Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-11 / 241. szám

Szerda. 1967. október 11. 3 SOMOGYINÍP6AP rr Őszintén, önzetlenül, együtt Este fél tizenegy. Zúgnak a gépek, s a még forró mű­anyag korongok furcsa tán­cukat lejtik a leszedő leme­zeken. A svájci Jenny gépek és a 150 tonnás Skoda óriás engedelmeskedik a jól kép­zett, ügyes kezeknek. Az Auróra brigád dolgozik raj­tuk. Tizenöten segítik egy­mást a munkában, tizenöten gondolkodnak szocialista bri­gádtagként. A Vas- és Fémipari Vál­lalat fénycsőüzemének bake­litműhelyében szocialista bri­gád alakult Auróra névvel. 1967. március 21. Ekkor kezdődik az Auróra brigád története. Az azóta eltelt hat hónap munkájáról, esemé­nyeiről, gondjairól beszélje­nek magjuk a főszereplők és szereplők. Gelencsér Györgyné szak- szervezeti bizalmi: — Mint mindenhol, itt is nehéz volt az elején. Féltünk a szocia- Hstabrigád-elnevezéstől. Sok mindenre kötelez ez. Maga­sak, sokrétűek a követelmé­nyek: szocialista módon kell dolgozni, élni, szórakozni. Őszintén kell bírálni, s ön­zetlenül segíteni. Először if­júsági brigádot akartunk lét­rehozni, de ez az idősebbek kizárását jelentette volna. (Húsz és harmincöt év kö­zött van a dolgozók életko­ra.) Hat hónap alatt nem olyan könnyű a jó közösség kialakítása De sikerült! Problémáink is megoldódtak. Bosnyák László brigád ve­zető; — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. szervezete, a szakszervezet, a KISZ minden segítséget megad programunk végrehaj­tásához, mind a tanuláshoz, mind a rendezvényekhez. Hárman járunk marxista kö­zépiskolába. Három műszak mellett bizony nehéz tanulni is. Csakis a vállalat támoga­tásával és a brigád áldozat- vállalásával megy ez. Fára­dozásainkat azonban sokszor siker koronázza. Völgyi Lász­ló például a Baranya—So­mogy megye közötti szak- szervezeti vetélkedőn második helyezett lett. Történelmi, párttörténeti, irodalmi, mű­vészeti, szakszervezeti, mun­kaügyi kérdésekre kellett jól megválaszolnia. Brigádunkból hatan táboroztak a balaton- máriai KISZ-táborban, s én mint KISZ-bizalmi egyhetes tanfolyamon vettem ~ részt Baűatonfenyvesen. A táboro­zás költségeit úgy fedeztük, hogy KISZ-műszaikot szer­veztünk több alkalommal. A havonta összehívott brigád­értekezletek egyik fő napi­rendi pontja az aktuális po­litikai kérdések megbeszélé­se. A brigád tagjai — Bíró Lászlóné, Nagy Sándorné, Kiss Mária, Zalai Ferencné, Fischli Magdolna, Geges Er­zsébet, Gang Gyuláné, Ja­kab György, Maries László, Varga József, Bodor György — között két kiváló dolgozó van. Kiss Máriát háromszor, Kosa Rózsát kétszer tüntet­ték ki. Mind a tizenöten fon­tos szereplői a hat hónap történetének. János köszönő szavai. Fekete Gyula dedikációja. Az egyik oldalon Komarov ezredes tragikus halálának napján a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsához címzett részvéttáv­irat másolata. A másikon a Rippl-Rónai Múzeum Üjszer- zeményű kiállításáról olvas­A vállalat nem hatóság Kiss Mária, a brigád három­szoros kiváló dolgozója. hatunk élménybeszámolót. Mandragora, Orvosság a sze­relemre, Jaguár — filmláto­gatások. László nap az Ifjú­sági Presszóban, kézilabda­pálya-építés társadalmi mun­Bosnyák László brigádvezető Ismerteti a brigád szeptemberi munkájának értékelését. évfordulójának tiszteletére vállaltuk, hogy a tervünket rendszeresen száz százalékra teljesítjük, és a selejtet há­rom százalék alá csökkent­jük; a késéseket és igazolat­lan mulasztásokat megszün­tetjük; politikai oktatáson veszünk részt; csoportos mo­zi-, színház-, múzeum könyv­tár látogatásokat szerve­zünk. Tapasztalatcserék cél­jából üzemlátogatásra me­gyünk. A brigád minden tag­ja huszonöt óra társadalmi munkát ajánlott fel. Segít­jük, támogatjuk és tiszteljük egymást. Völgyi László csoportveze­tő: — Jó a mi kis közössé­günk. Gyártmányaink az Egyesült Izzó részére koope­rációban készülnek; félkész gyártmányokat, alkatrészeket szállítunk. Fő termékünk — a G—16-os autólámpafej ex­portra készül — különösen figyelmes munkát igényel. Aztán Bosch-fejet, fénycsőfe­jet, szigetelőtárcsát, gyújtó alaplemezt készítünk a prog­ramban előírt mennyiségben. Teljesítményünk mindig több mint száz százalék, a selejt pedig a megengedett három százaléknál is kisebb. Egy­szer szerveztünk már vietna­mi műszakot, és júliustól kezdve havonta egy vasárna­pon november 7-e tiszteleté­re dolgozunk. Egy-egy ilyen naip termelése pénzértékben 50 000 forint. Kósa Rózsa KISZ-titkár: — A tizenöt tagú brigádból heten KISZ-tagok, ketten párttagok. A vállalat párt­Olvassunk bele a kék fe­delű brigádnaplóba is. »Még sok ilyen közönséget magam­nak, és sok jó előadást a brigádnak«. Csanádi János költő sorai ezek. Mellette Bárányt Ferenc és Földeák kában. Balatoni üdvözlőlapok egész sora. Az Auróra brigád méltó a szocialista brigád címre. Szocialista módon dolgoznak, szocialista módon élnek. B. Zs. G yakorlatilag minden szerv, tehát a szocialista vállalatok is betölthet- nak hatósági funkciókat, hatóság­ként léphetnek föl, ha gazdasági kapcsola­taikban nem az egyenjogúság, az egyenlő esélyek jellemzőek, hanem ezek a kapcsola­tok alá- és fölérendeltségi viszonyt jelente­nek. Márpedig, ha két olyan vállalat áll egymással gazdasági kapcsolatban, amelyek közül az egyik kivételezett helyzetben van, pl. bizonyos termékek gyártásában monopol­helyzetet foglal el, vagy más esetben a vál­lalat megrendelésének teljesítése a partner vállalat számára tervutasítás alapján köte­lező, akkor szó sem lehet egyenjogúságról. A kivételezett vállalat ebben a helyzetben úgy léphet föl partnerével szemben, mintha hatóság lenne, mert monopolhelyzeténél fog­va diktálhat, kereskedelem helyett eloszt és ellát, illetve irányít. Ebből az is következik, hogy gyakorlatilag minden vállalat monopol­helyzetbe kerülhet, hatósági jogkört gyako­rolhat az állandósult anyag- és kapacitás- hiány körülményei között A vállalatok természetesen nem saját ma­guk teremtették meg különleges jogaikat vagy éppen kötelezettségeiket, hanem azok a korábbi gazdasági irányítás föltételei kö­zött szükségszerűen alakultak ki. Némelyek úgy jutottak ezekhez a fundokhoz, hatósági jogkörökhöz, hogy a felsőbb irányítási szervek nem lévén képesek az egész termelési fo­lyamatot aprólékos részletességgel átfogni, az ü'ányitás feladatainak egy részét a nagy vállalatokra ruházták át. Mások a termelés szakosításának fejlesztését célzó profilgazda- rendszer bevezetésének eredményeként ke­rültek kivételezett, sok esetben monopol- helyzatbe. A különböző nagykereskedelmi vállalatok lényegében hatósági funktíókat is ellátnak, amikor az »-ellátási felelősségre« való hivatkozással az erő helyzetéből lép­nek föl az iparral, vagy éppen a kiskeres­kedelemmel szemben. Különösen gyakran panaszkodnak a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, hogy az állami vállalatok nem tekintik őket egyenrangú partnernek, és ezt az álláspontot a szerződéskötések föltételei­ben, a gazdasági kapcsolatokban érvényre is juttatják. A dolog lényege, hogy bármi is volt az egyes vállalatok hatósági jogköre ki­alakulásának közvetlen oka, a végeredmény minden esetben azonos: egyes vállalatok fö­lénybe kerültek partnereikkel szemben, meg­határozhatták a föltételeket, engedélyezhet­ték vagy megtilthatták egy-egy termák gyártását, illetve eladását, s így tovább nö­velhették fölényüket a többiekkel szemben. A gazdaságirányítás rendszerének re­formja megváltoztatja a vállalatok helyét és szerepét a gazdasági kap­csolatok rendszerében. Az új gazdasági mechanizr— létrehozza a szodalista állami vállalatoknak íz eddigiektől eltérő típusát, amelyre r ___ az ún. operatív gazdasági ö nállóság lesz a jellemző, hanem az, hogy a vállalati önállóság jelentős mértékű ki ter­jesztésével a gazdálkodásban tényleges dön­tési és cselekvési szabadság érvényesül. A szodalista vállalatok tehát hatóságokból, végrehajtó apparátusból termelő-gazdálkodó szervezetté válnak. A vállalati önállóság növekedésével meg­nő a piac —-repe a vállalati kapcsolatok­ban, a vállala gazdálkodásban. Az új vi­szonyok í, részben egyszerűbbé válik a vállalati gazd lkodás, mert a részletekbe menő utasítások helyett maguk a vállalatok döntenek saját ügyeikben, másrészt nehe­zebbé is válik, mert megszűnik a korábbi kényelmes helyzet, amikor a fő feladat a lebontott terv végrehajtása volt. A vállalati gazdálkodás viszont mindenképpen felelős­ségteljesebbé válik, mert a vállalatok a piac számára termelnek, ahol senki nem jelöli ki előre a vásárlókat vagy a szállítókat, ha­nem azokat maguknak kell megkeresniük, ami kockázattal jár. Tehát a vállalat ter- termékeit nem osztják el, a vállalatok nem ellátnak, hanem kereskednek, és mivel a vállalatok gazdasági tevékenysége megítélé­sének a mércéje nem a tervmutatók telje­sítése, hanem a vállalati munka eredménye és ennek kifejezője: a nyereség — nem le­het egyetlen vállalatot sem arra kötelezni, hogy saját érdekei ellen cselekedve, akarata ellenére árut vegyen át, vagy termékeket gyártson. A termelés mellett a vállalatok gaz­dasági tevékenységében előtérbe kerül a kereskedelem. Az a válla­lat fog jól dolgozni, amelyik termelését a legrugalmasabban tudja igazítani a valósá­gos szükségletekhez és ezt a piac el is is­meri, tehát a megtermelt termékeket megvá­sárolják. Mindez gyökeresen megváltoztatja a vállalatok gazdálkodásának s a vállalatok­nak a jellegét. Ezek után könnyen belátható, hogy a nagyfokú önállóság mellett kifejtett vállalati gazdasági tevékenységgel, amelynek fő mozgató rágó ja a saját érdekek érvé­nyesítése, öss leegyeztethetetlen a hatósági funkció. Dr. Dankovics László MÁR ZÖLDELL A ROZS Őszi határjárás Polányban A kiadós eső után szépen fejlődnek az őszi vetések, ja­vában folyik a betakarítás a polányi tsz határában. Az őszi árpa és a takarmány- keverék egyenletesen kelt ki, sárgulás, ritkulás sehol nem látható. Járjuk a határt, s most lu­cernatáblák következnek. Szé­pek a pillangósok, a negye­dik kaszálásra várnak. Jól sikerült a lucernamag-ter- mesztés is. Húsz holdról 30 mázsa magot nyertek. Jövőre száz hold lucernát és ugyan­ennyi vörösherét szeretné­nek elvetni, hogy a folya­matos zöld eleségen kívül elegendő szénát is készíthes­TERVEN FELÜL 148 TONNA FONALAT GYÁRTOTTAK Ünnepi hét a textilművekben A jubileumi munkaversenyről tanácskozott az üzemi párt-vb Hétfőn a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának párt-végrehajtó bizottsága a jubileumi munkaversenyről tárgyalt. Szűcs Lajosné üzemi versenyfelelős elmondta, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére in­dult verseny kiterjedt va­lamennyi üzemrészre, s igen sokan tettek munka­felajánlást. A versenynek valamennyi formája megtalálható a gyár­ban. A legelterjedtebb az egyéni, a páros, a csoportok közötti, a brigádok közötti, illetve a műszakok közötti verseny. A dolgozók főként a terv túlteljesít» sére, a költsé­gek csökkentésére, a minőség javítására, a szakmai, politi­kai ismeretek gyarapítására, a fluktuáció csökkentésére, továbbá a város és a gyár fej­lesztését célzó társadalmi munkára vállalkoztak. Telje­sítményüket. százalékban mér­ték. Az eredményeket napon­ta kiírták a táblákra. Az év elején indított ver­seny szeptember 30-án vé­get ért, s igen szép eredmé­nyeket hozott: a tervezettnél 148,2 ton­nával több fonalat gyár­tottak. Ez azit jelenti, hogy az idő­arányos tervet szeptember 30-ig 102,04 százalékra telje­sítették. Javult a minőség is: az első osztályú áruk rész­aránya a tervezett 35-ről 35,33 százalékra nőtt. A szo­cialista brigádok taglétszáma a legutóbbi tíz hónap alatt 657-ről 868-ra emelkedett. Jelentősen csökkent a fluk­tuáció. A verseny legjobbjai november 7-én kapják meg jutalmukat Az előadó javasolta a vég­rehajtó bizottságnak, hogy a jubileum] évforduló tiszteletére október 30-tól november 6-ig tartsanak ünnepi hetet. Ez alatt naponta adjanak verseny­zászlót az üzemrész és a műszak legjobb fonójá­nak. Az ünnepi hét végén azok kapjanak jutalmat, akiknél a leghosszabb ideig volt a zászló. A végrehajtó bizottság el­fogadta a javaslatot Állást foglalt a további versenyt il­letően is. Felhívta a figyel­met arra, hogy máris meg kell tenni a szükséges intéz­kedéseket az április 4-e tisz­teletére indítandó verseny előkészítésére. senek a gyarapodó állatállo­mánynak. A 64 hold rozs már bokrosodásnak indult, s eléri a 10 centit A következő tábla a nyá­ron kapott bőséges istálló-és műtrágyát, majd 35 centis mélyszántást. A mélyen meg­művelt és tápdús talajban bizonyára jól fejlődik majd a cukorrépa. A közös és a háztáji kukoricák a hosszú szárazság ellenére szép csö­veket érleltek. Rövidesen a törés is megkezdődik, mert a táblákba még búzát akar­nak vetni. A magtárban asszonyok tisztították a vetőmagnak való búzát. Másnapra vár­ták a csávázógépet. Wajadt Illés, Bánó György és ifj. Pfeiffer János traktorosok nyújtott műszakban, reggel hat órától este tízig dolgoz­nak a földeken. Napi összes teljesítményük 100—120 hold. A háztáji szőlők között ta­láltuk Lengyel József trakto- ■ rost. Panaszkodott, hogy a szőlők közötti keskeny és rövid földdarabkákon igen nehéz géppel szántanL A munkát hátráltatják a földe­ken levő gyümölcsfák, ezeket állandóan kerülgetni kell Távolabb asszonyok fejelték a cukorrépát. Lófogatos eké­vel forgatták ki a termést, majd négy traktor állandóan szállította a felsőmocsoládi vasútállomásra. Naponta 25— 30 vontató répát visznek le a földről, s a munkának mintegy egyharmada van még hátra. Olyan 120—130 mázsa termés várható hol­danként, s az idei száraz esz­tendőben ez kielégítőnek mondható. Somfai Sándor A jobb munkakörülményekért Több a gép, kevesebb a baleset a Tanácsi Építőipari Vállalatnál Csökkent a balesetek száma a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A múlt évben 934 fizikai dolgozója volt a vállalatnak, közülük 38 szenvedett balesetet; emiatt 1502 munkanap esett ki a ter­melésből. Ebben az évben 1120 munkásuk közül huszon­hármat ért baleset. A terme­lésből 705 munkanap esett ki emiatt. A balesetek számának csök­kenését céltudatos munka előzte meg a vállalatnál, .rendszeresen felülvizsgálják a villanykapcsoló szekrényeket, nagy gondot fordítanak a te­lepített gépek földelésére. El­lenőrizték az állványok mű­szaki állapotát: a hibás alkat­részeket vagy kijavították, vagy kiselejtezték. A biztonsá­gos munkakörülmények meg­teremtése végett a főépítésve­zetőktől, építésvezetőktől a hálózati csoportvezetőktől megkívánják, hogy letegyék a biztonságtechnikai vizsgát, hiszen ők tehetnek a legtöb­bet a balesetek elkerüléséért. Az anyagi eszközöket sem sajnálja a vállalat, hogy csök­kentse a balesetveszélyt. Eb­ben az évben pl. 160 000 fo­rintot költöttek munkaruhára, kilencvenezerért pedig védő- felszereléseket vásároltak. A műszaki intézkedési terv meg­valósítása elsősorban a nehéz fizikai munkát végző dolgo­zókon könnyít. Többek között autódarut, légkalapácsot, par­kettacsiszolót vásároltak. A munkát megkönnyítő gépi be­rendezések vásárlására 3,6 millió forintot költenek ebben az évben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents