Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-01 / 259. szám
Szerda, 196*7. november 1. 3 SOMOGYI ÍJÉPLAF ÖTVENÉVES A SZOVJETHATALOM Tanácsköztársaságunk a Nagy Október édestestvére A bolsevik párt Vili. kongresszusán egetverő éljenzés fogadta Lenin bejelentését a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáról. Lenin erről a következőket mondotta: »Az emberek tapasztalat útján tanulnak. A szovjethatalom igazát szavakkal bizonyítani nem lehet. Egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásságának. ... Magyarország példája döntő lesz a proletártömegek számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a szovjethatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot«. A Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom édestestvére, s győzelmének egyik alapvető eleme az orosz október forradalmasító hatása, a lenini útmutatások helyes fel- használása volt Mivel magyarázható, hogy Magyarország vált az orosz forradalom első követőjévé? Mi volt az alapja annak a sorsközösségnek, amely e két látszólag igen különböző országot a hatalmas Szovjet- Oroszországot és a kis — korábban Ausztriától függő — Magyarországot összekötötte? Elsődlegesen a megoldandó problémák azonossága és hogy azok oroszországi megoldása teljesen megfelelt a magyar nép — korábban még meg sem fogalmazott — óhajainak is. Hogy csak a legdöntőbbeket soroljuk fel: a négy évig tartó háború szörnyű emberveszteségei és nyomora már a végső kétségbeesésbe sodorta a népet A szovjethatalom első gesztusa az igazságos, an nexió nélküli béke követelése volt. A nagybirtokos rend' szer miatt fuldokló -hárommillió koldus« országában nem kisebb jelentősége volt a földdekrétum kihirdetésének és végrehajtásának. (Soha addig Magyarországon ilyen mérvű és ilyen módszerekkel végrehajtott földprogramot még a legmerészebb álmodozók sem képzeltek el.) A korábban kettős nemzetiségi elnyomást szenvedő népek számára a nemzeti önrendelkezési jog mutatta a megoldás egyszerű, világos módját. A kizsákmányolás elleni harcban szerveződött munkásosztály azt látta, hogy a munkáshatalom rövid idő alatt felszámolja az emberellenes tőkés gazdálkodást. A korábbi magyarországi osztó Ívharcban hősies harc és véráldozat fűződött a legelemibb demokratikus jogért: a választójogért vívott harchoz. A szovjet példa ezt messze túlszárnyalta, és a világ legdemokratikusabb rendszerét: a munkás-paraszt hatalmat teremtette meg. Lehet-e ezek után csodálkozni azon, ha oly népnek, amely valóságként érzékel valamit, amelyről korábban még álmodni is alig mert, felgyűl képzelete, és megsokszorozódik tettereje? M ár az októberi forradalom első hírére százezres tömeg tüntetett a Hősök terén. A tettek ideje is elérkezett. 1913 januárjában — a központi hatalmak többi országával együtt — általános politikai sztrájk kényszerítette a kormányzatot, hoey kössön külön békét Szovjet-Oroszorezággal. E sztrájk közepette született meg nálunk az első, kezdetleges munkástanács. A népmozgalmak egyre szó lesedtek, ewre forradalmibb jel! evet öltöttek. A munkás- megmozd'’lások mindennani- vá vélt.ak. Katonalézedásei- ütötték föl felüket. A MÄVACl-ban kirobbant júniusi tömegsztrájk fegyveres összeütközéssé és országos politikai sztrájkká fejlődött Sajátos szerepe volt a nép- mozgalomban az Oroszországból hazatért hadifoglyoknak. ök közvetlen tanúi, sőt nagyrészt tevékeny részvevői voltak a nagy