Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)
1967-11-19 / 275. szám
1 ▼asárnap, 1961. november 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP így erősítjük TERMELŐSZÖVETKEZETI PÁRTSZERVEZETEIMET TAKÁCS ISTVÁN NÉ ELŐADÁSA A PÁRTTITKÁROK ANKÉTJÁN Mint hírül adtuk, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának pértés tömegszervezetek osztálya a közelmúltban ankétet rendezett Göllében a falusi párttitkárok egy csoportjának részvételével. Ezen a részvevők fölmérték a pártépítés eredményeit, szóltak a további teendőkről és közvetlenül kicserélték a pártmunkában szerzett tapasztalataikat. A pártépi- tésről szóló, átfogó vitaindítót Takács Istvánná elvtárs, a Siófoki Járási Part-végrehajtó bizottság tagja, a járási pártbizottság munkatársa tartotta. Előadását az alábbiakban ismertetjük. A párt erősítésének lehetőségei falusi pártszervezeteinkben címmel fontos pártdokumentumot állított össze a megyei pártbizottság két évvel ezelőtt Ezt akkor előadás formájában megismerhettük mi is a megye többi járási pártmunkásával együtt, és hasonló módon foglalkozhattak a témával a falusi vezetők téli bentlakásos tanfolyamokon. Az előadás szervesen kapcsolódott a megyei pártbizottságnak ahhoz a korábbi határozatához, amely a falusi pártmunka színvonalának tervszerű és folyamatos emelését, a falusi pártszervezetek hatékony támogatását és jelentős erősítését szabta meg feladatul. Ehhez a munkához az előadás hasznos elvi-politikai útmutatást adott, és értékes segítség benne az is, hogy eredményesen alkalmazható gyakorlati módszereket is ajánlott. Mindezek alapján még világosabbá vált előttünk, hogy a pártmunka módszereinek lei- dolgozásához, az érdemibb tevékenység megszervezéséhez és a termelőszövetkezeti párt- szervezetek számszerű erősítéséhez a korábbinál hatékonyabb GYAKORLATI SEGÍTSÉGET is kell adnunk az általános iránymutatás mellett Abból a felismerésből indultunk ki ugyanis, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével a párt politikája a falun alapvetően a termelőszövetkezeti pártszervezetek útján juthat érvényre, az ő munkájuk révén valósulnak meg a gyakorlatban a párt határozatai. Az új feladatokra való felkészülés azt tette közvetlen kötelességünkké, hogy erősítsük falusi pártszervezeteink termelőszövetkezeti jellegét, segítsük hozzá az alapszervezeteket ahhoz, hogy az arra méltó parasztembereket fölvegyék a pártba. Ezt a közös feladatunkat annál inkább is szükséges volt egyértelműen meghatároznunk, mivel járásunkat is az jellemezte, hogy viszonylag kevés parasztember volt tagja a pártnak. Zamárdiban például ket- ten-hárman, Balatonendréden és Kötésén Is csak hárman- négyen léptek be a pártba a dolgozó parasztok közül. A kommunistákkal szervezeti közösséget vállalni kész egyéni gazdák korábban a {jártba lépéstől főként a termelőszövetkezet miatt tartózkodtak: nem értették még meg a tsz- ek megalakításának vagy a szövetkezetbe való belépésnek a szükségességét és jelentőségét, és úgy érezték, hogy s párt tagjaitól elvárt példa- mutatásnak ezen a téren nem tehetnek eleget, ezért egyelőre várakozóan kívül maradtak. Akiket az egyéni gazdálkodás idején csak ez a körülmény tartott vissza attól, hogy a párt tagjai legyenek, azoknak útjából a mezőgazdaság szocialista átszervezésével ez az akadály végérvényesen elhárult. Ettől az időszaktól kezdve járásunk falusi alapszervezetei mintegy 370 paraszt- embert vettek föl a pártba; jelenleg a tsz-tagság 16 százaléka a termelőszövetkezeti párttag Kiindulásként, a helyszíni tevékenység ismertetése előtt hadd szóljak röviden járási pártbizottságunknak a pártépítéssel összefüggő, szervezeti munkájáról. Rendszer ná lünk, hogy végrehajtó bizottságunk minden évben, az év közepén