Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-17 / 299. szám

■OMOGTI NÉPLAP fy Vasárnap. 1967. december 17. ÉGI TITOK Az Eötvös Laránd Tudo­mányegyetem csillagászati tanszékén találkoztunk. Ke­restem benne a különlegeset, a jegyet, amely megkülönböz­teti a tudóst a hétköznapi em­bertől. Szemben ült velem az ország első női csillagásza, aki már 35 éve hűséges kísé­rője a bolygónak, tudósa a váltakozó égi képeknek. Egy­szerű halk szavú. Inkább ál­modozó, mint robbanékony. Mintha nehezére esne vissza­visszatérni az e világra, a Földünk érthetetlen forgásá­ra. — Imádtam a verseket, a színhazat. Még történelmi drámákat is ü'tam — mutató­ujját sokat sejtetően a ma­gasba emeli, kislányosan, pi­ronkodó büszkeséggel moso­lyog. — Aztán egy fizika órán Bodrossy Félix tanárom a Bobr-féle atom-modellszerke- zetröl beszélt. És én megérez- tem, hogy számomra a ter­mészettudomány az igazi. S a kockás lapok versek helyett számokkal, matematikai fel­adványokkal teltek meg. S at­tól kezdve semmi más nem számított. A humán beállítottságú csa­lád csak csodálkozott a pál- forduláson. A mai Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem előd­jének, a Pázmány Péter Tu­dományegyetemnek lett a hallgatója. Ahogyan meséli: «■Vadul, elszántan, minden mást felejtve tanulni kezd­tem. Matematika, fizika sza­kon. És fakultatív csillagásza­tot is hallgattam. Volt esz­tendő, hogy csak ketten 'jár­tunk az akkor kozmográfiai tanszék előadásaira. De mi ketten aztán száz helyett!« Kitüntetéses diplomával vé­gezte az egyetemet. Sok száz pályázó előtt a Műegyetem Fi­zikai Intézetébe került fizetet­tel gyakornoki beosztásban. Három évig egy fillért sem kapott. — Mindennap meg kellett, küzdenem a jogért, hogy más­nap is bemehessek az intézet­be. A színképelemzés érdé- kelt, a molekula-, az* atomel­mélet. Mégis a munkám főleg az edénymosogatásból állt a laborban. Rettenetes dolgokat végeztettek velem. De ott vol­tam a tudomány . közvetlen. közelében és érett bennem a mag, terebélyesedett a sok új ismeret. Jól emlékszem egy párbeszédre: »A maga keze csupa seb, véresen vörös« — mondta az adjunktus. n— »A salétromsavtól, sem­mi az egész.« «És csinálná tovább is?« »Természetesen, adjunktus úr« — válaszoltam. »Szóval nem sikerült magát elriaszta­nunk innen?« »Miért, el akar­tak riasztani?« »Nem vette észre?« »Nem« — válaszol­tam. Az 1933-as esztendő a vál­ság után a fellendülést és a fasizmust hozta a világra. Ba­lázs Júlia már doktor. Ismét sok száz pályatársa előtt »fu­tott be« és megkapta az első, bár ismét csak gyakornoki, fi­zetéses állást öt évig hetven­öt pengőt. — Aztán este, amikor elő­ször ültem a távcső elé, elő­ször néztem fagkasszemet a/ éggel, a jövömmel, mintha el­homályosodott volna a len­cse. Dolgozhattam. A kezdetben a Meridián-műszer volt a fegyverem. Időmeghatározási végeztem. Mi adtuk a MAV- nak, a hivatalos szerveknek a pontos időt. Éjjel egyedül a kupolában még féltem is. Eleinte rettenetes magányoi- voltam. A csillagos ég poézi- sa egy csillagásznak csak a munka megkezdésének lehető­ségét jelzi. Szerétem a téli éj­szakát. Ha tiszta, holdas. Ti­zenkét órát ülhetünk a táv­cső előtt, szabad ég alatt. Ez az észlelési idő. A saját csil­lagomat a kutatási területe­men követem, figyelem a fény változását. — Már régóta szerettem volna megkérdezni, és ön er­re a legilletékesebb. Van-e valami igazság a csillagjóslás­ban? — Egész életemben küzdöt­tem ellene. Ez a csillagászok vörös posztója- Szinte már mindent tud az ember. Tech­nikával csodákat ér el, s mé­gis hisz sok ezer éve kialakí­tott babonákban. Az Oroszlán csillagképet nyugodtan, nevez­hetnénk János-hegynek, s a Vízöntőt hamutartónak. Eny- nyire nincs jelentősége az egyénre. Egy- azonban tény, hogy az egész földi élet a Kozmosz hatása alatt áll. A Nap .sugárzása. - természete- határozza meg a biológiai éle­tet. De az egyéni ember sor­sára ebből nem lehet, követ­keztetni. Lassanként megtanult éjsza­ka élni. nappal pihenni. Per sze a gyermekei ebbe néni egykönnyen egyeztek bele. Hi­szen ők az emberek normális életét élték, mind a négyen. Nappal fönt voltak, s éjjel aludtak, — Érmek a következményét könnyű kiszámítani. Évekig csak néhány óra jutott al­vásra. De fölneveltem mind a FÉLÓRA — Mondja, ked­ves Galagonya kartárs, nem tudrul megoldani, hogy ne késsen rend­szeresen félórá­kat? — tette fel e szerény és két­ségkívül jogos kérdést Puszpáng osztályvezető. Galagonya mé­lyet sóhajtott, és tudományosán os­toba tekintetét raemelte az osz­tagvezetőre: — Félóra az olyan nagy dolog? — Igen... Munkafegyelem is van a világon, Galagonya kar­társ, és a félóra az igenis nagy dolog — hördült fel Puszpáng mél­tatlankodva. — De kedves osztályvezető kar­társ! Az a félóra? Semmi. Abszolút semmi... Ne, ne szóljon most köz­be. Egyszer s mindenkorra hadd magyaráz­zam már meg végre... A Föld keletkezése óta eltelt időt, leg­újabb kutatások szerint. már négymüliárd évre saccolják . . Érti, osztályvezető kar­társ, négymüliárd év... Egy évben 365 nap van, s most szorozza ezt meg a négymilH- árddal,.. Szinte léheteten . ■. Nos, csak ebben <j 365 napban hány fél­óra van? Ezt i.s lehetetlen kiszá­molni? Es képzel­je el, osztályveze­tő kartárs, hogy a naprendszer... amelynek Föl­dünk egyik tagja, mint bizonyára tetszik tudni... nos, szóval, hogy a naprendszer nem egyedül van a tejútrendszer­ben .. ■ Nos, mind­ezt azért mond­tam el, hogy le­gyen kedves, osz­tályvezető kar­társ, ennek fényében vizsgálni és megítélni más­kor az én töredék idejű kis késése­mét ... Miután Pusz- pángot felmosták az ájulásból, Ga­lagonya megelé­gedett léptekkel indult a pénztár­hoz, hogy felve­gye azt a kis prémcsit. amely a a jó ég tudja, hogyan és miként, de neki is kiutal­tatott ... — Csókolom azt a puha, pici, pénzt számoló uj- jacskáját, Mici­ke... Egy kis pénzipagöt, ha, le­hetne ... n— . ícö- szÖnt be derűsen a pénztárablakon Galagonya. Mici­ke, e danái kis venkisasszony el­pirult és úgy sut­togta ■.. — Egy félóra m úl va ... akkor hozzák ki a pénzt a bankból... — Micsoda ? Félóra -r hördült fel Galagonya... — fiát maga, rn.it képzel, vén satra­fa, hogy lopom én az időmet? Még, hogy félóra... Tudja az mennyi? Harminc perc ... Egy percben van hatvan másod­perc. fii sem tud­ja számolni, hogy mennyi az a fél­óra — csapott na­gyot a pénztár- fülke könyöklőjé­re, és mélységes felháborodás kö­zepette távozott. — Ezt bejelen­tem. Hogy mi for lyik itt! — mor­góit magában, és nekilódult a fő­osztályvezetőhöz nyíló ajtónak. Gyúr kő Géza •A legjobb Regős István Polónius mondja negyüket Két iker fiam mű­egyetemista, gépészmérnökök lesznek, és válogatott síelők. — Talán erre a legbüszkébb. — Kislányom kitüntetéses diplomával végezte az Ipar- művészeti Főiskolát, belső építész és elégedetlen. Valami csodás szépet akar csinálni. Legidősebb fiam régész. Ö ke­resi a Triász-kert csigáit, nem találja. Mondtam 1 neki, fiam, addig ne nyugodj, amíg meg nem leled. — Még egy kérdést: Milyen hatással volt önre mint csilla­gászra, hogy a szovjet rakéta elérte a Vénuszt? — Kicsit lehangolt, azért, mert titokban reméltem, hogy egyszer valahol még találunk életet. De hát úgy látszik a naprendszerben egyedül va­gyunk. Mint tudományos siker, cso­dálatos! Ezt igazán csak egy csillagász értékelheti. Egyálta­lán kiszámítani az égi me­chanika útját, s aztán nesze, technika, oldd meg! Szédüle*- tes. Az ember teljes addigi előélete csak a kezdet A két lábra állás óta talán minden csak azért történt, hogy egy­szer ez a nagyszerű lény, az ember elhagyhassa a Földet. Ma már nem egyedüli nő a csillagdában. Két fiatal kollé­ganőnek ő egyengeti az útját. Hogy visszaadhassa mindazt jóban, amit ő pályakezdetén nehézségekben kapott Mi lett a budapesti Nemzeti Színház bontási anyagából? Mivé lett a kő, a tégla, az erkély, a rivalda, a színfal? A budapesti Nemzeti Színház tégláiból ml lett? Leomlottak a falak és az ifjúság eszten­dei után a megöregedett tég­lák — tízezrek, százezrek — nyolctonnás teherautókon a Budapesti Építőipari Vállalat hulladékanyag telepére, a Gyá- li útra utaztak, immáron há­rom esztendeje, tavasszal. Téglák, téglák, a Nemzeti téglái 90 esztendő után mi­lyen szerepeket kaptak? A közönség verekedett ér­tük. Nagy alakúak, erősek, még kézzel verték őkét az új­laki téglagyárban és Kőbá­nyán: nagy időt megéltek. Darabjukat 29 fillérért adták. Egészen pontosan: ezer darab 296 forintba került. De sit­tel együtt. Vagyis a kocsi ki­vitte három évvel ezelőtt a Nemzeti tégláit a Ferencvá­ros végébe, a hulladéktelep­re, kiöntötte, s úgy kellett a sittből, a törmelékből kiválo­gatni. ■ Kik vették meg a Nemzeti tégláit? Termelőszövetkezetek, vál­lalatok, magánosok, családok, társtalanok és társra tálalók versengtek értük. A lebontott, színház téglái felvonásokat kezdtek — családi házak épültek belőlük. A Nemzeti téglái ahogy a Harrüetben játékosok a vi­lágon: mindegy nékik tragédia, komédia ...« Egy-egy sitt­halom, tégla­kupac körül megszállott kincskeresők bányásztak még három esztendeje. Ennyi vágy­nak, tervnek, újrakezdésnek és befejezés­nek kevés volt a Nemzeti tég­lakészlete: amikor befu­tottak a te­herautók, már a bejáratnál szaladtak elé­jük, s kísérték be egész a le- räkoiß. a /Ez a faragott oszlop Gobbi Hilda lakása» HányadyZ‘ baD SZ°lífíU tyás Termelő­szövetkezet 25 ezer darabot jött, tíz évig Dunaújvárost vásárolt belőle. De csak tör- építette. Monoron laktak, on- melékkel kapta. A Nemzeti nét járt dolgozni. Három gye- törmelékéből most Solymáron reket nevelt föl, s négy éve bekötő út lett a termelőszö- Vecsésen megvásárolt egy teil­vetkezet majorjához. A tég­lákból mérlegaknát és a mér­legház egy részét építették. Gyorsan növekedett ez a ter­melőszövetkezet, újabb és újabb gépeket kapott, trak­torokat, kombájnokat, új mű­helyépületeket kellett húzni. keit- És nemrég a téglákat a Nemzetiből. A Nemzeti téglá­iból építettek otthont maguk­nak Vecsésen Ambrusék. És a »Kiskapuval« mii lett? A Nemzeti híres »Kiskapujá­val«, amelyen annyi nagy előd — Üjházy, Jászai — ié­A Nemzeti Színház tégláiból pett be a »szent csarnokba falazták ezeket a műhelyépü- A kiskaput Gobbi Hilda leteket Ezekből a valamikor vette meg a bontási anyag' még »világot jelentő téglák bői« futotta még egy föld alatti olajtároló medencéje is. ból, és Visegrád feletti villá­jába építette be. A volt épület oszlopait faragott oszlopfőit ember, Ambrus József is »kibányaszták« a szenvedé­vasbetoniszerelő egy hét sza­badságot vett ki három esz­tendeje, hogy házat építsen. Az egy hét a téglák kiváloga­tásához. elszállításához kellett. lyes gyűjtök. Gobbi pesti la­kásában is van egy oszlopfő és a Jászai Mari, meg az Odry Színészotthönban is. Feledi Piroska, á Jászai Mari Színész­Házat épített: 24 év. után az otthon legidősebb lakója, a első saját otthonát. A Nemzé- hajdani országos hírű prima- üben, ahol életsorok kaptak donna ebéd utáni szunyóká­E» a robbanás volt az utolsó felvonás a nagy múltó teát­rumban. otthont, esténként, most e fa lakból, téglákból regények épültek Ez az Ambrus József lábát ifi. a társalgóban felállí­tott oszlop mellett,, az oszlop árnyékában« végzi. Hajdan! 1944. .április 4-én nősült. Azu- sikerekről, ifjúságról álmodik tán elvitték katonának, hadi- az öreg Nemzeti kővé tövé­f-gsógha terült Mikor haza- bén. Kőbányai György A legnagyobb piramis Volumene szerint a vilii: lean nagyobb piramisa Cholulában van, alig 100 kilométerre Mexico City tói. Hatvanöt méter magas és lé­nyegesen alacsonyabb, mint az egyiptomi Glreb , piramis, amely­nek a magassága 13? méter és eredetileg 147 méter volt, de a gt?ebi piramis alsó oldalhosszúsága mindössze 239 méter, 3 cbolulaié pe­dig 330 méter. A mexikói piramist négy kisebb piramis és több más építmény veszt körül, amelyek a spanyol hódoltság előtt valószlnTleg kulti­kus központot képeztek. A mexikói kormány tervbe vette, hogy Cholulét az. ország egyik legfontosabb régészeti és turisztikai köz­pontjává fejleszti. TŰZRENDÉSZET! TOTÓ A szelvény levágott részét (vastag vonallal bekeretezett rész) kitöltve bélyeggel ellátott borítékban kell beküldeni a BM Somogy megyei Tűzrendészet! Parancsnokság (Kaposvár, Beloiannisz u. 7.) címére. A szelvényt a TOTO hagyományos 1 módszerével kell kitölteni, A borítékra kérjük ráírni REJ-T- H^T VÉNY? ALVÁZAT. i cá KÉRDÉSÉR 1 2 ■ . r • • . ■■X ." Tipp '. 1 ' 1. Engedély nélkül tüzet gyújtani, az erdőtől hány méteren túl szabad ? 100 80 40 ■ 2. .Mely talajösszetételű erdők a legveszélyesebbek? fenyő lombos elegyes 3. Az erdőtűz keletkezése szempontjából melyik időszak a legveszélyesebb? ■ ; y ,■ ! tavasz nyír ősz • 4. Erdőtűz oltására melyik a leggazdaságosabb és hatáso­sabb oltóanyag? oltópor vfs homok 5. Az erdőbe kiránduló, vagy táborozó csoport tagjait ki kell oktatni az erdőre vonatkozó tűzrendészet! szabások­ra és a tűz esetén tanúsítandó magatartásra. Kinek a kö­telessége az oktatás végrehajtása? erdész csoport­vezető X 6. Udvarban az ajtótól, ablaktól hány cm távolságon belül nem szabad gépjárművet elhelyezni? 200 100 150 7. Több gépjármű tárolása esetén, azok között hány cm tá­volságot kell megtartani? 40 70 100 8. Köteles-e magánszemély a távbeszélő-készüléket tűzjel­zésre rendelkezésre bocsátani? igen nem X 9. Szabálysértésnek minősül-e,. ha polgári személy megtagad­ja a tűzoltásban való köreműködését? nem igen X 10. Hány forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható, aki a tűzoltásra szolgáló felszereléseket. rendeltetésüktől eltérő célra használja? 200 300 500 11. Aram alatt levő berendezések tüzelnek oltására melyik tűzoltó készülék használható? vízzel­oltó habbal­oltó porral­oltó 12. Benzin, petróleum, gázolaj tüzének oltására melyik kézi- tűzoltó készülék nem alkalmas? porral* oltó < 0 ST e* § b abbal­oltó A TOTO helyes megfejtéseit a Somogyi Néplau dimember 2b számában közöljük-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents