Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-27 / 255. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1961. október 81. Három nap alatt 23 gépet vesztettek az amerikaiak Hanoi felett Miként a TASZSZ jelenti Hanoiból, csütörtökön az amerikai légierők újabb nagyméretű támadást indítottak a VDK fővárosa ellen. A kalózgépek a város központját és a külső területeket bombázták. Hanoi lakosságát mozgósították a bombatámadások következményeinek felszámolására. A csütörtöki újabb súlyos légitámadás alkalmával az amerikaiak ismét tíz repülőgéppel fizettek Hanoiért. Ezzel a VDK fővárosa ellen három nappal ezelőtt indított támadássorozatuk veszteséglistájára 23 gén került. A három csütörtöki támadás legjelentősebb célpontja a Hanoi belterületén, egy kisebb tó partján épült villamos erőmű volt. A bombák csak jelentéktelen kárt tettek az erőműben, viszont újabb lakóházakat romboltak le a közelében. Több ház összeomlott a Quan Than utcában, a magyar nagykövetség kereskedelmi kirendeltségének szomszédságában. A kirendeltség néhány órán át megközelíthetetlen volt, mert az oda vezető utat a tűzoltók lezárták. Az épület kisebb károkat szenvedett, magyar állampolgárok azonban nem sérültek meg. Négy utcát szántottak végig golyósbombákkal. Ezek a bombák nem képesek lerombolni az épületeket: az a rendeltetésük, hogy a robbanáskor szétlövellő ezernyi apró golyóikkal emberekben tegyenek kárt. Űjabb sérülést szenvedett az augusztusban bombázott Longbien-bíd is, amely a Vörös folyó két partján elterülő városrészeket köti ösz- sze. A VDK légelhárítása csütörtökön Ha Tay tartomány térségében két amerikai repülőgépet semmisített meg. Pótlólagos jelentések szerint október 24-én Thanh Hoa tartomány Hoang Hoa körzetében szintén megsemmisített az »idősek« milíciája egy támadó reoülőgépet. Ez az alakulat 49 és 69 év közötti emberekből áll, fehér hajúaknak is nevezik őket. Október 26-ig bezárólag 2450 amerikai repülőgép pusztult el a VDK légiterében. Az amerikai haditengerészet és a légierő vadászbombázói csütörtökön Hanoin A Gallup közvélemény-kutató intézet legújabb adatai szerint két év alatt csaknem kétszeresére emelkedett a vietnami háborút ellenző amerikaiak száma. Az intézet által közzétett adatok szerint a megkérdezett amerikaiak 46 százal-ka vélekedik úgy, hogy az Egyesült Államok vietnami beavatkozása hiba, 44 százaléka helyesli a beavatkozást, rrdg 10 százaléka ném nyilvánított véleményt. A közvélemény-kutató intézet adataiból kitűnik az is, kívül Haiphongot is támadták. A csütörtökön bombázott villamos erőmű Hanoi egyik legfontosabb ipari létesítménye, az ország villamosener- gia-termelésének 20 százalékát fedezi. Alig 60C méterre fekszik az elnöki palotától, a kormány és diplomata negyedtől. Az AFP washingtoni tudósítója megjegyzi, hogy a célpontok tilalmi listáján most már csak öt név szerepel az augusztusi 57-tel szemben: a haiphongi, a Cam Pha-i és a Hong Ay-i kikötő, valamint két vasúti csomópont. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága csütörtökön közleményben ítélte el a Hanoi ellen intézett légitámadásokat. hogy az amerikai közvélemény többsége kétkedéssel fogadja a Johnson-kormány- nak a vietnami háborúról szóló magyarázatait. Az ankét során ugyanis a megkérdezett amerikaiak 70 százaléka vélte, hogy a John- son-kormány a közvélemény előtt eltitkolja a vietnami konfliktus fontos adatait. Miként az AFP jelenti Washingtonból, az Egyesült Államoknak 1 078 000 dollárba kerültek a vietnami békét követelő legutóbbi tüntetések. Az amerikaiak 46 százaléka ellenzi a vietnami háborút Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata Jozeí Lenárt hazautazott Párizsból Az NDK külügyminisztériuma csütörtökön nyilatkozatot tett közzé, s ebben tiltakozott a bonni kórmány újabb provokációs terve ellen, amellyel Bonn ismételten kifejezésre szeretné juttatni Nyugat-Ber- lin jogtalan Nyugat-Németor- szághoz kötöttségét. A nyilatkozat élesen elítéli azt a bonni tervet, amely szerint november elsején Klaus Schütz nyugat-berlini főpolgármester elnökölne a bonni Bundestagban. A külügyminisztérium nyilatkozata határozottan aláhúzza, hagy Nyugat-Berlin nem tartozott és soha nem is fog a nyugatnémet államhoz tartozni, hanem önálló politikai egység. A nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy az említett provokációs terv semmit sem változtat Nyugat- Berlin nemzetközi jogi helyzetén, d’i alkalmas arra, hogy még tovább nehezítse a kapcsolatok normalizálását az NDK és Nyugat-Berlin között. (MTI) A spanyol rendőrség terrorja a madridi tüntetés megakadályozásara Csütörtökön véget ért Jozef Lenárt csehszlovák miniszterelnök négynapos franciaországi látogatása. Párizsi tartózkodásának utolsó napján a cseh- ázlovák kormányfőt fogadta De Gaulle tábornok, köztársasági elnök, majd ebédet adott vendége tiszteletére. A megbeszéléseken — amint a különböző alkalmakkor elhangzott beszédekből kiderült — politikai és főleg európai problémákon kívül elsősorban gazdasági kérdéseket vitattak meg. Vacláv David csehszlovák és Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtökön Párizsban aláírta Franciaország és Csehszlovákia hosszú lejáA spanyol rendőrség csütörtökig körülbelül 300 személy, tartóztatott le Madridban és más spanyol városokban. A hatóságok így akarták elejét venni a mára kitűzött nagyszabású munkástüntetésnek, és megakadályozni a munkásbizottságok tevékenységét. A spanyol munkásság sztrájkokkal tiltakozik a letartóztatások ellen, és szerdán az esti Irakban Madridban újabb falragaszok és röplapok adták hírül: a pénteki tüntetésekre mindenképpen sor kerül. Nagy a nyugtalanság Oviedc és Bilbao bányáiban és kohászati üzemeiben. A rendőrséget utasították, »bármi áron biztosítsa a társadalmi békét«. Sevillában az autóbusz- és villamoskalauzok sztrájkja egy teljes órára megbénította a forgalmat Az október 20-a és 23-a között letartóztatott munkásve- zetóket azzal a váddal állítják Madridban bíróság elé, hogy részt vettek a munkásbizott- ságok titkos találkozóin, ahol utasításokat dolgoztak ki egy »harci program« végrehajtására. (MTI) A teheráni Gulisztar,-palo- tában 500 díszvendég jelenlétében csütörtökön ■ délelőtt megkoronázták Mohamed Re- za Pahlavit, Irán sahinsah- ját és feleségét, Farah Diba császárnőt, aki a nemrég jóváhagyott új alkotmány értelmében régen s lesz, ha a császár elhalálozásakor a trónörökös még nem nagykorú. A 48 éves uralkodó 26 évig várt a koronázásra. A császár az utóbbi 'esztendőkben gazdasági és szociális reformokat vezetett be, s megkoronáztatásával addig várt, amíg ezeknek a reformoknak az eredményei a ratú kulturális együttműködési egyezményét. Az egyezmény öt évre szól és automatikusan meghosszabbodik, ha a felek egyike sem kívánja hatálytalanítását. (MTI) gyakorlati életben is megmutatkoztak. A koronázás napján Irán nemzeti ünnepet ült. Szinte egész Teherán az utcákon tolongott, amikor a díszmenet megindult. Az iráni sah bécsi stílusú, de golyóbiztos hintóbán foglalt helyet. A hintót négy pár remek szürke vontatta — a lovakat Magyarországon vásárolták. A koronázás alkalmából amnesztiát hirdettek közönséges bűnözőknek. Lehetséges, hogy a közkegyelmet politikai elítéltekre is kiterjesztik. (MTI) Megkoronázták az iráni sahot Monumentális beton emlékmű a Mamajev-kurgánon, a város legmagasabb pont ián, azon a helyen, ahol a sztálingrádi csata legvéresebb eseményei zajlottak. s amely dombtető kulcsfontosságú szerepet játszott a hat hónapig tartó öldö'dő harcban. A Mamajev-kurgán stratégiai jelentőségéről Csujkov elvtárs azt írja, hogy »akié a Ma- maiev-kurgán, az uralkodik az egész város és a Volga felett.« A legendás »Pavlov ház« homlokzata. E házat védte Pavlov őrmester tizennyolc társával együtt 58 napon keresztül. A németek sohasem tudták elfoglalni a házat, bár csaknem rommá lőtték. Csujkov elvtárs, a Szovjetunió marsallja, aki a Sztálingrádot védő 62. hadsereg parancsnoka volt, az »Erőd a Volga partján« című könyvében a következőként jellemzi Pavlov őrmester és társai hőstettét: »Ez a kicsiny osztag egyetlen házat védve több hitleristát semmisített meg, mint amennyit a né-jj metek Párizs elfoglalásakor vesztettek.« Pavlov őrmes-;: tér hőstettéért megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.:1 Város a Volga partján Az áruház, melynek a pincéjében (a nyíllal jelzett helyen) 1942. január 31-én foglyul ejtették Van Paulus vezértábornagyot, a Sztálingrádban harcoló hiCer'sta csapatok parancsnokát és egész törzskarát. Ezzel a város központjában a harcok véget értek. Az áruház e-1 a> szerény kis tábla emlékezik meg erről a <ör''sn'imi eseményről. A felvételeket készítette és a szöveget írta: Dr. N. L» »Nem törnek át!« A szobornak ez a felirata, ezt jelképezi, ez volt a jelszava a Mamajcv-kurgán védőinek. Az itt folyó Jiarc jellegéről Csujkov elvtárs így ír: »A Mamajev-kurgán a legnagyobb havazások idején sem ölthette magára téli köntösét: a hó itt gyorsan elolvadt, s összekeveredett a földdel. A tonnás repülőbombák, a tüzérségi lövedékek, köztük a 293 milliméteres gránátok valósággal megforgatták itt a földet,« Hogy hányszor cserélt gazdát a Mamajev-kur ?án a harcok folyamán, pontosan senki sem tudja megmondani. Volt a hathónapos csatában olyan időszak, amikor naponta négyszer-ötször is.-ál békésen hömpölygő Volga partján fekszik az a hős város, mely a II. világháború idején megfordította a történelem kerekét, meg IIIjt parancsolt a hitleri fasizmus katonai előretörésének. Most békés, de akkor láng- és vértenger, gránátoktól és bombáktól felszántott romhalmaz volt ez a város. Hat hónapig folyt itt az öldöklő, semmit és senkit nem kímélő gigászi csata. Sztálingrád (mai nevén: Volgograd) figyelmeztető a világ számára. 25 évvel ezelőtt itt, e városban, e város romjai között a Volga partján érte a hitleri fasizmust olyan végzetes vereség, melyet kiheverni soha többé nem tudott. Az emberi akaraterő, az elszántság, a hazaszeretet és hősiesség olyan . példái születtek itt nap mint nap, melyhez hasonlót keveset jegyez fel a hadtörténelem. Nem hiszem, hogy aki e hős városba eljut, s utcáin, a Volga partján jár, ki tudná vonni magát az alól a különös hatás alól, melyet múltjánál fogva ma is áraszt ez a város. Nem lehet itt nem emlékezni arra, hogy mi történt itt. Nem lehet nem gondolni arra, hogy e város minden négyzetméterét vér, a hősök vére öntözött. Aki itt jár, nem mehet tovább anélkül, hogy ne álljon meg némán a hősök emlékművénél és ne adózna kegyelettel emléküknek. Huszonöt évvel ezelőtt a haladó emberek milliói nemcsak Európában, hanem az egész földkerekségen aggódva és reménykedve figyelték, mi történik ebben a városban. Lesték az itt folyó gigászi harc híreit. Sztálingrád nevét, az ott harcoló szovjet hazafiak hősies helytállását megismerte és megcsodálta az egész világ. Azóta a sztálingrádi csatáról könyvtárnyi cikket, tanulmányt, könyvet írtak szerte a világon. S a világ haladó emberisége meghajtja a kegyelet zászlaját azoknak a hősöknek emléke előtt, akik ott nyugszanak abban a földben, melyért vérüket hullatták, melyért életüket adták. Lapunk e hős városról készült képek közlésével kíván áldozni emléküknek. t