megtárgyalja a pártépítés konkrét helyzetét, öszszesíti a tapasztalatokat, és útmutatást ad a további feladatok elvégzéséhez. Már évek óta KÖZÖS ÜGYÜNK a pártépítés minden tekintetben. A járási part-végrehajtóbizottság említett ülésén részi vesz annak a néhány alapszer - vezetnek a titkára is, aki az átlagosnál nagyobb nehézséggel küzd munkájában. Azt akarjuk, hogy velük közösen jussunk előre, ezért adunk nekik lehetőséget arra, hogy a végrehajtó bizottság elemző vitáját meghallgatva is kapjanak útmutatást, segítségei további tevékenységükhöz, Közös ügyünk a pártépítés abban az értelemben is, hogy pártbizottságunk valamennyi vezetője, politikai munkatársa részt vállal belőle, részi vesz benne. Nem kampány- feladatként kezelt teendő ez hanem állandó jellegű pártmegbízatás. Tapasztalatainkról általában kéthavonként adunk számot. Sokat segítenek a pártépítésben a pártélettel foglalkozó munkabizottság tagjai is. ök a pártbizottság aktivistáiként huzamosabb időn x á> eljárnak ugyanabba az alap- szervezetbe, hogy a helyszínen közvetlenül segítsék a titkárt, a vezetőséget. Ez a beosztásuk lehetővé teszi, hogy az embereket személy szerint megismerve mind a tagfelvételhez, mind az új párttagok neveléséhez is segítséget nyújtsanak. A munka szervezeti rendszeréhez tartozik az is, hogy negyedévenként egy-egy alapszervezet tevékenységét a helyszínen értékeli járási végrehajtó bizottságunk. Ezeknek az üléseknek a helyét különös gond dák és nagy körültekintéssel választjuk meg. Alap- elvünk az, hogy elsősorban oda menjünk, ahol gyengébb az eredmény, nehezebb a munka, több a gond. Ilyen szövetkezet alapszervezete helyzetének elemzésekor a pártvezetőséggel együtt kiemelten foglalkozunk az előbbre jutás lehetőségeinek kutatásával. A jó tapasztalatok általános elterjesztésére azt a szervezeti formát is felhasználjuk, hogy minden évben hárem-négy alkalommal megvitatjuk a tsz-párttát- károkkal a pártépítés tanulságait, tennivalóit. Ismeretes, hogy a siófoki járás termelőszövetkezetei az utóbbi években gazdaságilag, szervezetileg számottevő mértékben erősödtek. A múlt évben például a megyei átlagot jelentősen meghaladó összeg, 15 600 forint jutott a közösből egy-egy dolgozó tagra. A gazdasági erősödés, a jövedelem növekedése a politikai hangulat javulására kedvező lehetőséget, illetve ehhez megfelelő anyagi alapot teremt. Ennek eredménye a pártépítésben nem önmagától, hanem csakis szervezett, türelmes és tudatos neveléssel mutatkozik meg. Igen fontos szerepe van ebben A HELYI VEZETÉS munkájának. Helyenként arra az álláspontra helyezkedtek korábban, hogy a szövetkezeti élet javulása önmagában véve a párt felé irányítja azt, aki be akar lépni a kommunisták saraiba. Ebből olyan helytelen következtetési vontak le, hogy hívni nem kell senkit Ezzel szemben egyértelmű elvi megállapításunk és most már több évi munkában szerzett gyakorlati tapasztalatunk is, hogy a jólét ebben a tekintetben nem minden — kell hozzá a tudatos felvilágosítás, a nevelés, a jó szó, a meleg, közvetlen elvtársi, baráti emberi hivó szó is. A siófoki példát említem meg ennek szemléltetésére. Az Egyetértésben már régóta 20 000 forintnál nagyobb évi jövedelmet érnek el. Korábban évente mégis csak egy-két tsz tag kérte felvéts lét az alapszervezetbe, mert erre a pártvezetőség nem fordított különösebb gondot. Ta valy ősszel személyesedét hajtott végre a párttagság a vezetésben — azóta heten beléptek a pártba. Szinte mindannyian a hívásra vártak. Erre még majd visszatérek, előbb azonban elmondom, hogy alapszervezeteink többsége ma már így dolgozik, így erősíti sorait. Pontosan tudjuk, hogy hol hogyan foglalkoznak a pártmunkának ezzel a fontos részével. A tizenkilenc közül tizenkét termelőszövetkezeti alapszervezet vesz föl rendszeresen és folyamatosan új tagokat. A többi helyen valamilyen ok miatt nem folyik tervszerű pártépítő munka. Ezt azér': vesszük ilyen konkrétan számba, mert a velük való megkülönböztetett foglalkozás meghatározásához okvetlenül szükséges tudni, hogy hova milyen segítséget kell adnunk. Világosan látjuk és az ebből fakadó KÖTELESSÉGÜNK TELJESÍTÉSÉVEL nem is késlekedünk, hogy például Nagycsapelyben és Ságváron a partvezetőség nem képes arra, hogy önállóan eligazodjon a fejlődés és változás bonyolult emberi körülményeiben, még keresgéli az emberek megítélésének általánosan elfogadott és más szövetkezeti községekben már évek óta biztonsággal és helyesen alkalmazott mércéjét. Ezeken a helyeken a megrekedés politikai veszélye fenyeget. Az ilyen alapszervezet nem tud előbbre lépni, nem erősíti a párt kapcsolatait a szövetkezeti parasztokkal. Közben éppen annak a lehetőségiek a hasznosításától üti el saját inagát, amellyel KT feladatai megoldására alkalmasabbá válhatna. Hiba az is, ha ebből a helyzetből úgy akar végre kitörni, hogy a követelményeket leszállítva vagy tagtoborzáshoz kezd vagy nem a pártba való embereket is fölvesz. Visszatérve az előbb megkezdett gondolatra: helyenként azt állapíthattuk meg korábban, hogy más téves nézetek fékezik az előbbre jutást. Az ilyen alapszervezetekben közvetlen célul tűztük ki, hogy a szemléleti akadályok leküzdésével teremtsük meg a pártepítés eszmei, szervezetei feltételeit Ezen a téren többnyire vaskos elzárkózással, befelé fordulással találkoztunk. Telekiben például a tanácselnök is meg a párttitkár is azt a nézetet hangoztatta, hogy nincs egyetlen arra méltó ember sem a faluban, akivel erősíthetnék az alapszervezetet Az érd /-ődők számára magasabb politikaiemberi normát állapítottak meg, mint amit az elfogadható mérceként magukra nézve kötelezőnek tartottak. A kereki pártszervezetben ugyancsak maga a titkár volt az, aki úgy vélekedett, hogy nincs szükség új tagokra. Ezért nem is keresett kapcsolatot azokkal, akik ebből a szempontból számításba jöhettek volna. Aki pedig mégis jelentkezett, azt meg tarthatatlan indokokkal visszautasította. Az alapszervezet tagságára támaszkodva megtettük a szükséges intézkedést mindkét említett községben. A pártszervezetek tervszerű erősítésében immár több évi munka áll mögöttünk, s ebben kialakultak az azóta BEVÁLT MÓDSZEREK is a járásban, illetve a községek túlnyomó többségében. Mindegyik alapszervezet vezetősége, tagsága meghatározza, hogy személy szerint kivel ki foglalkozik ilyen szempontból. Általában az év elején veszik számításba a jelölteket, de időközben is történhet személyi változás ebben a tekintetben A rendszeres foglalkozásra vezetőségi tag kap megbízást. A személyek megválasztásában a végzett munkát, a politikai és emberi magatartást, a belépési szándékot vesszük együttesen figyelembe. Velük is, másokkal is, mindazokkal, akiket a tagság szívesen látna a pártban, időnként csoportos beszélgetési folytat a vezetőség, 'rendszerint a mi részvételünkkel. Nem többet, négy-öt embert hívnak össze, hogy közvetlenebb eszmecsere alakulhasson Iá. Mindegyikükkel beszélgetünk munkájáról, családi helyzetéről, a falu, a szövetkezet dolgairól, az ismerősök tevékenységéről, a kommunisták helytállásáról, a pártról, cél jairól, az azonos elvű embe rek közös törekvéseiről, a párttagsággal járó kötelezettségekről. Nem csinálunk belő le titkot, nyíltan megmondjuk nekik, hogy szívesen látnánk őket a pártban. Választ nem kérünk azonnal, nem sürgetjük, nem siettetjük el senkivel sem a döntést. Szakmai csoportokkal — az elnökök, az agronómusok, a könyvelők, a brigádvezetők egy-egy csoportjával — ugyancsak folytatunk ilyen beszélgetést mi,, függetlenített pártmunkások