Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-30 / 308. szám
Szombat, 1967. december 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉS KÉSZÜLT a Balaton-part kereskedelméről A megyei tanács kereskedelmi osztálya részletes elemző anyagot állított össze a Balaton-part kereskedelmi és vendéglátó hálózatáról; az új gazdasági mechanizmusra való áttérés előkészítéseként most először gyűjtötte össze, milyen is tulajdonképpen az idegenforgalom a magyar tenger déli partján, hogyan jelentkezik ez a nagy vendégjárás a forgalomban, mi az, ami leginkább fogy az üdülőtelepeken, s mi az, amiben az iparnak továbbra is segítenie kell, hogy jobb legyen az ellátás. Éppen a napokban hangzott el az IBUSZ vezérigazgatójának sajtótájékoztatóján, hogy 1967 rekord idegenforgalmat hozott hazánknak, soha ennyi külföldi vendég nem járt még Magyarországon, mint az idén. Többségük a Balaton-partot is fölkereste, rövidebb vagy hosszabb időt töltött el az üdülőhelyeken. Ezért aztán nem mindegy, milyen hírünket viszik el, hogyan vélekednek szolgáltató, illetve kereskedelmi hálózatunkról. S természetesen az sem mindegy, milyen érzésekkel távozik kétheti üdülés után a Balaton-partról a szakszervezeti beutalt vagy a magánházban nyaraló hazai vendég. A déli partot fölkereső külföldi vendégek 86,5 százaléka a szocialista országokból érkezett, főleg Csehszlovákiából és az NDK-bóL A nyugati turisták nagy része a skandináv országokból jött Vendégeink főleg a kempingekben, a fizetővendég-szolgálat lakásaiban és a szállodákban töltötték el vakációjukat. Ezt a nagy vendégjárást kellett a kereskedelmi hálózatnak kielégítenie. Egy szemléltető adat: a Balaton-part II—III. negyedévi forgalma az ossz. megyei forgalom 30 százalékát tette ki. (A Balaton- part állandó lakosainak száma a megyei arányhoz képest 10,6 százalék.) Az élelmiszerforgalmat 252 áHami és szövetkezeti bolt bonyolította le. Hat hónap alatt több mint 200 millió forint értékű árut adtak el. (Itt említjük meg, hogy a nyári hónapokban a Balatonon akkora az élelmiszerforgalom, mint amekkora egy 400 000 lakosú városé.) Csaknem 200 millió forint forgalmat bonyolított le a vendéglátó hálózat is, a ruházati forgalom pedig 5,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Szembetűnő a vegyesiparcikkek forgalomnövekedése: 34 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezek az adatok hűen bizonyítják, hogy vásárlókedvben nem volt hiány a nyáron. Marad azonban a kérdés, si- került-e mindenben kielégíteni az igényeket? Maradjunk az élelmiszereknél. Az elemzés megállapítja, hogy nem volt megfelelő az ellátás sütőipari termékekből. Ennek elsődleges oka, az ipar nem megfelelő felkészültsége. A helyzet évről évre súlyosabb lesz, noha az ipar szakemberei a főszezonban vasárnapi pihenőnap nélkül 6—8 hetet dolgoznak folyamatosan. A megyei sütőipari vállalat semmiféle segítséget nem kapott főhatóságaitól, hogy például más megyéből jöjjenek szakemberek a nyári szezonra. (Még mindig kísért az az évek óta felvetődő gond, hogy némely helyen a Balaton-parti idegenforgalmat nem országos, hanem csak Somogy megyei feladatként kezelik.) A húsiparban gondot okozott a szállítóeszközök hiánya. A tej- és tejtermékellátás viszont kifogástalan volt. Ez annak köszönhető, hogy a Kaposvári Tejipari Vállalat végezte a korántsem könnyű munkát. Az igények azonban növekednek, ezért megfontolandó az az évek óta hangoztatott megyei kérés, hogv épüljön egy balatoni tejüzem. Figyelemre méltó az elemzésnek a vendéglátóiparral foglalkozó része. Nem véletlen, hogy a nyáron lapunk is többször foglalkozott a témával, s szóvá tettük például az osztályba sorolás és a színvonal közötti különbséget. A kereskedelmi osztály akkor hét vendéglátóhelyet azonnali hatállyal visszasorolt, három étteremnek pedig határidőt adott, hogy javítson a színvonalon. Az elemzés megállapítja: csak akkor sikerül teljesen kielégíteni a várhatóan tovább növekvő igényeket, ha megfelelően fejlesztik a Balaton-parti hálózatot. Az országos irányító szerveknek a vállalatokkal közösen rendezniük kell néhány gazdasági kérdést, s a vállalatoknak is jobban meg kell szervezniük áruforgalmi munkájukat a szükséges árualap biztosítása végett. Szükséges újra napirendre tűzni az elő- és utószezon jobb kihasználásának témáját is, hiszen az idei tapasztalatok is bizonyítják, hogy lehet keresni ezen az üzleten. S végül még egy kérdés: a nyári hónaook munkaerő- helyzete talán a legégetőbb gond. Az idénydolgozók foglalkoztatásának jelenlegi formája hosszú ideig már nem tartható fenn, hiszen a szakmai színvonal növelése így nem érhető el. Polesz György Az építőbrigádok munkájáról tárgyalt a Nagyatádi Járási Tanács végrehajtó bizottsága A községfejlesztcsi feladatok, a költségvetési felújítások és a karbantartási munkák jó elvégzése végett a megyei tanács vb 1964- ben szabályozta a házilagos építőbrigádok tevékenységét. Ennek alapján a nagyatádi járás több községében időszakos, a járási székhelyen pedig állandó jellegű építőbrigád alakult. Tevékenységüket csütörtökön tárgyalta meg a Nagyatádi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. A járás községed közül Nagyatádon, Kuntelepen, Kutason, Háromfán, liinyabese- nyőn, Gsökölyben és Seges- den építkeztek saját kivitelezésben. Kuntelepein pl. a tervezett több mint másfél millió forintnál 300 000 forinttal kerültek kevesebbe a létesítmények. Aránylag rövid idő alatt készült él a hat tantermes iskola, a napközis óvoda, a pedagóguslakás és a művelődési otthon. Kutason ugyancsak hat tantermes iskolát, Háromfán ta- riácsházat és postahivatalt, Kinnyabesenyőn klubkönyvtárat, Csökölyben pedagógus- lakást, Segessden óvodát építettek saját brigáddal A ta- paszalatok azt igazolják, hogy az alkalmi, saját re- zsis építőbrigádok működtetése gazdaságos. Ha a községekben az építkezéseket tervszerű előlkészítő munka előzi meg — pl. kellő időben rendelkezésre álnak a tervdokumentációk, biztosítják a folyamatos anyagellátást —, akkor az alkalmi házilagos építőbrigádokat fenn lehet és fenn is kell tartani. Nagyatádon a községi tanács szervezésében 1963-ban tíztagú építőbrigád alakult. Jelenleg már csaknem negyvenen dolgoznak a brigádban. A szakmunkások szauna azonban kevés. A szakipari munkákat saját szervezeten belül nem tudják elvégezni. Az utóbbi években állandóan vissza,térő problémák nehezítették a brigád tevékenységét, pl. nem volt megfelelő műszaki vezető, gyakran volt anyaghiány stb. A költség- vetési gazdálkodás eddigi rendszere sem tette lehetővé a felújítási, karbantartási munkák kellő időben való előkészítését és elvégzését. A brigád gépi fölszerelése tavaly fejlődött ugyan, de még mindig nem kielégítő, csupán a járdaépítő részlegnek van megfelelő technikai eszköze. A jövőben — erre hívták föl a figyelmet a hozzászólók, és Kovács Ferenc vfo- elnök is erre utalt összefoglalójában — arra kell törekedni, hogy a műszaki vezetés önállósuljon, a brigád tervszerűen dolgozzon. Különösen lényeges az építőanyagok folyamatos biztosítása, a gépi fölszerelés bővítése, hosgr a brigádok a lehetőségekhez mérten a tanácsi építkezéseken túl a lakosság igényeit is kielégíthessék. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy 1968- ban a nagyatádi építőbrigádot önálló vállalkozássá szervezi. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy szakipari részlegek is alakuljanak a vállalkozáson belül. Javítani kell a műszaki vezetést, és meg kell teremteni a kapcsolatot a járás töúbi községében működő saját rezsis brigádokkal is. Dorcsi Sándor NAPONTA KÉTEZER TOJÁS Több-kevesebb zökkenő után — az önitatók még most is hiányoznak — megkezdődött a termelés a nagycsepeljn termelőszövetkezet 1 800 000 forintos költséggel épített tojó-. házában. Mintegy öt és fél ezer tenyészbaromfit helyeztek el az épületben. A héten tartották meg a Kiskunsági Állami Gazdaságból érkezett törzsállomány vérvizsgálatát, s a tojásokat majd a keltető állomásnak adják el. A napi tojáshozam meghaladja a kétezret. A szövetkezeti vezetők számításai szerint — ha a tervek megvalósítását időközben semmi sem zavarja — négy éven belül megtérül a tojóházba befektetett anyagi erő: az épület teljes kihasználása után 80 fillérbe kerül majd egy tojás előállítása, s a tojásértékesítés bevétele mintegy 13—15 forinttal emelheti az egy munkaegységre jutó részesedést A több ezer baromfit özv. Kovács József né és Kernes Károlyné gondozza, s négy baromfitenyésztő szakmunkástanuló segít nekik. Gépszerelők lesznek Mindent S“',« kicsiben. Autójavítót és -mosót traktorszerelőt mezőgazdasági kisgépszerelő és javítóműhelyt, gumijavítót. A részcsarnokok fogaskerékként kapcsolódnak egymáshoz, így dolgozik a Kaposvári Gépjavító Állomás. Ha valaki egy kicsit is érdeklődik, a javítómunka minden fázisával, s ily módon több mint egy tucat szakmával megismerkedhet Ki is használják ezt a tehetőséget a javítóállomás ipari tanulói közül sokan. Százhárom ipari tanulója van a gépjavítónak, közülük ötvennégyen vesznek részt tanmű- helyes oktatásban. A többiek idősebb szakmunkások mellett tanulnak. — A felszabadult ipari tanulóink egy részét majd mi foglalkoztatjuk — mondja Czmerk István igazgató. — A többiek termelőszövetkezetekbe mennek vissza, lígy gondoskodunk a magunk és a tszazt... így hát nem ismeretlen, amit tanulunk. — A három év után beiratkozhat a gépipariba. Vannak ilyen tervei? — Természetesen. Nagyon jó dolognak tartom, hogy az emelt szintű képzés erre módot ad. Szerintem jó, ha az ember tanul, többre viszi így az életben ... Ez a véleménye a mellette dolgozó Kehi Zsig- mondnak is. ö Somogyaszaló- ból jár be. Igaz, hogy reggel negyed hétkor már autóbuszra' kell ülnie, és csak este ér haza, de szerinte — megéri. — Már hetedikben elhatároztam, hogy ide jövök. E—- apám kedveltette meg velc-rn ezt a szakmát, ő műhelygép- kocsi-vezető itt. Néhány osztálytársam csodálkozott, hogy nem mást választottam, négy egész két tizedes eredmány- nyel fejeztem be ugyanis a nyolcadikat Nem irigylem azokat akik középiskolában tanulnak, hisz érettségi után Az anyakönyvvezetónél jártunk HÁZASSÁGKÖTÉSI REKORD Asszisztál a tolmács — Aki ötödször vall örök hűséget Emelkedett a születések száma — Yvette és Manuela Vidékre fonal, pulóver és egyéb textília festését postij szállítássá! is vállaljuk. Kaposvári Patyolat Vál’a lat, Mező Imre u. 22. (113383) Ez évben 546 házasságot kötöttek Kaposváron, a házasságkötések száma májusban és decemberben a legmagasabb. Mindezt a városi tanácson dr. Tar Imre anyakönyweze- tőtöl tudtuk meg. Ebben az évben volt munkája az anya- könywezetőnek, ugyanis a fel- szabadulás óta az idén kötötték a legtöbb házasságot, 546- ot, előreláthatólag ez a szám szilveszterig eléri az 550-et. Lassacskán nemcsak a helybeliek, hanem a vidékiek is a kaposvári anyakönyvvezető elé járulnak, itt nagyobb az ünnepélyesség, meg aztán a városban több lehetőség kínálkozik a násznép szórakozására. Az anyakönyvben is lemérhető az idegenforgalom növekedése. Tizenkétszer mondta ki a boldogító igent Kaposváron külföldi állampolgár. Volt csehszlovák, román, osztrák, svájci, sőt svéd házasuló is. Az ilyen házasságkötéseknél tolmács asszisztál, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ->igen«-t nem kell fordítani. azt mindenki jó előre megtanulja Érdekes, az a szokás, hogy a házasságkötést a szüret utánra időzítik, kezd alább hagyni — a rosszmájnak meg 'egyezhetik, hogy a bori enge dik alaposan megforrni. Állításuknak azonban ellentmond, hogy a legtöbb házasságot májusban kötik — amikor már bizony ritka az olyan ház, ahol tart még a tavalyi termés. Zömmel fiatalok esküsznek egymásnak örök hűséget, persze akadnak szélsőséges esetek is, volt már tizenöt éves menyasszony, de tizenhét éves vőlegény is — gyámhatósági engedéllyel a zsebükben. S hogy mennyire örök a hűség, amit az anyakönyvvezető előtt vallanak egymásnak a ».felek«? Hm. Nemrégiben f öltették a kérdést a férj jelöltnek, hogy hányadszor nősül. A férfi zavarba jött: négy-öt körül — mondta, aztán az anyakönywezető segítségével kisütötték, hogy ötödször próbál szerencsét. Van úgy, hogy a házasulandókon és a tanúkon kívül senki nincs a házasságkötés ünnepélyes aktusán, de az is előfordul, hogy alig fér el a násznép a teremben. Az utóbbi időben gyakori a KISZ-esküvő, ilyenkor az anyakönyvvezető megy az ünnepség színhelyére, legtöbbször az Ifjúsági Házba Egyébként formabontás vsíz esküvői megjelenés1'*«'"» a napokban két. menyasszony is állt az any akönyv vezető ek szakember-utánpótlásáról is. A tanműhelyben serény munka folyik. Overállos fiúk állnak a munkapadok mellett Ki reszel, ki vasat ver az üllőn, van, aki szótlanul" végzi a munkáját, van, aki beszélget a társával. Ahogy Márton László szakoktató tájékoztat az első félévben a fiúk lakatos alapképzést kapnak. Az első évesek már emelt szintű képzésben vesznek részt, azaz sikeres szakvizsga után beiratkozhatnak a gépipari technikum harmadik osztályába — felvételi nélkül. Mezőgazdasági gépszerelő szakmunkások lesznek, s a három év alatt ötszáz mező- gazdasági munkagéppel ismerkednek meg. Egyéves malomipari iskola után a mezőgazdasági gépszerelést választotta Laki Zoltán. — Mindig lakatos szakmát szerettem volna tanulni — mondja. — Általános iskolás koromban is mindig »öüty- _________________ ________________ k öltem" otthon, hol ezt, hol legnagyobb részüknek úgyis ■ szakmát kell választani... Lehet, hogy ők akkor fogják ugyanezt kezdeni, amikor én már befejeztem. Van, akinek nem kis áldozatba kerül, hogy itt tanulhasson. Haza nem tud járni, albérletben lakik. Ezek közé tartozik Szaván Laci és Hajdinák Jancsi. Mindketten so- mogyfajsziak, Laci másodmagával négyszáz forintot fizet havonta. Ehhez jön a ruha, az étkezés, s bizony egyelőre mint ipari tanulók csak száz forintot kapnak. — Ha felszabadulok, ?tt szeretnék maradni! — mondja Szován Laci —, akivel együtt lakom, a tmk-műhely- ben dolgozik. Ö is mondta, hogy maradjak, nem bánom meg. Ö már technikumba jár, talán idővel én is beiratkozhatom ... Nagyon érdekel a gépjavító munkája. — Az én kedvenc helyem a Szenes-műhely, — jegyzi meg Jancsi — Szenesnek hívják ü. az üzemvezetőt. Beloruszt meg nagy Dutrát szerelnek. Én is azt szeretnék. Odaállok az öregebb szakmunkások mellé, figyelek, kérdezgetek. Ügy látom, nem zavarom őket, mert olyan szívesen magyaráznak. A szakoktatók is megerősítik, hogy érdeklődőek a gyerekek, s sokat szeretnének tanulni, tudni. előtt, akinek a hagyományos fehér helyett vörös szekfűcso- kor volt a kezében. Megtudtuk, hogy az idén a megyében 2062 újszülött látta meg a napvilágot, valamivel több, mint a múlt évben. Az anyakönyvben elsőnek Baumgartner Zsuzsanna neve szerepel, aki január elsején ünnepli majd az első születésnapját. Egyre többen rendeznek névadót gyermeküknek a városban: 136-an adtak ily módon nevet az újszülöttnek. A névadó ünnepségek megrendezésében vezet a Pamutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyára, ahol egyszerre 15—20 gyermek névadóját is tartják. Bealkonyult a hagyományos, igen gyakran használt neveknek — kevesebb a Mária, a Margit, a János és a József, de annál több az Andrea, az Ildikó, a Zsolt és az Attila. Vannak, akik idegen névvel akarják »felruházni" az újszülöttet: ha ez a név egyáltalán nem ismeretes, akkor a megyei könyvtárat kérik meg, derítse ki, használatos-e a kritikus név. így történt ez az Yvette és a Manuela név esetében is. Manuela helyett aztán a szülök kénytelenek voltak valami egyszerűbb, kevésbé feltűnő nevet választani — morr’ ink Cleopátrát. Pintér Dezső , Már mindenki elhatározta, hogy mit készít vizsgaremeknek. Van, aki egyedül akar dolgozni, a többség négyes csoportokban. Nagy tervek születtek, például távirányítású kistraktor Ha ilyen szorgalmasak lesznek, bizonyára szép év végi kiállításuk tesz ... Strubl Márta
