Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

Vasárnap. 1968. január 7. 3 SOMOGYI NÉPtAP JOBB SlENVOtET ESZÜNK Februárban újra termel a kenyérgyár Délelőtt is, délután is sor áll a Mártírok téri kenyérbolt előtt. Akik itt vásárolnak, mindig ropogós héjú, friss kenyeret visznek haza. Nem ritkán meg is jegyzik: »Az ilyen fehér kenyérből több fogy mint azelőtt.« Mit mond a Minőségvizsgá­ló Intézet? — Az utóbbi néhány hónap alatt valóban jobb kenyeret árusítanak a kaposvári boltok. A belseje lazább szerkezetű, a héja vékonyabb, ropogó- sabb, mint a korábbi fehér kenyéré volt. Ezzel magyaráz­ható, hogy sokkal több is fogy belőle. Hétköznap 250, a hét végén 400 mázsa kenyeret adnak el Kaposváron. A Somogy megyei Sütőipa­ri Vállalat ezt a mennyiségei a kaposvári kenyérgyár belső átépítésének idején csak nagy erőfeszítések árán tudja nap­ról napra leszállítani. A gyár udvaráról szeptember végén jött ki utoljára kenyérrel meg­rakott kocsi, akkor állították le végleg a régi kemencéket. Most, amikor a rekonstruk­ciós munkálatok utolsó simí­tásait végzik, már az új ke­mencék melege teszi kelle­mesebbé a hatalmas gyár le­vegőjét. A hónap közepén megkezdődik a próbaüzem. Ezalatt a néhány hónap alatt Kaposvár kenyérellátása nagyrészt o kis kapacitású, többnyire már korszerűtlen sütőüzemekre hárult. Az el­szórt kis sütödék nagyszerű munkásközösségeinek köszön­hető, hogy a kenyérgyári re­konstrukció idején eddig egy­szer sem volt baj a boltok el­látásával. Sót éppen ebben az időszakban lehetett kapni a legjobb minőségű kenyeret városszerte. A pékek túlórá­ban, erőt és fáradságot nem kímélve dolgoztak, hogy á gyár átépítését ne érezzék meg a kaposváriak. Érdek­lődve várjuk, milyen válto­zást hoz a kenyérellátásban az átépített gyár február 15-i belépése. Nagy Géza, a Somogy me­gyei Sütőipari Vállalat mér­nöke bizakodóan beszél az új­raindulásról. — December utolsó napjai­ban határidőre elkészültek az új gőzkemencék. Olajtüzelés­sel biztosítjuk a kemencék fűtéséhez a csövekben áram­ló, forró gőzt. A megépítésnél a Borsod megyei Tanács Épí­tőipari Vállalatának szakem­berei ügyeltek arra is, hogy a ' kemencék szükség esetén szénnel is fűthetők legyenek. A meleg napról napra fo­kozódik a kemencék körül. — Az építők kitűnő munkái végeztek — mondja Nagy Gé­za. — Sietségünkkel, hogy egy héttel előbb induljunk, esetleg kárt okozhatnánk a berendezésben. Fokozatosan fűtünk, nehogy a kemencék falai megrepedjenek. Attól a naptól, amikor a rendes sütés megkezdődik a gyárban, egy üzem felszaba­dul a városban, és azt átállít­A MAGYAR HAJÖ- ÉS DARUGYAR DARUGYÁREGYSÉGE fölvételre keres változó munkahelyre vasszerkezeti lakatost, autogénhegesztőt, betanított lakatost, szerelőlakatost, segédmunkást. Jelentkezni lehet: Gyöngyösi Erőmű- szerelés darugyári kirend' Itságének építésvezetőségén, Visonta. SZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK! (5798) juk süteménykészitésre. Ez azt jelenti, hogy az előző na ­pon készült sütemények el­tűnnek végre a boltokból, ál­landóan friss árut biztosí­tunk. Egyúttal megszüntetjük a három műszakos kenyérsü­tést is, mivel a gyár napi 80 mázsás termelése biztosíték arra, hogy nem kell raktárra sütni. így a vidékiek is állandóan friss kenyeret kapnak Kapos­várról. A Mártírok terén, ahol a sütőüzemet a bolt kiszolgá­ló pultjától csak egy ajtó vá­lasztja el, mindig meleg ke­nyeret árusítunk. Ugyanebben a boltban három-négy, kilós, ájjellegű kenyereket is kap­hatnak a vásárlók. Év köz­ben tovább javul a kenyérel­látás. A vállalat a műszaki fejlesztési alapból még egy két sütőteres kemencét épít­tet a gyár épületéhez kapcso­lódó oldalszárnyban. A kapos­vári Építőipari Ktsz anyag­hiány miatt egyelőre késik a kivitelezési munkákkal. Ha a teljesen automatizált kemen­ce is elkészül, naponta to­vábbi 40 mázsával több friss kenyeret ad a kaposvári gyár. N. J. Épül az ABC áruház Barcson Az építkezést » Barcs! Községi Tanács épftőbrigádja végzi. A hárommillió-kétszázezer forintos költséggel készülő áruházai augusztus húszadikán adják át rendeltetésének. Az MKP Somogyi Szervezete megalakulásának évfordulójára 1945. 1945. január 5-én este ne­hány kaposvári munkásem­ber lépett be a frontviszo- nvoknak megfelelően elsöté­tített Korena utca 7. szám alatti házba. Egy új korszak hajnalán azok a komm tr.is- ták jöttek össze, akik mögött már egyhónapos tevékenység volt. \ I december 2-án délelőtt, ami­kor városunk lakossága szabadságának per­ceit élte, a szovjet várospa­rancsnokot kaposvári kommu­nisták köszöntötték. A negyed százada várt felszabadulás öröme könnyeket csalt a sze­mekbe, s a kommunisták fel­ajánlását, hogy minden segít­séget megadnak a város ú.i életének megindításához, meg- hatottan vette tudomásul a vá­rosparancsnok. »Az ágyúk még itt dörögtek hónapokig Kapos­vár mellett, és kommunistá­nak lenni nem jelentett sok­kal kisebb kockázatot, mint a háború előtt!« — emlékeznek vissza egy év múltán a meg­alakulás napjára. S a marok­nyi kaposvári kommunista azonnal munkához látott. Se­gítettéit újjászervezni a köz­rendet, a biztonságot, a rend­őrséget. Szervezett munkások­ból kiegészítették a szétfutott városi rendőrség létszámát. Segítettek lelleplezni a fasiszta elemeket, megszervezni az élelmiszer elosztást és a köz­szolgáltatásokat Egyszóval meg kellett Indítaniuk a vá­rosban az életet December vé­gén az addig öntevékeny párt­munkát össze kellett hangolni a Központi Vezetőséggel és a környező megyék pártszervei­vel. Január 5-én délután érkezett a Központi Vezetőség küldött­je a somogyiak hívására, és az egyik magánlakásban foly­tatott előzetes megbeszélést Győrffy Antallal. »Elismerően nyilatkozott az eddig végzett munkáról és javasolta, hogy alakítsuk meg a pártot, de még ma. — Így, 1945. január 5-én este összehívtuk a kom­munistákat, és hivatalosan megalakítottuk a kommunista pártot. Azt hiszem, tizenné­gyen voltunk együtt. Nagyob­bik részük az 1919-es szocia­Tájékoztató a munkaügyi döntőbizottságokról A megbízatás: állandó — Minden munkaviszonnyal kapcsolatos kérdés az MDB hatáskörébe tartozik — Csak a felmondás okát vizsgálja Tovább szilárdul a törvényesség Hatályba lépett az új Munka Törvényköny­ve, s ennek kapcsán részben módosult a munkaügyi döntőbizott­ságok feladatköre Is. Hegedűs Gyula, a So­mogy megye! Területi Munkaügyi Döntőbizott­ság elnöke erről a kö­vetkezőket mondotta la­punk munkatársának. — Az új Munka Törvény- könyvének életbe lépése nem változtat a döntőbizottságok eljárási tevékenységén, ugyan­azok az eljárási szabályok ma­radnak mint eddig. Ami még­is módosult: fezentúl nem lesz­nek a döntőbizottságnak pót­tagjai, az elnök, az elnökhe­lyettes és a tagok megbízatása pedig állandó jellegűvé vált, tehát nem kell őket megha­tározott időnként újjáválasz­tani. Egy másik változás: most már jogszabályok is ki­mondják. hogy ezentúl a dön­tőbizottságok hatáskörébe tar­tozik minden munkaviszony­nyal összefüggő kérdés, tehát ha történetesen valakinek az üzemi öltözőszekrényéből el­tűnik a karórája, a döntőbi­zottságnak kell elbírálnia az esetet. . Ami a felmondási kérdése­ket illeti: a döntőbizottság ezentúl csak azt vizsgálja, hogy a felmondás oka igaz-e vagy sem. Ha valakinek, mondjuk, a sütőiparban azért mondtak fel, mert öt esetben selejtett gyártott, elégette a kenyeret, a felmondást jóvá kell hagyni, jogi minősítést a döntőbizottságnak nem sza­bad lefolytatni. A döntőbizott­ság mérlegelési joga lesz az is, hogy mit jelent a. felmon­dás különösen indokolt eset­ben. A döntőbizottság csak tényt vizsgál olyan esetben, ha a vállalt minőségi cserét hajt végre. egyik dolgozója helyett jobb képességűt állít bizonyos posztra. Ilyenkor ki­zárólag azt kell eldönteni, va­jon a csere indokolt-e vagy sem. — Mi a helyzet az át­helyezésekkel? — Az áthelyezés a jövőben kizárólag közös megegyezés alapján történhet Ha ez nincs meg, akkor az áthelye­zést nem lehet végrehajtani. Ha a dolgozó kezdeményezi az áthelyezést, abban az eset­ben nem illeti meg költözkö­dés! költség, ha csak erre kü­lön megállapodás nem szüle­tett — Milyen új intézke­dések szólnak a fegyel­mi vétségekről? — A döntőbizottsági eljárás­ban üzemi lopás esetén mér­legelési lehetőség nincs, mivel ez bűncselekmény. A jövőben lehetséges lesz, hogy az el­rendelt fegyelmi vizsgálatot megszüntetik, s fegyelmin kí­vül büntetik meg a dolgozót. A döntőbizottságok az általá­nos magatartás megítélésében figyelembe vehetik a korábbi büntetéseket, időhatárra való tekintet nélkül. S végül még egy eljárási változás: a dön­tőbizottság felfüggesztett ha­tályú fegyelmi határozatot vem hozhat. Mint munkaügyi säg elnöke, a megyei döntőbizott- mit. vár az új intézkedésektől? — Ismerve a vállalatok adottságait, a döntőbizottsá­gokat, úgy vélem, hogy a törvényesség tovább szilárdul. A bizottságoknak elsősorban a vállalati kollektív szerződé­seket kell figyelembe venniük, mint jogszabályt, s ha ezt valaki megszegi, perelni lehet. Természetesen a rendeletek megismerése és gyakorlati megvalósítása nem megy má­ról holnapra, ezért várható, hogy az első időben több vita lesz, s lehetnek visszaélések is. Ezek megakadályozására azonban ott van a szakszer­vezeti vétójog és maga a dön­tőbizottság A törvényesség megszilárdí­tása végett a munkaügyi dön­tőbizottsági vezetőket megfe­lelően felkészítettük, illetve felkészítjük. Január végén két­hetes bentlakásos tanfolyamot szervezünk részükre az SZMT irányításával, s itt módszer­tani segítséget adunk a rész­vevőknek — mondotta a me­gyei területi munkaügyi dön­tőbizottság elnöke P. Gy. lista forradalom bebörtönzött áldozatai és pár új ember« — emlékezik vissza Győrffy An­tal. A pártszervezet az akkori Korona — ma, Ady Endre utca — 7. szám alatti, a néhány nap múlva megjelenő Somogy- vármegye c. lap szerkesztőségi szobájában alakult meg. Mivel ez a helyiség a város közepén fekszik, így Mike Imre, a lap­szerkesztési előmunkálatokkal megbízott 1919-es kommunista javaslatára ezt látták a leg­jobbnak. A kis szobában csak egy asztal és néhány szék volt, így a tizennégy kaposvári elvtárs és a központi kiküldött könnyen elfért. E kkor a Magyar Kom­munista Párt Somogyi (megyei) Szervezete nevet veszd föl a párt. Az ala­kuló ülés után a Központi Ve­zetőség kiküldöttje vázolta a 'legfontosabb feladatokat. A felszabadulás utáni hetekben a kaposvári kommunisták fel­adata továbbra is a fasizmus elleni engesztelhetetlen harc, a szovjet Vörös Hadsereg se­gítése, a demokratikus élet ki­bontakoztatása, az egészség- ügyi, és élelmiszerellátás biz­tosítása. *A megyei szervezet állandó erősítését, sorainak bővítéséit — azaz a pártépUet — o nap minden órájában a kommunisták jó munkájával kell biztosítani« — jelenti ki a központi kiküldött. Az itt megválasztott vezetőségeit és Győrffy Antal titkárt — aki gazdag 1919-es 'tapasztalatok­kal rendelkezett — a demok­ratikus erők összefogására, a munkás-paraszt szövetség ál­landó erősítésére, a két mun­káspárt szoros kapcsolatára hívja fel. »Ha a magyar pa­rasztnak lesz földje, akkor less hazája is« —, amit megvéd a fasisztáktól. — Ezért Somogy­bán is fontos feladat a ké­szülő földreform-rendelet vég­rehajtása. A következő napokban egy­más után alakult meg a töb­bi demokratikus párt, és ezzel lehetőség nyílott, hogy január 19-én létrehozzák Somogy vár - megye és Kaposvár Város Nemzeti Bizottságát. Az első ülésen a pártok által delegált képviselők kimondták, hogy »... amíg a. Debreceni Kor­mány átveheti a hatalom gya­korlását, a Nemzeti Bizottság a legfontosabb szerv a megyé­ben.« Azok a feladatok, ame­lyeket a Nemzeti Bizottság végrehajtott, szinte teljesen megegyezett azzal a program­mal, amelyet a kommunisták pártja tűzött maga elé. A kom­munisták lendülete, tevékeny­sége példamutató, ők a mo­torjai az előrehaladásnak, a jobboldali kisgazdapártiak vi­szont fékezni próbálják a de­mokratizálódást. A kommunis­ta párt előterjesztésére statá­riumot hoznak a fosztogatók­ra, fasiszta saabotőrökre . és gyilkosokra. A párt nagy gon­dot fordít a demokratikus rendőrség kialakítására. Rövid idő múlva több tucat katona- viselt munkásfiatal teljesít szolgálatot a rendőrségben. A parancsnoki karba pedig s két munkáspárt legjobbjait küldik be dolgozni, hogy kö­vetkezetesen harcoljanak a fa­siszták ellen. A burzsoázia rossz szemmel nézte a nép fegyveres erejé­nek első hajtásait, és szerette volna elgáncsolni. A jobbolda­li erők a falvakban továbbra is a csendőrséget óhajtották fenntartani »szakmai jártas­ság« ürügyén. A kommunisták éberségének köszönhető, hogy a Nemzeti Bizottság ülésein le­leplezték ezeket a mesterke­déseket. 