az alapszervezetek vezetőinek bevonásával Tapasztalataink szerint a személyes és csoportos beszélgetések mély nyomot hagynak az emberekben, s megtiszteltetésnek veszik, hogy ilyen formában is lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére. Az is tanulság, hogy a beszélgető partnereink mindegyikéi később föl kell keresni családi környezetében, s ez a találkozás úgyszólván elmaradhatatlan előfeltétele annak, hogy a család valamelyik tagja konkrétan eldöntse: belép a pártba. A bérmálástól a háztáji gazdálkodásig minden sorra kerülhet az ilyen családi látogatás alkalmával. Amikor egy-egy alapszervezet konkrét munkához log a pártépítésben, elkezd ÜJ TAGOK SZERVEZÉSÉVEL * IX. foglalkozni, azzal a céllal teszi ezt, hogy erősítse sorait. Tudatosan törekszik rá, hogy a számszerű fejlődés szervezeti, politikai, eszmei tekintetben is eredményt hozzon. A szövetkezeti elnök, agronó- mus, főkönyvelő, brigádvezető, traktoros, állatgondozó, fo- gatos — a közösség mindennapos munkása — a pártszervezetbe belépve munkájának, munkaterületiének értékes tapasztalatait tudja az egész párttagság közkincsévé tenni. örvendetes számunkra, hogy az utóbbi időben a fiatalok is nagyobb számban kérik felvételüket a pártba. A IX. kongresszus óta fölvett új párttagok számottevő hányada, pontosan 48 százaléka 30 éven aluli A KISZ alapszervezetei és járási bizottsága együttesen sokat tettek azért, hogy a szervezeti élettel, a politikai oktatással, neveléssel felkészítsék őket, illetve döntő többségüket a párttagságra. Járásunkban a munkásőrség is jó nevelőiskolának bizonyult a pártépités szempontjából. Termelőszövetkezeti párt- szervezeteinkre az jellemző, hogy az utóbbi két évben szervezeti életük és tartalmi munkájuk egyaránt javult. A pártvezetőségek többsége az idén már sok hasznos javaslatot tett a gazdaság fejlesztésére, a segédüzemági tevékenység kiszélesítésére, a tsz-tagok folyamatosabb foglalkoztatásának biztosítására. A munkában élenjárnak, a szövetkezeti közgyűléseken hallatják szavukat, társaik között népszerűsítik a párt politikáját a szövetkezeti kommunisták. Velük tartanak és egyre eredményesebben dolgoznak az újonnan fölvett párttagjaink. Politikai képzésükről, eszme; nevelésükről külön is gondoskodnak alapszervezeteink a pártoktatás keretében. Közös célunknak és további feladatunknak tekintjük, hogy a pártépítés falusi lehetőségeinek kihasználásával még job ban erősítsük termelőszövetkezeti pártszer vezetőinket. Kialakulóban a szövetségi munka Három járás, a barcsi, a csurgói és a nagyatádi járás közös gazdaságai alakították meg a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségét. A Nagyatádon székelő szövetség titkára, Siszler István, a barcsi járásban került igazán közeli kapcsolatba a mezőgazdasággal. — Igen, kilenc évvel ezelőtt a Barcsi Járási Párt- bizottság osztályvezetője lettem,; s akkor ismertem meg valójában a szövetkezeti mozgalom sokrétűségét, ott voltam a közös gazdaságok születésénél, szervezésénél. Babócsán, Darányhan és Szülőkön fordultam meg legtöbbet. Érdekes és kamatozó politikai munkát kívánt a szervezés járásszerte. Helytelen előítéleteket, téves felfogásokat kellett leküzdeni. De aztán szívből örülhettünk, amikor beérett munkánk gyümölcse, s a közös gazdaságok évről évre szép eredményeket értek el. — Később a járási tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese volt szövetségi titkárrá való megválasztásáig. — Ebben az időszakban gyakrabban látogattam el különböző tapasztalatcserék és értekezletek kapcsán a másik két déli járásba, a nagyatádiba meg a csurgóiba. Ezekben a szövetkezetekben meg a mi járásunk gazdaságaiban több rokonvonás is van, s most, hogy egy szövetségbe tömörült a három járás hatvanöt