Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-31 / 309. szám
Vasárnap, 1967. december 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP EV VÉGI SZÁMVETÉS írta: Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára B icsúzunk 1967-től, és holnap köszöntjük 1968-at, az új esztendőt Visszatekintve a most lezáruló évre, megállapíthatjuk, hogy eredményekben gazdag esztendőt hagyunk magunk mögött E cikk keretében nem foglalkozhatunk részletesen életünk, fejlődésünk minden kérdésével, azonban érdemes számvetést készíteni az 1967. évrőL Szükséges számba venni az elért eredményeket, feltárni a hibákat és tanulságokat, hogy a jövő esztendőben még hasznosabban tevékenykedhessünk Somogy megye fejlesztéséért Megyénk dolgozói — kommunisták és pártonkívüliek — 1967-ben pártunk IX. kongresszusának szellemében végezték munkájukat A kongresszus hűen kifejezte a magyar társadalom minden rétegének érdekeit és célkitűzéseit Ezért értett vele egyet ezért tekinti magáénak és szívügyének Somogy szorgos népe is a szocializmus teljes fölépítésére, az életkörülmények javítására, a népi-nemzeti egység erősítésére, a proletár internacionalizmus elmélyítésére és a béke védelmére vonatkozó programot Az 1967-es esztendőben megyénk munkásai, tsz-paraszt- jai, értelmiségi és alkalmazotti dolgozói elismerésre méltó munkát végeztek. Célkitűzésemk legtöbbje valóra vált, és a sikerek, az eredmények önmagukért beszélnek. Az élet valamennyi szférájában alkotó, eleven munka bontakozott kt Szinte mindenütt azt tapasztaltuk, hogy egymást segítve, kéz a kézben fáradoztak vezetők és beosztottak, nők és férfiak, idősebbek és fiatalok üzemük, termelőszövetkezetük, intézményük, lakóhelyük fejlesztéséért, az életkörülmények javításáért Az óév hazai naptárába számos jelentős politikai, társadalmi, gazdasági eseményt jegyeztünk föl, s ezek sodrában nem volt könnyű helytállni. A világban nem csendesedett az agresszió, és ez a nemzetközi helyzet további éleződéséhez vezetett Mindezek ellenére állíthatjuk, hogy semmi sem tudta elvonni figyelmünket a szocializmust építő munkától. Az emberek magabiztosan dolgoztaik, és a márciusi országgyűlési képviselő- és tanácsválasztásokon szinte hiánytalanul sorakoztak fel az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány mögé. A múlt esztendőben megyénk ipara az előirányzott ütemnek megfelelően fejlődött A nem végleges, de nagyon biztató adatok szerint a somogyi ipar össztermelése 1967-ben 10—12 százalékkal nőtt. AZ iparban foglalkoztatottak száma 1700 —1800-zal emelkedett Az egész időszakban nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy újabb munkaalkalmakat teremtsünk. Ennek eredményeként pillanatnyilag megszűnt a megye lakosságának csökkenése, és minden remény megvan arra, hogy a jövőben is tudunk munkaalkalmat biztosítani az emberek , számára. ' A munka termelékenysége az előzetes adatok szerint öthat százalékkal emelkedett. Ezzel korántsem lehetünk elégedettek. Igaz, több üzemben és vállalatnál objektív gátló körülmények játszottak közre abban, hogy a fejlődés nem volt kielégítő. Mindezeken túl szubjektív tényezők is hátráltatták a munka termelékenységének nagyobb ütemű emelkedését, s ez a körülmény felhívja a figyelmet egyes gazdasági és műszaki vezetők mulasztásaira. Több helyütt az üzemek korszerűtlenségével, elavultságával magyarázzák a lemaradás okát Színvonalasabb gazdaságvezetéssel, az üzemszervezés, a technológiai és munka- fegyelem javításával azonban ezeken a helyeken is előbbre lehet jutni. A munka termelékenységének növelésében példamutató tevékenységet fejtett ki a Somogy—Zala megyei Tégláét Cserépipari Vállalat, a Kaposvári Tejipari Vállalat, a Villamossági Gyár, a Somogy megyei Faipari Vállalat; ezeknél a vállalatoknál átlagosan 15—20 százalékkal emelték a termelékenységet a korábbi szint fölé. A jövőben mindenütt több figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének alakulására, mert az új gazdasági mechanizmusban nem sokra viszi az az üzem, amely elhanyagolja ezt a fontos kérdést. Jóleső örömmel nyugtázhatjuk, hogy megyénk 1967-ben több új ipari üzemmel és a közösséget szolgáló létesítménnyel gazdagodott. Kaposváron fölépült s a közeljövőben használatba veszik az Autóközlekedési Vállalat korszerű telephelyét Átadták a forgalomnak az új autóbuszpályaudvart Megnyitotta kapuit a termálfürdő és a fedett uszoda, a Kalinyin városrészben levő ABC áruház, az új Kapos Szálló. Elkészült a sántosi vízmű, amellyel megoldódott a megyeszékhely több évtizedes vízellátási problémája. Befejeződött a húsüzem rekonstrukciója, jó ütemben halad a Kaposvári Villamossági Gyár építése. Megkezdődött a munka a Ke- feanyag-kikésrí tő Vállalat új műszálüzemében. Csurgón átadták rendeltetésének a korszerű faipari vállalatot Jó ütemben halad a Nagyatádi Konzervgyár bővítése, 1968- ban már részlegesen termelni kezdenek az új csarnokokban. Marcaliban új helyre költözött a Textilipari Vállalat részlege, dolgoznak már a bőrdíszmű vállalat telepén, s üzemcsarnok építéséhez fogtak hozzá a Finommechanikai Vállalatnál, A közelmúltban indultak meg a gépek Fonyódon az új kesztyűüzemben, öreglakon és Bala tonföldváron a Május 1. Ruhagyár kihelyezett konfekcióüzemében. Siófokon ABC és iparcikk-áruház, az Ezüstparton SZOT-szálloda- sar építése kezdődött el. Hosz- szan sorolhatnánk még azokat a létesítményeket, amelyek mind a megyében tapasztalható fejlődést bizonyítják. w É pítőipari vállalataink 15—17 százalékkal növelték termelésüket ebben az évben. Kiemelkedő munkát végzett a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, az ÉVM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat meg a Somogy megyei Ütépítő Vállalat Az idén kétezeregyszázötven állami, szövetkezeti és magánlakás készült el Somogybán. Egyre több fiatalnak nyújt otthont az ifjúáági lakótelep. A tervek szerint halad Kaposváron a Kalinyim városrész kialakítása. Siófokon új városközpont formálódik. Remélhetőleg 1968-ban átadhatják rendeltetésének a korszerű kórházat is, és hamarosan megteremtődnek a népszerű üdülőhely várossá minősítésének föltételei. Kaposvár fejlődésében fontos állomást jelent a földgáz bevezetése. Mezőcsokonyánál megkezdték a gázvezeték építését, és 1968 telén már több száz kaposvári lakást lehet gázzal fűteni. Nagy jelentőségű a gázszolgáltatás a további iparosítás szempontjából is. A szakmunkásképzés tágas otthona leszí Kaposvár legmodernebb oktatási intézménye, a már épülő húsz tantermes iparitanuló-iskola és tanműhely. Jelenleg 4580 ipari tanuló képzésével biztosítjuk fejlődő iparunk szakemberutánpótlását. A Kalinyin városrészben tető alá került egy tizenhat tantermes általános iskola, és 1968-ban megkezdődik a város északkeleti részén egy újabb nyolc tantermes általános iskola alapozása, valanjnt a textilművek 500 személyes új leányotthonának építése. Befejezés előtt áll a sérsekszöllősi, a torvaji és a lullai bekötő út. Ezeken kívül 1967-ben 23 kilométer hosszúságú bekötő utat építettünk, s ezzel hét újabb község kapcsolódott be a korszerű közlekedés hálózatába. Á múlt évben tovább szépült, sok létesítménnyel gazdagodott a déli Balaton-part. Az üdülési főidényben a tó somogyi oldalát a hétvégi kirándulókon kívül mintegy 600 000 vendég kereste feji. A jövőben is mindent megteszünk e nagy nemzeti kincsünk fejlesztéséért. Számottevően javult a Balaton-part ellátása, de még tovább kell emelni a vendéglátás színvonalát A part mentén húzódó 7-es számú főútvonal korszerűsítése is jó ütemben halad. M l az elért eredmények és sikerek alapja? Mindenekelőtt a szocialista rendszer léte, az MSZMP politikája és a Politikai Bizottság Somogy megye fejlesztésére vonatkozó határozata, melynek alapján megyei pártértekezletünk világosan meghatározta a megye gazdasági fejlesztésének koncepcióit távlatait Számottevő segítségért mondhatunk köszönetét kormányunknak, az Országos Tervhivatalnak, több főhatóságnak és országos vállalatnak. A jövőben az eddiginél nagyobb támogatást kérünk a minisztériumoktól is, hogy maradéktalanul megvalósuljanak a Politikai Bizottság határozatában körvonalazott fejlesztési elképzelések. Az utóbbi időben a helyi erőforrások mindjobban kapcsolódnak a központi támogatáshoz. Pártszervezeteink, tanácsaink, tömegszervezetednk munkájának dicséretes eredménye, hogy sikerült csaknem mindenütt társadalmi és közüggyé tenni Kaposvár, a községek és a megye fejlesztését. E progresszív folyamatban sokat fejlődött a szocialista közgondolkodás. Megyei pártért ekezl e i. unk alig egy esztendővel ezelőtt határozatot hozott Kaposvár krónikus vízhiányának megoldására. Örömmel tapasztaltuk, hogy a városi pártbizottság, a párta lapszervezetek, a megyei tanács, a városi tanács, a városi népfrontbizottság, a szakszervezeti bizottságok nem tétlenkedtek. Azonnal hozzáfogtak a munka megszervezéséhez, és hiánytalanul végre is hajtották azt. Mit bizonyít ez? Azt, hogy ha valamilyen munkához teljes meggyőződéssel, állhatatossággal, szervezetten és következetesen fogunk hozzá, a siker nem várat magára. A megyeszékhely vízgondjainak megoldása azt is példázza, hogy nem elég sopánkodni, siránkozni a nehézségek miatt Reális, megvalósítható és a közösség ügyét szolgáló terveket kell kidolgozni, s ezek megvalósításában mindenkor magunk mellett tudhatjuk a dolgozók tömegeit Az alkotókészség, a szocialista közösségi szellem erősödését bizonyítja az a széles körű, több mint tízezer munkást és alkalmazottat felsorakoztató szocialista munkaverseny is, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére bontakozott ki megyénkben. P artunk és kormányunk mindenkor nagy figyelmet fordít a lakosság életkörülményeinek alakulására. Fő törekvésünk a dolgozók életszínvonalának javítása, amely a fhúlt évben is a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság készpénzbevétele a múlt évben 14 százalékkal, az iparban és az építőiparban dolgozók átlagkeresete 4 százalékkal nőtt. A paraszti jellegű pénzbevételek is kedvezően alakultak. Rb. 17 százalékkal több készpénzt fizettek ki amun- kaegységekre. A kiskereskedelem 13 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az előző év azonos időszakában, a tartós fogyasztási cikkek eladása pedig ennél is gyorsabban növekedett Megyei pártbizottságunk október havi ülésén megtárgyalta a megye ipari munkásainak élet- és munkakörülményeiről, szociális és kulturális helyzetéről készült jelentést Előtte több mint 1600 kétkezi dolgozóval folytattunk eszmecserét munkájukról, életük alakulásáról. A tapasztalatok és a kimunkált adatok szerint ha nem is ugrásszerűen, de folyamatosan emelkedett a családok és munkások többségének reáljövedelme, illetve reálbére. Nyilvánvaló, hogy azok a munkások és alkalmazottak élnek jobban, akiknek a családjában több kereső van. KülőKösen a sokgyermekes családoknak és az egyedülálló gyermekes anyáknak vannak gondjaik. Szükség van arra, hogy a központi szociális intézkedések lehetőségein túl az üzemi szociális és kulturális alapból mindenütt jobban segítsék az arra rászorulókat Lehetőség és szükség szerint soron kívül oldják meg jogos lakásigényüket Hozzáteszem mindjárt ehhez, hogy javítani és tökéletesíteni kell megyénkben az állami lakáselosztás és -juttatás rendszerét a kis keresetű munkások, alkalmazottak és értelmiségiek javára. M ezőgazdaságunk örvendetes eredményekkel zárja ex évet annak ellenére, hogy a hosszan tartó aszály miatt a kukorica- és a burgonyatermés elmaradt a várakozástól. A megye gazdaságai gabonafélékből az utóbbi évek legnagyobb termését takarították