Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1968. január 28. Korszerűség A reform és az idei feladatok kapcsán sok szó esik a gyártmányösszetétel, a termelési szerkezet (struktúra) javításáról. A tennivaló nem új keletű, eddig is megvolt a törekvés a népgazdaság, a vállalatok adottságainak és a szükségleteknek leginkább megfelelő -termelési kialakítására. A vállalatok az idén már nem kaptak központi tervelő- írásókat, önállóan állították össze 1968-as termelési programjukat, s érdekeltek a nyereség növelésében, általában céltudatosan törekednek arányok 1 elégítése általános elvből nap- I jaink elodázhatatlan gyakorlati követelményévé válik. Kovács József Magánépítkezés panelekből Saját otthon: ezrek és tíz-1 ezrek gondja országszerte. Az állami építőipar nem győzi, a társasház-építéseknél sorba I a jövedelmező cikkek gyártásának fokozására, a termelés belső szerkezetének javítására. Amíg kötelező erejű termelési tervet kaptak, mint manipulációt, elítéltük a gyártmányösszetétel változtatását. Ma viszont az új gazdasági ösztönzők határozottan bátorítják a vállalatokat a keresett, jó minőségű és korszerű gyártmányok termelési arányéinak növelésére, a kevésbé korszerű cikkek előállításának csökkentésére, illetve a gyártás beszüntetésére. A vállalatok exportra kerülő termékeiért az idén máj- nem államilag garantált ösz- szegtet, hanem a külföldi vevő által ténylegesen fizetett árat kapják az egységes devizaszorzónak megfelelően. Vagyis a világpiac értékítélete — a külföldi vevő elismerése vagy bírálata — tükröződik a vállalat árbevételében és nyereségében. így a vállalat, amikor a legjobb áíron értékesíthető termékeinek kivitelét szorgalmazza, saját nyereségét növeli, és egyben népgazdasági érdekeit szolgálja. A vállalati gyártmányösszetétel javításában igen nagy lehetőségek rejlenek. A reform előkészítésekor a világpiaci árakat, a tényleges devizabevételt mindenütt viszonyítottak az előállítási költségekhez, s cikkenként. meglepően nagy különbségeket tapasztaltak. Kiderült például, hogy van olyan termék, amelynél 16 forintba, és van olyan, amelynél ennek tízszeresébe kerül egy dollár. A vállalatok tehát már 1968-ban nem általában a termelési tervek teljesítésében, a gyártási költségek mindenáron való csökkentésében érdekeitek, hanem munkájuk népgazdasági hatékonyságának növelésében. Egyben a gyártmány és a termelés korszerűsége, az olyan gyakran emlegetett világszínvonal, a szubjektív érzések, a műszaki becsléses- témájából a vállalati gazdálkodás mérhető gazdasági fogalmává válik. A különböző gyártmányok és cikkek korszerűsége, minősége forintban, rubelben, dollárban számszerűleg kifejezhető, s ennek megfelelően a termékek 'maguk is rangsorolhatók. A vállalatok érdeke és feladata a rangsor élén álló gyártmányok termelési arányának növelése. Nem csupán az exporttermékeknél, a hazai el lát A. ban is fontos vállalati feladat a szükségletek magas színvonalú kielégítése, s ennek megfelelően a gyártmányösszetétel korszerűsítése. A piád kereslet-kínálathoz rugalmasan alkalmazkodó árformák érdekeltté teszik a vállalatokat a változó igények hajlékony, gyors követésében. Azok a vállalatok, amelyek nem képesek gazdaságosan előállítani termékeiket, a hazai piacon sem élhetnek meg sokáig. Hiszen, ha hasonló vagy jobb tennék lényegesen olcsóbban beszerezhető külföldön, célszerű a hazai gyártást be szüntetni és importra berendezkedni. Erre a gazdaságirányítás mai rendszere lehetőséget kínál, sőt az egységes devizaszorzók alkalmazás aval ösztönzi is a felhasználó, illetve a kereskedelmi vállalatokat. Vagyis az érdemi műszaki fejlesztés, a hatékony munka, a hazai és a külföldi kereslet magas színvonalú kifrta: a halálra ítélés után tíz perccel gr » V " ;• *', Jf, ?' - ' > * i 4 4# '">*s V*X <?'-v ///# * . •V * r t jé' * # 3> (Tudósítónktól.) Érdekes es történelmileg igen értékes levél került a révfülöpi helytörténeti múzeum birtokába. Pöltenberg Ernő 48-as honvédtábornok utolsó levelét szerezték meg cserébe egy rézveretes, régi pisztolyért. Pöltenberg Ernő honvédtábornok egyike volt az aradi tizenhármaknak, és 1349. október 5-én reggel kilenc órakor irta ezt a levelét édesapjának Bécsbe. A levél így kezdődik: »Isten a tanúm, hogy a szivem majd meg szakad, hogy ezt a szomorú, szörnyű hírt kell közölnöm, miszerint mire ön ezeket a sorokat megkapja, én már nem leszek. Tíz perccel ezelőtt halálra ítélték ...« A levél címzettje: Lova? Leopold Poeltenberg, Vienna, Bieberbastei 1173. Még egv megjegyzés a levél alján: A biróság által felnyitva. Ami bizonyítja, hogy a német nyelven írott levelet cenzúrázták továbbítás előtt. A levél 18 49. november 21-én érkezett meg Bécsbe. Igen jő állapotban fennmaradt az a két pecsét, pmelyet a level aljára ütöttek. Az egyik Pö'tenberg Ernő honvédtábornoktól, a másik Schlick Artúrtól, az aradi várbörtön akkori generális parancsnokától szá-mazlk. A levél igen hasznos dokumentuma a százhúsz év előtti szabadságharcnak, és máris nagy az érdeklődés iránta a kutatók és életrajzírók körében. kell állni, a szövetkezete , nem vállalják mindig a kivitelezést. Marad tehát a »saját erő«. Hagyományos anyagból, drágán (sokszor abból sincs elegendő), nagy munkaráfordítással, hosszú idő alatt — attól függően, van-e hozzá szakember. Ezeken a gondokon kíván segíteni építőiparunk, amikor a házgyárak paneljeit a magánépítkezések rendelkezésére is bocsátja majd. Az 1970-ig működésbe lépő III. Budapesti Házépítő Kombinát, valamint a győri és a miskolci házgyár termékeit, illetve kivitelező kapacitását használhatják elsősorban a részben a saját anyagi eszközből, részben üzemi segítséggel építtetők. A házgyári termékek fel- használásához természetesen meg kell találni azt az épület- és lakástípust, amely az újszerű építési mód adottságainak, követelményeinek megfelel. A telepszerű építkezés alapvető kívánalom, hiszen egy-két ház, néhány lakás nem bírná el a felvonulás költségeit. Igen gazdaságosak azonban a sorházak, amelyek emeletesek vagy földszintesek lehetnek, közös tűzfallal, a házsor előtt és mögött saját kerttel; a kis telekigényű, földszintes, úgynevezett »szőnyegházak«, vagyis gazdaságos területfelhasználással, egymáshoz változatos elrendezési formában szorosan csatlakozó, belső udvaros, »átriumos« épületek; valamint a sortársasházak. Ezek az alapelvek. A házgyári panelekből készülő különböző épületeknek, lakásoknak a kialakítását most a tervezőktől várja az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, válaszul pályázati felhívására, összesen háromféle épülettípusban hatféle la- kástípust lehet tervezni, még pedig oly módon, hogy minél változatosabb családösszetételnek feleljen meg, több szeparált lakóhelyiség és fekhelymentes nappali szoba kialakításával. B. S. Javult, de nem kielégítő a tahi járás könyvtárainak helyzete (Tudósítónktól.) A tabi járás 34 könyvtára jelenleg 55 425 kötettel rendelkezik. A járás 6491 olvasója átlagosan 19,4 könyvet kölcsönzött az elmúlt évben. Megnőtt az érdeklődés a műszaki irodalom iránt. A gépkocsikkal, motorokkal, erőgépekkel és a háztartási kisgépekkel kapcsolatos szakkönyvek állandóan közkézen forognak. A járási könyvtár dolgozói a legutóbbi években számos ajánló jegyzéket készítettek és adtak az olvasók kezébe. Szépen gyarapodott a könyvtárak fölszerelése is a legutóbbi években, főleg a megyei könyvtár és a járási művelődésügyi osztály jóvoltából, Segítettek az állomány- gyarapításban a tanácsi és egyéb szervek is. 1966-ban 142169, a múlt évben pedig 116 871 forint értékű könyvet vásároltak községük olvasóinak. így több községben — például Andocson, Bonnyán, Fiadon, Karádon, Kányán, Miklósiban — javultak az elhelyezés meg a kölcsönzés körülményei. Sajnos ez nem jellemző valamennyi községi tanácsra. Nagyberényben és Zicsen például a helyiség nedvessége miatt tovflbb penészednek a könyvek. A nagy zsúfoltságtól áttekinthetetlen a könyvállomány a megyeri, a kisbár- apáti, a nágocsi, a somi, a szorosadig a tengődi, és a torvaji könyvtárban. Még ennél is rosszabb a helyzet Sérsek- szöllősön és Kárában, ahol a könyvtár az orvosi várószobában »működik;«, illetve Tö- rökköppányban, ahol a könyvek egy kamrában vanitnk. A kultúra terjesztésére, a kölcsönzés feltételeinek javítására ezekben a községekben is jóval több gondot kell fordítani! Tavaszváró kertészeit Az olvadó hó piszkos-fehér csíkjai napról napra vékonyabbak a melegágyak között Ahogy meghátrált a zord idő, az ember mind többet gondol a tavaszra. Az áprilist játszó január végi tél csak azok munkáját akadályozhatja, akik kinn dolgoznak. Benn a hajtatóház földszagú, langyos levegőjében már a tavasz lehelete csapja meg az embert A fóliával védett faládákban kibújtak az első paprikasorok. Vetik a paradicsomot — Csíráztatott magot vetettünk, öt nap alatt kikelt — mutatja a gyenge, zöld papri- kasorokat Benyusovics Gézá- né. S hogy bizonyítsa is amit mondott, felüti a vetési naplót. Máskor egy hónapot vártak a háziasszonyok, míg a paprikásládákban megemelkedett, repedezni kezdett a föld. A széltől, hidegtől védett hajtatóházban már megkezdték a »kapálást« is. Parányi kis eszközökkel — kapának alig lehetne nevezni — a földet A paprika után a paradicsomot vetik. Porhanyós, érett, fekete földbe. A nyár elején több holdon termő paprika most még néhány zacskóban, ládában elfér. A néhány hétig tartó vetés után harminc-negyven asszonynak ad majd munkát őszig a kiültetés, a gondozás, a termés betakarítása Erdélyi Edit és Benyusovics Gézáné szakmunkások. A Balatonújhelyi Állami Gazdaságban azonban nemcsak a szakmunkásokat, hanem az összes állandó dolgozót foglalkoztatják egész télen át kiesés nélkül. Elment a bimbóskel Ezekben a napokban, amikor a hajtatóház üveglapjai alatt kizöldelltek az első paprikasorok, szemben az út másik oldalán éppen most végeztek az asszonyok az utolsó szállítmány bimbóskel tisztításával. Jól fűtött teremben november óta válogatják a teli rekeszeket, kilónként 2 forintot kapnak a tisztításért. Horváth Máriának 17—20 kg-ot számolnak el egy-egy nap. — Ezt kényelmes munkával is elvégezheti az ember. Néha a férfiak is segítenek. Mondjuk is nekik nemegyszer, hogy ez igazi »férfimunka«. Aztán nem marad el a megjegyzés, hogy csupán azért, mert olyan könnyű, hogy még a férfiak is elvégezhetik. — így megy el a nap beszélgetéssel, viccelődéssel, de közben a kezünk is jár. tegeztek a bimboskerl tisztításával Kapálják a gyenge paprikasorokat A környékről bejáró asszonyokat autóval hozzák reggelenként Siófokról, Balatonki- litiről. A székesfehérvári hűtőház soron kívül előbb kérte az utolsó szállítmány bimbóskelt, mint ahogy megállapodott a gazdasággal. Az asszonyok nekiláttak és időben teljesítették a hűtőház kérését. Éppen azon a napon jártunk a gazdaságban, amikor a szállítmányt várták Székesfehérváron. Az utolsó kocsi a délutáni órákban indult úlTavaszi munkák — üveg alatt Bármilyen idő lesz kint, most már megállás nélkül készülődünk a tavaszra — mondja Marczi Ferenc főkertész. — Folyamatosan végezzük a vetést, a hajtatóházban, hogy időben földbe kerüljenek a magok, s a palánták is korán kikerüljenek a meleg - agyakba. Az idén már két palántázó gép segít -a kertészeknek. A téli munkák végképp befejeződtek. Amit most végzünk, az már mind előkészület a tavaszra. Kint a hajtatóház előtt könnyű párát lehelnek a nyitott fedelű melegágyak. A kertészet területén napról napra mozgalmasabb az élet. Mintha a tavasz közeledtét sürgetné minden — a tél közepén. Nagy József
