Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-04 / 235. szám

SomogyiHéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SIKERES ÉVADKEZDÉS Lajtai-KelUr: Három tavasz SZERELEM AZ IRODALOMBAN Bessenyei Ferenc és Béres Ilona előadói estje Évadnyitása S“"í' kerdarabot állított színpadra a Csiky Gergely Színház. Lajtai Lajosnak a húszas-harmincas évek ünnepelt operettkompo- nístájának legutolsó darabja, a Három, tavasz várakozást igazoló közönségsikert hozott; a színház kellemes, hangulatos premierrel kezdhette meg új évadját. A Három tavasz — egy élet­pálya három periódusa. Szer­zője több évtizedes távolléte után hazatérve nem kevés nosztalgiával és a szövegkönyv jóvoltából néhány kedves, de­rűs ötlettel szőtte egybe a da­rab zenei anyagát. Ehhez va­laha igen népszerű slágereit, főleg Régi nyár című operett­jének zenéjét használta fel. Ez a dalkoszorú a vén Stefániáról, a Horvátkertről, a csókos ifjú nyárról meg a jó túrós csu­száról önmagában is fél siker az operettkedvelők táborában. Egy gazdag kiállítású produk­ció keretében — Pelress Zsu­zsa vendégszereplésével külö­nösképpen. y A téma és a konfliktúst kel­tő virágkosárcsere régi isme­rősünk. A folytatás nemkevés- bé: Pest, Orfeum, szeparé, Óbuda ... — jellegzetes ope­rettfigurákkal, csakúgy, mint egyebütt. Eltér azonban a szto­ri a szokványtól: Kulcsfigurái­val nem a fényes karrier út­ján, hanem hétköznapi embe­rekként, sőt a primadonnával napjainkban, egy színészott­hon lakójaként is találkozunk. Kellér Dezső okos, tapintatos humora magvas, jó poénekkel frissíti fel a történetet és tart­ja ébren a figyelmet. Igaz, nem mindig teljes sikerrel. Az első két felvonásban több íz­ben hosszúnak, fölöslegesnek éreztünk néhány szűnni nem akaró dialógust. Ezekből jócs­kán és bátrabban húzhatott volna Gyökössy Zsolt rendező, akinek a munkáját egészében ritmusra törekvés, művészi igényesség jellemzi. Jópofás- kodás, olcsó operettközhely se­hol, a szituációk, a figurák hu­mora természetes, a helyzet­ből, egyéniségből fakadó. Ugyanez vonatkozik a zenés részekre is. Nem beilleszked­nek a helyzetekbe, hanem gör­dülékenyen, szinte észrevét­len folytatódik velük a cselek­mény. Nincsenek nagy, kóru- sos finálék és nagyjelenetek; a hangsúly az életszerűségé. Ami a látványosságot illeti, ebben a rendezés technikailag nehezen megoldható ötleteket is szorgalmazott. Frappáns, szellemes, jó ötleteket, kivite­lezésük azonban kevésbé sike­rült. Éreztük ezt például a konflis, a fény-árnyék és a ve­tített háttér játéka esetében is. A második felvonás step-rész- letében örömmel fedeztük fel, hogy tánckár is van a színpa­don. Ez volt az egyetlen iga­zán tartalmas, kidolgozott re- vütánc, noha Boross István ko­reográfiái hangulatosak, ele­I humorérzékkel formálja meg az orfeum nagy, lepcses di- rektriszét. Egerváry Klári ha­sonlóan otthon van szerepében, játékban, táncban egyaránt. Újgazdag dámaként Petress- sel közös jelenetében különö­sen hálás mulattatónak bizo­nyult a második felvonásban. Köztük kaphat helyet egyéni humoráért hármas szerepében Komlós István is. Tóth Béla az öreg, Papp István a főpin­cér szerepében egy-egy emlé­kezetes figurát teremtett. S itt említhetjük még Oláh Mag­da, Varga Tibor, Somogyi Gé­za, Faragó Sári, Lengyel Já­nos és Révész István játékát A siker titka SZERVEZÉS ÉS SZORGALOM Hetente két három alka­lommal érkezik kővel - meg­rakott irányvonat a marcali vasútállomásra. A húsz-hu­szonöt vagonból álló szerel­vény mindig gyors munkát kíván az AKÖV marcali te­lepének dolgozóitól. A kőre a járásokban folyó útépítési és útkarbantartási munkák­nál van szükség A vagonok­ra meg mindenütt az ország­ban. — Tőlünk ez a munka na­gyobb szervezést, jobb mun­kaidő-kihasználást kíván — mondja Kürtös Sándor, a te­lep vezetője. — Érzik ezt az emberek is, s mindent meg­tesznek, hogy minél keve­sebbet álljanak a vagonok. Ebben a munkában a leg­nagyobb feladat a Kovács Dezső vezette MÁV—AKÖV komplexbrigádra hárul. Ne­kik kell kirakni a vagono­kat. Évek óta versenyben van ez a brigád az AKÖV többi hasonló brigádjával. Három év óta mindig első­ként kerültek ki a verseny­ből. Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy az idén sem vallanak szégyent. Pedig a járásban nem kis feladat vár rájuk. Ebben a nagy munkában so­kat segítenek a gépkocsive­zetők is. Amikor a felada­tokról érdeklődöm, ilyen adatokat soroltak: cukorré­pából kb. ötszáz vagonnyit kell elszállítani ezen az őszön. A szállítási munkák­ban negyven tehergépkocsi vesz részt. Emellett ki keil elégíteni az egyéb szállítás* igényeket is. A feladat nagy. A tehergépkocsik egy része a nyáron a Balaton-parton segített. Most ezek a gépek is a járásban dolgoznak. S mindemellett a rakodók és gépkocsivezetők szorgalmát említik Marcaliban, amikor a feladatok végrehajtásáról esik szó. is. Bak Mária ezen az előadá­son debütált énekesként — megérdemelt sikerrel. A díszleteket Vata Emil, a jelmezeket — vendégként — Kalmár Katalin készítette. So- moss István vezénylésével jól és pontosan látta el feladatát a zenekar. Kár, hogy a harma­dik felvonásban fellépő ama­tőr beat-zenekarra nem ter­jedt ki a felkészülés figyel­me. Hangszerelés nélkül és fá- jóan hamisan gitároztak. Summázva:^”“ színvonalas szórakoztatást nyújtott évadnyitó premier­jén. A burgonya nem hiányoz­hat a háziasszonyok konyhai kelléktárából. Most folyik a megye mezőgazdasági üze­meiben a szedése, válogatá­sa, szállítása. Ez az az idő­szak, amikor a tél közeledtére gondol­va megkérdezzük: milyen kilátások vannak a jövő évi új termésig a burgfl- nyaellátást illetően. Erre a sokakat érdeklő kér­désre Küher János, a MÉK igazgatóságának elnöke vála­szolt: — Az eddigi tapasztalatok szerint hat-nyolcezer vagon burgonya volt általában a megye évi burgonyatermelé­se. Igaz, hogy ennek a zö­mét vetőgumóként vásárol­ták fel, de a lakosság étke­zési burgonyával való ellátá­sában nem volt zavar. A mi­nőség ellen is egyre csök­ken a kifogás. Az idén új módszert vezet­tek be: kétkilós tételekben, át­tetsző anyagú zacskókban Jelenet A fejedelemből. Sok siker atmoszférája le­beg már a megyei könyvtár előadótermében. Hétfőn este forgalmazzák boltjaink a burgonyát. Az úgynevezett piroshasú fajták — ilyen a gülbaba és a kisvárdai rózsa — minősé­ge különösen sokat javult. Noha az országos igényeket még nem ismerjük, annyit azonban már most, a beta­karítás időszakában látunk, hogy nincs ok aggodalomra, jó lesz a burgonyaellátás. Arról máris beszámolha­tunk, hogy Kaposváron je­lenleg mintegy 100 vagon ét­kezési burgonyát tárolnak a város téli és tavaszi igényei­nek kielégítésére. Általában ecmy- szokott elkelni a MÉK boltjaiban a megyeszékhe­lyen, de az idén ennél 50 vagonnal többet tartalékol­nak a jövő évi új termésig. A megye ellátását évente 200—250 vagonnal segíti a MÉK, V az idén előreláthatóan ennél több burgonya kerül majd a boltokba, s onnan a háziasz- szonyok szatyorjába. Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas és Béres Ilona Jászai-díjas színművész lé­pett közönségünk elé. Műsoruk szervesen kap­csolódott a szabadegyetem irodalmi tagozatának előadá­saihoz. A két előadó a sze­relemnek, a barátságnak szentelte ezt az estét, az élet e két nagy titkáról, kérdéseiről vallottak. Remek indítás volt Shakespeare Otellójának zárójelenete. Itt a kristálytiszta, de tragikus­ra forduló szerelem szólalt meg: »Nem okosan, de na­gyon szerettem ...« Besse­nyei Ferenc és Béres Ilona remekül alkalmazkodott az intimitásra késztető dobogó­hoz. Játékban visszafogottan, de szemléltetően adták visz- sza Shakespeare komor szín­ben is ragyogó hőseit. Ez­után külön-külön léptek do­bogóra József Attila-, Rad­nóti-, Ady-versekkel. Béres Ilona akkor tudott igazán él- ményszerűen verset monda­ni, amikor a költemény mó­dot adott színészi képességé­nek kibontakoztatásához. (Pl. Radnóti Himnusz a bé­kéről.) Az első rész utolsó akkordjaként Vörösmarty Vén cigányát hallhattuk Bessenyeitől, kitűnő tolmá­csolásban. Tematikailag azon­ban ez a vers megtörte a műsor egészét. A második rész szintén jól indult. Bródy A fejedelem című színművéből hallottunk egy részletet. Érdekes pár­huzama ez az Otellónak. Itt az egymást áltató szerelem szólalt meg gazdagon, ár­nyaltan. A feszültség szava és csendje egyaránt beszélt. Béres Ilona ezután Saint- Exupery A kis herceg me­séit mondotta el, s önállóan talán ebben nyújtotta a leg­többet előadóművészként. Karinthy sziporkáit bizonyá­ra csak ráadásként hallot­tuk, ment ezek szintén nem tartoztak a témához. Végül a My fair lady Higginse lé- oett a közönség elé. Jó vá­lasztás volt ez is, Bessenyei új arcát mutatta be. Azon­ban az angol úr kitöréseit kissé keményebb anyagból formálta meg a kelleténél. Az előadói esten Nagy Fe­renc karnagy önálló szere­pet is kapott, Chopin Asz- dur kér ingó jét szólaltatta meg. Kidolgozottabb elő­adást vártunk tőle, kísérő­ként azonban ő is hozzájá­rult az est sikeréhez. H. B. Előkészületek a báli szezonra... A Váci utcai Budapest Diva#szalon reprezentatív divat- bemutatót tartott, melyen a nappali viseletek mellett díszes estélyi ruhákat is láthatott a közönség. (Dolezsál felv.) Waliinger Endre Elegendő burgonyát tartalékolnak a télre venek. A népes szereplőgárdá­ból az eg "ét­ién jelentős énekes szerep Fet ress Zsuzsáé volt. A vendég művésznő hangja telt, csillo gó előadása muzikális, észre­vehetően is nagy előadói rutin ja mellett. Dekoratív megjf lenését árnyalt színészi ját ka hangsúlyozza —, ottlé mindig uralja a színpadi hely aetet. Demeter Hedvig remek | A térj csak állt a hivatalnok előtt, és diktálta az adato­kat, mármint a fe­lesége születési és munkahelyi adatait. Tehát született Deb­recenben, 1926. ja­nuár 18-án stb., stb. Már eközben is erősen kiverte a ve­ríték magas homlo­kát, mert tudta ugyan, hogy melyxlc napon kell majd méregdrágán meg­vásárolnia a primőr rózsacsokrot, de ugyan ki tartja szá­mon a felesége év­számait. Még talán maga a felesége sem. És következett egy újabb rubrika a v. zumkérő lapon. — Milyen a ked vés felesége arca* — kérdezte a hivá talnok. — Ovális — mond­ta a férj — igen, úgy hiszem, hogy hosszúkás, tehát ovális . . . — És a szeme szí­ne? «■ Azt hifii cm, A KÉR hogy szürke, mert eddig még sohasem figyeltem meg kö- '.elebbről. Nem volt á szükségem ... Beírták a megfe­jő rovatba, hogy 9 i szeme színe szür­ke. És most követ­kezett egy újabb aggályos kérdés: — Milyen a ked­ves felesége haja színe? — Milyen is? Szil­DŐÍV veszteire még lilá­ba játszott és tele volt szórva külön­féle arany és csil­logó valamivel. Az­után sürgősen le­mosatta az egészet, és két hét múlva — éppen a születése napjára — már íe- kete volt. Ezt a férje kedvéért let­té, de azt is meg­mondta, hogy far­sangra már vörös lesz. Amolyan bronz­vörös. Husvetra új­ra változtatott a színen és tavaszi frizurát csináltatótt magának a fodrász- nőjével. Vagyis len- szőke lett, és le­eresztette eddig kontybán viselt haj­zatát. — Es most mi­lyen a haja színe a kedves feleségének? — kérdezte a hiva­talnok már egyálta­lán nem takart tü­relmetlenséggel a hangjában. — Őocsásson meg. uram — mentegetőd- zött a férj —, de a feleségem tegnap délután elment a fodrászához, én pe­dig éjszakai mű­szakba indultam. Heggel egyenesen ide jöttem, és így nem tudhatom, hogy jelenleg mi­lyen színű frizurát hord. de ha meg­engedi, azonnal ha­zaszaladok és meg­nézem ... — gáldonyi — A régiségkereskedő új segédet vesz föl. Felemel egy fadarabot a földről és megkérdi: — Mi ez? — II. Rudolf császár fogkeféje. — Rendben van, hol­nap beléphet. ITT i a véleménye Bri- gitté Bardot-ról? — kérdezte meg egy új­ságíró Henri de Monfeid francia írót — Pfuj! Ha csak lá­tom, kilel a hideg — fe­lelte dühösen az író. — Lehet tehetséges, lehet szép, de a szája mindig tátva van, ez pedig nem vall intelligenciára. J? gy manillai száj.16- tulajdonos lánya úgy állt bosszút apján, aki ßrönek erejével Striptease táncosnőt akart faragni belőle, hogy egész testét vörös pettyekkel festette be, úgy lépett a vendégek elé. A szálló pillanatok alatt kiürült, a lány pe­dig lefokoztatott szoba­lánnyá. A ndré Cayaítte, fran- cia filmrendező az alábbi esetre emlékszik legjobban gyakorló ügy­véd korából. Védencét, egy tolvajt megkérdezte a bíró: — Szóval csak szöve­tet lopott. És a kasszát miért nem törte fel? — Hagyja, bíró úr — öntötte el a verejték a vádlottat. Éppen ^eleget nyaggat emiatt a felesé­gem is. A 35 éves Caterina Valente Európa egyik legelfoglaltabb énekes-színésznője. Hol ebben, hol abban a tele­vízióban tűnik fel, állan­dóan úton van. Egyik hó­dolója így címezte meg hozzá intézett legutóbbi levelét: «Caterina Valen- tének, az ördög tudja, hova.-« A levél hetek múlva visszaérkezett, egy pos­tás kézírásos megjegyzé­sével: »Sajnos, még ő se tudta.« A ndrea Schwarz svájci szobalányt elcsapták munkahelyé­ről, egy szállóból, mert ellopott hét — éjjeli- edényt. A lakásán végzett ház­kutatás során a detektí- veknek majd leesett az álluk a csodálkozástól. A különös gyűjtőszenve­délynek hódoló lány egész múzeumot rende­zett be a szolgálata so­rán »szerzett« holmiból: parányi lakásán 70 kü­lönböző nagyságú és stí­lusú éjjeli sorakozott dí­szes állványzaton. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WTBTH LAJOS. Szerkesztőség s Kaposviy# Latinka Sándor u. 2. Telefons U—510. U—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Prata. Elő­fizethető a helyi postát /atal oknál és postáskézbesít/ xnéL Előfizetési díj egy hónapi 12 Ft. Index: 2506?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka Sándor utca l

Next

/
Thumbnails
Contents