1945. május 5-én le­mondásra kényszerítették az alispánt, aki elekor már a föld- reformtörvényt is igyekezett elodázni. Az egyre erősödő és létszá­mában növekedő somogyi párt- szervezet munkája hatéko­nyabbá vált, amikor sikerült felvennie a kapcsolatot a fel­szabadult ország szívével, Deb­recennel. Viszontagságos út után február 14-én Győrffy Antal vezetésével egy kis kül­döttség érkezett Debrecenbe, a párt Központi Vezetőségéhez. Az ország ideiglenes fővárosá­ban a somogyiak megismer­kedtek a felszabadult terüle­tek államhatalmi és helyi köz- igazgatási problémáival. A párt országos vezetőivel na­pánként megbeszélhették a somogyi problémákat, ás taná­csot, útmutatást kaptak tőlük. Debrecenből visszatérve azon- nak hozzáláttak a rendőrség megerősítéséhez, a feltámasz­tott csendőrség szétveréséhez, a demokratikus hadsereg to­borzásához. A somogyi elvtár­sak voltak az elsők, akik ma­gukkal hozták az elkészült földreform-tervezetet, sőt Bu­dapestre is velük küldték Deb­recenből. Ekkor, 1945 márciusának derekán Kaposvártól alig 20 — 25 kilométerre indítja meg el­lencsapását válaszként a már­cius eleji néniét támadásra a Vörös Hadsereg. Két hét múl­va, április első napján felsza­badult az utolsó somogyi köz­ség is, és örökre a történelem süllyesztőjébe .került a régi- úri világ. A háború sújtotta nagyatá­di, marcali és csurgói járások siralmas képet mutattak. A rejtekhelyükről előjövő em­berek közé az élet, a megúju­lás gondolatát kellett vinni. Meg kellett szervezni a föld­osztást, az újjáépítést, és az új, felszabadult élet igazságát hirdették a kommunisták. A földosztás, amely még március utolsó napjaiban megindult, egy hónap múlva az igali, a tabi és a szigetvári járásban már befejezett ténnyé vált. Somogy agrárprolebariáíusa a párt vezetésével néhány hét alatt megsemmisítette a tőkés feudális rend ezeréves bástyá­ját, a nagybirtokos Somogy vármegyét. A történelem pa­rancsszavára egy ezredévnyi szenvedés után a dolgozó pa­rasztság és munkásság megyé­je lett Somogy 1945 tavaszán. Az a maroknyi bátor kom­munista, aki. 1945 januárjában megalakította a pártot, nem végezhetett volna eredményes munkát, ha nem állt volna mögötte a proletárok, a kisem­berek nagy többsége. De vol­tak akadályok is. Bár 15—20 kilométerre dörögtek a német ágyúk, a régi reakciós körök minden mesterkedése ellenére nőtt, erősödött, egyre fejlődött Kaposváron a kommunista párt. A z MKP megalakulásá­nak első évfordulóján elhangzott megemlé­kezés sorai történelmi értéke­lésnek bizonyulnak napjaink­ban: »A régi berendezkedés romjai felett az új berendez­kedést bátran, egyenesen kel­lett megcsinálni, mert az idő nem tűrt halasztást, és a ha­lasztás csak mérhetetlen káro­kat okozott volna. A Magyar Kommunista Pártnak elévül­hetetlen érdemei vannak ab­ban, hogy mindig elöl járt ott, ahol a változás követelte új in- tézménytket meg kellett alkot­ni. A Magyar Kommunista Párt Somogyi Szervezete elöl- járt abban, hogy kísebbedjen a háború okozta szenvedés, megszilárduljon a rend és a. belső fegyelem. Kaposvár vá­ros és Somogy megye mostani gazdasági, politikai és kulturá­lis rend je ... igen sokat kö­szönhet a kommunista párt szervezetének.« A megye és város kommu­nistái ma emléktáblával jelölik meg a helyet, ahol 1945. ja­nuár 5-én a párt zászlót bán­tott, és elvtársi tisztelettel em­lékeznek azokra a hősökre, akiknek szabad életünket és eredményeinket köszönhetjük. Andrássy Antal Egyetemisták népművelési gyakorlaton Kéthetes népművelési gya­korlatra Somogyba látogat ti­zenkét pécsi egyetemista fő­iskolás: az orvosi- és jogi egyetem, valamint a Tanár­képző Főiskola hallgatói, hogy megismerkedjenek a me­gyénkben folyó népművelési munkával.

Next

/
Thumbnails
Contents