Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-21 / 276. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS (.APJA XXIV. évfolyam, 276. szám. Kedd, 1967. november 21. A Tízezer nap árnyékában Fiatal olvasók — középis-1 kolások, dolgozók — becsü­letből, mintsem indulatoktól fűtötten jelentek meg a meg­beszélt időben a program I szerinti vitán, amelynek té­mája a Tízezer nap című magyar film volt. Előzőleg közösen megtekintették a fil­met, a legtöbben először lát­ták, noha a Vörös Csillag Filmszínházban már vetítet­ték még a tavasszal. Igaz, akkor még nem tudtuk, hogy díjazzák Cannes-ban. Szemben ültem a közön­séggel. Az első meglepetés számomra az volt. hogy meg­tudtam: a film nem a kö­zönségnek szól. Csak keve­seknek. — Nem szórakoztam — hangzott a vád. — A filmen a huszonvalahány megjelent fiatalból húszán nem szóra­koztak . .. A szórakozáson a többség vidám történeteken való fel­üdülést értett a »szórakoz­tam, mert megérte ttem«-mel szemben. A vita, noha a Tízezer nap , körül forgott, általános tapasztalatokkal Is megajándékozott. Az egvik ilyen, vélemény: hogy ha film. akkor legyen szórakoztató. A közönségnek ugyanis épp elég a gondja-baja, nem akar még a moziban is. ilye- ■iek«el küszködni. — Kár volt a hárommil­liót beleölni ebbe a filmbe, helyette fölépíthettek volna agy gyárat — mondta vala­ki. Még valamit el szeretnék mondani, mielőtt elsietve vé­leményt mondanánk a kö­zönségről. A huszonvalahány fiatal közül igazán csak ket­tő volt hangadója ennek a véleménynek, s a későbbiek­ben a többinek is, mások hallgattak. Nem szóltak se ellene, se mellette. Hova so­roljam őket? • De kanyarodjunk csak visz- sza egy kicsit ahhoz. hogy miért nem akar gondolkodni a közönség a moziban. Mi jelenthet gondot a kö- önségnek? A film nyelve? A történet? A fölvetett prob- 'éma? Azt mondta valaki, hogy csak azok értik meg a Tíz­ezer nap című filmet — és a hozzá hasonlókat —, akik »értik« a filmet, filmen ne­velődtek fel. Igaz ez a megállapítás? A film történetére való rákér­dezés erre is választ adott. Noha a film sűrített drámai- sága, szerkezte — a sok mon­tázs — megnehezíti az azon­nali reagálást, mégsem ez okozott elsősorban gondot, hanem az, hogy a feszes ke­retbe nehezen és nem min­dig tudták beilleszteni saját ismereteiket a nézők. Ehhez valóban — ebben az esetben — kritikai történelemszem­lélet szükséges. Most vissza­kanyarodom oda, hogy a kö­zönség nem szórakozott a filmen. Valóban, anélkül, hogy megértenénk bármit is, nehezen képzelhető el jó érzés, szórakozás a szó ne­mes értelmében. Mint említettem, fiatal ol­vasókkal találkoztam: az if­jú közönséggel. — Miért beszélnek nekünk még mindig ilyesmiről? — kérdezték a film kapcsán. Tudjuk, ismerjük mi már ezt betéve — mondták. A vita alakulása azonban mást igazolt. Nem ismerik fiatal­jaink eléggé kritikusan tör­ténelmünket És ez már egy másik problémához vezet el, elsősorban az iskolához, a szülőkhöz. Sok pont maradt még fel- vázolatlanul, ilyen például a mozi' szerepe a kisvárosban, a magyar filmekről alkotott vélemények, a filmművészet napjainkban stb. De ezek a tapasztalatok is nagyon hasz­Ahol percben „mérik" a szavakat Fölkészültek a karácsonyi forgalomra — Tessék befejezni a be­szélgetés, vidéknek oontom... — Halló, Buda! — Kérem Segesdet Pécs­nek . • • Tizennyolc nő beszél egy­szerre, kapcsolnak, jegyez­nek, több száz kilométer tá­volságról »találkoztatják« a hangjukat. Csúcsidőben megállás nélkül dolgoznak a kezelők a kaposvári távbe­szélőközpontban. Nagy for­galmat bonyolítanak le egy- egy műszakban, naponta át­lag 1300 interurbán Kapos­várról induló beszélgetést kapcsolnak, körülbelül eny- nyi a »befutó* beszélgetések száma is. Nem ritka a kül­földi beszélgetés sem, főként a baráti országokba telefo­nálnak a kaposváriak, de akad nyugat-európai, tenge­rentúli hivás is. MU telefonáló felek, gyak­ran mérgelődünk, ha várni kell a kapcsolásra, vagy megítélésünk szerint túlsá­gosan későn »hozzák a vona­lat«. Innen bentröl azonban az ember másként látja ezt a kérdést. Gyakran hiába \ ____________ i gyekezne a kezelő a kapcso­lással, a közvetítő másik központ nem tudja gyorsan adni a hívott számot. — Itt van például egy há­rom órával ezelőtt bejelen­tett hívás — mondja Sza­bó Gizella távbeszélő rende­ző —, Pécs még mindig nem tudta behozni a falut. Ezt nehezen értik meg a felek, s azt is, hogy a beszélgetése­ket osztályba sorolta a pos­ta. A szimpla hívással szem­ben előnyben vannak pél­dául a sürgős és az azonnali beszélgetések. Így aztán elő­fordulhat, hogy egy egysze­rű budapesti beszélgetést három óra alatt tudunk csak kapcsolni. Azt is elmondja, hogy már előkészültek a várható nagy karácsonyi interurbán- forgalomra. A tengeren túli hívásokat november 28-tól, az európaiakat pedig de­cember 12-től jelenthetik be a postán. Így előre tervezhe­tik a hívásokat, sikerül ki­küszöbölni a torlódást. S. M. J HAJÓKIÁLLÍTÁS Olcsóbb a só tutajon *— Siófoki hajós egyesület Az első balatoni hajóépítő műhelyt Festetics György lé­tesítette Fenékpusztán, a Ba­laton délnyugati csücskében. Igaz, hogy akkor még a tó is messzebre nyílott, ám az idők folyamán a Zala folyó hordalékával alaposan feltöl- tötte, s nagy területen szántó­kereskedők. A só így két krajcárral olcsóbb, az út pe­dig négy nappal rövidebb lett A személyszállítás is vitor­lással indult A tihanyi mú­zeumban nemrég magnyilt hajókiállítás bemutatja a Phoenixet, az első személy­A Balatoni Hajósok Szt. Miklós Egyesületének zászlaja. földdé varázsolta a víztükröt. Fenékpuszta akkor még ki­kötő volt Somogy—Zala— Veszprém megye találkozásá­nál. A hajókat pedig azért épí­tették, hogy a valutaként szereplő sót, ami annak ide­jén értékesebb volt a tallér­nál, a rénes forintnál, gyor­sabban, olcsóbban szállíthas­sák nyugat felé. Jött a só Er­szállító balatoni vitorlást és húszfajta mai utódját is, igen szép elrendezésben. A Phoenix 1796—97-ben épült, utóda, az első gőzös hajó — a Kisfaludi — viszont Kossuth és Széche­nyi kezdeményezésére 1847- ben tette meg első útját Keszthely—Fonyód—Bada csony—Révfülöp—Balaton- boglár—Szántód—Balaton­A Kisfaludy gőzös, az első balatoni személyszállító gőz­to'tjó. (Fotó: Péterfay Endre) Tűz a fűid mélyében Kigyulladt a bánya — Személyi sérülés nincs A mecseki szénbányászoka komlói Zobák-aknán több mint 100 órája küzdenek a szén öngyulladásából kelet­kezett tűzzel, a föld színe alatt 600 méter mélységben. A veszélyt november 15-én éjszáka észlelték először. A diszpécser ekkor jelentett füs­töt a 2-s keresztvágati fej­tési koncentrációból. A ve­szély elhárítását nyomban megkezdték, a hirtelen kitö­rő, nagy erejű tűz azonban erősebbnek bizonyult. Leéget- te az ellene emelt issapgáta- kat, majd á szomszédos Kos-suth-bánvából másfél ki­lométer hosszú föld alatti távvezetéken érkező iszap eldugulása vetette vissza a védekezést. Ezután betonido­mokból épített gátakkal igye­keztek megakadályozni a tűz továbbterjedését. A gátakat viszont a sorozatosan ismét­lődő metönrobbanások meg­semmisítették. Végre hétfőn reggelre sikerült a második szinti gátat, teljesen lezárni. A tűz lokalizálásában teljes erővel dolgoznak. A gazdag szénmező men­tése rendkívül körültekintő, óvatos munkát kíván. Leg­főbb cél az emberek védel­me, biztonsága, ez mind­ez ideig sikerrel 'járt. A tűz elleni küzdelemben egyetlen személyi sérülés sem tör­tént. A karcsúak tovább élnek A kövéreket korai halál fenyegeti! Ezt a megállapí­tást tette a frankfurti német táplálkozásügyi intézet, amely e régen ismert tény bizonyí­tására újabb hatásos sta­tisztikai adatokat közöl. Ada­taiból kitűnik, hogy az el­rek első számú veszélyforrá­sa a magas vérnyomás. Dr. G. Hartmann baseli táplálkozásügyi szakértő ki­jelentette: »A kövérek leg­biztosabb fogyókúrájához mindössze 30 másodpercre van szükség. Evés közben le nosak, érdemes rajtuk elgon­dolkozni. És ha többre is futja, annak csak örülhe­tünk ... H. B. délybŐl, Aknaszlatináról, más­honnan, és Balatonkenesén rakták tutajra, hajóra. Végig­vitorláztak vele a tavon, és Keszthelyen rakodtak ki a só­Erzsébct—napra: 2700 DÍSZTÁVIRAT 1000 SZÁL SZEGFŰ, 500 CSERÉP VIRÁG hízott embereknél a 30 szá- kell tenniük a kést és a vil- i za,lékos túlsúly várható élet- tártamukfif. a felével csök­kenti .?z-’Tezer agyvérzésben elhunyt férfi és nő közül 112 tartozik a soványak és 507 a kövérek közé. A kövé­lát, hátra kell tolniuk n szé­két, és fel kell állniuk., s nem jölíákottan kell távoz­niuk az asztaltól. Ezzel az­tán mindent megtettek a fo­gyás érdekében*, aél és fél nap alatt a Ka­posváron lakó Erzsébeteknek 1381 dísztáviratot kézbesítet­tek a postások, a virágüzlet­ben 1000 szál szegfűt, 500 cse­rép cikláment és más virágot vásároltak, Erzsébet-táJ nevű ételkülönlegességgel kedveske­dett a Kapos Euerem névnap­jukon az Erzsébeteknek. A posta távírdájának nem­csak az érkező, de a továbbí­tásra szánt dísztáviratok kel­lő időben való eljuttatása igen nagy feladatot jelentett. Csak helyben — telefonon és személyesen — 869 dísz­táviratot adtak fel, s összesen 1319-t továbbítottak az or­szág különböző részeiben la­kó Erzsébeteknek, azonkívül pedig Csehszlovákiába, Ju­goszláviába és az NDK-ba is. De kaptak a kaposvári Er­zsébetek dísztáviratot k'il-. földről, a Szovjetunióból. Ausztriából és más országból is. Az Erzsébetek címére összesen 2700 távirat érke­zett. Hajdúszoboszlóról, Kurd­iról hozatott a virágüzlet szeg­fűt, hogy a névnapi köszön­téskor ne hiányozzon a vi­rág. A szegfű és a ■ ciklámen mellett még a krizantémnak volt nagy sikere, ebből 300 szál fogyott el. Kedves figyelmességgel kö­szöntött névnapján igen sok Erzsébetet a Kapos Étterem, ízléses menükártyát készítet­tek az alkalomhoz illő kü­lönleges ételek összeállításá­val és juttatták el az Erzsé­beteknek névnapi gratuláció­val _ együtt. Figyelmesség, de egyúttal kezdeményezés, amit sikere is bizonyít: a hetven meghívottból hatvanan fog­laltak asztalt — niég Kalo­csáról is jötiak, sőt amerikai vendégek is elvitték emlékbe a menükártyát —, s 40 Er- zsébet-tál fogyott el. Hasonló módon készül Katalin-napra is B7 étterem, ismét újabb ételküJSníegességekkel, s ezt a módszert rendszeressé teszik >’\jelentős=bbs' névnapok al­kalmával. Bz. L. füred— Alsóörs és Balatonke­nese között. A Közlekedési Múzeum tu­lajdonában levő kiállítás Ite" mutat egy régi csónakot is. A rómaiak használtak ilyene­ket, egy fatörzsből faragott lélekvesztő volt ez, mellyei a Balatonon halásztak. Az egyetlen példányt egy plébá­nián találták meg: gabonát tároltak benne. A falon pedig egy somogyi emlék: »Balatoni Hajósok Szt. Miklós Egyesülete, Sió­fok.« A selyemzászló kör ala­kú festett képén nem a déli part valamelyik festői tája. hanem Tihany és a kéttornyú apátság látható. Hajó helyett is vitorlást festettek a vá­szonra, mint a magyar tenger jellegzetességét. A kiállítás iránt nagy az érdeklődés, és mint a ven­dégkönyv is tanúsítja, sokan keresik föl Somogybái is, hogy ismerkedjenek a balato­ni hajózás történetével. — gáldonyi — — Goncourt-dij. A Q court Akadémia hétfőn 58 éves Andre Pierre Mandiarguess-ijak ítélte i az idei Goncourt-díjat marge« (A lapszél) című fényéért. Andre Pierre Mandisrguess-t a szűrre a la próza kiváló képviselő nek tartják. Magyarul megjelent A fekete múze című novelláskotete. WásÖfZOK Bölcs mondások Nem kérek az élettől mást, mint hogy hagyja, hogy éljek. Minden beteg öregnek érzi magát, De minden öreg vigyáz, nehogy be­tegnek érezze tnagát. A sas szárnyaival az ég felé tart, de szemével a föld felé tekint. Egyesek hallgatása né­ha olyan, mint a hüvely­be dugott kard. Az úton, ahol juhnyáj élén a szamár megy és amelyre a pulikutya vi­gyáz, a juhász nem egyéb, mint egy gyalogló guba. Naponként az a gon­dom, hogy megérjem a holnapot, A szenttüzet nem gyújtják meg gyufával. Érdekes ember: soha életében nem volt bátor­sága ahhoz, hogy elég gyáva legyen. A vágy: érzelem, köz­vetítők kizárásával. Foszlányok Egy ismerősöm csak a géplcocsija elé gördülő akadályokat igyekszik le­gyűrni. Érthető, hogy a gyo­morbajos költő bármikor tud szomorú verset írni. Egy nőismerősömnek, aijiióta gépkocsija van, sebességváltóval kell sza­bályozni a nyelvmozgá­sát. Barátomnak akkor ég a keze alatt a munka, ha más alágyújtja. Biztonságosabb a gyaloglás Sok országban évek óta jelszó: Éjszaka for­galmad, nem világított úton viseljen világos öl­tözéket. Néhány európai országban és az Egyesült Államokban tömegesem gyártják a lumineszkáló ruhadarabokat, öveket stb. Ezeknek a ruhaanya­goknak világitó hatása igen fokozott, olykor 200- szor erősebb, mint a ha­gyományos fehér szín. A gyalogos észlelése a forgalmas útvonalakon olyan probléma, amit spe­ciális intézetek behatóan tanulmányoznak. Például a Svéd Biztonsági Inté­zet négy kategóriába osz­totta az éjszakai gyalog­lókat: a) gyalogos, aki sötét ruhát visel, b) gya­logos, aki szürke ruhát visel, c) gyalogos, aki vi­lágos ruhát visel és d) gyalogos, aki különféle lumineszkáló ruhadara­bot visel. Az átlagos látási vi­szonyok között az a) ka­tegóriába tartozó gyalo­gost a gépkocsivezető éj­szaka 25 méter távolság­ról, a b) kategóriába tar­tozót 31 méterről, a c) kategóriába tartozót 18 méterről, a d). kategóriá­ba tartozó gyálogost pe­dig már 136 méterről ész­re tudja venni. Samoggi Néplap \z MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és posfcáskézbesítőkiiéi. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25967. "'r*7---------------—- 1 ---------------— K észült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár. lAtinka Sándor utca I.

Next

/
Thumbnails
Contents