, mind a szolgáltatás minél ke­vesebbe kerüljön. Azt szeret­nénk, ha egy-egy utcában mi­nél több lakásba köthetnék be a gázt mert ekkor a leggaz­daságosabb a munka. Ebből következik, hogy az az utca számíthat elsőbbségre, amely­ben a legtöbben kívánják la­kásukba bevezethetni az új energiát. Ez egyébként vá­laszt ad azoknak is, akik ar­ról érdeklődtek, mikor kerül­nek sorra a perifériák. Elő­ször a sűrűn lakott belváros­ban, új lakónegyedekben ve­zetik be a gázt. Az együttes ülésen arról Is szó esett, hogy később esetleg a tanács is hozzájárul a külterületek gáz zal való ellátásához. Összefogásra van szükség Kaposvárnak az értékes fű­tőanyaggal való ellátása tehá. nem kis feladat. Éppen ezért a szerelő vállalat és a város vezetődnek, lakosságánál; ösz- szefogására van szükség A Közép-dunántúli Földgázszol- gáltátó és Szerelő Vállalat ve­zetői igyekeznek minden tő­lük telhetőt meglenni a si­kerért. Jó szándékuk már a tervezés időszakában megmu­tatkozott Ilyen alaposan, tu- dománypsan még egy város­ban se készültek föl a feladat­ra, mint Kaposváron. A MÉLYÉPTERV-vel teljes terv dokumentációt készítettek el, szocialista szerződésben. Ki­rendeltséget, telepet hoznak létre. Alaposan megszervezik az igénylés összegyűjtését (kérdőíveket küldenek a la­kókhoz); bemutatótermet léte­sítenek, megfelelő szakember- gárdát bocsátanak a megye- székhely rendelkezésére. Biz­tosítják, hogy a forgalmas út­vonalakon az úttest felbontá­sára csak közvetlenül a csö­vek lerakása előtt kerüljön sor, továbbá, hogy ezeket két héten belül betemessék. A város vezetői is igyekez­nek maximális segítséget ad­ni a munkálatokhoz. A kiren­deltségnek épületet, a szakem­bereknek lakást adnak; társa­dalmi munkát szerveznék. Ez azonban nem elég. Arra is szükség van, hogy a lakosság támogassa az akciót. Minde­nekelőtt az kell, hogy türel­mesek legyenek a lakók, meg­értsék, hogy nehézségek is vannak. A gázzal kapcsolatos elhatározásukról tájékoztassák kellő időben az illetékeseket. Aztán a nagyobb épületek la­kói komolyan hangolják ösz- sze elképzeléseiket (Egy há­zon bejül nem lehet vegyes tüzelést alkalmazni). Szükség lesz ismét társadalmi munká­ra. Legalább ilyen fontos az ts, hogy vállalataink, ktsz- eink, kisiparosaink segítsék a nagy program megvalósítását (elsősorban hegesztő-szerelő­ket, hegesztőket és segédmun­kásokat tudnak foglalkoztatni.) Rostás Károly, a városi ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke annak a reményének adott hangot az együttes ülé­sen, hogy a város lakossága, amely a múlt évben a víz- program megvalósításához kel­lő támogatást adott, remélhe­tőleg az idén se lesz tétlen, s az élet fenntartásához nélkü­lözhetetlen víz megteremtése után előmozdítja az élet meg­könnyítését célzó gázbeveze­tést is. Minden bizonnyal így lesz, s 1968. október 1-én a megha­tározott nyomvonalon: a Ró­zsa Ferenc, a Petőfi, a Ber­zsenyi, a Latinka, az Arany János, a Honvéd, a Kossuth, a 48-as ifjúság, valamint a Lenin utcában megkezdődhet a gázszolgáltatás. Azért, hogy ez így legyen, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága több határozatot hozott. Szegedi Nándor A gáz barátunk és nem ellenségünk Milyen legyen a berendezés? „Steril műtét“ a kórházban BETELT A POHÁR Négy vas­tag dosszié takarta mindeddig a fegyel- jegyző­könyveit, vizsgálati anyagát, vallomásait. A tisztességesek becsületóhajtása, a közvéle­mény megnyugvásigényé azonban most fölnyitja e dosz- sziekat. Ami nyilvánosságra kerül, az voltaképpen nem szenzáció, hanem szomorú va­lóság; nem is új, hisz a vá­rosban, az utcán, a magánla­kásokban évek óta szóbeszéd tárgya már. A fehér köpeny azonban és rosszértelmű bi­zalmasai egy évtized óta rej­tették a súlyos mulasztáso­kat. S hogy most méltatlan­kodás tör fel az emberből, harag és a fegyelminél is sú­lyosabb ítélet? Olvastam egy nyilatkoza­tot, ez állt benne; Az ötvenes években kellett volna lefoly­tatni ezt a fegyelmi tárgya­lást. De miért húzódott ed­dig, miért terjedhetett fertőz­ve, mételyezve tovább? Mert az orvosi hivatás védelme ürü­gyén, a türelem és embersze­retet, a humanitás és tekin­télytisztelet hangzatos szóla­maival tarsolyukban mindig voltak emberek, akik hálából vagy elvtelenségból fátylat borítottak rá. De most betelt a pohár ... Dr. Szabó Béla sebészfőor­vost fegyelmi határozattal el­bocsátották állásából. A hír meghökkentő talán, de ahogy olvasom a doku­mentumokat, egyre jobban meggyőződöm róla; mindkét fegyelmi tanács hivatása ma­gaslatán állt, s döntése joggal számíthat az emberek egyet­értésére. A kaposvári kórház sebé­szeti osztályát 18 éve vezette dr. Szabó Béla főorvos. Há­rom fegyelmi határozat, sok- sok emberi hiba, az üldözési mánia és a szervezetlenség bírálata előzte meg a mosta­ni vizsgálatot. A kiindulópont egy ember halála volt. Sú­lyos és hosszan tartó műtét, nem . kielégítő felkészültségű asszisztencia, a beteg felesé­gének jelenléte a műtőben, idegeskedés, kapkodás, műtét közben az asszisztencia fel­váltása másikkal — boncolás. Ez a sorrend. S nyomában a fegyelmi vizsgálat, amit már nem lehetett halogatni to­vább ... Orvosok, műtősök, ápolók vallomásai a dossziékban. Megnyílt végre a zsilip, s az emberek beszéltek: felelősség­gel és nem rosszindulattal, hivatástudatból és nem sértő­döttségből, ezúttal először a betegek — és nem az osztály- vezető főorvos érdekében ... A fegyelmi anyag részletes feltárására aligha van mód, így hát meg kell elégednünk a lényeg sűrítésével, a hibák és mulasztások társadalmi ve- tületének boncolgatásával. Ez is legfőbb elvi álláspontunkat tükrözi: nem az ember, ha­nem a hibák ellen küzdünk; de ha egy ember képtelen be látni a hibáit, s itt erről van szó, akkor meg kell válnunk tőle — a közösség érdeké­ben ... Alapvető szervezést hibák vol­tak évek óta a kór­ház sebészeti osztályán, olyarj mulasztások, amelyek akadá­lyozták a gyógyító tevékeny­séget. Szabó Béla nem foglal­kozott kielégítően a fiatal or­vosok elméleti és gyakorlati képzésével, nem asszisztált nekik egyszer sem, nem ala­kított ki egységes műtéti me­todikát Mit jelent ez? Sok­szor a fiatal és még hiányos felkészültségű orvosokra bíz­ta a betegeket; ők döntöttek abban, hogy kérnek-e orvosi szakkérdésben tanácsot s azt elfogadják-e. Attól függött a betegek alacsonyabb vagy ma­gasabb szintű kezelése, hogy melyik kórteremben, melyik orvos »működés! területén« helyezték el. Ez már önmagá­ban is felelőtlenség. S ha hoz­závesszük, hogy az adjunklus sem kapott hatáskört, nem el­lenőrizhette, irányíthatta a fiatal orvosok munkáját — ebből kitetszik, hogy milyen mélyre nyúlt a hibák gyöke­re... Ugyancsak a szervezetlen­ségre utal, hogy sokszor el­maradtak a kötelezően előírt rutinvizsgáJatak, hiányos volt a műtét utáni kezelés, sok­szor csak a válságos állapot kialakulása után kezdték el a célszerű terápia alkalmazá­sát De még ha csak erről lett volna sző... A sebészeti osztályon nem fordított kellő gondot a főor-. vo6 a sterilitás korszerű kö­vetelményeinek biztosítására. S ez már ijesztő megállapí­tás! A fegyelmi tanács nem tartotta megnyugtatónak a ki­alakult bemosakodás! mód­szert. Nem különítették el rendszeresen az aseptikus és gennyes betegeket sem a mű­tőben, sem az osztályon, pe­dig mindkettőre megvolt a lehetőség. A higiénia alapvető követelményeit sem tartották meg, hisz a fegyelmi bizott­ság megállapította, hogy a közös műszermosóban mosták el, fertőtlenítés után a közös műszerfőzőben főzték ki a gennyes és nem gennyes mű­szereket is. E súlyos mulasztásokat nyil­vánvalóan összefüggésbe hoz­ta a bizottság azzal a megál­lapítással, hogy az osztályon az átlagosnál sokkal maga­sabb a varratgennyesedések száma. S jóllehet a műtősze­mélyzet, a szakorvosok, a ren­delőintézet szakemberei is jó­hiszeműen, többször felhívták erre a főorvos figyelmét, dr. Szabó Béla nem intézkedett. Egy megdöbbentő adat; A kaposvári sebészeti osztályon a halálozási arány az orszá­gos átlag kétszerese... Es milyen lett volna ez az átlag akkor, ha súlyos eti­kai vétségeknél nem csökken­tették volna az osztályon el­hunytak számát! Megbocsát­hatatlan cselekedetek ezek, példátlanok a maguk nemé­ben, amelyekre nem találhat mentséget a lelkii&meret! Csak 1967-ben tizenkét olyan kárrajzot talált a vizsgálóbi­zottság, amely hűen bizonyít­ja, hogy a főorvos eltűrte, hallgatólagos magatartásával támogatta az úgynevezett »an­te finem« állapotban levő be­tegek hazaszállítását Több esetben az osztály maga sem ítélte gyógyíthatatlannak a be­teget, mégis kibocsátotta a hozzátartozók kérésére. Vagy anélkül is??? Hét beteget a műtét napján, kettőt a mű­tét utáni napon, a többieket három-négy nap múlva szál­lították haza. A betegek hoz­zájárulása minden kórlapról, ötnél a hozzátartozók aláírá­sa is hiányzik. Volt olyan beteg (naplószáma: 719), aki­nek papírján ez olvasható: »A beteg további kórházi gyógykezelésével javulás lép­hetett volna föl-«. Mégis ha­zaszállították, s vele már nem romlott a halálozási statiszti­ka ... »Eléggé el nem ítélhető — írja a vizsgálati jegyzőkönyv — és jellemző az osztályon kialakult szemléletre, hogy sebész szakorvosok, saját gép­kocsijukon (térítés ellenében) szállítottak haza haldokló be­tegeket«. Volt olyan közöttük, aki otthon még három napig élt... Kórházi kezeléssel ta­lán megmenthették volna. Ezekhez az esetekhez már nem tudok kommentárt fűz­ni, nem is szükséges. Dr. Sza­bó Béla tudott róluk, hallga­tólagosan hozzájárult haza- szállításukhoz, s a fegyelmi tárgyaláson ezzel védekezett: »Nincs tiltó rendelkezés ...« Eddig a lajstrom... És laadd idézzek most egy régi dokumentumból, amely szerint 1963-ban (!) írásbeli megrovásban részesítették dr. Szabó Bélát hasonló okok miatt, s többek közölt ezzel indokolták: »... ily módon bizonytalan­ad vált az osztály további FELNYÍLNAK A DOSSZIÉK mi tárgyalás-s SÚLYOS MULASZTÁSOK NINCS MENTSÉG A FŐORVOS ' JELLEMZÉSÉBŐL vezetése, elsősorban a jó be­tegellátás biztosítása; és a kórház egyik legfontosabb osztálya iránti társadalmi bi­zalom megrendülése követke­zett be. Mindezért elsősorban az osztályvezető főorvos a fe­lelős ...« 1968 van, s csak mo6t telt be a pohár. Az emberi türe­lem csaknem végtelen . . . A volt főorvos jellemzésé­ben ilyeneket olvasok: ».... egyénisége közismerten indu­latos ... környezetére nyugta­lanító hatású. Számos munka­társát, köztük értékes szak­embereket osztályáról való­sággal elüldözött __ Vélemé­n yét, állásfoglalását gyakran változtatja, rövid időn belül előző kijelentéseinek ellenke­zőjét is szenvedélyesen állít­ja. Magáról rosszat alig is­mer el, kritikát nem tűr, sa­ját erényeit hivalkodóan han­goztatja, szerénytelen, öndi­cséretekre ragadtatja el ma­gát ...« stb., stb. És ezeket a megállapításo­kat bizonyította magatartásá­val a fegyelmi tárgyalásokon is. Az indoklásban ezt olvas­hatjuk: »... hibáit, mulasztá­sait, azok súlyát nem érzi, a hibákat nagyrészt tagadja, sőt nem tartja hibáknak, tehát kiküszöbölésükre nem képes...« A másodfokú fegyelmi fa­nács az elbocsátást jóváhagy­ta, megerősítette. Az eset kapcsán — ha 1968- ban mentőakció nem indult is — különféle vélemények csa­táztak egymással. »Ne bánt­suk. két éve van a nyugdíjig«; ■>Milyen világ következik ez­után, ha már egy főorvost, is el lehet bocsátani?«; »Súlyos ez a büntetés...« Éls így to­vább. Tudom: so- . kan föl tet­ték maguk­ban a kér- _________________; dóst: ho­gyan hat ez az ügy a bete­gekre, a közvéleményre; meg- rendül-e az orvosok iránti bi­zalom, mi lesz a tekintély- lyel...? M eggyőződésem: ez az in­tézkedés növeli az orvosi te­kintélyt, bizalmat kelt az emberekben; háborgásuk csak a múltra, nem pedig a jelen­re s a jövőre összpontosul. A fegyelmi ügyből — azt hiszem — jól érzékelhető: a kórház vezetésében megszűnt az elvtelenség, a rosszértelmű tekintélytisztelet Van erő, van tisztesség és erkölcsi-etikai alap ahhoz, hogy töltődjék, kivágják a vadhajtásokat, s mércét állítsanak az évtize­dekig szinte misztikusan kö­rülhatárolt, zárt világba. És ez útmutató is egyben. Az egész társadalom — amelynek szeme láttára és közreműkö­désével hallatlan áldozatokat hoz a mi államunk az em­berért — kopogjon, döröm­böljön élő lelkiismeretként a tehetetlenség és belenyugvás ajtaján; ne tűrje, ne hallgas­sa el, ne legyen az ilyen és hasonló, lélekmérgező esetek szenvtelen és közömbös szem­lélője. Orvosok — hivatástudattól, emberszeretettől . telve, a be­tegekért hajtottak most végre egy súlyos, már csaknem ki­látástalannak látszó műtétet. S ezt az operációt nem jelle­mezte fejetlenség és kapko­dás, ez a műtét steril volt a szó legnemesebb értelmében. Elveink, s az emberek érde­kében való. A kóros elválto­zás már nem mótelyezhet to­vább. Ez a betegek érdeke, s ez mindannyiunké, az orvo­soké is, akikre ha hullottak valaha, akkor egy-egy társuk tévelygései és mulasztásai miatt hullottak átkok, s nem azért, mert -élet és halál urai«, mert az orvostársada­lom tagjai. Akik hivatásuk, esküjük szerint élnek és dol­goznak a mi társadalmunk­ban, azokat megbecsülés s a betegek részéről is bizalom, szeretet, hála és odaadás ve­szi körüL A közgondolkodás helyes alakulásához, az orvo­sok megítéléséhez és magabiz­tos gyógyító munkájához is kellett, nagyon kellett, hogy dr. Szabó Béla ügyében vég­képp beteljék a pohár ... Jávori Béla „MŰTÉT“ A BETEGEK ÉRDEKÉBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents