Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-17 / 299. szám

Vasárnap. 196T december IT 5 SOMOGYIRCPIAV Az eredmények még jobb munkára köteleznek Ünnepi párttaggyűlés a megyei kórházban Újjáválasztják az önkéntes tíízoitótestületek vezetőségeit Pénteken kapták kézihez a megyei kórház kommunistái az új párttagsági könyvet. Ün­nepi taggyűlésük jelentőségét fokozta, hogy a párttagság könyv mellé elismerő, dicséré szavakat is kaptak munkáju­kért, s bátorítást, buzdítást a rájuk váró nagy feladatokhoz. Első ízben fordult elő a kór­ház pártszervezetének történe­iében, bogy a legutóbbi veze­tőségválasztáskor főorvost, dr. Csorba Lajost javasolták tit­kárnak. Az eltelt idő igazolta: jól választottak, mert dr. Csor­ba Lajos irányításával a kór­házhoz tartozó kommunisták tevékenységükkel tovább nö­velték a pártszervezet tekinté­lyét — Ezt azzal sikerült elérni, hogy kritikai légkört terem­tettek, előremutató munka- terv alapján dolgoznak, állan­dóan erősítik a kollektív ve­zetést, és elvi alapokon együtt­működnek a kórház gazdasági vezetői veL Nagy gondot for­dítanak a pártépítésre, a kom­munista és a párton kívüli or­vosok marxista továbbképzé­sére, ■ határozottan fellépnek, ha az orvos-etikai elvek meg­sértését tapasztalják — mond­ta az ünnepi taggyűlésen So­mogyi József, a városi párt­bizottság első M tkám. Szólt arról la, hogy a végre­hajtó bizottság november 24-én tárgyalta a kórházi alapszer­vezet munkáját, * azt jónak, tartalmasnak, felfelé ívelőnek találta; alkalmasnak arra, bogy jelentős segítséget adjon a kommunista orvosok és más munkaterületen dolgozók gyó­gyító munkájához. De nemcsak ez a feladat vár • kórház kommunistáira. Se­gítséget kell nyújtaniuk a me­gyében folyó betegellátáshoz, megteremteni a kórházban a klinikai oktatás alapjait, majd pedig segíteni a gazdasági ve­zetést abban, hogy a hamaro­san megkezdődő 24 millió fo­rint értékű rekonstrukció za­vartalanul, időben és a leg­fontosabb sorrendben valósul­jon meg. Somogyi elvtárs örvendetes­nek találta, hogy a vezető fő­orvosok negyven százaléka kommunista, de javasolta: for­dítson á pártszervezet nagyobb gondot a középkáderek, az ápolónők és más beosztásban dolgozók kommunistává neve lésére is. Szólt a kórház dol­gozóinak lakásgondjáról is. Javasolta a párt-szervezetnek: vizsgálják meg, hogy kik a leg­jobban rászorultak, és az ő ké­résüket támogassák. De hogy minél gyorsabban kielégíthes­sék az igényeket, azt taná­csolta a kórház gazdasági ve­zetőinek, hogy a rendelkezé­sükre álló anj'agi eszközökkel vegyenek részt a városi lakás­építési akciókban. Beszéde végén Somogyi elv­társ a városi párt-végrehajtó­bizottság nevében köszöneté: fejezte ki a kórház kommu­nistáinak az eddig végzett munkáért, s elismerését dr. Csorba Lajost párttitkárnak, dr. Tarján László igazgatónak és Merő Bélának, aki a párt- bizottság megbízottjaként se­gítette az alapszervezet mun­káját Jólesett a dicséret, az elis­merés — ez csendült ki a fel­szólalók — dr. Bodosl Mihály, dr. Tarján László és dr. Csor­ba Lajos — szavaiból Ígére­tet tettek arra, hogy a Jövőben is hasonló munkát végeznek, hisz erre kötelezik Őket ered­ményeik is. Ez az elhatározás látszott az új párttagsági könyvet átvevő kommunistáit arcán Is. Dr. Ferenczi Pálné, Kiss