Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-17 / 299. szám
▼asárnap, 1967. december 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP Fő idény és „uborkasise&on 99 A közművelődés szempont- iából az őszi, a téli és a kora tavaszi esték a legkedvezőbbek, a legtermékenyebbek Ezt azonban nem szabad úgi felfogni, mintha a szép ide beálltával megszűnne minden művelődési lehetőség. Ha viszont a mellék időszak, »uborkaszezonná« silányul, akkor óhatatlanul szürkébb lesz a fő idény is. A t'elada* tehát az, hogy a törvényszerűségek értő figyelembevételével megteremtsük a népművelés harmonikus folyamatosságát. Megfigyelhetjük: minél nagyobb a szakadék két produktív népművelési időszak között, annál halványabb, színtelenebb a közművelődés tevékenység. Somogybán is, mint az ország más részében, számos kezdeményezéssel űj tevékenységi formával, a különböző népművelési ágazatok tervszerűbb együttműködésével sikerült csökkenteni az úgynevezett »holt« időszakot. Mégis igen sok a tenni-' és javítanivaló e területen. Mert több a rövid, mint a hosszabb népművelési periódusban dolgozó község és ipari üzem. S e két fő csoport bizonyítja, hogy nem nyugodhatunk bele a jelenlegi állapotba. Ahol ké són (valamikor december körül) indul meg a népművelési tevékenység, ott e munka nem nagyon éri meg a márciust hol pedig már szeptemberben, vagy októberben föléledt, ott májusban sem szakad meg. Az első típusban a mennyiségileg is kevés népművelési rendezvény (elsősorban az ismeretterjesztő előadások) látogatottsága a legtöbb esetber alatta marad a rendszeres egész évben aktív népművelési munkát végző községekben tapasztalható látogatottságnak. Több helyen aránytalan az előadások elosztása. Van olyan község, ahol november 10-e é január első hete között egyetlen előadást sem tervezte’:. Másutt az elmaradt előadás: kát később, egy hónapba préséivé utólag tartják meg, hog> a tervlemaradást »behozzak«. Különösen a város központi rendezvényei zsúfolódnak egyes esetekben. (Nem így a: üzemekben, hivatalokban, és a nem kulturális intézményekben! Ezekben sajnos nincs, ami torlódjon.) Ezek a kérdések különösen időszerűek most, amikor úi rendszerű népművelési tervezésre tértünk át. Az átállás' azonban nem egyöntetűen értelmezték járásaink. Az «egyikben csak ez év december 31-ig a másikban 1963 végéig (’"« sen hagyva az április és n< vember közötti időszakot), egyes községekben pedig 1988 márciusáig, áprilisáig terveztek. Feltétlenül egységes tervezési rendszerre van szükség! \ leglényegesebb azonban u tartalom gazdagítása, korszerűsítése, az aktív népművelési időszak meghosszabbítása. Január 1-től helyes lenn mindenütt elkészíteni, illetőleg kiegészíteni a jövő évi terveket. A kiegészítés módot ad a foghíjak kitöltésére, elsősorban az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos propaganda kiterjedtebb meg valósítására. Differenciált módon: a kifejtendő témát és a hallgatóság összetételét figyelembe vevő előadások, kis csoportos foglalkozások, vitafórumok, kerekasztal- konferenciák, »kérdezz — felelek«- estek, előadássorozatok, tanfolyamok stb. keretében kapjon rendszeres tájékoztatást a lakosság a reform helyileg aktuális kérdéseiről, problémáiról. Törekednünk kell továbJÁRT ÚTON... A gép körültűzte a zakó gomblyukát A művelet, amely régen hosszú percekig tartott, villámgyorsan lezajlott Egy új időszakról árulkodott De nemcsak az élettelen gép tanúskodott arról, hogy a gyárban változott az élet, - hanem az az asszony is, aki bánit a masinával. Szavai hallatán arra gondoltam, hogy az élet nemcsak modernebb, hanem emberibb is a régi nél. F. Horváth Józxefné ugyanis, aki a Kaposvári Ruhagyár Egyetértés brigádjának a művezetője, ilyeneket mondott: — Segítjük egymást. Azt akarjuk, hogy az egész gyár kollektívája jól járjon, ezért ügyelünk a minőségre. Nem engedjük tovább a hibás munkadarabokat. Hirtelen elhallgatott a szőke asszony. Azt gondoltam, talán a gép beállítása vonta el a figyelmét a beszélgetésről. De nem. Kisvártatva ezt mondta: — Nem akarok dicsekedni önmagunk tetteivel. Kérdezze meg inkább Lengyel Jenő művezetői ö majdnem többet tud a brigádokról, mint én, hiszen nap mint nap velük van, látja, mit csinálnak. Én, amióta elkerültem tőlük ide a befejezőbe, ritkábban találkozom velük. A szerénység is a szocialista ember szép vonása. Nemrég egy napra messze került szeretett kis közösségétől F. Horváth József né. ö képviselte a gyár brigádveze- tőit a ruhaipar szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozásán. Erről kérdeztem. — A Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének Almássy téri székházában jöttünk ösz- sze — kezdte. — Itt országos vezetők is felszólaltak, s ismertették a szocialista brigádmozgalom eredményeit, vázolták a feladatokat Így többek között szól{ hozzánk Pesti Ernő könnyűipari miniszterhelyettes, Varga József, szakszervezetünk főtitkára. Abból, amit ők és mások is elmondtak, a kívülálló is megismerhette volna a szocialista brigádok gazdag élményekkel, szép munkasikerekkel teli életét. — Mit hozott, nyújtott-e újat a találkozó? — Azt tapasztaltam, hogy amit más üzemekben a szocialista brigádok tesznek, má: mi is csináljuk. És ezt jó érzés volt látni. Mi sem maradtunk el az ország többi üzemétől. A miénknél még fej Jettebbektőí sem. — Érdekes színfoltja volt a tanácskozásnak a Május 1. Ruhagyár művezetőjének felszólalása. Öt annak a két sza tagnak az irányításával bíztál; meg, amelyiken kísérletképpen már bevezették a 44 órás munkahetet. Figyelmesen hallgattam, amit mondott. Azt a következtetést vontam le, hogy csak ott lehet csökkenteni a munkaidőt, ahol fegyelmezetten dolgoznak, jól gazdálkodnak, kihasználják a nyolc órát. Hogy nálunk sikerül-e majd a szabad szombatot biztosítani jövőre? Nem könnyű erre válaszolni. Azt tudom, hogy dolgozótársaim velem együtt nagyon szeretnék, ha szombatonként nem kellene bejönni. Am abban még nem vagyok biztos, tisztában vannak-e azzal, hogy ezért derekasan meg kell dolgozni. Mintha a kelletténél egy kicsit többet foglalkoznánk azzal: milyen jó lesz a csökkentett munkaidő és kevesebbet azzal, hogy ezért mit kell tenni. Bízom abban: az utóbbiról sem feledkezünk meg. Véleményem szerint a feladat nem megoldhatatlan. Ha csupán mi, szocialista brigádok megtesszük a magunkét, már majdnem elérhető a cél. Az biztos, hogy az Egyetértés nem fog hátul kullogni. Elhittem ezt az öt év óta brigád vezetői poszton dolgozó F. Horváth Józsefnénak. Hiszen ö már eddig is bizonyított. Négyszer nyerték el a szocialista brigád címet Az országos tanácskozás még csak megerősítette őket abban, hogy járt úton haladnak, s ez közös céljaink felé vezet. Szegedi Nándor bá arra is, hogy március é,. november között több népművelési rendezvény legyen, mini eddig Most arra sem hivatkozhatunk, hogy a késő tavaszi és a nyári hónapokban t következő népművelési évadot kell előkészíteni. Mindenekelőtt a már ismert, bevált tevékenységi formákat kellene szélesebb körűvé, általánosabbá, gyakoribbá tenni, de lehetősig van új formák bevezetésére is. Hasznos és eredményes lehetne, ha az ifjúsági klubok ötletes programmal működnének, s a va sárnapi tánedéi után okát kulturális műsorra] kapcsolnék össze a tavaszi és a nyári hónapokban is. Ugyanígy a pihenésre és a művelődésre egyaránt alkalmas tanulmányi kirándulások, vonzó író—olvasó találkozók, kedvelt szellemi vetői kedök szervezése, a soro: kővetkező nemzeti és társadalmi ünnepségek megfelelő művészi igényű műsor ellátás: is hasznos lehetne. Föl lehetne újítani, természetesen új, korszerű tartalommal, a régi aratóbálokat, aratási ünnepségeket. Csatlakozhatna ehhez a másfél évtizeddel ezelőtt szokásába jött falunapok felújítása (körzeti rendszerben) is. Ennek keretében gazdasági konzultációkat tarthatnánk, tapasztalatcseréket, sport- és kulturális vetélkedőket rendezhetnénk. A KISZ több ifjúsági vasárnapot, majálist, juniálist, ju- iiálist rendezhetne, kulturális programmal. Biztosan nagy érdeklődésre tarthatna számot a falusi búcsú napján rendezett műsoros délután, főleg a népi hagyományokban gazdag települések értékes kulturális kincseinek feltárásával, feldolgozásával. De lehetne politikai vitafórumot is szervezni vasárnap délutánonként a felnőtt klubokban, tsz-gazdák részvételével a régi gazdakörök mintájára. S folytathatnánk a sort. Észre kell vennünk, hogj ha jobban élünk ezekkel a le- 1 hetőségekkel, sokkal élénkebbé tehetjük a népművelési életet a nyári időszakban is. Honfi István A PROPAGANDISTA Asztalán könyvek, folyóiratok, jegyzetek, újságokból kirágott cikkek. , — Készülök a következő foglalkozásévá, s ha azt akarom, hogy a tanfolyam hallgatói alaposan megértsék, elsajátítsák és tudják is munkájukban alkalmazni az anyagot, akkor nem elégedhetek meg csak a tananyag feldolgozásával. Szélesebb körű ismeretekre van nekem is szükségem — mondja Zákány Tibor, a középrigóci erdészeti kerület vezetője, aki ugyanitt gazdaságpolitikai tanfolyamot is irányit. Szavait nyomban érvekkel is bizonyítja. A vitában előfordulhat, hogy olyan kérdések is szóba kerülnek, amelyek a következő foglalkozás anyagához tartoznak. De érdekli a hallgatóiéit és az erdészet más dolgozóit is. S ezekről beszélni kell. A foglalkozás sikerét is veszélyeztetné, ha nem tisztáznák azonnal a dolgokat. — Az erdészet nagyon sok dolgozója úgy hitte: jövőre megszűnnek a gondok, mert az új gazdasági mechanizmus megold minden problémát... Most azonban már látják, hogy a gondok megszüntetéséért. valamennyiünknek nagyon sokat kell tennie. Legutóbb a bérezés, a béren kívüli juttatások kerültek szóba, s ezzel aztán rengeteg más kérdés is: »Miből adja az erdészet ezeket a juttatásokat? Kapnak-e utazási kedvezményt a messziről járók?« Aztán a komplexbrigádok munkája, bérezése, a gépi energia ésszerűbb kihasználása, rengeteg más kérdés is szóba került bizonyítva, hogy az emberek szívesen, örömmel tanulnak meg mást is: azt, hogy ez a tanfolyam nemcsak a hallgatóknak, hanem az erdészetnek is hasznos ... Tíz éve múlt, hogy pártpropagandista Zákány elvtárs. A felkészülés, a foglalkozások vezetése rengeteg idejét veszi el. Emellett még tanfolyamok ellenőrzésével is megbízzák. — Legutóbb Barcson a fűrészüzemben jártam. Ott is, de másutt is azt tapasztaltam, ha az előadó jól felkészül, s a hallgatóság kiválogatása is jó — hasonló képzettségű, érdeklődésű emberekből áll —, akkor ezek a tanfolyamok elérik céljukat, s színvonalas vitákban tisztázzák a téves nézeteket. Ezt tapasztaltam az időszerű kérdések tanfolyamának ellenőrzésekor és más esetekben is. Több dicséretet, jutalmat kapott már propagandistamunkájáért Zékány Tibor. A legnagyobb elismerésnek azonban azt tartja, hogy hallgatói megértik, gyakorlatban jól alkalmazzák pártunk politikáját gj;. A kollektív szerződés: alapokmány Beszélgetés dr. Szőke Pállal, az SZMT vezető titkárával Régen volt ilyen nagy pezsgés az üzemekben, mint most az év végén. Az új gazdasági mechanizmusra készülődéssel párhuzamosan a vállalatok a munka új alapokmányát, a kollektív szerződéseket készítik. Ez nemcsak a tömegszervezeti és gazdasági vezetőknek jelent nagy feladatot, hanem minden munkásnak, hiszen a vállalat és a munkások viszonyát szabályozza majd. Ennek ellenére nem jogszabályró van csupán szó, hanem az egész vállalatot érintő, a munkát meghatározó alapdokumentumról. Dr. Szőke Pállal, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkárával a kollektív szerződések elkészítésének eddigi tapasztalatairól beszélgettünk. Közös munka volt — A gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatban még sem a gazdasági vezetőknek, sem a szakszervezeti tisztség- viselőknek nincsenek tapasztalataik. A most készülő kollektív szerződéseket az új Munka Törvénykönyvének szellemében készítik. Mondhatom azt is, hogy ez lesz az üzemek által kidolgozott végrehajtási utasítás. A műnk;, elkezdése előtt éppen ezért felkészítettük erre a gazdasági vezetőket meg a tisztségviselőket is. Tanfolyamokon, ankétokon vitattuk meg a legfontosabb alapelveket Ezeken mindig hangsúlyoztuk, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeket összhangba kell hozni. Az SZMT és a szakszervezeti megyei bizottságok munkatársai a gyakorlatban is segítséget nyújtottak a szerződés-tervezetek elkészítéséhez. — Milyen általánosítható ta pasztalatokat, szűrtek le? — A vállalatok mindenütt i létrehozták az előkészítő bizottságokat. Ezek a szerződés különböző fejezeteinek elkészítésénél figyelembe vették a dolgozóik javaslatait. Több helyen a javaslatok birtokában elkészített szerződéstervezetet újra megvitatták. A viták során csaknem mindenütt újabb javaslatokat kaptak a tervezet készítőd. Különösen sok javaslat hangzott el a Nagyatádi Konzervgyárban, a Somogy megyei Sütőipari Vállalatnál és az ÉVM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az Autóközlekedési Vállalatnál például százötvenegy hasznosítható javaslat hangzott el a viták során. Ezek a vállalat egészét érintik: az irányítással, a fegyelmi felelősségre vonással foglalkoznak. A sütőiparnál a minőség javításáról esett sok szó. Javasolták, hogy a jutalmak elosztásánál a szorgalom mellett fokozottabban vegyék figyelembe azt is, hogy melyik kollektíva milyen minőségű árut termel. Ezekből az tűnik ki, hogy szakszervezeti bizottság meg az üzemek, vállalatok kommunistái sokat foglalkoztak a szerződéstervezetek előkészítésével. Akadtak ellenmondások is — Gondolom, a tapasztalatok között negatív jelenségek is akadnak. — A kezdeti időszakban nem minden gazdasági vezető értette meg, hogy milyen nagy feladatot ró rá az új szerződés elkészítése. A Vendéglátó Vállalatnál meg a Moziüzemi Vállalatnál például az előkészítés stádiumából ki akarták zárni a legérdekel tebbeket, a munkásokat A jogászokra bízták a munkát. Most már ők is tudják, hogy a kollektív szerződés sokkal több, mint egyszerű rendelet. Természetesen bőven akad ellenpélda is. A Tanácsi Textilipari Vállalatnál például a bizalmiak minden emberrel beszéltek. Igaz, a sok jó javaslat mellett olyan vélemények is elhangzottak, hogy most alkalom van a magasabb bér és több kedvezmény kipréselé- sóre. Ezek az emberek nem vették figyelembe, hogy csak abból lehet fizetni, amit már megtermeltek. Az Oregiáki Állami Gazdaság egyik műhelyében például egységesen mindenkinek tizenkét nap jutalomszabadságot javasoltak. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások közös eredőre vezethetők vissza: a vezetők nem magyarázták meg eléggé a munkásoknak, mit jelent az önállóság. — A nagyvállalatok megyei üzemeiben hogyan készítették el a szerződésitervezetet? — A nagyvállalatok egy része által kiadott szerződéstervezetek szinte kötelezően írták elő a munkabér-besorolást Emia tt néhány fura helyzet is adódott Ha ezt vették volna figyelembe a Kaposvári Villamossági Gyárban, akkor az egyes munkahelyeken alacsonyabb lett volna a bér, mint amennyit hasonló munkaterületeken máshol keresnek az emberek. Ez ellen a vállalat szakszervezeti bizottsága a kommunisták támogatásával erélyesen fellépett, s a helyi viszonyoknak megfelelően alakították ki a bérezést — Hogyan élnek az szb-k az önállósággal? — Egyes szakszervezeti bizottságok egyelőre nem tudnak vele mit kezdeni. A munkavédelmi szabályzat például a kollektív szerződés melléklete lesz. A Lábodi Állami Gazdaságban, a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári i Gyárában meg a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaságban lemásolták a legutóbDi, ide vonatkozó jogszabályokat, s nem határozták meg a felelősöket. Ez veszélyes lehet majd az új gazdaságirányítási rendszerben. Ugyanilyen veszélyt látunk az újítások elbírálásánál is. Az újítási szabályzat is szerves része a kollektív szerződésnek, vele hasonlók a problémák, mint a munkavédelmi szabályzattal- Előfordul ennek az ellenkezője, a túlzott szabályozás is. Ez terjengőssé, esetleg ellentmondásossá teszi a szerződést A másik veszély, amely ellen óva intettük a szakszervezeti bizottságokat, a tág fogalmazásból eredő liberalizmus, főleg a fegyelmi ügyeknél. Vannak olyan általános kitételek is, hogy »jól megszervezzük a munkát«, »rendet teremtünk az üzemiben« stb. Az SZMT és a megyei bizottságok szót emelnek ezek ellen. Segítenek a kommunisták — A pártszervezetek milyen konkrét segítséget adnak? — Általában együtt dolgoznak a szakszervezeti bizottsá gokkal. Tevékenyein részt vesznek az előkészítésben. A Siófoki Hajózási Vállalatnál korábban például voltak problémák az együttműködésben. Most összehangoltan dolgoznak, s ez tükröződik a kollektív szerződés elkészítésében is. A kommunisták a legtöbb helyen propagandistáivá vái tak az új szerzőasétervezet- nek. A Dél-magyarországi Fűrészek barcsi telepén az elkészült tervezetet kibővített vezetőségi ülésen külön is megvitatták. A KPM*hez tartozó vallató toknál azonban nehezíti a munkát, hogy a minisztérium még mindig nem adta ki az új Munka Törvénykönyv veg- réhajtási utasítását. Nem tudják a gépjavító állomásokon sem, hogy milyen lesz az új kollektív szerződés. Ezeknél az üzemeknél éppen ezért nem látjuk biztosítottnak, hogy megfelelő időben elkészülnek a szerződéssel. — Miben lehet összefoglalni az eddigi eredményeket? — Általában lehetőséget látnak benne a vállalatok is meg a munkásak is. A jól dolgozó munkások, a törz.gárda tagjainak anyagi elismerése is sokszor szóba került, és sokan foglalkoztak a szocialista brigádokban dolgozó emberek fokozottabb megbecsülésével. Több helyen tervezik, hogy segítséget nyújtanak a munkások lakásépítési akcióihoz. A Balatonnagyberekl Állami Gazdaságban, a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a Tanácsi Építőipari Vállalatnál már konkrét megállapodásait is születtek. Ezek mind azt bizonyítják, hogy érzik a vállalatok is meg a munkások is, mit jelent a joggal, a megnövekedett hatáskörrel élni. Ugyanakkor tükrözi a kollektív szerződés a vállalatok fegyelmi helyzetét is. A leggyengébben kidolgozott pori - tok közé tartozik a részesedési alap elosztása. Ennek egyik fő oka, hogy a vállalatok nem ismerik még az új árakat. A kollektív szerződések december végére elkészülnek. A feladat utána sem lesz kisebb: ismertetni kell, meg kell értetni minden munkással, hogy az általuk elkészített okmány a gazdálkodás, a munka- viszony alapja. A most elkészített kollektív szerződések nem lesznek örök érvényűek, de a módosításuk éppen olyan felelősséget ró mindenkire, mint a megalkotásuk. Az év közben összegyűjtött jó tapasztalatokat viszont nem szabad veszni hagyni: ezek tökéletesítik, jobbá teszik az új kollektív szerződést — fejezte be nyilatkozatát dr. Szőke PáL Eercza Imre
