Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-18 / 247. szám
SomogyiKéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A MUNKÁSOK KÉRDEZIK: Miért nem nyit kora reggel bolt? Egy váltott műszakban dolgozó ember panaszolja: — A reggeli mindig a legnagyobb gond. Az ember otthon még nem eszik, amikor elindul, de útközben sehol nem tud venni magának. A boltok mind később nyitnak. Legalább a belvárosban miért nem lehet kinyitni reggel ötkor egy boltot? Akkor már tele van az utca, hiszen háromnegyed hatra a munkahelyen kell lenni. A Tanácsi Textilipari Vállalatnál próbáltak ezen segíteni. Megbeszélték az élelmiszerbolttal, hogy reggel leadják a rendelést, és beviszik az üzembe az üzletből. A tapasztalatokról így beszélnek: — Azt kérik, hogy reggel nyolcra juttassuk el a rendelést. Fél tíz van, mire hozzák a reggelit Aki hatkor munkába áll, annak ez már nagyon késő. De ha hoznák azt, amit kérünk! Az egyik fiatalembernek két napja nem jutott már reggeli, mert kevesebbet hoztak a megrendeltnél. Azt mondták, nem volt több felvágott a boltban. A művezető erre elküldte a fiatalembert, hogy vegyen magának. Annyi felvágottat látott a pulton, hogy akár az egész üzem megreggelizhetett volna belőle. Október 13-án meg idehozták a reggelit, aztán azt mondták, szedjük össze mi az árát, mert ők nem érnek rá. Hát jól van ez így? Ezt kérdezzük mi is az illetékesektől. K. I. ALMÁT VÁLOGAT Nagy teljesítményű, automatikus osztályozógép válogatja az almát a Nagykanizsai Állami Gazdaságban. CMTl-fotó — Fehérváry Ferenc felvétele.) HÉTKÖZNAPI FURCSASÁG I a könnyek mosott... Az ésszerű gazdálkodásról, a lehetőségek jobb kihasználásáról beszélgettem a minap a Kaposvári Állami Gazdaság egyik üzemegységében. Éppen a dolgozók lelkiismeretes munkájánál, szakmai tudásánál tartottunk, amikor elém tették a pontos kimutatást: — Ebből mindent Iá lehet olvasni. A kimutatás valóban sok tényt tartalmazott. Többek között a dolgozók neve és beosztása után az is szerepelt, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van. A negyedik vagy az ötödik név után ez volt olvasható: »Beosztása: küldönc, iskolai végzettsége: mezőgazdasági technikum.« — És ez? — kérdeztem a jelen levő szakszervezeti titkárt. — Ez az ember miért nem a képzettségének megfelelő beosztásban dolgozik? A szakszervezeti titkár a magyarázkodás helyett behívatta a küldöncöt. — Ezt tessék majd tőle megkérdezni. Pár perc múlva kedves mosolyú, csinos fiatal lány nyitott be az iroda ajtaján. — Tessék parancsolni! Hivattak. A szakszervezeti titkár kérdez: — Mondja, szereti a beosztását? A válasz: — Nagyon. — Mennyi a fizetése? — Olyan kilenszáz . forint körül van ... A mosolygós válaszok ellenére sem akarom elhinni, hogy elégedett a beosztásával és a fizetésével. — Mit kell csinálnia? — Hát küldenek ide meg oda. El kell hoznom és el kell vinnem a postát. Csupa ilyesmit kell csinálnom. — Maga szerint szükség van ehhez a munkához középiskolai végzettségre? Válasz helyett mosolyog. — Érti a kérdést? — Ö hogyne. — Elmondaná a véleményét? — Hát szerintem középiskola nélkül is el lehet végezni ezt a munkát. Itt önálló gondolkodásra nincs szükség, mert mindig azt kell tenni, amit mondanak. — Kapott volna itt a gazdaságban a képzettségének megfelelő állást? — Azt hiszem, igen. A szakszervezeti titkár újra közbeszól: — Még mindig lehetne ag- ronómusgyakornok. Két helyet is tudunk ajánlani. Vállalja? — Nem. Szó se lehet róla. Jól megvagyok én itt. — De hát abban a beosztásban többet keresne, és azt csinálná, amit tanult. — Akkor se cserélek. Nekem jó ez. En szeretem ezt a munkát... — védekezik még a gondolat ellen is. Számomra még mindig érthetetlen ez az ügy. Újabb kérdéssel próbálkozók: — Megmondaná, hogy miért végezte el a technikumot? Rögtön válaszol: — Azért, mert oda vettek föl. — Érzett vonzódást a pálya iránt? Mosolyogva tiltakozik: — Soha.... Eszem ágában sem volt, hogy agronómus legyek ... Nem nőnek találták ki ezt a pályát... — Arra nem gondolt még, hogy négy éven át egy olyan fiatal helyét foglalta el, akinek minden álma az volt, hogy mezőgazdász lehessen’ Nem mosolyog és nem is válaszol. Németh Sándor Véget ért a vádlottak, a tanúk kihallgatása, elhangzottak a vád és a védelem képviselőnek beszédei is. Az utolsó szó jogán a vádlottak mondhatták el megjegyzéseiket. Mintha előzőleg összebeszéltek volna, egymás után mondják. — Tisztelt Bíróság! Bűnös vagyok, de kérem, vegyék