be. A Megyei Statisztikai Hivatal jelentése szerint csaknem 16 000 vagon kenyérgabona termett, az előző évinél kétezer vagonnal, az 1961—65. évek átlagánál pedig 3269 vagonnal több. A takarmánygabona-termés mennyisége 7200 vagon, ami 700 vagonnal haladja meg a múlt év terméseredményét, és (725 vagonnál az 1961—65. évek átlagát. Elsősorban az állami gazdaságokat és azokat a kiváló termelőszövetkezeteinket illeti elismerés, amelyek kenyér- gabonából lényegesen jobb hozamokat értek ei, mint termelőszövetkezeteink általában. Tapasztalataikat hasznosítva a termelőszövetkezetek többségében is meg lehet teremteni azokat a gazdálkodási föltételekét, melyek segítségével elérhetik az állami gazdaságok és a legjobb termelőszövetkezetek termelési színvonalát. A megye szarvasmarhaállománya az 1966. évihez képest lényegében nem változott Ezen belül a tsz-ek közös állatállománya nőtt, a háztájiban viszont csökkenés mutatkozik. Kedvezőnek mondható, hogy a tehénállomány két százalékkal emelkedett és ez a növekedés a tsz-ek állományában következett be. Számottevő veszteségeket okoz viszont és hátráltatja a tenyésztői munka föllendülését a nagyarányú szopósborjú-elhullás. A tsz-ek és az állategészségügyi szakemberek közös erőfeszítésével a minimumra kell' szárítani ezt a káros jelenséget A sertésállomány 1967-ben. 16 százalékkal növekedett. Legnagyobb mértékben — 25 százalékkal — a háztájiban gyarapodott a sertések száma. Az évenként ingadozó takarmánybázis kedvezőtlenül hat az állatállomány fejlődésére. Jelenleg is kb. 2500— 2800 vagon abraktaikarmány- hiány van, ami különösen a sertésfelvásárlási tervek teljesítését akadályozza. A jövőben törekedni kell a biztonságosabban termelhető, magasabb hozamú hazai és külföldi hibrid kukoricafajták nagyobb területen való termelésére, a célszerűbb takarmánygazdálkodásra, a szarvasmarha- és sertéstelepek korszerűsítésére, mert ma még magas az egy kilogramm hús előállításához felhasznált abrakmennyiség. Példaként említem meg, hogy 1 kg sertéshús előállítására átlagosan 4,8 kg abraktakarmányt használnak fel megyénkben. Ez is sok. De van 45—50 olyan termelőszövetkezetünk, ahol hat-nyolc kg abraktakar- mányból állítanak elő egy x kiló sertéshúst. Ezek a gazdaságok elsősorban saját magukat károsítják meg. A felvásárlási terveket megyénkben — a hízott sertés és burgonya kivételével — teljesítettük. A felvásárolt áruk mennyisége 1966-hoz képest 17 százalékkal emelkedett Tapasztalataink szerint a somogyi mezőgazdaságra kedvezően hahatottak a IX. kongresszus által elfogadott agrárpolitikai intézkedések, amelyek lehetővé teszik megyénk mezőgazdaságának intenzívebb és dinamikusabb fejlődését. Az intézkedések hatására — alig fél év alatt — több mint kétezerrel nőtt a tsz-tagok száma. Nagyobb gondot kell azonban fordítani arra, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó, jelenleg nem tsz-tag asszonyok is mielőbb teljes jogú tagokká váljanak, mert különben hátrányba kerülnek a nyugdíjkorhatár elismerésekor. Termelőszövetkezeteink készülnek a zárszámadásra, s általában elérik a tervezett jövedelmet, bár a rossz burgonya- és kukoricatermés miatt nem mindenütt sikerül azt biztosítani. A gyengén működő tsz-ekiben tízmillió forinttal csökken a mérleghiány összege. Űj színfoltot jelentenék megyénkben a közelmúltban megalakult termelőszövetkezeti területi szövetségek. Három ilyen szövetség kezdte meg működését Somogybán. Mindössze néhány hónapos múltra tekinthetnek vissza. Munkájukról azonban — különösen az északsomogyi és a közép-somogyi szövetségéről — máris elmondható, hogy sokat kezdeményeznek a tsz-ek fejlesztési, termelési és értékesítési tevékenységének javításáért. Arra ösztönzik — nagyon helyesen — a közös gazdaságokat, hogy mindenütt jobban használják ki az új gazdasági mechanizmus adta termelési és értékesítési lehetőségeket. A dél-somogyi területi szövetség munkáját a megyei és a járási tanácsok végrehajtó bizottságának az eddigieknél jobban kell segítenie. S omogy megye gazdasági életét egészséges előrehaladás jellemzi. A megye fejlesztésére 1967-ben kb. 1,7—jl,8 milliárd forintot fordítottunk. Gazdaságpolitikai koncepcióink helyesnek bizonyultak mind az iparban, mind a mező- gazdaságban. Az eredmé nyék figyelmet és tiszteletet parancsolok. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy megtettünk-e mindent a lehetőségek jobb kiaknázásáért; akkor kiderül, hogy nem mindenütt és nem mindenki végezte el a feladatát. Márpedig, ha ez így igaz, akkor nem lehetünk elégedettek. Jobb és eredményesebb munkát kell végezni 1968- ban. Ügy gondolom, helyénvaló emlékezetünkbe idézni Kádár János elvtárs szavait, melyeket márciusban a somogyiaknak mondott: »Ügy kell felfogni saját feladatukat, hogy nagyon nagy és országos jelentősége van Somogy megye mezőgazdasága fejlesztésének, magasabb szintre való emelésének.-» Majd hozzáfűzte: »A megyét a szocialista mezőgazdaság fejlesztése tekintetében példaszerű megyévé kell tenni.» Kádár János elvtárs s-za- vai további cselekvésre köteleznek bennünket. Az eredményekre alapozva, az eddigieknél még több, sokkal több figyelmet kell fordítani a megye mezőgazdaságának fejlesztésére. Ehhez az szükséges, hogy magasabb színvonalra emeljük a mezőgazdaság párt- és állami irányítását. S mindezt úgy végezzük el, hogy növekedjék a tsz-vezetök önállósága és felelőssége. A termelőszövetkezetekben az anyagi és szellemi erő javát a terméshozamok emelésére, a termelési költségek csökkentésére kell fordítani. Magasabb fokra kell emelni a kezdeményezőkészséget, hisz a küszöbön álló év az új gazdasági mechanizmus bevezetésének esztendeje, és ez jobb munkára kötelez bennünket. A gazdaságirányítás reformjáról — pártunk és népünk nagy vállalkozásáról — sok szó esett már eddig is. A megyei pártbizottság tapasztalatai szerint a párt-, a gazdasági, az állami és a tömegszervezetek általában jól felkészültek az új mechanizmus alkalmazására. A munkások, parasztok, értelmiségiek döntő többsége érti, hogy miről van szó. De számolni kell bizonyos kezdeti nehézségekkel is. Nagyon sok múlik majd azon, hogy ki hogyan találja fel magát a jövőben. Fölismeri-e az újabb lehetőségeket vagy késlekedik, és továbbra is a felülről jövő utasítást, eligazítást lesi. Akinek tekintete most a múlton feledjcezik, az rosszul cselekszik, és nem sok jót remélhet. Mindenkinek közre kell működnie abban, hogy a reform bevezetése a lehetőség szerint zökkenőmentesen történjék, és föl kell készülnie arra, hogy 1968. január elseje után is keményen meg kell dolgozni terveink valóra váltásáért A reform az eddiginél lényegesen több lehetőséget biztosít problémáink megszüntetéséhez, de a reform önmagában nem oldja meg gondjainkat. A gyakorlati munkában ■ előtérbe kerül a vezetők és a dolgozók személyes felelőssége, a haladást vállaló, cselekvő magatartás, mivel egyéni ügyeskedéstől nem lehet remélni társadalmi célkitűzéseink elérését. Ezt azért említem meg, mert sokan szem elöl tévesztik a gazdaságos termelést, és azon fáradoznak csupán, hogy csekély munkával — mások rovására — nagyobb haszonra tehessenek szert Aki azonban felfogja az új mechanizmus lényegét, gazdaságossági törekvéseinket, az jól tudja, hogy a reformmal nemcsak gazdaságunk arányos, tervszerű fejlődésének jobb föltételeit teremtjük meg. Visszaszorítjuk egyúttal a közérdek iránti' közönyt is, zsilipet nyitunk a közösségi gondolkodásnak, az egyéni, a csoport- és a népgazdasági érdek ösz- szekapcsolásának. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha a vezetők és a munkások kapcsolata tovább távul, ha látják, hogy gazdasági törekvéseink mögött is legfontosabb az ember, a kétkezi munkás. (Folytatása a 4. oldalon-)
