Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

▼asárnap, 1968. január 7. 4 SOMOGYI NÉPLAP Ötvenegy millióval több ■ Á if ILIE INI IHIÁIR IMÁID II IC SZÁMVETÉS A KISZÖV VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSÉN Nemrég ülésezett a KISZÖV' választmánya. Laznicsek Imre, » KISZÖV elnöke számolt be a múlt évi munkáról, és vá­zolta az idei feladatokat. A be számoló arról tanúskodott, hogy megyénk kisipari szövet­kezetei 1967-ben 355 millió fo rint értékű munkát végeztek. Ez ötvenegymillióval több mint amekkora az előző évben produkált termelési érték volt Az eredmény megfelel az 1965-ben elkészített fejleszté­si tervben meghatározott ütemnek. Nem kell szégyen­kezniük a szövetkezeteknek akkor se, ha a részfeladatok végrehajtását vizsgálják. Hi­szen például az egyik legne­hezebb területen, az építőipar­ban is jól megállták helyüket: 138 600 000 forint értékű mun­kát végeztek el. Ez az összeg kilencmillióval több az előző évinél. A személyi szolgáltatás értélre 2,7 százalékkal emelke dett Igaz ugyan, hogy a termelés növekedése elsősorban a lét­számnövekedésnek köszönhető és csak kisebb mértékben a termelékenység emelkedésé­nek. Bár a fejlődés mérsékel­tebb volt a kelleténél az ipari javítás és szolgáltatás terén, ám mindezt figyelembe véve is elmondhatjuk, hogy tiszteletre méltó az a siker, amelyet kis­ipari szövetkezeteink tagsága a múlt évben elért. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a ktsz-ek kevés kivétel­lel — korszerűtlen műhelyek­ben, szabad ég alatt végzik munkájukat, sok helyütt a legelemibb szállítóeszközzel, géppel se rendelkeznek. Az is ismeretes, hogy tavaly mind a piac, mind az anyagbeszerzés tekintetében hátrányosabb helyzetben voltak, mint a fő­város és az Iparilag fejlettebb megyék szövetkezetei. Az eredmények elsősorban a szövetkezeti vezetőségek, bi­zottságok jó szervező munká­jának, a szövetkezeti tagok helytállásának köszönhető. Kü­lönösen a jubileumi verseny­ben tettek ki magukért. Mind­ez persze korántsem jelentheti, hogy most már önelégültek le­hetnek. Néhány területen, így többek között az ipari javítás­szolgáltatás javításáért még többet kell tenniük. Jobban k' kell használni a lehetőséget a fejlesztésre, a létszámemelésre is. A falvakban felszabaduló munkaerő foglalkoztaiásábar nagy feladat hárul rájuk is. Annak ellenére, hogy a tavalyi nyereség az előző évi 25 millió forinttal szemben előrelátha­tólag 27 millió forint lesz még van mit tenni a termelés korszerűsítéséért, a termelé­kenység emeléséért, a gazda­ságos termelés előfeltételeinek megteremtéséért is. A gazdaságirányítás új rend­szere számukra is lehetővé te­szi, hogy az idén többet pro­dukáljanak szinte minden t:- ren, mint tavaly. Ezt a KISZÖV elnöke beszámrój .- ban be is bizonyította. Min­den okuk megvan tehát s ö vetkezetek vezetőinek, tóg á­nak arra, hogy optimiz'd 1 gyenek. Sajnos ennek el en r; néhány ktsz beküldött törve bi­zonyos fokú pesszimizmusró’ tanúskodik. Kevesebbet ter­veztek, mint 1967-ben. Ennek bizonyos fokig oka az is, ho az 1968-as piaci igények' ő nem informálta teljesen a sző vetkezeteket a KISZÖV és t: OKISZ, továbbá, hogy a anyagbeszerzés még mindig igen körülményes. Am ez sem indokolja ezt a túlzott óvatos­ságot. Nagyobb bátorságra, több kezdeményezésre van szükség. A választmányi ülésen a KISZÖV elnöke elmondta hogy a balatonboglári Vas- é Hűtőgépjavító Ktsz, a kapós vári Asztalosipari Ktsz, a ka­posvári Szíjgyártó Ktsz, a bar esi Vegyesipari Ktsz, a csurgó' Napsugár Ktsz, a kaposvári Vegyesipari I’tsz, a nagyatád Komfort Építő Ktsz, a tahi Építő- és Vegyesipari Ktsz, r kaposvári Háziipari Szövetke zet, a csokonyavisomtai Építő Szövetkezet, a kanos mérő Épfő Szövetke-Tt, a nagyba- orm építő és a somogyvári 'pítőípari szövetkezet, a Ka­posvári Fodrász és Fényképész Ktsz igen jó eredményeket él" el. Reméljük, 1988-b n e lista újabb nevekkel bővül. Sz. N. Sztár: a Delta, a Mona Lisa, a Sztár... Rekordforgalom a Villamossági Boltban Tegnap 50 televízió, 31 rádió kelt el Amikor a decemberi ország- gyűlésen elhangzott, hogy 1968. január 1-től olcsóbb lesz a rádió meg a televízió, egysze­riben megcsappant a villamos- sági boltok forgalma. Akik karácsonyra tervezték a te­levízióvásárlást, szinte kivé­tel nélkül mind úgy döntöt­tek, hogy majd január elseje után veszik meg. Bizony so­kan lesték kíváncsian a villa­mossági szaküzletek új árcé­duláit Ezek csak 4-én, 5-én jelentek meg a kirakatokban. Maguk a boltok pedig gyors ütemben leltároztak. A Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat ka­posvári villamossági szaküz­lete a tervezettnél egy nappal korábban fejezte be a leltárt, s tegnap újra kinyitott. Mind­járt a nyitás után megindult a vásárlók áradata. — Én egy Dúlta tévét ké­rek. — Mona Lisát választottunk, szeretnénk látni, milyen a képe. De sokan keresték a Favorit, a Horizont meg a Sztár készülékeket. Ez utóbbi készülék ára 6750 forintról 5920 forintra mérséklődött. Az eddig 6700 forintos igen kere­sett Delta 5882 forintért kap­ható. Novoszel Attila boltvezetőt elég volt kiragadni a vásárt ók gyűrűjéből, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a villamos- cilikek új áráról. — Kétségkívül nálunk is volt áremelkedés. Mostantól valamivel ■ drágábbak a mosó­gépek. A 130—180 forint ár­differencia azonban nem lé­nyeges. Amint látják, lénye­gesen olcsóbb s keresettebb a televízió meg a táskarádió. Például az Orionton 1800 fo­rintról 1340 forintra mérsék­lődött, a »-mindentudó« Cam­ping táskarádió 2500 forint he­lyett 1880 forintba kerül — mondta a boltvezető. Nem is zavartok tovább az üzletvezetőt, hiszen ez a bei" tegnap fél nap alatt rekord- forgalmat bonyolított le. 1100 vevő fordult meg az üzletben 50 televíziót, 31 rádiót, 14 hű­tőszekrényt, 15 porszívót és 11 mosógépet adtak el, a bolt bevétele pedig meghaladta a félmillió forintot. A kaposvári villamossági szaküzlet felkészült a megnö­vekedett forgalomra, a raktá­ron levő több mint ötmillió forintos áru biztosítja, hogy nem lesz hiánycikk. A kaposvárihoz hasonló nagy forgalom volt Siófokon, Balatonbogláron és másutt is. K. S. Kevés ember szeretheti úgy a szakmáját, mint Mo- soni Gyula. Asztalos. Mióta szerszámot tud fogni a ke­zébe, a fát formálja. — Több ez már, mint szak­maszeretet. Talán a hagyo­mány vagy az ősök tisztele­te. Apai ágról én vagyok a tizenharmadik asztalos a csa­ládban. Apáról fiúra szállt a mondat, vidd tovább! Harminc éve áll a satupad mögött, forgatja a vésőket, a reszelőket. — Régen játékokat készí­tettem, hintalovat, hinta­hattyúkat, talicskákat, szoba­bútorokat. Most a feleségem nevén van az iparengedély — ajándéktárgyakat készítünk. A nagy dobozokból előke­rülnek a megyei művelődés- ügyi osztály által jóváhagyott mintadarabok. Fénykép- és gyertyatartók, kazetták, ha­mutartók. Díszítésük kalocsai, buzsáki, sárközi és karádi minta. — A fiammal dolgozunk együtt, s a legnagyobb aka­rattal, tempóval sem tudjuk kielégíteni az igényeket. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat útján a Balaton par­tot és a kaposvári Carmen Boltot látjuk el áruval, de dolgozunk a Központi Utas­ellátónak és az igali gyógy­fürdőnek is. Termékeik a Kanadából, Amerikából, Svájcból, Nyu- gat-Németországból és a Szovjetunióból hazánkba lá­togatott vendégek otthonát is díszítik. — Tudja, nekünk nem elég csak asztalosnak vagy faragónak lenni, érteni kell az üvegcsiszoláshoz, az esz- tergáláshoz, a festéshez is. Aztán a szerszámokat is ma­gunk készítettük, ezt a padot a csiszológéppel például. — A mintadarabokat kül­dik valahonnan? — Nem, a formákat a fiammal tervezzük, kombi­IX I náljuk, de mi azért csak ipa­rosok vagyunk. Rabjai a fá nak... Mos'ri kívül csu­pán egy ember foglalkozik hasonto rács. őrséggel Ma­gyarországon és az egri Há­ziipari Ktsz. Érthető, hogy ha huszonnégy órát dolgoz­nának is, kevés lenne a ke­resett cikkekből. Mindig otthon találhatjuk őket, egymás kezébe adják a munkadarabokat. Apa és fia. László, a fiú, tanul. A gimnáziumban esti tagozaton, apjától pedig a mesterséget. — Nevetni fog, karácsony második napján már nem bírtam. Bevonultam a mű­helybe, felkattintottam a lámpát és faragtam. Elvezet csinálni, örülök, hogy a fiam nagy szakmaszeretettel viszi majd tovább, mint tizen­negyedik asztalos a famíliá­ban. B. Zs. Zárszámadás előtt Kányán VI T TV T a mesebeli há- 11 ™ A zikók valame­lyik rajzfilmben, úgy sorakoz­nak egymás mellejtt a hósip- íás épületek Kányán. Csendes a falu, közeledik az este. S ha látni is valakit kucsmásan, csizmásán az utcán, szinte bi­zonyos, hogy valahol véget ér, a disznóvágás, vagy éppen a disznótoros vacsorára indult el dejekorán a sógor vagy a ko­ma ... Az utcára semmi sem hallat­szik ki az Alkotmány Tsz iro­dájából. A számológép egyen­lő időközökben kattan egyet- kettőt, halmozza a sok-sok számot. Sokan vannak az iro NAPSÜTÉSBEN AZ ÜDÜLŐ A sétány két oldalán zöl­dek a fenyők, s némelyik bokron nyoma sincs a téli fagynak. Kanyargó úton ju­tunk el a Budapesti Egyes­sült Izzó fonyódi TUNGS­RAM Üdülőjéhez. Kívülről csendesnek látszik, azt hit­tük. mindenki a jégen van.' Pedig nem. Itt benn is élénk az élet. Rádió, televízió, bili­árdasztal, kényelmes fotelok, olvasnivaló bőven. Akik nem mentek sétálni vagy sportol­ni, azok itt szórakoznak. Nagy László és felesége nászú'ások. Fiatal, szinte ka- maszos arcukon mosoly jele­nik meg. — Hát a házasságon is túl vagyunk — mondja az ifjú férj. s tekintetével biztatja feleségét, szóljon ő is. — Mondd inkább te — ennyi a válasza. — Télen először vágnunk itt. Tetszik a Balaton. Per­sze azelőtt . is csak egyszer jártunk erre... l.acshober Errőék család­ja ban két gverek van már. A tsW ők is először töltik, itt. A mama kezdi. — M's'dzn csodálatos és az teur ■ s~.a hogy m"r '• r- " hajrát A gyj ’ urlt ' -irw-ti'-o- aranyosak vole'■ mert egy óriási fém őt dls- nettek föl. Az ünneplésből se marad­tunk ki, családiasán, kelle­mesen telt el a karácsony. — Szabad időnkben faku­tyával, korcsolyával levonu­lunk a Balcsira. Az volt rop­pant érdekes, hogy én a Ba­laton tetején mehettem — folytatja ■ Zsuzsa, a lányuk. — Na igen. Csak a téli sportfelszerelések hiányosak. Jó lenne legalább vasárnapo­kon vagy ünnepekkor egy bedé, ahonnan kölesövözhet- ■ -énk szánkót, korcsolyát. Ne­künk ez igen nagy élmény veszi át a szót a papa. — «öt óév utolsó »apján í«­lejthetetlen lett volna egy téli kirándulás. — A szilveszter itt mindig nagy élmény volt, a hölgyek pedig nagyon csinosak — kapcsolódik be a beszélgetés­be egy törzsüdülő, d*\ Pécs- váradi János. Az esti órák­ban megalakul egy kamasz­klub, saját ötletük alapján feldíszítik a termet, mindent megrendeznek. Mi, felnőttek csak levonulunk, az egész üdülő mulat, mint egy nagy család. Pécsváradiék minden év­ben, mióta az üdülő fennáll. itt nyaralnak, és itt búcsúz­tatják az óévet is. Sőt Fo­nyódon voltak nászutasok. Azóta van egy gyermekük, vele jönnek újból és újból vissza. — Talán azért merek szól­ni a sok kedves élmény mel­lett azokról, amit még szíve­sen fogadnánk — mondja Pécsváradi doktor —, mert régi barátja vagyok ennek a vidéknek. Kár, hogy egyet­len tábla sem jelzi az érde­kességeket, nem terveznek olyan túrát, ahol megismer­kednénk a környék neveze­tességeivel. tgy magunk ku­tatjuk fel azokat. Pedig min­denképpen méltó és jövedel­mező lenne az idegenvezetés télen is. Vagy például a téli berek legalább olyan szép, mint nyáron. De itt az a rom az üdülő közelében. Semmit sem tudunk róla. Ha csak kedvtelésből nem böngészünk valamit. Ettől függetlenül ta­valyelőtt azt mondtuk, jövőre is ide. Tavaly azt, hogy ha törik, ha szakad, az idén is ide jövünk. Nem tudunk el­szakadni Fonyódtól, olyan jó itt. Amint szétnézünk kipihent arcokat, elevenen har.cúrozó gyereksereget láthatunk. Jól töltötték a téli szünetet. dában. A főkönyvelő és segí­tői papírcsomók fölé görnyed­nek, s belekukkant az adatok ba az elnök meg az agromómus is. Számok röppennek a leve­gőben, kérdésekre a válaszok, és a megfelelő rovatba odaka- nyarítja a toll az adatot. A múlt évi gazdálkodás értékmu tatóit. A leltározást befejezték A leltárjegyek alapján összeül lították a listát a közös va­gyonról. Normán felüli hiány csak réti szénából volt. Hogy hogyan történhetett? Nem mérték a szénát, amikor szét­hordták az istállókba. Hogy ki a felelős? Azt mondják, sen­ki. Rosszul becsülték a íölete tett takarmányt. De okultak belőle, a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő — mondják a vezetők. Az adathalmazból lassan összeáll, rendeződik a zár­számadáshoz szükséges kimu­tatás. A mérleg összetevőmé': egy része még nyers, csak meg­közelítő pontosságú. — Annyi azonban máris bizonyos, hogy egy sor növényféleségből több termett, mint amennyit elő irányoztunk — mondja Vajda József tsz-elnök-. — Kenyérga­bonából például huszonegy va­gonnal termett több a terve­zettnél. Ebből viszont ellensú­lyozni kellett a burgonya mer a napraforgó kiesését. AZ ELNÖKE ia ezt, hogy akár szó szerint illene a zárszámadási beszá­molóba is. Mert így történt így találkoztak az évi gardái kodás során az eredmények é a kiesések, ezt mindenki tud hatja, aki megfordult annak idején a mezőn. A főkönyvelő számol. A?t mutatja lei a papíron, hogy a tavaly életbe lépett sertés fel vásárlási árrendez s hány fo rint többlétbevételt hozott s szövetkezetnek. — ötvenezer forinttal kap­tunk többet, mintha ugyanazt Kán /.sima a sulvrt elöhh értékesítettük volna. Ez körülbelül egy fo­rintot tesz ki munkaegységen­ként. Ezzel szemben többlet- kiadásaink is voltak Itt van például az önálló szövetkezeti betegsegélyezés, ötvenezer fo­rintot tartalékoltunk az 1966. évi zárszámadásból a tavalyi szociális-kulturális kiadások­ra, de 120 000 forintra volt szükség. Ebből a legtöbb pénz betegsegélyezésre ment — mondja Hefler Károly főköny­velő. Szabó Barna főagronómus az állattenyésztés tapasztala­tait összegezi: — A törzsállomány tavaly általában az 1966. évi szinten maradt, mert férőhely hiányá­ban nem fejleszthettük tovább. Az abrakigényes állatokkal nem állunk jól. Vannak serté­seink, és a baromfiállomá­nyunk is elég nagy. Az ősszel, betakarítás után nyolc vagon csöves kukoricát vásárolt tag­jaitól a tsz. A múlt évben 370 hízott sertést adtunk el, az idén 650 darabot akarunk ér­tékesíteni. Ehhez igazítjuk a takarmánytermesztést, hogy elegendő abrak és szálaseleség legyen a közösben a jószág­nak. MENNYIT ?■ “ff. gő zárszámadáskor a munka­egység az Alkotmány Tsz-ben? 34 forintot terveztek, s hogy ez meglesz-e, arra ma még nem lehet határozott igennel vagy nemmel vá’aszolni. A kapások részesek voltak, a részt megkapták a tagok. S tény, hogy mintegy 800 000 fo­rinttal gyarapodott a múlt év­ben a közös vagyon — saját erőből. Több épülettel — egye­bek között egy 50 férőhelyes lóistállóval — gazdagodtak. És mindez a kányái embe­rek további boldogulását szol­gálja. liemcsz Fere»«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents