Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

Péntek, 1968. január 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP TÉLI PIHENŐ Megkezdték a téli nagyjavítást a Repülőgépes Növényvédő Állomáson. A gépek a bu­daörsi repülőtérre Vonultak vissza téli pihenőre. A több mint negyven PZL és a tíz AN 2-es gép többsége jól bírta a nyári munkát, néhánynál azonban alkatrészcsere, il­letve nagyobb javítás vált szükségessé. Csoportkép az Egyetértésről Emberek az irodában EGY DÉLUTÁN A KÁLMÁNCSAI ARANYKALÁSZ TSZ-BEN idén 7200 négyszögöl háztáji A szépen terített asztaltól felállnak az Egyetértés brigád tagjai, s nagy csoportot alkot­nak a terem végén. A ruha­gyár fotósa szeméhez emeli a fényképezőgépet... Nagyokat kacagva, élcelödve állnak egymás mellé s mögé az asszonyok. Kedvüket ugyancsak felfokozta már a jó néhány pohár bor, amelyet a szendvicsekre megittak. Befe­jeződött az úgynevezett hiva­talos része is a brigádértekez­letnek. Elhangzott az üzem párttttkárának, szb-titkárá- nak, főmérnökének s a taszari Hámán Kató brigád küldötté­nek köszöntője. Felkötötték a szalagokat a kis közösség zász­lajára. És már megszáradtak a könnyek is az Egyetértés öt­eves működését ismertető F. Horváth Józsefné brigádvezetö arcán. Szóval olyan hangulat támadt, amelyet a kollektíva tagjai óhajtottak, amikor el­határozták, hogy az ünnepé­lyes brigádtanácskozási meg­tartják. Tulajdonképpen nem is akartak ők mást, mint jól érezni magukat a sűrűn kapott jutalmakból összerakott pén­zen vásárolt étel s itaí mellett — gondolom, amikor elnézem őket. Hiszen amit elmondtak ők és a vezetők a kollektíva öt esztendejéről, a szocialista brigád cím négyszeri elnyeré­séről, abban nemigen volt új. Küzdelem a minőség javítá­sáért, az általános műveltség emeléséért, egymásért — így lehetne összefoglalni az öt év történetét. összejönni beszélgetni, ez volt most a cél. A közösségi szellem ápolásának az Egyet­értés brigád mindig a zászló vivője volt. S miközben a múltról beszéltek, elérzéka- nyültek. A brigádvezetők hangja elcsuklott, könnyeivel küszködött. Nekik is részük van abban, hogy az üzem az utóbbi években rohamosan fej­lődött. Azt hiszem, erőt is me­rítettek a múltból a jövőre. Hiszen határozottan leszögez­ték: még többet akarnak ten­ni üzemükért. És miközben elgondolkodom, már szorosan egymáshoz iga­zodnak a brigádtagok: Aszta­los Andrásáé, Fegyver Sándor­14. életévüket betöltött lányokat könnyű nappali mun­kára Magya:- Prmutipar, Bu­dapest, ÍV. kér., Erkel u. 30. Tel.: 293-820. (öötü) dorné, Tarr Ferencné, Fehér Mihályné, Fellai Imréné, Her­ne sz Istvánné, Fűlőp József­né, Bertalan Béláné, Klein Béláné, Szabó Jánosné, Gaál Kálmánné. Ügy, ahogy a mun­kában szoktak felzárkózni. — Figyelem! Feszült csönd -van. A fényképezőgép kattan Aztán felcsendül a dal. "Vines is annál betyárosabb élet, jta- bólegény zörgeti a gépet, húzd rá, cigány, ez a betyár élet!... Sz. N. szólását, s az egyik a keret fejre sónkkal akkor azt közölték, hogy Az aromásüveggel bajló­dott a konyhában. Szidta magában a készítőjét, mert úgy bele szorították a mű­anyag dugót, hogy a vilá­gért sem akart kijönni. Mér­ges lett és átszúrta egy kés­sel. Keserűmandula átható illata áradt szét a helyiség­ben. Csöngettek. Az ajtó előtt egy középkorú, báránybőr bekecsbe öltözött férfi állt. — Meghoztuk a tüzelőt — mond la és belcszippantott a levegőbe. — Méreg? A lány elmosolyodott. — Majdnem. Aroma. Man­dulalikőr lesz belőle. — Akkor éppen jókor jöt­tem — tréfálkozott a férfi. — Be is kell hordani? Mert akkor tessék ideadni a pin­cekulcsot ... Éppen végzett, s már hűlt az ital, amikor megint csön­getett a kulccsal. — összesen tíz mázsa volt, az negyven forint — mondta hivatalosan, majd megkérdezte: — Sikerült? A lány vállat vont.. Be­ment a pénzért, s hozott egy poharat. — Megkóstolja? A férfi zavarba jött Az "ügyfelei" nemigen szokták megkínálni. A lány teli töltötte a poha­rat. Az idegen egy kortyin- tásra megitta, és elismerően csettintett — Nagyon finom.. Anyám is szokott csinálni, de as uem ilyen jó... Vizsgáznak az esti egyetemen Holnap reggel megyénkben is megkezdődnek a félévi vizs­gák a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem hároméves álta­lános tagozatán. Február else­jéig Kaposváron mintegy 210 - én, vidékein pedig több mint 450-en adnak számot a dialek­tikus materializmus, a kapita­lizmus politikai gazdaságtana, illetve a munkásmozgalom tör­ténete témaköreiben tanultak­ról, azért öfc nem felelnek, s csak ab­— Tessék, itt a pénz, kö­szönöm szépen, hogy be­hord ta a szenet — kezdte a lány, mert nemigen volt ide­je a társalgásra. Még be kellett gyújtania, és sürget­te az idő. A férfi sietség nélkül tet­te el a tízeseket, majd meg­szólalt: — Itt hagyom a címemet — egy papírdarabot, nyomott a lány kezébe —, lia fel kell vágni, tessék csak feldobni egy lapot, és jövök ... — Jó, majd megbeszélem a többiekkel.,. A lány kiment vele az ud­varra, a fuvarost is ki kel­lett fizetni. Nagy gumikere­kű kocsival hozták a fát és a szenet Fiatal, cigányforma férfi ült a bakon. A szén­behordó felkapaszkodott mel­léje, és elindultak. — Rendes munkát végzett — állapította meg pár perc­cel később a pincében, amikor szemügyre vette a glédában álló fát és a sarokba tor- nyosított brikettet —, még vágott is egy jó csomót! Este előbb ért haza, mint a többiek. A szobában tett­vett, amikor megszólalt a csengő — Ki az ördög lehet ilyen­kor — gondolta, vendéget nem várt, a család többi tagjának meg vu kulcsa. Fogadónap az elnöki irodá­ban? Nem, ez valami egészen más. Emberek adják egymás­nak a kilincset. Leülnek a ké­nyelmes, párnázott karosszé­kekbe. Tdős, fekete kendos né­niké!?. fiatal, piros arcú me­nyecskék, télikabátos férfiak. Hallgatagok, bőbeszédűek, mo­solygósak és komolyak. Több a sietős, mint a ráérős. Ki mennyit dolgozott... A tanácstól kapott kimuta­tás szerint háromszáz öl a sző­lő, négyszáz a ház körüli te­rület. Tehát a háromszor ezer­kétszáz ölnyi háztáji járandó­ságból 2300 ölet kapnaik a kö­zös táblában. — Rendben van, elnök elv­társ. — Tehenük nincs, tehát ka­szálóra, takarmanyrépára nem tartanak igényt. — Ügy van. — Kukoricatörésből mepnvit vállalnak? — Hát annyit, mint a töb­biek. Négy holdat Az asszony szedelőzködik, kimegy. Az előszobában még megáll, megnézi a falra füg­gesztett táblázaton mennyi a munkaegysége. Riztos, ami biztos. Hátha nem egyezik az ő kis egyéni nyilvántartásá­val. Egy negyven év körüli asz- szanyhoz fordul az elnök. — Itt bizony alig több mint 50 munkanap a múlt éri telje­sítés. Erre pedig nem jár kü­lön háztáji. — Tudom. — Csak a férjének jár. Van ugye a szőlő, a ház körüli te­rület ... Mennyi kukoricát vál­lal? — Négy holdat, mint a töb­biek. Bogdán Mihályné a követ­kező. Erős cigányasszony. Pró­bál egyezkedni az elnökkel a háztájiról. — A fiam meg a lányom is dolgozott a közösben tavaly, hiszen tudja. Nekik js kelle­ne... — Csak tagoknak jár háztá­ji, a besegítőknek nem. Ez tör­vény. De tudja, mit? Hama­rosan közgyűlés lesz. kérje fölvételét' a téeszfoe a lány meg a fiú. Ha fölveszi a tagság, megjár a háztáji. — Hát kérik is. Miért ne le­hetnének tagok? Belépnek bi­zony ... „Megbecsülik az embert” Ssubatics György ül le az elnök elé. — Négyszáz öl a ház körüli föld, ebben benne van a szőlő is. Ketten dolgoznak, 2400 öl Kinézett a kémlelőn, egy jól öltözött, fekete bőrkabátos, kalapos férfi állt kint Aj­tót nyitott — Mi tetszik? Ja, maga az?! — ismert rá a délelőtti szénbehordóra némi megle­petéssel. — Favágás-ügyben? Még nem beszél... A férfi a szavába vágott. — Nem azért jöttem ... Itt jártam a havernál, gon­doltam, ha nem zavarom, benézek, el szeretném kérni a likőr receptjét Anyámmal megcsináltatom. — Annyira ízlett? Jöjjön beljebb... A szobában jól körülné­zett.. Aprólékosan megnézte a rézkarcokat, a bútort, a könyveket — Szép lakás... — össze­gezte a látottakat. — Egye­dül lakik itt a kisasszony? — Nem. Szüleimmel. Még nincsenek i Ilon? Mert akkor én máris men­nék, nehogy azt- gondolják... — Nem gondolnak sem­mit ... Tessék, felírtam, ho­gyan kell elkészíteni a man­dulát — A havernál voltam — mondta megint a férfi. — Tudja, a kocsisnál, aki hoz­ta a szenet Itt laknak a kö­zelben. Abban a félig össze­dőlt házban. háztáji járna, de az a négy­száz lejön belőle ... Tudom, maguknak tehenük , is van, ezért répára, szénára is szük­ségük van . .. .A csontos arcú, szőke em­bernek nem olyan sietős a dolga. Beszélgetünk. — Nyugdíjas vagyok, több mint 1200 forintot hoz a pos­tás minden hónapban. Nyolc évet töltöttem a téeszben, előt­te az állami gazdaságban dol­goztam. Szép pénz ez, nem igaz? Igazán megbecsülik az embert A korom miatt dolgoz­hatnék még, kereshetnék, amennyit a törvény megenged. De higgye el, nem éri meg. Betegségem miatt tavaly óta kapom a nyugdíjat. Drága ám az egészség, nem érdemes koc­káztatni. Üresek a székek, úgy látszik, rövid időre megszakadt az ér­kezők sora. Rózsa István tsz- elnök félretolja maga elől a papírcsomót. — Az új termelőszövetkezeti törvény szerint átrendezzük a háztáji területeket — mondja. — Ez a munka folyik most. A nők a tavaly teljesített 100, a férfiak pedig 150 munkanap alapján kaphatnak 1200 négy­szögöl háztájit A földekről pontos kimutatást adott a ta­nács. Első látásra talán úgy tetszik, mintha most több len­ne a háztáji. Pedig nem így van. A szövetkezetben az egész háztáji terület az idén sem lesz több, mint amennyi ta­valy volt. Persze némelyeknél számottevő a növekedés. Itt van például id. Milics József családja. Hatan dolgoznak rendszeresen a közösben. Az (Tudósítónktól.) Jó pénzt hoz a méz a ház­hoz, kivált ha exportra megy. Nemsokára eljutunk oda, hogy a külföld kizárólag egészséges méhcsaládoktól származó mé­zet vesz csak át A mézterme­lés fontos feltételét jelentő méhegészségügyi kérdések ezért is állnak a szakmai köz­vélemény érdeklődésének kö­zéppontjában. A téma jelentő­ségét. fölismerve a MÉSZÖV szakbizottsága országosain el­sőként egyhetes megyei tanfo­lyamot szervezett az érdekel­teknek. A január 22-töl 27-ig tartó tanfolyamon — amelyen a szakbizottság tagjai, a szak­csoportok elnökei meg a méh- egészségügyi felelősök vesznek részi; — neves szakembereik is­mertetik a méztermelés fej­lesztésének szakmai követel­ményeit és teendőit Főként A lány csodálkozott. A munka összeköti őket, az igaz, de hogy összejárnak, azt nem tudta volna elkép­zelni. Főként most nem, ahogy elnézi, mennyire ki­öltözött — Tudja, nagyon sajnálom a gyereket. Apja nincs, sok testvére van, mind kicsik, egyik sem keres még. Ö tartja el a családot. Nehéz is nekik, mert cigányok, s az emberek bizony még min­dig idegenkednek, ha vala­hol munkára ajánlkoznak. — Gyakran j*ár hozzájuk? — Elég gyakran. Sajnálom a fiút, mert tizenkilenc éves, és nem tud írni, olvasni. Nagyon rossz lehet neki. Nem járhatott iskolába, mert dolgoznia kellett. Mondtam is az anyjának, hogy kár volt Így nemigen boldogul a mai világban. — Az biztos. — Így aztán felajánlot­tam, hogy segítek. Ö fél tő­le. Pedig csak le kell raj­zolni a betűket, aztán össze­kötni szóvá, a szavakat meg mondatokká. Igaz? Rossz le­het annak, aki hiába vesz könyvet vagy újságot* a ke­zébe, s nem érti Magamról tudom ... — Hogyhogy! földet kapnak az eddigi 1600 öl helyett... Most mindenki­vel személy szerint közöljük, mennyi föld illeti rdeg, egyút­tal megkérdezzük, mennyi munkát vállalnak az idén. A 350 tag közül körülbelül 250- nek az ügyét rendeztük el ed­dig. Mondhatom, közmegelége­désre. De már úgy jönnek el ide az emberek, hogy az újság­ból meg a rádióból ismerik a rendelkezéseket. Itt már alig van szükség magyarázatra ... Huszonöt-harminc fiatal je­lentkezésére számítunk, akik fölvételüket kérik a szövetke­zetbe. Ebben is része van a háztáji föld rendezésének, an­nak, hogy a végzett munkát vesszük alapul. „Szeretnék belépni” — És milyen munkát tudnak adni az új belépőknek? — Egyre több munkát ad a 110 holdas gyümölcsösünk, fő­ként fiatalokra van ott szük­ség. Aztán 12 holdról 40 hold­ra növeljük a kertészetet. Akik valóban akarnak dolgoz­ni, azok mindig találnak mun­kalehetőséget gazdaságunkban. A beszélgetést kopogás szakítja félbe. Egy fiatalasz- szony állít be az irodába. — Elnök elvtárs, kérem, sze­retnék belépni a téeszbe ... És a szövetkezet elnöke ed­mondja, mi az útja-módja a belépésnek, a fölvételinék. Részletesen, világosan magya­ráz, így tette ezt mindenkivel. annak a célnak az eléréséhez adnak hasznos gyakorlati út­mutatást az előadók, hogy mi­előbb megyeszerte csakis be­tegségektől mentes méhcsalá­dok gyűjtsenek mézet. A gyó­gyítás mellett a megelőzés tud­nivalói is kellően hangot kap­nak a kaposvári tanfolyamon. 74 vagonos rekorddal zárták a méztermelés legutóbbi évét a somogyi méhészek. Képvise­letükben és megbízásukból most mintegy százharmincán szereznek további jó eredmé­nyeket ígérő újabb és újabb szakismereteket ezen, a tanfo­lyamon. A méhész szakcsopor­tok bizonyosak abban, hogy az itt szerzendő szaktudás több mézben, ezáltal több pénzben kamatozik majd. Ezért is vál­lalkoztak arra, hogy közös alapjukból fedezik a tovább­képzés e formájának költsé­geit. •— Hát nézze. Egy szer-két- szer elmegyek, hogy is mondjam, koncertre. Szere­tem a zenét. Hallottam én már itt nagy művészektől Hacsaturjánt, Mozartot Még Bachot is. Szép, szép, de nemigen értem, mert bizony tudni kellene, hogy hogyan is vannak azok az opuszok meg azok a tételek ... Sze­rencsés ember az, aki vala­mit konyít hozzá, más fül­lel • hallagtja, mint ■ én. Irigylem is őket. Hát így lehet a haveer is a betűk­kel ... — Szeret olvasni? — Nagyon. Bár nem köny- nyű a munkám, nagyon el lehet fáradni, a mázsánként! négy froncsi nem rossz pénz. Sokszor fáradtan megyek ha­za, de azért elolvasom a So­mogyi t meg egy-két fejeze­tet valamelyik könyvből. Ha az ember rájön az ízére, nem tud meglenni olvasás nélkül. Ezért akarok segíte­ni a havernak is... A lány az órájára nézett. Hamarosan megérkezik a nővére. A férfi megértette a pillantást és felállt Zseb­re tette a "receptet", s in­dult kifelé Az ajtóban visszafordult — Hát akkor még egyszer köszönöm szépen. És ne ha­ragudjon ... Ha pedig fát kell vágni, csak tessék _ fel­dobni egy lapot... Strubl Marta Díjmentesen elkészítik a szemüveget •»Felelősség nélkül?« című glos szánkban szóvá tettük R. J ka­posvári olvasónk panaszát. Az OF OTfiRT kaposvári boltja felelősség nélkül vállalta különleges érzékenységű szemüvege lencséinek esi­való Illesztésekor eltörött. Otva­ban az esetben végzik el a lencse csiszolását, ha azt még egyszer megrendeli és kifizeti. Az OFOTErt Vállalat budapesti központja most arról tájékoztatta szerkesztőségünket, bogy a repedt üveget díjmentesen kicserélik, mert feltehetően a keret állításának elmu­lasztása idézte elő a törést, s ezért a különleges lenesét a vállalat gyártatja le olvasónknak. A MANDULALIKŐR Hernesz Ferenc Méhészek tanfolyama Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents