Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-08 / 239. szám

Vasárnap, 1967. október 8. SOMOGYI NÉPLAP A félszázados évforduló jegyében Díaxünnepségek — kiállítások — tudományos ülések és előadások — ősbemutató a színházban — nemzetközi fotókiállítás — hangversenyek, irodalmi estek művészeti események — ifjúsági és xeterántalálkosók — új létesítmények átadása megyessserte A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulójának kiemelkedő ren­dezvényei Somogy megyé­ben címmel a napokhnn hagyta el a nyomdát a ju­bileumi ünnepségeit pio0- ramfüzete. ünnepre készül az ország és ünnepre készülnek So­mogybán is. A legkisebb te­lepülésen éppúgy, mint a megyeszékhelyen. Üzemek, vállalatok, ter­melőszövetkezetek dolgozói jelentik örömmel ezekben a napokban: »November 7-i felajánlásunkat teljesítet tűk ...« Alkalomhoz illő és méltó ünnepi műsort próbálnak a művészeti együttesek. Rende­zik a kiállítási termeket, do­kumentumanyagokat ké­szülnek a jubileumi dekorá­ciók tervei, és forradalmi da­lok hangjai szállnak a nap­sütötte őszi utcákra a nyi­tott iskolaablakokból. Unepre készülnek me­gyénkben. A rendezvények programja gazdag, és szép ünnepet ígér; méltó megem­lékezést egy új korszak haj­nalának félévszázados fordu­lóján. Politikai demonstrációk ■Az ünnepségsorozat kiemel­kedő rendezvényeit a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára készí­tett kiállítás nyitja meg a Rippl-Rónai Múzeumban ma, vasárnap délelőtt 11 órakor. A kiállítást megnyitó ünnepi beszédet Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára ifiondja. Az ünnepi programsorozat keretében tartják meg több szervezet hagyományos ren­dezvényeit is. Október 14-én kezdődnek meg a somogyi szakszervezeti napok esemé­nyei: tanácskozások, ankétok, megemlékezések, szakköri és tematikus kiállítások. Ugyan­ezen a napon kezdődik a KPVDSZ kulturális napok eseménysorozata is Siófokon, a községi tanács termében. A legjelentősebb eseményt, a szocialista forradalomra emlékező politikai nagy­gyűlést az 50. évforduló aisz- ünnepségét november 7-e előestéjén rendezik meg Ka­posváron, a Csiky Gergely Színházban, a járási székhe­lyekén pedig a művelődési házakban. Járási székhe­lyeinken az MSZMP járási bizottságainak első titkára mond ünnepi beszédet a no­vember 6-i díszünnepségen. Kiállítások Az évfordulóval kapcsolat­ban számos helyi rendezésű dokumentum-, bélyeg-, könyv- és egyéb szakköri — a Szovjetunió fejlődését be­mutató kiállítás nyílik a megyében. Egy-egy jelentős fotómű­vészeti, illetve képzőművé­szeti esemény is az 50. év­forduló ünnepségeinek idő­szakában zajlik le. Október 29-én nyílik meg a hat or­szág fotoklubjainak részvéte­lével megrendezett Barátság hídja fotókiállítás a Kapos­vári Ruhagyár előadótermé­ben. Ezen Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke ■npnd megnyitó beszédet. No­vember 12-én Vaszary Já­nos születésének 100. évfor- duló’a alkalmából rendeznek emlékkiállítást a Rippl-Ró­nai Múzeumban. Egyidejűleg megkoszorúzzák a Vaszary- smléktáblát a művész szülő­házán, az Április 4. utcában. Tudományos ülések, rendezvények A szovjet pedagógia elmé­letének és gyakorlatának ha­tása iskoláink oktató-nevelő munkájára címmel október 23 —24-én tudományos ülésszaK lesz a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben. Az intézet peda­gógia és pszichológia szakos tanárai nevelési és tanítási módszertani előadásokon is­mertetik a szovjet pedagó­gia, didaktika és lélektan fejlődését, eredményeit és hatását a magyar nevelés­ügyre. Megyeszerte ismeretterjesz­tő előadások hangzanak el, és Ki tud többet a Szovjet­unióról? címmel szellemi ve­télkedők zajlanak le. A La­tinka Sándor Szabadegyetem filmesztétikai tagozatán a klasszikus szovjet fimről, földrajzi tagozatán Kijev— Moszkva—Leningrad címmel tartanak előadást, filmvetí­tést októberben. A történel­mi tagozaton november 3-án A Nagy Októberi Szocialista Forradalom címmel lesz elő­adás és filmvetítés. Irodalmi és művészeti események Október 10-én az Üzbég Kultúra Hete alkalmából ha­zánkban vendégszereplő tas- kenti Bahor Táncegyüttes Kaposvárra is ellátogat Este a Latinka Művelődési Ház­ban mutatja be ünnepi mű­sorát Három nappal később, október 13-án újabb külföldi együttest fogadnak itt a krakkói Heinal férfikórus ao hangversenyt A forradalmi emlékünnep- ség-sorozat kétségtelenül leg­jelentősebb művészeti eserné- ményét november 6-án este, a kaposvári díszünnepség után tartják meg a Csiky Gergely Színházban. Visnyev- szkij Első lovashadsereg cí­mű drámájának magyaror­szági, egyben közép-európai ősbemutatója színháztörténeti esemény. A mű a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom időszakában játszódik; a le­gendás hírű Bugyonijj tá- oornok hadseregének meg­alakulásáról, küzdelmeiről — vöröskatonákról, egyszerű emberekről szól, akárcsak a szerző másik nagy, a szocia­lista dráma kiemelkedő alko­tása, az Optimista tragédia. Az eredetileg mintegy fél­ezer statisztát szerepeltető drámát a darab rendezője, Sándor János alkalmazta ha­zai színpadra. November 7-én tartják meg a Csillagosok, katonák című új magyar—szovjet kop- rodukciós film ünnepi dísz- bemutatóját Kaposváron. A bemutató előtt átadják A szovjet film 50 éve című pá­lyázat díjait. Három kiemelkedő zenei eseményt említhetünk még: október 2S-án Szovjet dalok a forradalmi ifjúságról cím­mel kaposvári közép- és ál­talános iskolák kórusai ad­nak hangversenyt; november 30-án a MÁV szimfonikus zenekar szerepel Kaposvá­ron; december 9-én pedig Kodály-estet rendez a ka­posvári Felsőfokú Tanító­képző Intézet. Ezenkívül számos irodalmi est, megemlékezés, író-—ol­vasó találkozó lesz Kaposvá­ron és megyeszerte is. Az orosz és a szovjet inoééuom a forradalom tükrében cím­mel megyei szavalóversenyt ártanak októberben. Novem­ber 27-én a megyei könyv­ár előadótermében budapes­ti művészek közreműködésé­vel orosz nyelvű irodalmi es­tet rendeznek. Itt említünk meg még két nagyobb jelentőségű ese­ményt: október 11-én Cseh­szlovákia és Magyarország, azaz Znojmo és Kaposvár között zajlik le a nemzetközi rádiós vetélkedő döntője, no­vember 10-, 11- és 12-én pedig a Latinka Művelődési Házban rendezik meg az or­szágos óvodai bábjátszó na­pokat. A megyeszékhelyhez ha­sonlóan a járási székhelye­ken is kórustalálkozók, szín­játszó napok, irodalmi ren­dezvények, szellemi vetélke­dők, barátsági estek, ifjúsági és veterántalálkozók zajlanak le, tudományos és ismeret- terjesztő előadások hangza­nak el. Új létesítmények A november 7-i ünnepsé­gek időszakában a megyében több most felépült kulturá­lis intézményt középületet avatnak föl. öreglakon no­vember 6-án délelőtt nyitják meg az ország első könyoba- rátházát. Kaposváros no­vember 7-e alkalmából avat­ják fel és adják át ünnepé­lyesen a forgalomnak az új buszpályaudvart. A megyeszékhelyen az északnyugati városrész Kali- nyin és Kaposvár testvéri barátságának jegyében no­vember 7-én veszi fel a testvérváros, Kalinyin nevét. A névadó ünnepségen a Hon­véd utca egyik szövetkezeti háztömbje előtt emléktáblát lepleznek le. Magyar internacionalisták Szovjet-Oroszországban Félmillió ha látta a forradalmat Regények, elbeszélések, versek már gyakran fel­idézték a magyar interna­cionalistáknak a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomban és a polgárháború csatáiban vívott harcait Most, a nagy forradalom ötvenedik évfor­dulójára ecv testes, kétköte­tes történelmi munka jele­nik meg: összegyűjtik a ma­gyar hadifoglyok politikai és katonai mozgalmaira vonat­kozó hiteles történelmi do­kumentumokat. A kétkötetes dokumentumgyűjtemény — magyar és szovjet történé­szek közös munkájának ered­ménye — egy időben jele­nik meg magyarul és oro­szul; Moszkvában és Buda­pesten. Történészek koprodukciója — A kiadvány gondolata hat évvel ezelőtt vetődött fel — mondja Milei György, a kötet egyik szerkesztője, a Párttörténeti Intézet tudo­mányos főmunkatársa, az in­tézet archívumának helyettes vezetője. — Magyar részről a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Intézet, a Le­véltárok Országos Központja vesz részt a munkában, a szovjet felet pedig a minisz­tertanács mellett működő le­véltári főigazgatóság, az ösz- szes párt- és állami archí­vum és a Vörös Hadsereg archívuma »képviseli«. A kétkötetes nagy kiad­vány első része hadifoglyok forradalmi, kommunista mozgalmait mutatja be, a második kötet pedig az in­ternacionalisták katonai szer­vezkedését és harcait. A ki­advány elé írt közös előszó eseménytörténeti áttekintést ad a korszakról és bemutat­ja, hogy az internacionalis­ták milyen szerepet játszot­tak a polgárháború történe­tében és a magyar nép tör­ténetében. Magyarok Magyarországért Sokkal komolyabb ez a szerep, mint amilyen jelen­tőséget közgondolkodásunk és történetírásunk tulajdonít ne­ki. Október idején és azt kö­vetően félmillió magyar ha­difogoly látta a forradalmat és a polgárháborút, s leg­alább százezren tevékenyen részt is vettek abban. A ma­gyar vöröskatonák tizen­nyolcban és tizenkilencben itthon is fokozták a forra­dalmi erjedést, az első világ­háború után, a Horthy-fasiz- mus éveiben pedig kapcso­latba kerültek a kommunis­ta párttal. Még a polgárháború alatt — Kijevben — szervezték azt a hadsereget, amelynek az lett volna a feladata, hogy a Kárpátokon áttörve megse­gítse a Tanácsköztársaságot.. Ennek a hadseregnek az él­csapatát a magyar interna­cionalisták alkották volna. Kijev egyébként is kitűnő »környezet«, volt ehhez a szervezkedeshez, mert a vá­ros első vörös parancsnoka magyar internacionalista volt: Lakatos István. Annak ide­jén ő vezényelte az ukrán partizándivíziót amely felsza­badította Kijevet. Az inter­nacionalisták forradalmi ta­pasztalata, nyelvtudása hasz­nosnak bizonyult a felszaba­dulás edső óráiban: ők je'en- tették a kapcsolatot a köz­ségek vezetői és a szovjet parancsnokságok között. Türr Istvánok — Mi büszkék vagyunk Türr Istvánra, aki részt vett az olasz szabadságküzdelem­ben, de hány Türr István harcolt Ukrajnában, Közép- Ázsiában, Távol-Keleten, a sarkvidéken, Moszkvában, Leningrádban, a Baltikum­ban, a Fekete-tenger men­tén? Szakaszokat, századokat, ezredeket, katonai iskolákat vezettek azok, akik káplárok vagy legföljebb hadnagyok voltak fogságba esésük ide­jén. Partizánparancsnokokkal, anarchistákkal, elfogott ten­gernagyokkal, szakszerveze­tekkel, párttitkárokkal tár­gyaltak és hoztak döntéseket — a tegnapi tanítók, a teg­napi bányászok, üzemi mun­kások. A kötet hatalmas tényanyagával igazolja, hogy ez a mozgalom történelem- és emberformáló erő volt. Az ellenfél is szerepel Nem volt könnyű a válo­gatás: több ezer, talán több tízezer dokumentumból — személyzeti iratokból, kato­nakönyvekből, újságcikkek­ből, versekből, börtönnap­lókból, hadparancsokból, táv­iratokból, jelentésekből —* kellett kiválasztani azt a 731-et, amely ebben a mo­nográfiában méltán repre­zentálja, teljes bonyolultsá­gában bemutatja a magyar internacionalisták tevékeny­ségét. Nemcsak az internaciona­listákét — mert az ellenfél is szerepel a kötetben. Az egyik dokumentum például azt mondja el, hogy magyar vörösgárdisták ütköztek meg — magyar fehérekkel. Mert arra is volt példa, hogy a fe­hérek oldalára álltak. Az ellenforradalmi rendszer ne­gyedszázada alatt Magyar- országon körülbelül negyven cikk, regény, kötet, gyűjte­mény, tanulmány jelent meg, amely ezzel a korszakkal foglalkozik. A legfontosab­bak ezek közül is helyet kapnak a kötetben, amely így sokrétűen érzékeltetve a kor sokféle áramlását, bemu­tatja az »idők sodrását«. Gorkij gondolt rá először... 1931-ben Maxim Gorkij gondolt először a polgárhá­ború történetének 15—16 kö­tetben történő megírására: s erről határozatot hozott 36 évvel ezelőtt az SZKP Köz­ponti Bizottsága. A magyar kommunista emigráció már ezt megelőzően publikálni kezdte az internacionalisták visszaemlékezéseit: a moszk­vai »Sarló és Kalapács«-ban több mint száz memoár je­lent meg. Két dokumentum­kötet is megjelent az inter­nacionalistákról tíz évvel ez­előtt: ugyancsak Budapesten az egyik és Moszkvában a másik. »A külföldi dolgozók harci együttműködése Szov­jet—Oroszország népeivel (1917—1922)«, illetve »A ma­gyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban«. A két világháború között a bécsi és prágai emigráció is több cikket, visszaemléke­zést publikált az interna­cionalistákról. Krajczár Imre VZBEG „ T 99 99 Az üzbég táncművészet olyan régi, mint maga a nép, amely létrehozta. Ugyan­olyan változatos és színdús, mint az üzbég tájak. A táncok gyakran földrajzi el­nevezést viselnek: andizsá- ni polka, namangani, bu- harai, ferganai táncok, ho- rezmi lezginka. Az üzbég népi táncok ké­pezik a Bahor (Tavasz) Táncegyüttes műsorának nagy részét. Mesteri tudás, érzékletes rendezés jellemzi az együttes indiai, kubai, arab, indonéz vagy koreai táncait is. S ebben nem kis érdeme van Mukarran Tur- gunbajevának, a Szovjetunió népművészének, az együt­tes művészeti vezetőjének. Mukarram tevékenységéi az Aliner Na- voli nevét vi­selő opera és balettszínház színpadán kezdte táncos­nőként. Itt nyilvánult meg érzéke a népművészet­hez, melynek elemeit bátran alkalmazta táncaiban pe­dagógusként is tevékenyke­dett. s ekkor érlelődött meg benne az el­határozás, hogy önálló népi tánc- együttest ala­kít. Terve megvalósult, megalakult a Bahor, amely­nek ma már 50 tagja van. Az együttes hire a Szov­jetunió hatá­rain túlra is ÉijutotL TEVE A KOLHOZBAN Az üzbég kolhozokban van ugyan számos teher- és gépkocsi, de azért tevék is találhatók. Arra hasz­nálják őket, hogy kapcsolatot teremtsenek segítsé­gükkel a nehezen megköze líthető legelők pásztoraival. (APN-toüS)

Next

/
Thumbnails
Contents