Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-05 / 236. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Ara i 50 FUT, ÉH AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 236. szám. ív1' '«m v*r-7' fii#-' 1967. október 5., csütörtök B0LHÓ1VÁLTOZÁSOK (3. o.) A LÁTOGATÁS (5. o.) Szóródik a szén (6. o.) A MAI SZAMUNK TARTALMÄBÖL: Megalakul! a kaposvári és a tahi járás termelőszövetkezeteinek területi szövetsége {Tegnap Kaposváron, a me­gyei tanács nagytermében megtartotta alakuló ülését a kaposvári és a tabi járás 91 közös gazdaságának együtt­működési és érdekvédelmi szervezete, a Közép-somogyi Termelőszövetkezeitek Terü­leti Szövetsége. Az ünnepé­lyes küldöttgyűlésen részt vett és felszólalt Szigeti Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára és Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnökhelyettese; je­len volt Tobak István, a me­gyei pártbizottság mezőgazda­sági osztályvezetője, Tóth Lajos, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője, a megyei előkészítő bizottság titkára és ár. Guba Sándor, a Kapos­vári Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikum igazgatója, a kaposvári járás országgyűlési képviselője. Marosi József, a Tabi Já­rási Tanács vb-elnökhelyet- tese, a területi előkészítő bi­zottság titkára szólt meg­nyitójában a tsz-küldöttek megbízatásának fontosságáról, és méltatta a gyűlés céljá­nak, a szövetség megalakítá­sának jelentőségét. Az elő­készítő bizottság beszámoló­ját Bernáth Ferenc, a mos­dós! Alkotmány Tsz elnöke mondta el. A beszámolóval szerves egységet alkotott az alapszabály-tervezet, amelyet Pfeiffer Elemér, a Kaposvári Járási Tanács vb~elnökhe- lyettese, a területi előkészítő bizottság elnöke ismertetett. E két referátum együttvéve megmutatta a tsz-mozgalom jelenlegi helyzetének főbb vonásait, majd sorra vette az MSZMP agrárpolitikája, a IX. kongresszus mezőgazda- sági jellegű határozatai vég­rehajtásának további teen­dőit. Rámutattak a termelés nagyobb arányú növelésének, a gazdálkodás hatékonysága javításának szükségességére, szorgalmazta. Szertáréi Antal zselickislaki tsz-elnök a mos­toha körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknek az átlagosnál nagyobb és sa­játos gondjainak megoldásához kért segítséget. Szabó József bedegkéri, Varga Sándor he- tesi, Visnyei Mihály magyar- atádi, Pál Sándor somogy- aszalói és Paska Ferenc nagyberényi tsz-elnök indít­ványozta: működjön közre a szövetség tapasztalatcserék rendezésében; tájékoztassa tagszövetkezetett a piac igé­nyeiről, a főbb mezőgazda- sági áruk keresletének és kí­nálatának alakulásáról", a szaktanácsadást ugyancsak sorolja fontosabb feladatai közé. Koletár Józsefné ka- posfüredi párttitkár a pa­rasztság politikai és társa­dalmi fejlődéséről, a mező- gazdasági termelés növelé­séért érzett felelősségének erősödéséről szólt; dr. Szeré­nyt János, a Kaposvári Já­rási Pártbizottság titkára per­eiig a két járás vezető testü­letéinek megbízásából támo­gatásukról biztosította a megalakuló szövetséget. A tsz-szövetség feladatai­nak értelmezéséhez adott se­gítségét felszólalásában Szi­geti elvtárs, aki — miután átadta az alakuló ülés rész­vevőinek a megyei pártbi­zottság üdvözletét — többek között ezeket mondotta: — Az érdekképviselet na­gyon szerteágazó, összetett tevékenység, és széles skálán bontakozik ki. Átfogja az áruértékesítést, a beszerzést, a termelési és a jogi ügye­ket. Csak egyetérthetünk az­zal a buzdítással, hogy a szövetség — ci küldöttgyűlés­től kapott útmutatás alapján — teljes eltökéltséggel mun­kálkodjék a tsz-ek érdekei­nek védelmében. Dolgozzon úgy, hogy a szövetkezetei minden vállalat és intéz­mény egyenjogú és egyen­rangú partnernek fogja föl; ne hivatkozhasson valamifé­le népgazdasági érdekre sen­ki sem csak azért, hogy meg­károsíthasson szövetkezetei Nincsen a mi társadalmunk­ban egyetlen olyan népgaz­dasági érdek sem, amelyik ütközne, ellenkezne a szövet­kezetek valóságos érdekével. A szövetkezeti érdekvédelem éppen ezért egyben a népi állam, a munkás—paraszt szövetség érdekeinek védel­mét is jelenti — mondotta, majd kifejtette, hogy az ér­dekképviseletet is a termelés oldaláról kell megközelíte­ni. A kevés és a rossz árut megvédeni nem lehet; ele­gendő mennyiségű és jó minőségű árut vár a fo­gyasztó a mezőgazdaságtól, s az áru átadásánál, minősíté­sénél a szövetség is annak adjon igazat, akinek igaza van. A küldöttgyűlés egyhangú­lag kimondta a szövetség megalakulását Ezután vá­lasztásra került sor. A szö­vetség elnöki tisztségére Bernáth Ferencet, a mosdósi tsz elnökét választották, a három elnökhelyettes: Deák János igáit Ajzert Jenő tabi és Paska Ferenc nagyberé­nyi tsz-elnök; az elnökség további tagjai: Horváth Lász­ló nagybajom!, Király István somogyroeggyesi, Bohátka Gyula somogygeszü, Kromek Pál karádi, Gelencsér Lajos kapölyi, Szendrei Antal zse­lickislaki, Pavlek Ferenc so- mogyacsal és Tóth Lajos kaposvári tsz-elnök; a szö­vetség függetlenített titkárá­nak Pfeiffer Elemért válasz­tották meg, aki szintén tag­ja az elnökségnek. A kül­döttek ellenőrző és három szakbizottságot is választot­tak. IC J. Az USA agressziója beárnyékolja a világot Péter János beszéde az ENSZ-ben Péter János külügyminiszter szerdán felszólalt az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyű­lésének általános politikai vi­tájában. A magyar küldöttség vezetője felszólalásában kifej­tette kormányunk álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. A szerda délelőtti ülést Cor­nelia Manescu román külügy­miniszter, az ülésszak elnöke vezette le. Péter János elsőnek szólalt fel. Péter J ános bevezetőben ezeket mondotta: — Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyű­lései minden egyes ülésszaká­nak megvan a maga sajátos jellege. A mostani ülésszakot ismét fokozódó veszélyek árnyékol­ják be, amelyek a vietnami háború eszkalációjából és a közel-keleti agressziós helyzet elhúzódásából fakadnak. A mai nemzetközi helyzet szá­mos problémája körül elmé­lyülő ellentétek miatt feszült­ség, sőt zűrzavar nehezedik az általános vita légkörére. A magyar külügyminiszter szívélyes jókívánságait fejez­te ki Manescunak az ENSZ- közgyűlés elnökévé való meg­választása alkalmából. — A XXXI. ülésszak tanács­kozásainak várható eredmé­nyeire nem sok kedvező előjel mutat — mondotta —, de a kevés biztató előjel egyike az, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista forradalom 50. évforduló­jának esztendejében a közgyű­lés irányítását a szervezet fennállása óta első ízben egy szocialista tagállam köztiszte­letben álló képviselőjére bíz­ták. Az ilyen irányú fáradozá­sok eddig sok éven át sikerte­lenek voltak. Nagy örömmel, mély személyes érzésekkel kí­vánok minden jót és gratulá­lok önnek megválasztásához, sok sikert kívánok a korunk égető problémáinak megoldá­sára irányuló mostani mun­kánk lebonyolításában. A vietnami háború nagyobb méretű fegyveres összeütközésekhez is vezethet Az előző rendes ülésszak egyik legörvendetesebb vonása volt a tagállamok egyöntetű kívánsága, hogy a főtitkárt meggyőzzék a közös érdekről: szolgálatait még egy hivatali időszakra bocsássa az ENSZ rendelkezésére. Kormányom örömét fejezte ki, hogy a fő­titkár vállalta feladatának to­vábbi ellátását Minden ok megvan arra, hogy a főtitkár évi jelentése bevezetésének el­ső mondatát így fogalmazza meg: »A beszámolási időszak alatt a nemzetközi politikai helyzet nemcsak nem javult, hanem tulajdonképpen jelen­tősen rosszabbodott«. Arra utalt, amit mindnyá­jan tudunk, de amit állandóan szem előtt is kell tartanunk, arra, hogy »-a vietnami háború miként fokozódott egyre na­gyobb mértékben az utolsó két és fél év folyamán, hogy a harcba vetett katonaság lét­száma és a hadianyag mennyi­sége milyen nagy mértékben megnőtt, hogy a háború ke­gyetlensége szüntelenül foko­zódott, és hogy a harcokban részt vevő összes felek veszte­ségei milyen riasztó mérete­ket öltöttek". Az Egyesült Államok inter­venciója és agressziója által el­indított vietnami háború nem­csak egymagában végtelenül embertelen vandalizmus, amely egy nemzet léte ellen irányul, hanem egyrészt még nagyobb, kiszámíthatatlan mé­retű nemzetközi fegyveres ösz- szeütközéshez is vezethet, és másrészt máris beárnyékolja az egész világot. A Vietnam elleni agresszió megállítása éppen ezért érde­kében áll a világ összes or­szágainak, az Egyesült Álla­moknak is. Péter János meg­állapította, hogy a közgyűlésen felszólalók túlnyomó többsége is rámutatott: csak Észak-Viet­nam bombázásának feltétel nélküli beszüntetése nyithatja meg az utat a tárgyalóasztal felé. Emlékeztetett arra, hogy a magyar ENSZ-delegáció 1965 októberében, a közgyűlés XX. ülésszakán, a magyar kormány nevében és a vietnami kor­mány álláspontjának igazi is­meretében felhívta a közgyű­lés figyelmét a vietnami há­borút érintő kérdések tárgya­lásos rendezéséinek egyetlen reális megközelítési módjára. — Miután hallottuk ebben a vitában az Egyesült Államok és Anglia képviselőinek alap­talan vádaskodásait — foly­tatta a magyar külügyminisz­ter —, ismételten ki kell je­lentenem, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front eddig még semmiféle érvényes béke javaslatot nem kapott az Egyesült Államoktól. Eszak- Vietnam bombázásának időle­ges felfüggesztése 1965 decem­berében és 1966 januárjában a légitámadások felújításával való fenyegetés mellett történt, sőt a bombázási szünetet arra használták fel, hogy világmé­retű diplomáciai hadjáratot indítsanak a Vietnami Demok-_ ratikus Köztársaság és a felszabadítási front ellen, mialatt az Egyesült Államok tovább fokozta katonai fel­vonulását. ismertették ennek néhány fontosabb követelményét és módszerét, majd ebben az összefüggésben vázolták a területi szövetség munkájá­nak irányelveit. A vitában a szövetség ér­dekvédelmi jellege kapta a legnagyobb hangsúlyt. Leg­többen az értékesítés lebo­nyolításában való közreműkö­dést a legfőbb teendőnek nyilvánították. Szép István magyaregresi tsz-elnök konk­rét példával is indokolta ezt mondván: »Augusztus 5-én 150 darab hízott sertést ad­tunk át szövetkezetünkben az Állatforgalmi Vállalatnak. Levontak kereken 900 kilo­grammot szállítási súlyvesz­teségre. Elkísértük a szállít­mányt, s a kaposvári vágó­hídon a mérleg csak alig több mint 450 kilós eltérést mutatott, mégsem kaphattuk meg a másik 450 kilónak az árát, mert a szerződés a darabonkénti 6 kiló levonást lehetővé teszi, akármilyen távolságra kell is szállítani az állatokat. Nekünk ez az egy tétel mintegy ki’encezer forintunkba került." Horváth László nagyhajó­im tsz-elnök ehhez kapcso­lódva a partnerek egyenlősé­ge elvének érvényesítését A Gépállomások Somogy megyei Igazgatósága kiállítást rendezett a Kaposvári Mező- gazdasági Gépjavító Állomáson. A kiállításon a Baranya, Somogy és Tolna megyei gépjavító állomások mintegy 250 felújított vagy újonnan gyártott terméküket mutat­ják be. Többek között felújított erőgépeket, hidraulikákat, adagoló berendezéseket, szerkezeti egységeket, fődarabokat, első hidakat, komplett sebességváltókat stb. A kiállított termékekre a helyszínen is vesznek föl rendelést. A kiállítás nagyon ér­dekes és tanulságos. Sajnos, akiknek szánták: a termelőszövetkezeti gépészeti szak-* emberek és a termelőszövetkezeti elnökök nagyon kevesen látogatták meg eddig. Pe­dig itt olyan alkatrészeket találnak meg, amelyeket esak haeszú utánjárással, fárad­ságos munkával lehel beszerezni, Fegyveres támadásokkal nem lehet a tárgyalásokat kierőszakolni Van-e ma valami új az Egyesült Államok magatartá­sában? Ebben a közgyűlési vi­tában az Egyesült Államok képviselője meglehetősen ho­mályos formában azt mondot­ta, hogy a bombázások beszün­tetésének érdemleges tárgya­lásokra kell vezetnie. E kije­lentés azt a benyomást keltet­te, hogy az Egyesült Államok erre vonatkozóan biztosítéko­kat szeretne kapni Hanoitól. A XXI. ülésszakon tavaly azt hallottuk, hogy az Egyesült Ál­lamok elkezdené a deeszkalá- ciót Észak-Vietnam bombázá­sának megszüntetésével, ha biztosítanák arról, hogy ezt a lépést a másik oldalon megfe­lelő intézkedésekkel viszonoz­zák. Az ilyenfajta magatartás mögött súlyosan téves számve­tés rejlik. A fegyveres konflik­tusok történetének alapvető ta­pasztalata, hogy tárgyalásokat nem lehet fegyveres támadá­sok alatt, vagy ilyen támadás­sal való fenyegetés alatt foly­tatni, kivéve, ha a harcoló fe- ek egyike kapitulál. Ebben a vitában semmi újat iem hallottunk az Egyesült Államoktól. Sajtókommentá- trok pedig elsorolták, hogy a beszédben negyvennégy ízben szerepeltek a »béke« és »bé­kés tárgyalások" szavak. Péter János ezután emlékez­tetett rá, hogy az Egyesült Ál­lamok újonnan bejelentett ra­kétaelhárító rendszerét ismer­tető nyilatkozatában McNama­ra amerikai hadügyminiszter leszögezte: ennek a rendszer­nek egyik célja meggyőzni egyes ázsiai országokat arról, hogy az Egyesült Államok nem rettenne vissza olyan lépések­ből, amelyek egy kínai táma­dás kockázatával járnának. Más szóval: előkészületek tör­ténnek most az Egyesült Álla­mokban rakétaelhárító ernyők kiépítésére, hogy fedezzék az Egyesült Államok hadművele­teinek továbbá eszkalációját Délkelet-Ázsiában. Az Egyesült Államok azon­ban a Vietnam elleni háború­val semmit sem fog nyerni. Másrészt viszont világszerte végtelenül sok és felbecsülhe­tetlen veszteséget okoznak az ebből az őrült háborúból szár­mazó veszélyek és mérgező ha­tások. A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányának javaslata és a Dél-Vietnami (Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents