Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-10 / 293. szám
SOMOGYI NfiPMP Vasárnap, 1967. december Ml MIT IGER A JOVO- 400 tsz tervei alapján? AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS körülményei között, amikor valóságossá válik a szövetkezeti gazdaságok önállósága, ennek megfelelően nő a gazdasági vezetés cselekvési lehetősége, S ezzel együtt felelőssége — óhatatlanul megnő a tervezés szerepe is. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések és üzemi tervek elkészítésekor a lehetséges változatok sokaságából kell kiválasztaniuk az adott üzem sajátosságainak, természeti és közgazdasági adottságainak legjobban megfelelő változatot Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha megalapozott elemzésekre, széles körű információkra támaszkodnak a tervek készítő'. Az irányító szervek információs rendszereinek már komoly hagyományai vannak. A termelőüzemek, a tsz-ek olyan jellegű tájékoztatásában, mini amilyet az új helyzet megkövetel, még szinte egyáltalán nincs tapasztalat. Pedig a tsz- tervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők időben tájékozódjanak a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a termelési eszközök beszerzési lehetőségeiről, a beruházások alakulásáról és egyéb, a mezőgazdaságot érintő gazdaságpolitikai döntésekről, a partnerek elgondolásairól. A tsz-eknek azonban arra Is szükségük van, hogy egymás elgondolásait, fejlesztési, termelési elképzeléseit is megismerjék. A termelőszövetkezeti szövetségek sokat segíthetnek a termelési programok egyeztetésében, azonban ezt a feladatot sajátos helyzetüknél fogva, csak viszonylagos szűk körben tudják elvégezni. A népgazdasági terveket, az általán«» országos méretű előirányzatokat közli a sajtó, a f-'ádió. De fontos, hogy a tsz- ék tájékozódhassanak a szövetkezeti gazdaságok elgondolásairól és ennek birtokában határozzák meg saját gazdasági tevékenységüket. A mai információs lehetőségek mellett csak utólag, amikor a gazdasági döntések már visz- szavonhatatlaeok, derül ki, hogy a szövetkezeti gazdaságok hogyan, milyen ir...iyba;i fejlesztik gazdaságukat. mi1, kívánnak termelni. Ez is hoz zájárul ahhoz az elég gyakran tapasztalt jelenséghez, hogy amíg bizonyos termékekbö nem lehet kielégitení az igényeket, más termékekből íö lös készletek halmozódnak f .:’ vagy mennek tönkre. EZÉRT NAGY JELENTŐSÉGŰ a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgaz- daságtani Kutató Intézete által készített tájékoztató, amel a termelőszövetkezetek 106 évi termelési és pénzügyi elő irányzatairól nyújt tájékoztatást. A tájékoztatás néhány száz tsz elgondolásait összegezi, elemzi. A gazdaság irányítódnak nyújtott információ mellett a szövetkezetek vezetőd számára lehetőséget teremt előzetes elgondolásaik pontosítására, adptt esetben — ha például az derül ki, hogy valamilyen mezőgazdasági termékből kevesebbet, vaey az igényeknél többet kívánnak termelni — az előtervek módosítására. A tsz-ek beküldött válaszaiból kiderül, hogy a szövetkezetek vezetői miként reagáltak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott központi döntésekre; lemérhető, hogy mennyiben élnek az új lehetőségekkel, hogy milyen mélyre hatolt a gazdaságirányítás új rendszerének szelleme. A mezőgazdasági ár- és pénzügyi intézkedések, a változó közgazdasági feltételek mór éreztetik hatásukat A szarvasmarha-tenyésztés és sertéstenyésztés fejlesztésére Újraélesztés »Reanimációs az emberi azervezet életfontosságú működésének különösen a légzésnek, a szívnek, és a vérkeringésnek az újraélesztése; ez azonban nem jelenti azt, hogy a holtat is életre kelthetjük. Mint ismeretes, a végleges, az úgynevezett »biológiai halált* minden esetben megelőzni Megfelelő számú »vastüdő* ózonban nem állt rendelkezésre, új légzési módszereket kellett kidolgozni. Egy régi eljáráshoz nyúltak vissza, a közvetlen belélegzéshez, légesőmetszés segítségével. Jóllehet ezzel nagy eredményeket 'rtek el, a komplikált kezelés feltételezte az úgynevezett Mesterséges légzés alkalmazás i a Berlin-Buch-l újraélesztési központban egy légzésbénult betegen. egy, csak néhány percig tartó állapot, amelyet »klinikai halálának nevezünk. Ez az állapot bizonyos feltételek mellett hatásosan leküzdhető azokkal a módszerekkel, amelyeket az utóbbi évtizedekben kifejlesztettek. 1930-ban szerkesztették mer a »vastüdőt«, az első használható készüléket, amelynek segítségével a mesterséges légzés hosszabb időn át lehetségessé vált. Mégis a »tartós mesterséges légzés* csak 1950- ben kapott döntő ösztönzést, amikoris több európai országban a gyermekbénulás különösen rosszindulatú járvánv formájában ’«nett fel. Ennél a betegségről gyakran okozott halált a légzés megbénulása. »légzési központ« berendezését. Ezek alapján 1958-ban a Berlin-Buch-i városi klinikán megnyitották az újraélesztési köpontot, hogy egy nagyobb gyermekbénulási járvány esetén, a légzés-bénulásban szem védő betegeket korszerűen kezelhessék. Körülbelül ebben az időszakban mutatkoztak a gyermekbénulás elleni védő- zseppek első sikerei. A szörnyű kór veszélye az NDK-ban megszűnt. így azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyermekbénulással kapcsolatos légzésbénulásnál szé-* reztek, más betegeknél is ’kalmazták. 1958 október óta a Berlin Buch-i újraélesztési központban 5000 beteget kezeltek. hozott intézkedések eredményeképpen határozottan fellendült a termelői kedv. A tsz-ek többségében a vágósertés és vágómarha nevelés, valamint a tejtermelés növelései tervezik. Ezeknek az elgondolásoknak a realitását támasztják alá a termelés műszaki- és taka, mánybázisának megteremtés szolgáló tervek. A tsz-ek be szerzési és beruházási szándí kából világosan kiderül, hogy d gépesítés mellett első hely:'",: x szarvasmarha-, a sertésis ■álló építése iránt jelentkezz a legnagyobb érdeklődés. Bi zonyos fokú előrelépés vái'ható a szántóföldi takarmány melés fejlesztésében is. A tsz ék a szálas és lédús takar ná nyok jelentős növelése melle az őszi árpa termelésére fel: tetnsk nagy súlyt az előirány zatokbrn. A tar.ulrán^ozo, termelőszövetkezetek többség^ az állatállomány ’ növelésé, irányozta elő. A szarvasmarha-, a tehén-, a sertés-, i juh- és a baromfi-állomány volumenében és arányaiban L növekszik. Megfigyelhető, hogy a szarvasmarha-tenyésztés, a lótartás, a szálas takarmány termelés, a zab- és a burgonyatermelés rovására, esetenként az ipari növények kó rára fokozódik, i A TSZ-EK JELENTŐS RÉSZE a . .. etkező évber. határozottan növelni kívánj a mák-, a rizs-, az étkezési borsó-, a siló-kukorica- és a búzatermelést- Ugyanakkor több fontos gazdasági és kereskedelmi növénynél: a kukoricánál, a zöldségféléknél, a napraforgónál, a cukorrépánál, a burgonyánál, a dohánynál — hanyatlik a tsz-ek vállalkozó kedve. Érdekes tapasztalat, hogy bár újabb tsz-ek tervezik a zöldség-termelés bevezetését, ez nem ellensúlyozza a termelést csökkent , törekvéseket A termelőszövetkezetek a részesedés és a szövetkezeti jövedelem növelésére számítanak. Figyelemreméltó, hogy a jövedelem-növekedés forrásai között nagyobbrészt a hozamok tervezett emelkedéséből, a termelési szerkezet változásaiból származó bevételek szerepelnek. VI LÁG0SAN FELISMERHETŐ ebből a korántsem teljes, a következő évre szóló gazdasági program vázlatos ismertetéséből is, hogy a vizsgált tsz-ekben figyelembe vették az üzemek sokoldalú adottságait és a széles körű állami intézkedésekre támaszkodva, a népgazdaság számára is kedvező irányba fordították — néhány terület kivételével, mint például a zöldségtermelés — termelésüket. Mindez annak is a bizonyítéka, hogy a gazdaságirányítás új rendszere alkalmas arra, hogy kötelező tervelő- irások nélkül is a mezőgazda- sági üzemek tevékenységét a népgazdaság igényeivel összhangban álló irányba terelje, ösztönözz«. D. L Siófokon harisnya szemfelszedést vállal a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet szolgáltató részlege, a Szolgáltató Ktsz üzemházában lévé méretes szábóüzletében (Bejárat az épület baloldalán.) Kifogástalan munkai Olcsó árak! (13786«) EQY KLUBVEZETŐ PORTRÉJÁHOZ Zsedenyi János pedagógus alig egy éve jött Somogyba Veszprém megyéből. 1947. óta foglalkozik népműveléssel, legutóbb művelődési ház igazgatója volt Tapolca mellett. A vérbeli népművelőnek nem kenyere a tétlenség. Somgy- advarhelyen döcögött az if- úsági klub. — Adjátok neidőt. Másként az ifjúsági klub nem is érheti el a célját. — Milyen programjuk volt a foglalkozásokon? — A sokrétűségre törekedtem. Mindenből egy keveset... Beosztottuk a feladatokat; minden témakörben fölkészült valaki. Általában rövid heti külpolitikai összefoglalóval kezdődik a foglalkozás, a sajtó, a tv legfontokem — kérte, s azóta sok jót hallottunk a somogyud- varhelyi KlSZ-fiatalokról. — A klub működéséről szeretnénk beszélgetni önnel. Hátha továbbadhatunk egy-két jó módszert, ötletet. — Februárban kezdtünk hozzá, mintegy harminc helybeli, és hét végén vidékről hazatérő fiatallal, akik pénteken klubestre, vasárnap táncolni jöttek össze. Minden foglalkozáson kötött programmal, műsorral töltöttük az sabb hírei alapján. Ezt népdaltanulás követi Magammal viszem a hegedűmet, és minden héten megtanulunk egy szép magyar népdalt. Szeretnek énekelni... Majd egy ismeretgyarapító Ki mit tud7 következik. Ezt én vezetem. Tíz különböző témájú kérdésre kell azonnal válaszolniuk — írásban. Négy este után összesítjük a válaszokat. A két legmagasabb pontszámú tagunk könyvet kap ajándékul. A könyveket a havi 5 forintos klubtagsági díjból vásároljuk. — ivem »órarendszerű« így a foglalkozás? — Nem. Ugyanis kedvelik mind a három »müsorszámot«. Másrészt, ha ez végétért, játék következik. Közös játék, majd tánc. Olykor a szaba- don-oálasztott foglalkozás keretében spontán beszélgetés alakul ki a fiatalok között. Például a mag tartásukról, az udvariasságról. Ezenkívül non még egy népszerű foglalkozásunk: az eseménynaptár. Ebben fontos évfordulókról emlékezünk meg. Amikor néhány ilyen már összegyűlt, akkor szót éjünk róluk a legközelebbi Ki mit tud?-ban. Egy kicsit ellenőrzésképpen is: ki mit jegyzett meg magának .., — Visszatérve a népdalra: Nagyon szép és nagyon hasznos, ha megtanulják és megőrzik a fiatalok ezeket a helyi gyűjtésű dalokat. De nem lenne-e érdekes olykor-olykor a különbség kedvéért egy-egy müdalt is meghallgatni, megfigyelni, elénekelni? Vagy esetleg egy két lemezzel a tánczenéről, a pol-beatról meg a dzsesszről beszélgetni? Ezt még nem, próbáltuk ki. A népdaléneklést azért te szorgalmazom, mert van néhány elképzelésünk. Jó lenne majd később kórusszerü foglalkozásokat is tartani, és egy- egy Bartók, Kodály kétszóla- mú feldolgozást metanulnunk. Meg népitánc csoportot is tervezgetünk. — Még egy kérdést: fegyelmi szempontból van-e imiami- lyen bíráló észrevétele? — Nem, ilyen nincs, önállóan beszélik meg a fiatalok a vitás kérdéseket, ahogy a részfeladatokkal meg a gazdasági ügyekkel, a tagdíjakkal is ők foglalkoznak. Magam is csodálkoztam, hogy én, a negyven éven felüli tulajdonképpen »beavatkoztam« a KISZ-szervezet munkájába, életébe, de a fiatalok ezt természetesnek vették, és annak tekintik ma is. Ügy érzem, hallgatnak a véleményemre. Ennek azért örülök, mert végsősoron azt szeretném-, ha ezek a fiatalok a népművelésben is megtalálnák majd a helyüket... W. E. KARÁCSONYI Férfiaknak; ingek, pizsamák, nyakkendők, gyapjú éa szintétikua pulóverek, levél- éa pénztárcák. a szövetkezeit szakiiziefekbest (6S83)
