Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-17 / 299. szám
Vasárnap. 196T december IT 5 SOMOGYIRCPIAV Az eredmények még jobb munkára köteleznek Ünnepi párttaggyűlés a megyei kórházban Újjáválasztják az önkéntes tíízoitótestületek vezetőségeit Pénteken kapták kézihez a megyei kórház kommunistái az új párttagsági könyvet. Ünnepi taggyűlésük jelentőségét fokozta, hogy a párttagság könyv mellé elismerő, dicséré szavakat is kaptak munkájukért, s bátorítást, buzdítást a rájuk váró nagy feladatokhoz. Első ízben fordult elő a kórház pártszervezetének történeiében, bogy a legutóbbi vezetőségválasztáskor főorvost, dr. Csorba Lajost javasolták titkárnak. Az eltelt idő igazolta: jól választottak, mert dr. Csorba Lajos irányításával a kórházhoz tartozó kommunisták tevékenységükkel tovább növelték a pártszervezet tekintélyét — Ezt azzal sikerült elérni, hogy kritikai légkört teremtettek, előremutató munka- terv alapján dolgoznak, állandóan erősítik a kollektív vezetést, és elvi alapokon együttműködnek a kórház gazdasági vezetői veL Nagy gondot fordítanak a pártépítésre, a kommunista és a párton kívüli orvosok marxista továbbképzésére, ■ határozottan fellépnek, ha az orvos-etikai elvek megsértését tapasztalják — mondta az ünnepi taggyűlésen Somogyi József, a városi pártbizottság első M tkám. Szólt arról la, hogy a végrehajtó bizottság november 24-én tárgyalta a kórházi alapszervezet munkáját, * azt jónak, tartalmasnak, felfelé ívelőnek találta; alkalmasnak arra, bogy jelentős segítséget adjon a kommunista orvosok és más munkaterületen dolgozók gyógyító munkájához. De nemcsak ez a feladat vár • kórház kommunistáira. Segítséget kell nyújtaniuk a megyében folyó betegellátáshoz, megteremteni a kórházban a klinikai oktatás alapjait, majd pedig segíteni a gazdasági vezetést abban, hogy a hamarosan megkezdődő 24 millió forint értékű rekonstrukció zavartalanul, időben és a legfontosabb sorrendben valósuljon meg. Somogyi elvtárs örvendetesnek találta, hogy a vezető főorvosok negyven százaléka kommunista, de javasolta: fordítson á pártszervezet nagyobb gondot a középkáderek, az ápolónők és más beosztásban dolgozók kommunistává neve lésére is. Szólt a kórház dolgozóinak lakásgondjáról is. Javasolta a párt-szervezetnek: vizsgálják meg, hogy kik a legjobban rászorultak, és az ő kérésüket támogassák. De hogy minél gyorsabban kielégíthessék az igényeket, azt tanácsolta a kórház gazdasági vezetőinek, hogy a rendelkezésükre álló anj'agi eszközökkel vegyenek részt a városi lakásépítési akciókban. Beszéde végén Somogyi elvtárs a városi párt-végrehajtóbizottság nevében köszöneté: fejezte ki a kórház kommunistáinak az eddig végzett munkáért, s elismerését dr. Csorba Lajost párttitkárnak, dr. Tarján László igazgatónak és Merő Bélának, aki a párt- bizottság megbízottjaként segítette az alapszervezet munkáját Jólesett a dicséret, az elismerés — ez csendült ki a felszólalók — dr. Bodosl Mihály, dr. Tarján László és dr. Csorba Lajos — szavaiból Ígéretet tettek arra, hogy a Jövőben is hasonló munkát végeznek, hisz erre kötelezik Őket eredményeik is. Ez az elhatározás látszott az új párttagsági könyvet átvevő kommunistáit arcán Is. Dr. Ferenczi Pálné, Kiss Lászlóné régi, sokat fáradozó tagjai az alapszervezetnek, Gárdonyvdri Géza és felesége együtt, a KISZ-ben végzett jó munkájuk alapján lettek kommunisták és most egyszerre vették át új tagsági könyvüket is. Többen kaptak Jutalmat munkájukért: dr. Baumgartner István, Pohánka Rudolfni ém mások. Azzal távozhattak az ünnepi taggyűlésről a kórház kommunistái, hogy jó úton járnak, munkájukkal nemcsak párt- szervezetük tekintélyét növelték, hanem sok segítséget adtak a gyógyító munka színvonalának emeléséhez is. Szalai László Ezekben a hetekben választják újjá megyénk falvaiban az önkéntes tűzoltók közgyűlései a vezetőségeket. Ez alkalomból mindenütt számvetés készül az elmúlt négy év munkájáról, értékelik azt és útravalót adnak az új vezetőségnek. Hazánkban több mint 100 éve működnek egyesületi alapon az önkéntes tűzoltóságok. Somogvban is számos egyesület működik 70—100 év óta, többen közülük olyan nagy múltra tekintenek visz- sza, mint a lengyeltóti, siófoki, tabi, kéthelyi, gyékényes! tűzoltóságok. A tűzoltótestületek évtizedek alatt előkelő helyet vívtak ki falujukban. Kulturális rendezvényeik kimagasló eseménynek számítottak, és sok helyen fenntartásuk költségeit maguk teremtették meg. A tűzoltóbálok hagyományszámba mentek. A tűzoltók ma mindenütt részt követelnek a falu társadalmának sokrétű tevékenységéből és a politikai munkából. Csak az elismerés és a tisztelet hangján lehet megemlékezni a közel 800 önkéntes tűzoltóról, aki minden ellenszolgáltatás nélkül, időt és fáradságot nem kímélve veszi ki részét a falvak tűzvédelméből. A területfelelősök a családok ezreit látogatják és felvilágosító szóval végzik megelőző munkájukat Megelőző munkájuk mellett eredményesen dolgoznak a keletkezett tüzek oltásában is. Évente 100—120 tűzeset alkalmával avatkoznak be. Eredményeik évről-évre Jobbak, amihez hozzájárulnak a rendszeresen kiírt és megrendezett tűzoltóversenyek. Terveink szerint a jövő évtől kezdve külföldi részvevői Is lesznek e versenyeknek, és a legjobb eredményt elérő raj pedig külföldi versenyen vesz részt. Eredményes munkájukért társadalmunk fokozott megbecsülésben részesíti tűzoltóinkat Évente többen kapnak erkölcsi megbecsülést jelentő kitüntetést és anyagi megbecsülést kifejező pénzjutalmat Azonban mindennél többet jelent a falu lakosságának ragaszkodása, szeretető, amivel önkéntes tűzoltóink munkáját kíséri. Ezt fejezi ki az az élénk érdeklődés is, amellyel a falvak lakossága a most folyó közgyűléseket kíséri. Az iha- rosberényi, a somogyjádi. a fonyódi, a somogyszentpáli közgyűlésen pl. a több száz jelenlevő zsúfolásig töltötte meg a termet. A társadalom igyekszik megteremteni tűzoítóink munkájának tárgyi feltételeit A múltban használt és ma már korszerűtlenné vált kézi működtetésű fecsiken-dők lassan használaton kívül kerülnek. Az utóbbi években a 232 tűzoltótestületből 15 testületet gépjármű-fecskendővel ■ és 179 testületet motorfecskendővel láttunk el, amelyek teljesítménye összehasonlít- hatatlanul nagyobb, mint a kocsifecskendőé vcűt. Valamennyi önkéntes tűzoltó egyenruhát kapott, aminek nagyobb részét községi tanácsaink vásárolták Sok községben épült olyan tűzoltószertár, ahol a gépek korszerű elhelyezése mellett a tűzoltók is otthont kaptak, ízléses klubszobákban tölthetik szabad idejüket. Tűzoltóságunk fő feladata a személyi tulajdon és a termelőszövetkezeti vagyon védelme. Éppen ezért termelő- szövetkezeteink vezetői gondoljanak többet 'munkájukra, és vállaljanak védnökséget a tűzoltótestületek tevékenysége fölött A vezetőséget újjáválasztó önkéntes tűzoltó testül etek közgyűlései Így a lakosság szeretetóre, a társadalom erkölcsi megbecsülésére és anyagi támogatására alapozva buzdíthatják áldozatkész önkéntes tűzoltóinkat eddigi eredményeik. megszilárdítására és továbbfejlesztésére. Amikor megköszönjük önkéntes tűzoltótestületetnk eddigi tevékenységét, kívánjuk, hogy az elkövetkezendő négy évben a most megválasztott vezetőségek irányításával — a lakosság érdekében végzett nagyon fontos munkájukkal — tovább öregbítsék hírnevüket Dr Kassal János, a Somogy megyei Tanács V. B. titkára Az ÚJ gazdasági mechanizmusban — mivel a termelés és az értékesítés folyamatát többé nem tervutasítások szabályozzák — megváltozik az árak szerepe tál szakembereinek számta Hogyan készül az ár? Is. Olyan árrendszert kell megteremteni, amely képes lesz híven tükrözni a termelés költségeit is, de a vevők értékítéletét is az egyes termékekről. Tehát az új termelői árrendszer megszerkesztése közben az Árhivalan körülményre kell ügyelniük. Nézzünk néhány példát Elsősorban mielőtt a termelői árrendszer »elkészítéséhez-« hozzáfoghattak, az új Ipari nyersanyagárakat kellett kidolgozniuk. Itt az importbeszerzés arányainak helyes meghatározása volt a legfontosabb kérdés, az, hogy a hazai nyersanyagéi készül alumínium felhasználása — a műszakilag A felhasználók a jövőben a behozott nyersanyagokért a devizaszorzókkal átszámított lehetséges esetekben — kedvezőbb legyen a gyárak száforint árat fizetik. Az új mára, mint a zömében imnyersanyagárak általában fedezik majd a népgazdaság tényleges kiadásait, s ugyanakkor jól tájékoztatják majd a termelőket az anvagok valódi Kétségeiről. (Ez lényeges szempont, hiszen az ipari nyers- és. műgumiszükség- let 100 százalékát, a textil, bőr és faanyagok 50- százalékát, a vegyi ipari anvagok 40 százalékát, a színes fémek 50—60 százalékát importból fedezi a népgazdaság.) Például a réz áránál is arra kell törekedni, hogy abban kifejezésre jusson a világpiaci árbci’vzet. ívv a világpiaci rraeas rézárak vágj7 arra ösztönzik majd a vállalatokat. hoev helyettesít" anyagok után nézzenek, vagy arra. hoev olvan teehno'éeire dolgnTze-ak M amellyel tak"- rékeisk-':,''"-tnr'k a rézzel. Tová1',v'/: pi vpis- £9 f.&YT']k*■'!■'*-'• •■^«yr.iTiÄlrolr pv alumínium termékek közötti helyes árarányokkal elérhető portból származó acélféüesé- geké. U"vanígy a műanyagok árát pl. nem lehetett a jelenlegi magas, hazai előállítási költségek alapján meghatározni, hiszen köztudott, hogy a hazai műanyaggyártás gyors ütemben fejlődik, a ráfordítási költségek tehát minden bizonnyal csökkennek majd — s egy mai termelési költségeket tükröző műanyagár a műanyagok rendkívül kívánatos terjedését gátolná. Hogy mennyire érzékeny a gazdasági élet az árakra, s hogy az Árhivatal munkatársainak ezt az érzékenységet mennyire figyelembe kellett venni, amikor az árképzés alapelveit dolgozták ki, arra nézzünk még egy -iáidét; a gyapjú belföldi felvásárlási ára a világpiaci írnál jóval magasabb. Ebből az következik, hogyha a bel földi gyapjú átvételi árát aj dók, árv< világpiaci árakhoz akarnánk igazítani, le kellene szállítani a gyapjú felvásárlási árát. Ha viszont az árat csökkentenénk, bizonyos, hogy az utóbbi években nekilendült magyar juhtenyésztés fejlődése megtorpanna, mert pusztán csak a juhtej értékesítése önmagában nem lenne jövedelmező. Nem nehéz elképzelni, ho<*v ilyen fejlemény milyen nehéz gondokat támasztana éppen a mostoha viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek. Az árszámítások tehát a nyers- és alapanyagok új árainak »elkészítésével« kezdődtek meg. Csakhogy probléma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kitermelésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pl. a szénbányászatban bányafára), amelyeknek árát egy későbbi fázisban lehet csak meghatározni — a termelői árrendszer kidolgozásakor. A szén új órához azonban kellett a bányafa költsége is, hiszen ez a költségtényező Is szerenel a szén önköltségében. Nos, az ilyen termékek árait előre el kellett készíteni — ez matematikai módszerek, elektronikus gépeken végzett modellszámítások segítségével meg Is történt. 1966 őszére elkészültek az ipari nyers- és alapanyagok, segédanyagok, energiahordozók új árai, és az új közlekedési tarifa kalkulációja. Elkészültek azóta a feldolgozó ipar alsó vertikumaiban előállított termékek árai is: pl. a vas és szinesfémlcohá- szati termékek, az alumínium és műanyag félgyártmányok, fűrész lemezipari áruk, textilfonalak, készbőrök árai. Elkészültek a könnyűipari árszámítások alapelvei, az ún. kalkulációs sémák a textil méteráru iparokban, a konfekció- és cipőiparban, a papír-, nyomda- és bútoriparban. Elkészültek a gépipari, szilikátipari, élelmi- szeripari árképzési irányelvek is, sőt a feldolgozóipar egyes területein már be is fejeződött az új termelői árak kiszámítása. Az új termelői árrendszer és az egész új érmechanizmus (az új gazdasági Irányítási rendszer lényeges alkotó része) valójában évtizedes munka eredménye lesz. Tárgyalások, hazai és külföldi viták, elemzések, számítások serege előzte meg az alapelvek kiaolgozását, amelyek alapján a minisztériumok, vállalatok hozzáfoghattak az új árak kiszámításához, a részletes kalkuláhez. A kimunkált részletes árakat a megszervezett szakmai árreform bizottságokban valamennyi érdekelt fél még ewszer alaposan megvitatta, elemezte, hiszen egyetlen rossz ár a káros következmények egész sorozatát képe« elindítani. o. r. Fotó: Grábncr TÉLI TÁJ Mai falvak mai asszonyai Már második napja minden szék' gazdára talált a teremben. Körülbelül nyolcvanon lehetnek, ki városiasán öltözve, ki megszokottan, fejkendősen; van, aki sállal kötötte be a fejét, van, aki mohair sapkát tett feL Fiatalok, idősebbek. Közös gondolattal és céllal jöttek el a Kaposvölgyé- ből és a járás északi részéből a kaposvári nőtanács továbbképző értekezletére: tanulni, megtudni, mit hoz a jövő, mire lehet számítani, hogyan kell dolgozniuk, mit várnak tőlük. Tegnap is, ma is dr. Szeré- nyi János, a járási pártbizottság titkára az, előadó. Rászege- ződnek a szemek, egy-egy találó megjegyzését bóüntással helyeslik. Hálás hallgatóságra talált Tegnap a nemzetközi helyzetről tartott előadást. Az asszonyok maguk kérték, hogy egy-egy témát bővebben is fejtsen ki, érdekli őket Ma is élénk figyelemmmel reagálnak minden mondatára: a tsz-törvénnyel, a földtörvénnyel, a mezőgazdaság feladataival foglalkozik a gazdaságirányítási reformban. Kendős fiatalasszony ül mellettem, Poth Lászlóné Felső- mocsoládról. Idén lett tsz-tag. Kezében papír, ceruza. Azért, hogy a leglényegesebb tudnivalókat felírja, mert otthon tájékoztatnia keli a többieket. — Tegnap is itt voltam. Otthon gyakran hallgatok rádiót, de itt valahogy jobban megértek mindent. Többször hallottam már Szerányi elvtársat... Tavaly is itt voltam a téli továbbképzésen. Érthetően mond el mindent S tudja, mi tetszik nagyon nekem? Hogy »möggel« beszéL Mintha közénk való lenne... Hallgatjuk az előadót »■Vannak a tsz-ekben olyan tagok, akik munkaképesek ugyan, de nem dolgoznak a szövetkezetben. .4 tsz-közgyű- lés megvonhatja tőlük a szavazatai jogot...« Pothnó bólint — Így kell lenni. Nálunk ugyan jó munkásnép van, ilyen probléma nem fordul elő. De más községekben, ahogy én tudom, akad rá példa bőven. S ha lehetőség van rá, gyakran azok a legnagyobb szájúak akik legkevesebbett dolgoznri»Háztájira csak az jogosuTt. aki tag, és teljesíti az alapszabályban előírt miv.imál's munkakötelezettségct. A tsz közgyűlése állapítja majd meg, hogy a minimum mennyi — Ez engem is nagyon érdekel, hisz én is tag vagyok, a férjem is az. Fogatos. így mindketten kaphatunk háztájit. Ennek örülök, mert megszűnik a korlátozás, nem sza"- mít, hogy egy családon belül vagyunk. »Ki kapjon 800 négyszögölet, ki kapjon 1600-at? Ezt majd a közgyűlés állapítja meg. Ügy kell gondolkodni, hogy 8 00 négyszögölt azok kapjanak, akik a minimális munkát végzik el, 1600-at az kapjon, aki sokkal többet dolgozik. Természetesen ezt az elosztást a szociális és egyéb körülmények befolyásolhatják...« — Általában 150, 200 munkaegységet szereztem eddig bedolgozóként A férjemnek átlagosan négyszáz volt Egy hold a háztájink, úgy számítom, hogy ennyi munka után talán többet is érdemelünk majd. Az előadás utáni vitában az »én asszonyom« másodikként kér szót — Van Felsőmocsoládom egy 72 éves öregember, aki kérdezted: szeretné megszerezni a tízéves tsz-tagságot, hogy kaphasson nyugdíjat. Visszamenőleg szeretné megváltani az éveit. A felesége tsz-járu- lékos. Lemondanának a 260 forintról a nyugdíjért... Lehetséges ez? Pothné után az első sorban áll fel egy asszony. — A vonaton hallottam, hogy megadóztatnak bennünket. Egy tyúk után húsz forintot, egy tehén után ezerkétszázat kell fizetni ... Általános tiltakozás fogadja szavait. — Nem igaz! — ő tegnap nem volt itt — magyarázza Pothné —, tegnap beszéltünk már erról, rémhír az egész ... Egy sötét ruhás asszony emelkedik szólásra. — Azt hiszem, asszonytársaim nevében is szólhatok. Nagyon köszönjük az előadást, ilyen bőven még nem tájékoztattak bennünket a jövőről. Egy boldogabb időt várunk tőle ... Felcsattanó taps fogadja szavait. A mocsoládi asszony mosolyog. — Eddig csak az előadót ■szokták megtapsolni az asszonyok ... »«árt«