forradalomnak. Mintegy százezer magyar hadifogoly csatlakozott az orosz forradalomhoz. A breszt-litovszkl béke után tömegesen kezdtek hazatérni, és elbeszéléseik nyomán városon és falun, katonai egységekben, mindenütt az országban növekedett a forradalmi láz. Titkon rönla- pok, újságok jártak kézről kézre, amelyeket részben az oroszországi hadifogolv-párt- csoport, részben itthon a Forradalmi Szocialisták csoportja írt és terjesztett. Így érlelődött meg az 1918-as »őszirózsás forradalom-«, amely a szétbomlott Osztrák-Magyar Monarchia rendszere helyett létrehozta a polgári-demokratikus rendet. A létrejött polgári kormányzat befejezettnek tekintette a forradalmat. A nép alapvető követelései azonban még nem teljesültek, a nép tovább akart menni. A harcban nagy biztatást jelentett a szovjet kormány szikra- távírón küldött üzenete, melyet Lenin és Szverdlov írt alá. Ezt a kormány el akarta titkolni, és csak a forradalmi szocialisták repülőgépről szórt röplapjai hatására tették közzé. Ebben a többi között a következőket írták: »Mélységes meggyőződésünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szilárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz«. A forradalom továbbfejlődésének vezérkara született meg 1918 novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával. A Vörös Újságban írt cikkek rámutattak: a forradalom nem fejeződött be, csak most kezdődik! A szovjet példa követése azt jelenti, hogy az októberben létrejött munkás-, katona- és paraszttanácsoknak kell átvenniük a hatalmat, mert ők képviselik a dolgozó népet, és csak ők képesek végrehajtani mindazt a forradalmi változást, amelyet a nép követel. Az akkori tanácsokban furcsa kettősség érvényesült. Létrejöttük az orosz példa ösztönös követését jelentette. Ugyanakkor természetesnek vették azt a rendeletet, amelyben tevékenységüket az érdekvédelemre korlátozta. Sszre sem vették, hogy mit tesznek (pl. falun a közigazgatás átvétele, vagy amikor a katonatanácsok egymásután elcsaptak két reakciós hadügyminisztert), az már a második hatalom csírája. A párt által vezetett forradalmi népmozgalom tolta őket egyre radikálisabb irányba, míg végül a hatalom átvételét már a Központi Munkás- tanács porglamálta 1919. március 21-én. A Tanácsköztársaság rövid 133 napja alatt —■' az orosz példát követve — többet tett a dolgozó népért, mint ami előtte évszázadokig történt. Létrejöttét — egy második forradalmi gócpontot — nem nézhették nyugodtan az impe- ia lista hatalmak. Az antant °s a szövetségesei — a cseh és román burzsoázia hadserege — hamarosan összpontosított támadást indítottak a fiatal magyar tanácshatalom ellen. A nehéz helyzetben levő szovjetország megpróbált a segítségére sietni, Lenin személyesen utasította a Vörös Hadsereg parancsnokságát, indítsanak Galícia és Beszarábia felé támadást, hogy így tehermentesítsék a magyar Vörös Hadsereget a túlerő nyomásától. Közben azonban az antantintervenció és a Gyenyikin-féle ellenforradalmi támadás visz- szaszorította a szovjet csa- natokat. így az ellenséges túlerő legyűrte a magyar proletárhatalmat. Az első magyar proletárforradalom, amelyet az orosz példa ihletett, elvérzett, mert az osztályellensée akkor még el tudta szigetelni a testvéri szovietbatalom- tól. Október fegyverei azonban majd három évtized múltán mégis meghozták a magvar nén számára azt ami után 1917 óta áhítozott- megszületett a szocialista Magvar Nénköztársaság. Dr. Szemere Vera egyetemi docens A könnyebben járható út Egyesült a kisasszondi és a kiskorpádi termelőszövetkezet — Megtartották a közgyűlést Kisasszonyon és Kiskorpádon is, és a két szövetkezet lagsága az egyesülés mellett döntött. Megválasztották a két falu együttes termelőszövetkezetébe a küldötteket... Néhá- nyan elmondták azokat az észszerű terveket, amelyek az egyesítés mellett szólnak. Senki se emelt szót ellene... Horváth József kiskorpádi tsz-elnökkel, Olsovszky Zoltán főagronómussal és Jandrics István párttitkárral beszélgetünk erről a nemrég lezajlott eseményről. Igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyesülésnek. Igaz, a közös gazdálkodást csak a jövő évben kezdik meg, de addig rendezni kell a sorokat, egyebek mellett a tervet is az új helyzet figyelembevételével kell elkészíteni. Mi is volt az egyesülés tulajdonképpeni indítéka? Az egyik kiskorpádi tsz- tag szerint: »Nekünk azért jó ez, mert Kisasszondon sok a kiaknázatlan lehetőség, aminek a feltárásában mi is segíthetünk. — Mit szólnak ehhez a véleményhez a vezetők? — Az, hogy egyhangúlag döntöttek a két szövetkezet tagjai az egyesülés mellett, azt hiszem, mindent megmagyaráz — válaszol a főagro- nómus. A kis területen gazdálkodó szövetkezetek közé tartozott a kiskorpádi meg a kisasszondi is: az előbbiek 1450 hold szántója és 170 tagja, az utóbbinak pedig 823 hold szántója és mintegy száz dolgozó tagja van. Anyagi erejüket tekintve egyik szövetkezet sem volt képes arra, hogy a korszerű követelményeknek megfelelő állattenyésztési épületeket hozzon létre, pedig a termelékenység növekedésére csak ilyen körülmények között van lehetőség. Nincs mód a kis területű gazdaságokban a gépek legjobb kihasználására, az olykor nagyon hiányzó, de drága munkaeszközök megvásárlására. A jövőben a két szövetkezet közös állatállománya jó körülmények közé kerülhet: a nagyobb területen a gépeket jobban kihasználhatják; a két szövetkezet összevont amortizációs alapjából -— ez mintegy félmillió forint lesz — több telik az igényeiknek leginkább megfelelő gépek vásárlására. — Végeredményben tiszta lappal indulunk, a terheket közösen viseljük majd, s a végzett munka arányában osztozkodik mindkét falu szövetkezeti tagsága az elért jövedelmen is — mondják a vezetők. — Kiskorpádról az idén a tervezett 730 helyett 800 má- zsa sertéshúst értékesítünk. Kisasszond évente 250—300 mázsa hízót adott közfogyasztásra. Az egyesülés után jövőre már 1200 hízott sertést adhatunk el a vállalatnak ... Kisasszondon javában mérik a csöves kukoricát Ez még tavalyi termés. Ritkaság, hogy ilyen nagy mennyiség megmarad az újig. Nyolcvan mázsát osztanak ki belőle a tagok között, a szeptember végéig teljesített minden munkaegységre másfél kilót adnak. Az összes kukoricarészesedés három kiló lesz munkaegységenként Annyi, mint Kiskorpádon. — Csak jól járhatunk az egyesítéssel. Ezért nem is szólt ellene senki. Mert nézzen körül itt mit lehet ezekben az épületekben elérni? Kis szövetkezet — kis pénz, ebből bizony nem futja sokra, nagy beruházásokra — mondják a kukoricaosztásnál szorgoskodó kisasszondiak. ök is megerősítik, amit m korpádiak mondtak: közös erővel jobban boldogulnak. Már ma úgy érzik, az út, amelyre most léptek, az eddiginél könnyebben járható. H. F. NÁIU R I ADÓ Varjú Márton, a siófoki József Attila munkásőr század parancsnoka tőmondatokban beszél a riadóról: — A felderítés szerint a Bálványos melletti Gyugy- pusztán egy gazdasági épületben egy hattagú fegyveres di- vérzánscsoport rejtőzködik. Elfogásuk a mi feladatunk. Hajnali három óra volt ekkor. Nem sokkal később hosz- szú gépkocsioszlop vonult a T-es főútvonalon. A menet élén rendőrségi URH-s kocsi biztosította az áthaladás zavartalanságát, s a bekötő utaknál, az útkereszteződéseknél is rendőrök álltak a forgalomirányító munkásörök mellett. A Balaton felől áradó sűrű, tejfehér köd miatt szinte áthatolhatatlan a sötétség. A munkásőrök csendben hagyják el a járműveket, és a Kőröshegy melletti akácos erdő egyik kis tisztásán gyülekeznek, ahol Juhász István, a Siófoki Járási Pártbizottság első titkára szól hozzájuk. — Arra kérek mindenkit, ahogy eddig, most is becsülettel hajtsa végre feladatát. A század tavaly élenjáró lett, zárják ismét sikerrel a kiképzési évet, fokozza helytállásukat az a tudat, hogy erre a gyakorlatra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előestéjén kerül sor... A bekerítés előtti megbeszélés. A bekerítést végrehajtó munkásőrök egy csoportja már megközelítette Gyugypusztát, a »diverzánsokf rejtekhelyét, amikor az »ellenség« ráeszmélt, hogy bajban van. Megadásra szólítják fel őket, ám azok tüzelésbe kezdenek. Egyikük a köd leple alatt megpróbál menekülni, eltűnik a közeli akácosban, de nem jut messzire, elfogják. Néhányon megadják magukat, a többiek pedig ködgyertyát dobnak a közeledő munkásörök elé, s ággyal viszik »sebesült« társukat a kötözöhelyre, s ott áll a mentőautó is. Fegyveresek kísérik a megbilincselt »diverzánsokat«, s nyomban megkezdik kihallgatásukat. A rádiósok pedig továbbítják a híreket a járási, megyei parancsnokságnak, tolmácsolják a gyakorlatot vezető parancsnoknak Tamás Imre kiképzési csoportvezető harcálláspontra küldött jelentéseit. — Jónak értékelem a gyakorlatot, fegyelmezettségéért az egész századot dicséretben részesítem — mondotta a befejezés után Zsák Ferenc, u munkásőrség megyei parancsnoka. Meghívta a század a gyakorlatra a Kőolajvezeték Vállalatot is, amely tíz évvel ezelőtt zászlót adományozott a munkásőröknek. Punyi István, a vállalat párttitkára így szólt a munkásőrökhöz: — Örülök annak, hogy tanúja lehettem ennek a jól sikerült gyakorlatnak, mely alapos felkészültségükről adott számot. Szívből kívánom, hogy a jövőben is mindig ilyen nagyszerű eredményeket érjenek el... Sz. L. Huszonnégy somogyi utazik barátságvonattal a Szovjetunióba Munkában a rádiósok. A vizes, hideg fűben álcázva kúsznak, foglalják el kijelölt őrhelyeiket, s ott maradnak mozdulatlanul, mintha nem is gyakorlatról, hanem valóságos harcfeladat végrehajtásáról volna szó. (Fotó: Grábner Gyula) úgy próbálnak egy távolabbi erdőségbe menekülni. A beke- rítők azonban innen is közelednek; fogságba esik valamennyi »diverzáns«. Rohannak a sebesültszállítók, hordA Magyar—Szovjet Baráti Társaság barátságvonatokat indít a Szovjetunióba azokkal, akik jó munkájukkal kiérdemelték, hogy részt vehessenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségein. Somogybái huszonnégyen kelnek útra ma és holnap. A ma induló barátság- vonat Kijevbe és Moszkvába, a holnap induló pedig Kijevbe, Moszkvába és Leningrádba viszi el utasait. Somogyból egyébként ebben az évben tíz turistacsoporttal háromszázan keresték föl szovjetunióbeli testvérmegyénket és -városunkat, Kalinyint. HULLÁMPALACSAVAR beszerezhető a VASÉRT VállaSatnál BUDAPEST, Vili., Üllői út 32.
