Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-10 / 293. szám
Vasárnap. 1961. december 18. 3 SOMOGYI NÉPLAF Ankét a növényvédő sserek ártalmairól Életünk fokozódó veszélyeiről tanácskoztak a szakemberek csütörtökön a KÖJÁL, a TIT és a növényvédő állomás ankétjén. Az előadások a növényvédő szerek okozta egészségügy ártalmakat elemezték. . Dr. Tóth Sándor, a Somogy megyei KÖJÁL igazgató főorvosa előadásában a felszíni vizek védelmének közegészségügyi vonatkozásairól szólt. Deli János, a KÖJÁL főmérnöke az ásott kutak Dikonirt- szennyeződéseiről beszélt egy szemléletes példa alapján: Gyékényesen a Március 15. Tsz vegyszeres gyomirtást végzett A permetezőgépeket a lakott településtől messze eső kavicsbánya vizében öblítették ki. Ezzel mérget juttattak a talajvízbe, amely északdél irányú áramlásával beszennyezte a környék ásott kutait Nyilvánvaló tehát, hogy a vegyszeres gyomirtás óvó rendszabályait a gépmo- sásnál is be kell tartani. Az ankét középpontjában dr. Bordás Sándor kandidátusnak, az Országos Munkaegészségügyi Intézet osztály- vezető főorvosának Az integrális növényvédelem egészségügyi vonatkozásai című előadása állott Az előadó kifejtette, hogy a növényvóde lemben mind több vegyi anyagot használnak; a kérni- záció mind nagyobb méretű hazánkban is. Ezzel — különösképpen a kártevő élőlényekre alkalmazott vegyi anyagokkal, az úgynevezett pesti- cidekkel — fokozódó mértékben juthatnak mérgek az élő szervezetbe. Az a feladatunk — hangsúlyozta az előadó—. hogy a termelés maximális eredményeit minimális kockázattal érjük eL Vagyis a pesticidek alkalmazásakor a lehetséges veszélyeket egyidejűén valamennyi élőlényre vonatkozóan figyelembe kell venni, hogy az élővilág szeny- nyeződése minimális, elviselhető mértékű legyen. Másképpen vállalnunk kell a történelem ítéletét: »beszennyeztétek a földet-«... Ezután néhány korreferátum hangzott el a növényvédő szerek laboratóriumi, illetve mérgezéseik diagnosztikai kérdéseiről. Fülöp Mihály a Somogy megyei Növényvédő Állomás igazgató főmérnöke a növényvédő szerek alkalmazásának megyénkben adódó problémáiról beszélt. (Ezekre a kérdésekre külön visszatérünk.) Fém helyett műanyag A Szovjetunióban több tu- sági gépgyártás távlati terveidományos intézet és szerkesztési iroda foglalkozik a hagyományos anyagok műanyaggal való helyettesítésével, elsősorban a mezőgazdasági gépgyártásban. Megállapították, hogy a műanyagok felhasználása elősorban a kombájnok, silózógépek, magbegyűjtő gépek, gyapotaratók és fejőgépek gyártásában ígérkezik eredményesnek és gazdaságosnak. A mezőgazdanek kivitelezése során 1970-re csupán a mezőgazdasági gép- berendezéseknél 40 ezer tonna lesz a műanyagszükséglet Ezzel a mennyiséggel mintegy 30 ezer torma öntöttvasat, 60 ezer tonna hengerelt acélt és 18 ezer tonna alumínium öntvényt tudnak megtakarítani, nem említve a jelentős sárgaréz, fűrész- és gumiáru »fölöslegessé" válásáról. Minden fórumot felhasználunk az új mechanizmus megértetésére Beszélgetés Gajdos Lászlóval, a Nagyatádi Járási Pártbizottság első titkárával Fontos helyet foglal el a megye iparában a nagyatádi járás. Az utóbbi években a következetes iparfejlesztés révén számottevően nőtt a munkások száma, s Kaposvár után itt foglalkoztatják a legtöbb munkást, itt a legmagasabb az egy termelő tel epre jutó foglalkoztatottak száma. Gajdos Lászlóval, az MSZMP Nagyatádi Járási Bizottságának első titkárával arról beszélgettünk, hogyan készült fel a járás ipara és mezőgazdasága az új mechanizmus bevezetésére. — Milyen tapasztalatokat szerzett a járási párt- bizottság a felkészülésről? — Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy a rendszeres felvilágosító és neveüőmunka révén a járás tsz-eiben és üzemeiben a dolgozók többsége megértette, miért van szükség a gazdaságirányítási rendszer reformjára. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy minden fórumot. felhasználtunk az új mechanizmus propagandájára. Pártbizottsági ülésen, titkári értekezleten, gazdasági. falusi vezetőkkel és párttitkárokkal folytatott beszéilgetéseken, majd pártnapokon magyaráztuk a Központi Bizottság irányelveit, a kongresszusi határozatokat, az agrárpolitikai intézkedéseket, a Gazdasági Bizottság határozatait, a kormány rendeletéit. Megvizsgáltuk a fő összefüggéseket, a várható hatásokat, a politikai és a társadalmi vetületeket. Ezt a módszert követtük és követjük a pártoktafasban és a különféle tanfolyamokon. Számok bizonyítják az emberek érdeklődését: járáFelkészültek a nagy forgalomra sunkban ötszázba tvan ketten tanulmányozzák a szocializmus építésének kérdéseit, száznegyvenegyen szerzik meg a közgazdasági alapismereteket és négyszáznegy- venhatan tanulnak a gazdaságpolitikai tanfolyam ipari és mezőgazdasági tagozatán. Az ismeretterjesztő előadásokat és minden fórumot felhasználunk a mechanizmus megértetésére. A Központi Bizottság legutóbbi ülése meghatározta legfőbb tennivalóinkat A főbb élveket ismeri a járás lakosságának a többsége, most már azonban ennél előbbre kell jutnunk. Elsősorban — túllépve az általánosságokon — arról szükséges beszélni, hogy mi a feladat és a tennivaló ott helyben, egy-egy részletkérdés hogyan függ össze az üzem, a szövetkezet terveivel, elképzeléseivel. Ebből világosan következik, hogy sokkal szervezettebben magyarázzuk a rendeleteket, folytassuk propagandánkat, hiszen a látókör szélesítésével, a helytelen gondolatok és nézetek eloszlatásával tisztázhatjuk a fogalmakat Arra ösztönözzük a párt- szervezeteket hogy minden beszélgetést gyűlést értekezletet használjanak fel a tájékoztatásra és a felvilágosításra, kérdezzék meg az emberek véleményét mérjék föl, hogyan fáradoznak az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésén. Ez tettekre buzdítja az embereket Egyébként a nagyatádi üzemek többsége jól gazdálkodott, nyereséges lesz. A nagy szövetkezetek (taranvi, segesdi stb.) úgyszintén. Ez jó alap a január 1-i induláshoz: — Miben tapasztalható késlekedés és bizonytalanság? — Nehéz a régi beidegzettség megszüntetése. Némelyik vezető megszokta, hogy fogják a kezét, utasításokat ha.it végre. Most azonban alkotó munkára, alapos fejtörésre van szükség, s egyikmásik vezető megszeppent a felelősségtől, nem képes élni vele. Főképpen közép-és alsó szinten tapasztaljuk ezt. Szeretnék másra áthárítani a Például az Újpesti Cérnagyár Nagyatádi Telepén szervezet' lenség uralkodott a kiszere- löben. Ahelyett, hogy megszüntették volna, jelentést küldtek Újpestre, s tőlük kértek sürgős intézkedést. Az egyik fmsz néhány üzletben leltárhiányt állapított meg. Az erélyes elítélés he lyett úgy írt ezekről a boltokról, hogy »-nem lehet dicsérni" (!) őket. Néhol még mindig várják az újabb rendeleteket, pedig még az eddig megjelenteket sem tanulmányozták át Várakoznak ahelyett, hogy az önköltség csökkentésén, a jobb szervezésen törnék a fejüket, újításra, kezdeményezésre serkentenék a dolgozókat. Máshol éppen a rendeletek misztifikálása, túlbonyolítása gátolja a közgazdasági szemlélet érvényre jutását. Nem értünk egyet például azzal, hogy némelyik vezető az önállóságra hivatkozva hátat kíván fordítani a gyenge termelőszövetkezeteknek. Véleményünk szerint a járási párt- és tanácsvezetésnek megkülönböztetett gondot kel) fordítania a gyenge szövetkezetekre. A hónap végéig jórészt elkészülnek járásunkban a kollektív szerződések. A konzervgyárban megfelelő módon és ütemben készül az üzem alkotmánya. A fonalgyárban azonban nem áll elegendő idő a munkások véleményének és észrevételeinek meghallgatására. A gépjavító állomás és a Komfort Ktsz még nem látott neki a kollektív szerződés elkészítésének. Szerintünk sokkal hatékonyabb iránymutatást adhatnának ezeknek az üzemeknek felsőbb irányító szerveik. — Hogyan segít] a Járás párttagsága a reform bevezetését? — Minden pártszervezetünknek megsokasodott a tennivalója. Elsősorban a kollektív bölcsesség felhasználásával bátorítani, segíteni kell az üzemek és a szövetkezetek vezetőit, mögéjük állni a társadalmi és a helyi érdekek ösz- széhangolt érvényesülése cél, i iából. Jó példaként megemlífelelősséget olykor éppen a , teném a konzervgyár párt pártezervezetre^^főkep^en, ha | szervezetét. Taggyűléseiken A tárgynyeremény-sorsolás díjai a Bútorbolt kirakatában. A boltok naponként emelkedő forgalma mindennél csalira tatlanabbul jelzi: megkezdődött az ünnepek előtti nagy vásárlás, amely egyre csak fokozódik, és az ezüst-, majd az arany-vasárnapi forgalommal éri el tetőpontját A Somogy megyei Iparcikk kiskereskedelmi Vállalat felkészült a vásárlók rohamaira. A megye területén levő üzletekben nem kevesebb, min. száztíz millió forint értékű áruval várja a vevőket. Dr. Nagy Gyula, az Ipar cikk-kiskereskedelmi Vállala. áruforgalmi osztályvezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy ez a nagy értékű készlet naponta újra meg új ra kiegészül az egymást követő áruszállítmányok megérkezésével. Jó hír a nőknek és az ajándékozó férfiaknak: a kaposvári és a siófoki illatszerboltokba megérkeztek a keresett francia kozmetikai és piperecikkek. Újdonság a férfiak számára az extra kivitelű, különböző árakban kap ható külföldi borotvakészlet. Az illatszer- és divatán; boltokban az idén is több ezer díszcsomagot állítanak össze Ezek közül újdonságnak számít a Camea díszcsomag. Ar eladók nagy népszerűsége' jósolnak a legkedveltebb ké szítmény ékből összeállított ajándékdoboznak. A karácsonyi vásárlások idejére esik az idén is a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat nagy tárgy nyeremény- sorsolása. A nagyobb értékű bútor-, textil- vagy ajándékvásárlásoknál a boltokban összegyűjtik a vevők nevével ellátott blokkokat, és a karácsony előtti húzásnál gazdára találnak az értékes nyeremények: a televízió, a mosógép, a rádió, a szőnyegek és a háztartási gépek. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat húszezer forintot fordít a vásárlók ilyen formájú jutalmazására. •kényes" ügyről van szó. I <"-----------------------------------------N K arácsonyi béiyegözön Még nem volt év, amelynek karácsonyára öt világrész postái ilyen buzgón igyekeztek volna bélyegekkel is hangulatossá tenni az üdvözlő lapokat, mint az idén. Némelyik országban annyira siettek, hogy le ne késsenek, ezért már októberben megkezdték a kibocsátást, de amelyek novemberre vagy decemberre •►halasztották", azok is jó- elére beharangozták kiadványaik megjelenését, nemcsak a hazai közönségre számítva, hanem a motívumgyűjtőkre is. Ezenkívül egyes államok — mint például Ausztria — még külön rajzos bélyegzőt is használnak. Természetesen a karácsonyi bélyegek között vannak nagyon szépek és művésziek, főképpen azok. amelyek világhírű festményeket reprodukálnak. Ezzel szemben meglepő a guayanai bé- iyegpár, amelyen — beszélő papagály az ábra. Többek között a következő országok jelentkeztek karácsonyi bélyeggel: Ajman, Ausztrália. Ausztria, Anglia. Belgium, Dahomey, Fülöp-szigetek, Gibraltár, Guayana, Kanada, Liechtenstein, Luxemburg. Malawi, Málta, Norfotk-szige- tek, San Marino, St. Lucia, ÚSA, és természetesen a Vatikán. behatóan megvitatták a legfontosabb kérdéseket: gyártmányfejlesztés és piackutatás, termelékenység és munkafegyelem. A kommunistákra vár az a feladat, hogy támogassák a termelőszövetkezetek vezetőit a lehetőségek számbavételében, a közgazdasági szempontból is helyes elképzelések kialakításában. Egynémely boltosunk még mindig nem tanult meg kereskedni. A járásban élőknek az az igényük, hogy a boltosok menjenek az áru után, s szerezzék be a máshol egyébként kapható »hiánycikket". A párttagok serkentsék a kereskedelem vezetőit az igények fölmérésére, a rugalmasság és a jó értelemben vett kereskedői szellem meghonosítására. Akkor végre megoldódna a járási székhely dolgozóinak régi gondja: szombaton teste is tartana nyitva beit az esti. műszakosok érdekében, kenyeret is árusítanának vasárnap a tejboltban. Fontos politikai feladatunknak tartjuk a járási székhely, községeink fejlesztését, megszépítését Megítélésem szerint a gazdaságirányítás új rendszerében nagyobb igényt támaszt a járás lakossága a vezetéssel szemben mind a területfejlesztésben, mind a kommunális, a szociális ás a kereskedelmi ellátásban Éppen ezért valamennyi területre kidolgoztuk a közép- és hosszú távú terveket. Ezek alapján minden gazdasági, kulturális szerv összpontosíthatja anyagi és szellemi kapacitását Mivel nagyobb lesz a járási tanát» hatásköre, anyagi lehetősége, nem lesz mindegy, hogyan sáfárkodnak ezzel. Minden vezetőt arra ösztönzünk, hogy ne általános terveket és elképzeléseket mondjanak el. Ez ma már kevés. Tegyék mellé a saját anyagi és tárgyi lehetőségüket keressék meg a társakat, akikkel együttműködhetnek a fejlesztésben, s hatékonyan éljenek a lehetőségekkel. E módszer alkalmazása nélkül pé’dául nem épülne turista- szálló, fedett piac Nagyatádon. S tegyük hozzá, hogy még nagyon sok más. A kommunisták feladata, hogy mindenhol általánossá váljon ez a gyakorlat — fejezte be nyilatkozatát Gajdos László. Lajos Géza Ismerkedés a triticaléval A homoktalajok gabonanövénye Az aratási idény végén afoglalhatjuk össze: míg a rozs kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben jártam, ahol a komba jnszérűn éppen a triticalét (ejtsd: tritikálét) a búza és a rozs keresztezéséből származó új gabonanövényt tisztították. Tóth László föagronómussal ennek tulajdonságairól, termesztési technológiájáról beszélgettünk. Elmondta, hogy az idén 124 holdon termelték, és átlagosan 12,2 mázsát adott holdanként Hozzátette még, hogy termésűje jó részét eladják, hiszen keresett vetőmag. így — többek között — Somogyba, a Lábodi Állami Gazdaságba is kerül belőle. Azóta Lábodon már bizonyára szépen zöldell a triticale. E növény ugyanis elsősorban a homoktalajokon termeszthető eredménnyel (mely talajféleségből mind a lábodi gazdaságnak, mind Dél-Somogynak bőven kijutott.) Nem árt tehát, ha néhány szóban ismertetjük e homokhátságokra való növényt A triticalét Kiss Árpád a Duna—Tisza-közi Mezőgazda- sági Kutató Intézetben (Kacs keméten) kísérletezte ki. Jellemzőbb tulajdonságait így fehérjetartalma 8—12 százalék, a triticaléé 13—14 százalék között van. Nemcsak a szemtermése gazdagabb fehérjében, hanem mint zöldes silótakarmány is tápdúsalbb. A zöldetetésben — ha majd jobban elterjed — azáltal lehet jelentősége, hogy jól egészíti ki a zöldfutószalagot Ugyanis a triticale szára a ro2ss szárának elöregedése után még teljes hosszában zöld, s akkor ad újabb friss, nagy tömegű takarmányt Ezenkívül — mint a korábbá sajtóközleményekben megírták — valójában alkalmas a triticale kenyérsütésre is. Lisztje feltűnően fehér, a belőle sütött kenyér azonban olyan barna, mint a rozskenyér és ízletes. Hektolitersúlya kisebb, mint a búzáé vagy a rozsé. Csírázási százaléka 85 vagy valamivel ez alatt van. Ez négyzetméterenként nagyobb számú csíraképes mag elvetését követeli meg. Nedves talajon bokrosodásra hajlamos. Kát. holdanként 100—120 kg-ot kell vetni belőle. F. 6
