Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-17 / 299. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1961. december 17. Alapvető cél a tsz-ekben: az adottságok jobb kihasználása á barcsi Járási Pártbizottság és a Somogyi Néplop ankétja Termelőszövetkezeti elnöKök és párttitkárok részé­re ankétot rendezett Barcson az MSZMP Barcsi Járási Bi­zottsága és a Somogyi Néplap szerkesztősége. A beszélgetés­nek egyetlen témája volt: ho­gyan tették meg az előkészítő lépéseket a termelőszövetkeze­tek a gazdaságirányítási re­form bevezetéséhez, milyen tapasztalatokat szereztek, és milyen elképzelésekkel kezdik a jövő évet. A darányi, az lstváindi, a tótújfalui, a péter- hidai és a rinyaújnépi szövet­kezet elnökei, párttitkárai üze­mi, illetve alapszervezeti ta­pasztalataikat, terveiket mondták el, s ezt egészítene ki észrevételeivel Horváth Já­nos, a járási pártbizottság me­zőgazdasági munkatársa, Viricze Géza, a járási tanács vb megbízott elnökhelyettes. Siszler István, a Dél-somogyi T ermelőszövetitezetak Terüle­ti Szövetségének titkára és Vas Lajos, a járási tanács me­zőgazdasági és élei nézés agyi osztályvezetője. Az ankétot Süveges Sándor, a járási párt- bizottság első titkára nyitotta meg. Tovább kell jutnia a barcsi Járásnak, mert képesük erre ezek a gazdaságoki Az egy helyben topogást, az évekkel ezelőtt elért színvonalon való maradást legutóbb a megyei párt-végrehajtóbizottság álla­pította meg, s most erről be­széltek az ankét részvevői Is. Olyan tény ez, amellyel nem lehet vitatkozni Erő, feltárat­lan tartalék bőven van ebben a járásban, és elsősorban ezekhez kell nyúlni most, a gazdaságirányítás reformjának kezdeti szakaszában. Keserű József darányi tsz- elnük így summázta gondola­tait: -Nem szabad arra 'várni, hogy az új mechanizmust a ■ szilveszteri csilingelő szánkó hozza: magunk teremtettük hifeg hozzá az alapokat, s ne­künk kell másképpen gazdál­kodnunk, az új körülmények­nek megfelelően«. És ide kí­vánkozik Nyári Pál tótújfalui tsz-elnök véleménye Is: -Mód - szerben! változásra, a munka­stílus módosulására gondolok, amikor az új gazdaságirányí­tási rendszerről esik szó. A mi szövetkezetünkben is éreztük, hogy itt-ott módosí­tásra szorul vezetési rendsze­rünk. Akadozott á szervezés, a tulajdonképpeni felelősség elveszett a különböző felelő­sök között Hát ez az, amin változtatni kell.. .« Megindult egy frissülési fo­lyamat a közős gazdaságok­ban, ez tükröződik a vezetők véleményéből. Érzik a lénye­get látják az előbbre jutás lehetőségét s már éltek is ve­le. Arra a, kérdésre például, hogy milyen lehetőséget te­remtett a gazdaság- isabb ter­melésre a szabadabb terve­zés, az önállóság növekedése — ezekről már eddig is sze­rezhettek tapasztalatokat —, és milyen új üzemágakat nyi­tottak vagy fejlesztettek to­vább a rendelkezések nyomán, ilyen választ adtak a szövet­kezeti vezetők: Jalcab István istvámdi tsz- elnök: -Ésszerűen, adottsá­gainknak megfelelően módo­sítjuk termelési irányunkat. Jövőre több mint két és fc. millió forint értékű állatte­nyésztési telep építéséhez kéz dünk, s az állattenyésztés új irányt szab növénytermeszté­sünknek is. Felhagyunk pél­dául a napraforgó termeszté­sével, és csökkentjük a burgo nya vetésterületét, mindezt az abraknövények javára. Fej lesztjük szarvasmarha- és ser­téstenyésztésünket meg a ju­hászaiét, emellett a mellékte­vékenység is nagyobb szerep hez jut. Fűrészgatterunk ered menyesen üzemel, immár hu­szonnégy órás teljes kihaszná lást kíván a forgalom. Az em berek váltott műszakban dói goznak, megrendelésre láda kát is készítünk, és vevő min dig akad gyártmányainkra...- Keserű József a darányi szö­vetkezet fürészgatteréne’ eredményes termelését ismer tette, Tengerdi Imre péterbt­Egy nepbetegseg alkonyán dai tsz-elnök ugyancsak eh hez a témakörhöz csatlakozói Ha nem élünk a lehetősége., kel, nem tudunk előbbre lép­ni. Péterhidán is van még mi, ianázni, sajnos, ezt elég ké­sőn vettük észre. Talajvizsgá­latokat végeztettünk, t így tudtuk meg, hogy négy tábla olyan magas foszfortartalmú, hogy négy évig ide ilyen mű­trágyát nem szabad kiszórni. Amíg ezt nem tudtuk, mindig megkapták ezek a táblák is a íoszíorműtrágyát csakúgy, mint a többi. Minden szövet­kezetnek van lehetősége ilyen vizsgálatra. És itt van a Drá­va: tíz holdról nyolcvanra vagy akár száznál is többre lehetne növelni az öntözéses kertészet területét Ezzel a le­hetőséggel is élni akarunk...« Jól gazdálkodni azzal, ami au»a van — ez Co.tn.uu.. id a szövetkezeti vezetők vé­leményéből. De sok még a tennivaló ahhoz, hogy. törek­véseik valóban célravezetők legyenek. Itt van például az anKétom is gyakran emlegetett segéd- és melléküzemági te­vékenység. A Scastélyosdom- bóiak megtermelték a cirkot, aztán már nem vállalkoztak a betakarítására, lábon eladták — magánszemélynek. Érthető, hogy Jakab István istvándi tsz-elnök megjegyezte: leg­alább megkérdezhették volna, hogy nincs-e társszövetkezet, amelyik megvenné és feldol­gozná a cirkot. A területi szö­vetség igyekszik összehangolni a szövetkezeti értékesítéseket és vásárlásokat, de csak ak­kor képes erre, ha jelzik az ilyen lehetőségeket és igé­nyeket. Mint ahogyan tájé­koztatták arról, hogy hol, ho­gyan állnak a szerződésköté­sekkel, hol, milyen problémák vannak a szövetkezetek és a termeltető vállalatok között. Az ankét felszínre hozta eze­ket a gondokat is. A tótújfalui termelőszövet­kezet elnöke elmondta, hogy a Szigetvári Konzervgyárral és a Gabona-felvásárló és Feldolgozó Vállalat kirendelt­ségével úgy akartak megálla­podni, hogy — mi vei nincs vasútállomása a tsz-nek — a földről az átvevőhelyig maguk szállíthassák az árut, s az át­vevő fizesse a szállítást és a rakodást Kérésük indokolt. De mi történt? A termeltetők ilyen feltételek mellett nem vállalták a szerződéskötést »A gabona-felvásárló kiren­deltségen azt mondták, adjuk át majd szabadon a gabonát, ők így nem kötnek szerző­dést« — mondta a tsz elnöke. Ez a kijelentés a kenyérga­bonára is vonatkozott! A Tej­pari Vállalattal viszont an­nál könnyebben szót értettek: a vállalat megbízottja a szer- ződésnyomtatvány bemutatása­kor megkérte a tsz vezetőit, tanulmányozzák azt át, és ha egyéb kikötésük van, mindazt s«v»ődésbe foglalják. »-El volt az egyetlen vállalat, amely aédot adott a szerződósíonna megegyezés szerinti módosító­jára« — jelentette ki a szö­vetkezet elnöke. Tény, hogy az ipari üzemek, vállalatok alaposabban felké­szültek az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetésére, mint a termelőszövetkezetek — ezt állították az ankét rész­vevői. Most is folyik a felké­szülés; legutóbb a járási párt- bizottság tájékoztatta a párt­titkárokat a feladatokról, mi­lyen tennivalókat kell egy-egy közös gazdaságban a pártszer­vezeteknek megoldaniuk? A gazdaságirányítási reform idején is alapvető a pártszer­vezetek és a pártvezetőséget, munkája. Ankétünk egyik részvevője így fogalmazta meg: »A pártszervezetnek olyannak kell lennie, mint egy tiszta vizű forrásnak, amely kiszo­rítja közeléből a szennyes vi­zet, és terjeszti a feltört tisz­taságot, frissességet...« Való­ban nagy munka vár a párt­szervezetekre a reform tiszta­ságának megőrzésében, ered­ményes megvalósításában, a- előítéletek, a téves felfogások eloszlatásában. Virovecz Fe­renc rinyaújnépi tsz-elnök mondta el, hogy milyen nehéz a gazdasági vezető dolga, ha nem érzi, nem érezheti maga mellett a pártszervezetet, a párttitkárt: »-Fél éjszakán ót tartott a raktáros személyének megválasztása, mégsem sike­rült, Nem volt, aki segített volna a döntésben. Még most (Tudósainktól.) December 11-án a Kapos,L rl Tüdőgondozó Intézet tüdf- .szűrést tartott Polányua . Alig fél nap alatt a szűrésre kötelezettek 98,1 százalékát — összesen 470 tizennégy éven felüli lakost — állítottak e röntgen képernyője elé. A megjelentek számából k érezni, hogy a lakosság ma már helyesli a rendszeres tü­dőszűrést. Ennek a módszer-, ■ek köszönhető, hogy a hajda- •i népbetegség a lsgeldug't­.abb községben is szűnőfélben van. A polányi több évszáza­dos lélekharang évtizedekkel ezelőtt bizony gyakran hirdet­ne az elszomorító tényt: szedi áldozatait a tuberkulózis. A tüdőszűrő brigád vezetője szerint a legjobb szűrési ered­ményt az iáén Polányban ér­ték el. Ez az örvendetes meg- .íllapítós is bizonyítja, hogy a legénységből, nincstelenség- ' bői és a rosszul tápláltságból származó hajdani népbeteg­ségnek Folányban is bealko­nyult. i*öm a fíísznóíop — húsmérgezés nélkül Fő veszély: a disznósajt és a hurka — Legyünk óvatosabbak! sincs szakmai vezető társam, akivel szót válthatnék egyik­másik intézkedés előtt. Most van párttitkárunk, bízom ben­ne, hogy vele könnyebben oldhatjuk meg feladatainkat.« Keserű József: »A magáraha- gyatottságból következik, hogy a gazdasági vezető nem elég határozott...« Szalui János darányi párttitkár: »A két vezető együttműködése nél­külözhetetlen. A kommunis­táknak kell kezdeményezniük az ő aktivitásuk a termelő- munka mozgató rugója lehet. Mi például segítettünk megér­tetni annak idején a darányi szövetkezeti gazdákkal, hogy a fűrésztelep a darányi adott­ságokat tekintve szükségszerű hiszen sok itt az erdő. Mos! már az innen származó jöve­delem igazolja, érdemes voli hallátni szavunkat.« Téves nézepontokai tisz­tílt?)!/ a községekben a kom lllfltin munisták, igyekszene megértetni a reform célját. És arra törekszenek, hogy c gazdálkodásban előbbre lépje­nek a járás közös gazdaságai. Évekkel ezelőtt éppen ezek a tsz-ek adtaié sok hasznosítha- i tó, követendő módszert a me gyének, és szép eredményeik kel vonták magukra a figyel­met. S most előremutató az a helyzetfelismerés, ami ugyan­csak méltó a követésre: lát ják jelenlegi helyzetüket, ke resik éa egyre többen megta­lálják a leginkább járható utat. Hernesz Ferenc Emberségből elégtelen! önmagáról állította ki ezt a bizonyítványt a 13-as AKÖV 8-as számú (GA 65-40) helyi járatú autóbuszának vezetője. Mert lehet, hogy azt tartja: a szabály, az utasítás mindenei: fölött De a jobb érzésű em­berek szerint amikor az em­berség ezt kívánja, akkor el kell attól tekinteni. December 14-én reggel a vasútról 7 óra 40 perckor in­duló Járaton — csuklós kocsi­ról lévén szó — csak a hátsó ajtón volt felszállás. Ezt az utasok tudomásul is vették. A Patyolat előtt lévő megállónál egy terhes asszonyka mégis elöl merészelt a buszra fellép nL — Addig pedig nem indulói; tovább, amíg le nem száll, és nem az előírás szerint, hátul jön vissza a kocsiba — jelen­tette ki a busz vezetője a fel­háborodott utasok tiltakozása ellenére is. Az asszonyka kénytelen vol ennek eleget tenni ... Az utasok nem tudták ; buszvezetővel megértetni, hogy az ilyen szabályoktól el lehel térni, ha azt az emberség meg követeli. Tálán a 13-as AKÖ: vezetőinek sikerül ez . . . Sz. L. ÉRTESÍTÉS ftésftjök a város lakomé tát, hogy Kaposváron a Közúti Igazgatóság Ipari csarnokánál épített 20 kW-os hálózatot és transzformátor-állomást 1967. december 20-án délután 2 órakor áram alá helyezzük. Ezután a vezeték érintése életveszélyes és halálos! Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. _______________________________________________________(149272) Beköszöntött a disznóölés! J.ny. Az abált ínyencségek ' ionban nemcsak kellemes, ér- éscsiklandó perceket, hanem fájdalmas, kellemetlen napo- ,at, olykor .súlyos, veszélyes betegségeket is okozhatnak — ha nem vigyázunk. Mit tapasztalt, mit javasol ezzel kapcsolatban a megyei KÖJÁL igazgató ‘főorvosa, dr. Tóth Sándor? — A disznóölések idején mindig fordulnak elő mérge­zések. Különösen a disznósajt és a hurkafélék veszélyesek, főleg a tartós hideg utáni eny­hülés időszakában. Ilyenkor volt már halálos esetünk is. Hiába, az abálás nem olyan tökéletes, hogy a dirib-darab húsokat »sterilizálja«. A bekövetkező enyhe Idő­járás hatására megindul a bomlás, a baktériumok szaporodása — kész az ételmérgezés. — Melyek a fő tünetei? — Rossz közérzet, láz, há­nyás, hasmenés — súlyos fo­lyadékveszteség, legyengülés. — Hol a leggyakoribb az :Iyen eset? — Főleg vidékén, a falusi .láztar iásokban. És van egy igen szomorú jelenség is: fa- .un, ha a könnyen romló disz­nótorosnál . éreznek valami '■suchet« — »ne vesszen kár- ioa (!)« —, bizony előfordul még, hogy odaadják a cigá­nyoknak. Embertelen, antihu- mánus dolog ez!... Tavaly a marcali járásban volt súlyo­sabb, sőt egy halálos kimene­telű eset is ilyen szemléletből. — Mit javasol, hogyan vé­dekezzünk? — Tisztára mosott, higiéni­kusan kezelt alapanyagokat használjanak sajtkészítéshez. Tökéletes abálás, alapos prése­lés kell hozzá, hogy ne le­gyen sok levegős üreg benne. Kellő füstölés után hidegen tároljuk. És csak körültekin­tően, hűtőszekrényből vásárol­junk. — S ha mégis baj történik? — A legokosabb azonnal orvoshoz fordulni. Némelyik eset igen komolyra válhat — és senki sem tudhat­ja, hogy ami elkezdődött, ho­gyan végződik. W. E. Indulás előtti próbaüzem . m * í li ■ ■ Ht- 4 Üj épületbe, korszerű be rendezéssel szövetkezeti szik víztől tő kezdi meg működésé i napokban Kadarkúton. A helyi fogyasztási szövetkeze*, saját építőbrigádja átadta r. 140 000 forintos beruházást, é a próbaüzemelés után, még szilveszter előtt megkezdődik a szikvízgyártás. A folyamatos üzemeltetés lehetővé teszi, hogy hét község boltjait és italboltjait Kadarkűtról lássák ol szódavízzel. Az ellátáshoz szükséges üvegeket, ládákat beszerezték, minden készen áll az induláshoz. Egyelőre az új szikvíztöltőtöl havi 12 000 1 teres üveg megtöltését vár­ják. Előreláthatólag a legna­gyobb szezonban sem lesz majd fennakadás az üzem ka­pacitása miatt. Fellüyjá a t. utazóközönség és vállalatok ügyeiméi, hogy a január 1. után érvényes havi bérletjegy váltásának módozatai tárgyában december 19-én, kedden 9 órakor az AKÖV oktatótermében értekezletet tartunk. Itt szó lesz arról, hogy a vállalatok hogyan vált­hatják meg egy összegben bejáró dolgozóik bérlet­jegyét és ismertetik az egyéb, ehhez kapcsolódó pénzügyi eljárásokat is. 13. sz. AKÖV (149247)

Next

/
Thumbnails
Contents