termelőszövetkezete, az eddigi közös problémák könnyebben megöl dódhatnak. — Nem sok idő telt el a szövetség megalakulása óta. Hol tartanak most a munkával? — Még ma sincs a szövetség központjában, Nagyatádon végleges helyünk és kevés az alkalmazott is. Ezek az indulással járó gondok, de már kialakulóban van a szövetségi munka. Meghatároztuk a titkár és a különböző reszortosok feladatkörét A tagszövetkezetek megbízásából szeretnénk rendszeres elemzést végezni a termelés fejlesztésére vonatkozóan, és irányelveket dolgoznánk ki számukra. Fontosnak tartjuk a tagok foglalkoztatásával, az anyagi érdekeltség növelésével, az ösztönző munkadíjazással összefüggő kérdések mielőbbi megvitatását, hogy a jövő évi tervekben már figyelembe vehessék azokat. Az elnökség és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően dolgozunk, és igyekszünk hasznosítani a megyei párt- bizottság és tanács vezetőinek javaslatait: törekvéseket, kezdeményezőkészséget akarunk ébreszteni a három járás szövetkezeteiben; felkarolni és népszerűsíteni a helyes elképzeléseket; ösz- szegyűjteni a jó tapasztalatokat és figyelmeztetni a helyenként felbukkanó rossz gyakorlatra. Mindhárom járás párt- és tanácsi vezetői támogatnak bennünket eb- beni törekvéseinkben, mi magunk pedig a helyszínen ismerkedünk a gazdaságok sajátos és általános problémáival. Szövetségünk híradójának első száma már helyt adott a tagszövetkezetek kérésének: fölösleges terményeiket ajánlották fel benne értékesítésre, s máris bonyolítottak le adás-vételt egymás között a gazdaságok. Tanácskoztunk a három járásban levő. állami gazdaságok és erdészetek vezetőivel, a vállalatok képviselőivel. Mindez azt célozza, hogy szövetségünk munkája eredményes legyen. H. P, Jól vizsgáznak a polányiak (Tudósítónktól.) A polányi Kossuth Tsz magtára előtt állunk. Az épület körül nagy a sürgés-forgás. Öt ügyes kezű asszony a napraforgót rostálja, üt iker Kon- rádné, Szvath Józsefné, Vida lmréné, Jovánczai Lajosné és Galambos Lajosné úgy dolgozik, mintha hozzánőtt volna az ütemesen zakatoló magtárt villanyrostához. Szünet nélkül ömlik az érett mag. Bizonyosan jó minőségű olajat sajtolnak majd belőle. A tervezett 150 helyett 240 mázsa termést adott a napraforgó. Nyolc mázsa a holdankénti átlagtermés. Vida Imre, a tsz magtárosa örömmel mondja: — Volt nap, amikor a brigád felajánlotta, hogy este 10 óráig dolgozik. így az értékes termény szárazon kerülhetett zsákokba, és gyorsabban elszállíthattuk. Négy napja rostálunk, de holnap szeretnénk befejezni, mert esőre hajlik az idő. Miután végeztek a vetéssel, az erőket a kukorieátöréshez vonták össze. Száz hold termése már góréban van, a. többivel néhány napon belül végeznek. A tavasziak alá nyújtott műszakban szántanak, s mire a fagy beköszönt; remélhetőleg ezzel is elkészülnek. A kukoricatermés kilátásai biztatóak. Az eddigi holdankénti átlag 18 mázsa morzsolt- ban számolva. A cukorrépa a tervezett 140 mázsa helyett 186 mázsát adott holdanként. Az esedékes cukorelőleget is kiosztották. Egy-egy kapásrésze átlagosan 140150 kg cukrot kapnak a szorgalmas asszonyok. Jól fizetett a szemes és a szálas takarmány is. A télre elejtendő silót készítettek. Nemcsak a mezőn, a műhelyben és az istállókban, hanem az irodában is serény munka folyik. Nemsokára itt az év vége, amikor a közös vagyont leltározni kell. A terméseredményekből, az eddigi munkákból következtetve az idén a tagság és a vezetőség is jól vizsgázik Polányban. Autótulajdonosok, I • Gépkocsik műszeres fényszóróbeállítás kerékösszetartás dőlósszögmérés vizsgálatát vállaljuk szövetkezetünk Achim A. xl 8. sz. alatti telepén. Telefonbejélentésre soronkívüliséget biztosítunk. Vasipari és Műszaki Ktsz Kaposvár, Tel.: 11 —408. (148642)