Lászlóné régi, sokat fá­radozó tagjai az alapszerve­zetnek, Gárdonyvdri Géza és felesége együtt, a KISZ-ben végzett jó munkájuk alapján lettek kommunisták és most egyszerre vették át új tagsági könyvüket is. Többen kaptak Jutalmat munkájukért: dr. Baumgartner István, Pohánka Rudolfni ém mások. Azzal távozhattak az ünnepi taggyűlésről a kórház kommu­nistái, hogy jó úton járnak, munkájukkal nemcsak párt- szervezetük tekintélyét növel­ték, hanem sok segítséget ad­tak a gyógyító munka színvo­nalának emeléséhez is. Szalai László Ezekben a hetekben vá­lasztják újjá megyénk fal­vaiban az önkéntes tűzoltók közgyűlései a vezetőségeket. Ez alkalomból mindenütt számvetés készül az elmúlt négy év munkájáról, értéke­lik azt és útravalót adnak az új vezetőségnek. Hazánkban több mint 100 éve működnek egyesületi alapon az önkéntes tűzoltó­ságok. Somogvban is számos egyesület működik 70—100 év óta, többen közülük olyan nagy múltra tekintenek visz- sza, mint a lengyeltóti, sió­foki, tabi, kéthelyi, gyéké­nyes! tűzoltóságok. A tűzoltótestületek évtize­dek alatt előkelő helyet vív­tak ki falujukban. Kulturális rendezvényeik kimagasló ese­ménynek számítottak, és sok helyen fenntartásuk költségeit maguk teremtették meg. A tűzoltóbálok hagyományszám­ba mentek. A tűzoltók ma mindenütt részt követelnek a falu tár­sadalmának sokrétű tevé­kenységéből és a politikai munkából. Csak az elismerés és a tisztelet hangján lehet meg­emlékezni a közel 800 ön­kéntes tűzoltóról, aki min­den ellenszolgáltatás nélkül, időt és fáradságot nem kí­mélve veszi ki részét a fal­vak tűzvédelméből. A területfelelősök a csalá­dok ezreit látogatják és fel­világosító szóval végzik meg­előző munkájukat Megelőző munkájuk mel­lett eredményesen dolgoznak a keletkezett tüzek oltásában is. Évente 100—120 tűzeset alkalmával avatkoznak be. Eredményeik évről-évre Job­bak, amihez hozzájárulnak a rendszeresen kiírt és meg­rendezett tűzoltóversenyek. Terveink szerint a jövő évtől kezdve külföldi részvevői Is lesznek e versenyeknek, és a legjobb eredményt elérő raj pedig külföldi versenyen vesz részt. Eredményes munkájukért társadalmunk fokozott meg­becsülésben részesíti tűzol­tóinkat Évente többen kap­nak erkölcsi megbecsülést je­lentő kitüntetést és anyagi megbecsülést kifejező pénz­jutalmat Azonban minden­nél többet jelent a falu la­kosságának ragaszkodása, sze­retető, amivel önkéntes tűz­oltóink munkáját kíséri. Ezt fejezi ki az az élénk érdeklődés is, amellyel a fal­vak lakossága a most folyó közgyűléseket kíséri. Az iha- rosberényi, a somogyjádi. a fonyódi, a somogyszentpáli közgyűlésen pl. a több száz jelenlevő zsúfolásig töltötte meg a termet. A társadalom igyekszik megteremteni tűzoítóink mun­kájának tárgyi feltételeit A múltban használt és ma már korszerűtlenné vált kézi mű­ködtetésű fecsiken-dők lassan használaton kívül kerülnek. Az utóbbi években a 232 tűzoltótestületből 15 testületet gépjármű-fecskendővel ■ és 179 testületet motorfecsken­dővel láttunk el, amelyek teljesítménye összehasonlít- hatatlanul nagyobb, mint a kocsifecskendőé vcűt. Valamennyi önkéntes tűz­oltó egyenruhát kapott, ami­nek nagyobb részét községi tanácsaink vásárolták Sok községben épült olyan tűzoltószertár, ahol a gépek korszerű elhelyezése mellett a tűzoltók is otthont kaptak, ízléses klubszobákban tölt­hetik szabad idejüket. Tűzoltóságunk fő feladata a személyi tulajdon és a ter­melőszövetkezeti vagyon vé­delme. Éppen ezért termelő- szövetkezeteink vezetői gon­doljanak többet 'munkájuk­ra, és vállaljanak védnöksé­get a tűzoltótestületek tevé­kenysége fölött A vezetőséget újjáválasztó önkéntes tűzoltó testül etek közgyűlései Így a lakosság szeretetóre, a társadalom er­kölcsi megbecsülésére és anyagi támogatására alapozva buzdíthatják áldozatkész ön­kéntes tűzoltóinkat eddigi eredményeik. megszilárdítá­sára és továbbfejlesztésére. Amikor megköszönjük ön­kéntes tűzoltótestületetnk ed­digi tevékenységét, kívánjuk, hogy az elkövetkezendő négy évben a most megválasztott vezetőségek irányításával — a lakosság érdekében vég­zett nagyon fontos munká­jukkal — tovább öregbítsék hírnevüket Dr Kassal János, a Somogy megyei Tanács V. B. titkára Az ÚJ gazdasági mecha­nizmusban — mivel a ter­melés és az értékesítés fo­lyamatát többé nem terv­utasítások szabályozzák — megváltozik az árak szerepe tál szakembereinek számta Hogyan készül az ár? Is. Olyan árrendszert kell megteremteni, amely képes lesz híven tükrözni a ter­melés költségeit is, de a ve­vők értékítéletét is az egyes termékekről. Tehát az új ter­melői árrendszer megszer­kesztése közben az Árhiva­lan körülményre kell ügyel­niük. Nézzünk néhány példát Elsősorban mielőtt a terme­lői árrendszer »elkészítésé­hez-« hozzáfoghattak, az új Ipari nyersanyagárakat kel­lett kidolgozniuk. Itt az importbeszerzés arányainak helyes meghatározása volt a legfontosabb kérdés, az, hogy a hazai nyersanya­géi készül alumínium fel­használása — a műszakilag A felhasználók a jövőben a behozott nyersanyagokért a devizaszorzókkal átszámított lehetséges esetekben — ked­vezőbb legyen a gyárak szá­forint árat fizetik. Az új mára, mint a zömében im­nyersanyagárak általában fe­dezik majd a népgazdaság tényleges kiadásait, s ugyan­akkor jól tájékoztatják majd a termelőket az anvagok va­lódi Kétségeiről. (Ez lénye­ges szempont, hiszen az ipa­ri nyers- és. műgumiszükség- let 100 százalékát, a textil, bőr és faanyagok 50- százalé­kát, a vegyi ipari anvagok 40 százalékát, a színes fémek 50—60 százalékát importból fedezi a népgazdaság.) Pél­dául a réz áránál is arra kell törekedni, hogy abban kifejezésre jusson a világ­piaci árbci’vzet. ívv a világ­piaci rraeas rézárak vágj7 arra ösztönzik majd a válla­latokat. hoev helyettesít" anyagok után nézzenek, vagy arra. hoev olvan teehno'éeire dolgnTze-ak M amellyel tak"- rékeisk-':,''"-tnr'k a rézzel. Tová1',v'/: pi vpis- £9 f.&YT']k*■'!■'*-'• •■^«yr.iTiÄlrolr pv alumínium termékek közötti helyes árarányokkal elérhető portból származó acélféüesé- geké. U"vanígy a műanyagok árát pl. nem lehetett a je­lenlegi magas, hazai előállí­tási költségek alapján meg­határozni, hiszen köztudott, hogy a hazai műanyaggyár­tás gyors ütemben fejlődik, a ráfordítási költségek tehát minden bizonnyal csökken­nek majd — s egy mai ter­melési költségeket tükröző műanyagár a műanyagok rendkívül kívánatos terjedé­sét gátolná. Hogy mennyire érzékeny a gazdasági élet az árakra, s hogy az Árhivatal munka­társainak ezt az érzékenysé­get mennyire figyelembe kellett venni, amikor az ár­képzés alapelveit dolgozták ki, arra nézzünk még egy -iáidét; a gyapjú belföldi felvásárlási ára a világpiaci írnál jóval magasabb. Ebből az következik, hogyha a bel földi gyapjú átvételi árát aj dók, árv< világpiaci árakhoz akarnánk igazítani, le kellene szállíta­ni a gyapjú felvásárlási árát. Ha viszont az árat csökken­tenénk, bizonyos, hogy az utóbbi években nekilendült magyar juhtenyésztés fejlődé­se megtorpanna, mert pusz­tán csak a juhtej értékesíté­se önmagában nem lenne jö­vedelmező. Nem nehéz el­képzelni, ho<*v ilyen fejle­mény milyen nehéz gondo­kat támasztana éppen a mos­toha viszonyok között gaz­dálkodó mezőgazdasági üze­meknek. Az árszámítások tehát a nyers- és alapanyagok új árainak »elkészítésével« kez­dődtek meg. Csakhogy prob­léma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok ki­termelésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pl. a szénbányászatban bányafára), amelyeknek árát egy későbbi fázisban lehet csak meghatározni — a ter­melői árrendszer kidolgozá­sakor. A szén új órához azonban kellett a bányafa költsége is, hiszen ez a költ­ségtényező Is szerenel a szén önköltségében. Nos, az ilyen termékek árait előre el kel­lett készíteni — ez matema­tikai módszerek, elektronikus gépeken végzett modellszá­mítások segítségével meg Is történt. 1966 őszére elkészültek az ipari nyers- és alapanyagok, segédanyagok, energiahordo­zók új árai, és az új közle­kedési tarifa kalkulációja. Elkészültek azóta a feldolgo­zó ipar alsó vertikumaiban előállított termékek árai is: pl. a vas és szinesfémlcohá- szati termékek, az alumí­nium és műanyag félgyárt­mányok, fűrész lemezipari áruk, textilfonalak, készbőrök árai. Elkészültek a könnyű­ipari árszámítások alapelvei, az ún. kalkulációs sémák a textil méteráru iparokban, a konfekció- és cipőiparban, a papír-, nyomda- és bútor­iparban. Elkészültek a gép­ipari, szilikátipari, élelmi- szeripari árképzési irányel­vek is, sőt a feldolgozóipar egyes területein már be is fejeződött az új termelői árak kiszámítása. Az új termelői árrendszer és az egész új érmechaniz­mus (az új gazdasági Irányí­tási rendszer lényeges alkotó része) valójában évtizedes munka eredménye lesz. Tárgyalások, hazai és kül­földi viták, elemzések, szá­mítások serege előzte meg az alapelvek kiaolgozását, amelyek alapján a miniszté­riumok, vállalatok hozzáfog­hattak az új árak kiszámí­tásához, a részletes kalkulá­hez. A kimunkált részletes árakat a megszervezett szak­mai árreform bizottságokban valamennyi érdekelt fél még ewszer alaposan megvitatta, elemezte, hiszen egyetlen rossz ár a káros következ­mények egész sorozatát ké­pe« elindítani. o. r. Fotó: Grábncr TÉLI TÁJ Mai falvak mai asszonyai Már második napja minden szék' gazdára talált a terem­ben. Körülbelül nyolcvanon lehetnek, ki városiasán öltöz­ve, ki megszokottan, fejken­dősen; van, aki sállal kötötte be a fejét, van, aki mohair sapkát tett feL Fiatalok, idő­sebbek. Közös gondolattal és céllal jöttek el a Kaposvölgyé- ből és a járás északi részéből a kaposvári nőtanács tovább­képző értekezletére: tanulni, megtudni, mit hoz a jövő, mi­re lehet számítani, hogyan kell dolgozniuk, mit várnak tőlük. Tegnap is, ma is dr. Szeré- nyi János, a járási pártbizott­ság titkára az, előadó. Rászege- ződnek a szemek, egy-egy ta­láló megjegyzését bóüntással helyeslik. Hálás hallgatóságra talált Tegnap a nemzetközi helyzetről tartott előadást. Az asszonyok maguk kérték, hogy egy-egy témát bővebben is fejtsen ki, érdekli őket Ma is élénk figyelemmmel reagálnak minden mondatára: a tsz-törvénnyel, a földtör­vénnyel, a mezőgazdaság fel­adataival foglalkozik a gazda­ságirányítási reformban. Kendős fiatalasszony ül mel­lettem, Poth Lászlóné Felső- mocsoládról. Idén lett tsz-tag. Kezében papír, ceruza. Azért, hogy a leglényegesebb tudni­valókat felírja, mert otthon tá­jékoztatnia keli a többieket. — Tegnap is itt voltam. Ott­hon gyakran hallgatok rádiót, de itt valahogy jobban meg­értek mindent. Többször hal­lottam már Szerányi elvtár­sat... Tavaly is itt voltam a téli továbbképzésen. Érthetően mond el mindent S tudja, mi tetszik nagyon nekem? Hogy »möggel« beszéL Mintha kö­zénk való lenne... Hallgatjuk az előadót »■Vannak a tsz-ekben olyan tagok, akik munkaképesek ugyan, de nem dolgoznak a szövetkezetben. .4 tsz-közgyű- lés megvonhatja tőlük a sza­vazatai jogot...« Pothnó bólint — Így kell lenni. Nálunk ugyan jó munkásnép van, ilyen probléma nem fordul elő. De más községekben, ahogy én tu­dom, akad rá példa bőven. S ha lehetőség van rá, gyakran azok a legnagyobb szájúak akik legkevesebbett dolgoznri­»Háztájira csak az jogosuTt. aki tag, és teljesíti az alap­szabályban előírt miv.imál's munkakötelezettségct. A tsz közgyűlése állapítja majd meg, hogy a minimum mennyi — Ez engem is nagyon ér­dekel, hisz én is tag vagyok, a férjem is az. Fogatos. így mindketten kaphatunk háztá­jit. Ennek örülök, mert meg­szűnik a korlátozás, nem sza"- mít, hogy egy családon belül vagyunk. »Ki kapjon 800 négyszögölet, ki kapjon 1600-at? Ezt majd a közgyűlés állapítja meg. Ügy kell gondolkodni, hogy 8 00 négyszögölt azok kapjanak, akik a minimális munkát vég­zik el, 1600-at az kapjon, aki sokkal többet dolgozik. Ter­mészetesen ezt az elosztást a szociális és egyéb körülmé­nyek befolyásolhatják...« — Általában 150, 200 mun­kaegységet szereztem eddig be­dolgozóként A férjemnek át­lagosan négyszáz volt Egy hold a háztájink, úgy számí­tom, hogy ennyi munka után talán többet is érdemelünk majd. Az előadás utáni vitában az »én asszonyom« másodikként kér szót — Van Felsőmocsoládom egy 72 éves öregember, aki kér­dezted: szeretné megszerezni a tízéves tsz-tagságot, hogy kaphasson nyugdíjat. Vissza­menőleg szeretné megváltani az éveit. A felesége tsz-járu- lékos. Lemondanának a 260 forintról a nyugdíjért... Le­hetséges ez? Pothné után az első sorban áll fel egy asszony. — A vonaton hallottam, hogy megadóztatnak bennün­ket. Egy tyúk után húsz forin­tot, egy tehén után ezerkét­százat kell fizetni ... Általános tiltakozás fogadja szavait. — Nem igaz! — ő tegnap nem volt itt — magyarázza Pothné —, tegnap beszéltünk már erról, rémhír az egész ... Egy sötét ruhás asszony emelkedik szólásra. — Azt hiszem, asszonytár­saim nevében is szólhatok. Nagyon köszönjük az előadást, ilyen bőven még nem tájékoz­tattak bennünket a jövőről. Egy boldogabb időt várunk tő­le ... Felcsattanó taps fogadja szavait. A mocsoládi asszony moso­lyog. — Eddig csak az előadót ■szokták megtapsolni az asszo­nyok ... »«árt«

Next

/
Thumbnails
Contents