figyelembe fiatal koromat, tapasztalatlanságomat, őszinte megbánásomat, s ezért a lehető legkisebb, nevelő hatású büntetést szabják ki rám, hogy mihamarabb visz- szatérhessek a társadalomVadhúsbolt n (Tudósítónktól.) Ritka csemege volt eddig a vadhús a csurgói családok asztalán, pedig nagyszerű vadászterülete s hetven vadásza van a járásnak. Győrfi István, a vadásztársaság elnöke elmondta: a legutóbbi közgyűlésen elhatározták, hogy vadhúsboltot nyitnak Csurgón, ötfajta kis ha, és jóvátehessem bűneimet o Csak a 17 éves H. Elemér — a hatodrendű vádlott —- nem követi társai példáját. Feláll, zsebéből színpadias mozdulattal sűrűn gépelt papírt húz elő, s emelt hangon, néha hatásos szünetet tartva, olvasni kezd: — Tisztelt Bíróság! Hamarosan becsukódik mögöttünk, megtévedt fiatalok mögött a nehéz börtönajtó. El kell válni szeretett szüléinktől, testvéreinktől, s most még nem tudni, meddig lesz közöttünk a szabad világot elválasztó rács. Szünetet tart. Zsebkendőjéyílik Csurgón és háromfajta nagyvadat árusítanak majd. Különösen sok a járásban a vaddisznó, a fácán, a vadliba, és a vadkacsa. Emellett augusztus 1-től további tíz évre szerződést kötöttek a MAVAD-dal, de folyamatosan ellátják ezután az üzemi konyhákat is vadhússal. vei szemét nyomogatja, mintha könnyeit törölgetné. Közben pedig a bíróságot, a nagyszámú hallgatóságot lesi, no meg szülei arcáról próbálja leolvasni szavai hatását, aztán folytatja: — Igaz, bűnt követtünk el. De ha tanáraink s az iskola KISZ-szervezete kellő időben fölfigyel arra, hogy sokat hiányzunk, feleleteink, osztályzataink egyre romlanak, és megálljt intenek, akkor nem kerülünk egyre lejjebb a lejtőn, s nem állunk ma a Tisztelt Bíróság előtt. Éppen ezért kérem a lehető legenyhébb büntetést, amely lehetővé teszi, hogy fiatal, még el sem kezdődött életpályánk ne szakadhasson meg... o Furcsa érzéseket keltett bennem — de láttam, hogy a bíróságban és a hallgatóságban is — ez a tagadhatatlanul jól szerkesztett, de érzésektől és őszinteségtől mentes beszéd. Amíg a bíróság tanácskozott, ügyészi engedéllyel beszélgettem H. Elemérrel. — Ki irta a beszédet? Zavartan válaszol: — Én ... illetve édesapám. ö mondta, hogy bizonyára nem marad el a hatása. Esténként többször is felolvastatta velem, nehogy belesüliek .. . Magának talán nem tetszett? Ha ezek a szavak nem szülői számításból erednek, ha őszinteség és valóban megbánás érződött volna bennük, akkor igen. De így? e H. Elemér először került szembe társadalmunk törvényeivel. Gépkocsikat tört fel társaival, villákat fosztottak ki, hogy legyen pénzük italra, szórakozásra. Értelmes, jó eszű fiatalember. Sajnos amikor saját tettét kellett elbírálnia — ebben hibásak szülei is —, nem érezte saját felelősségét, bűnét, hanem minden felelősséget a társadalom nyakába akart varrni. A bíróság bűnösnek találta, s ezért 1 év 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A börtönajtó valóban becsukódik mögötte egy időre. Ám ahhoz, hogy egy megtévedt fiatal megváltozzon, nem elég csak a társadalom segítsége. Ha H. Elemér nem döbben rá saját felelősségére, és továbbra is csak a társadalmat hibáztatja, nem tud szakítani a bűnözéssel. Sz. L. Som yodaiown a vigalmi bizottságban Még jól fönt volt a nap korongja, amikor a Cérna- vastagító Vállalatnál összeült a vigalmi bizottság. Nem holmi egyszerű ügy szerepelt a napirenden, nem szokásos bál, táncest vagy miegymás, hanem abban kellett dönteniük, miképp rendezzék meg a vállalat fennállásának 15. évfordulóját. Merthogy rövidesen ezt ünnepli ez az üzem, ahol a cérna hol vastagabb lesz, hol vékonyabb, attól függően, hogy a divathölgyeknek mi tetszik. De ne térjünk el a tárgytól, maradjunk csak az igen tisztelt vi- gadalmi bizottságnál, ahol már javában folyt a vita. Kranyek Lázár, az elnök azt javasolta, hogy legyen szavalat, énekszám és kórus. Lepcsik Dömötör erre neveseit, s kérte, talán határoznák meg azt is, hogy mi legyen az étrend: ő fogolyhúst ajánlt. Krá- nyek viszont a fogolyhúst nem tartotta stilszerűnek, ne rontsuk az ünnepség színvonalát a fogoly szóval, replikázott Lázár bátyánk. Így aztán a kosconya mellett maradtak. Majd a táncokra tértek át. Az egyik spanyoltáncot ajánlt, a másik kánkánt, de volt olyan bizottsági tag is, aki a csa-csa- csát erőltette. A verseken is sokáig vitatkoztak, atz egyiket hosszúnak, a másikat rövidnek találták. Aztán az elnök javaslatot tett a dalokra. Szerinte az »►írom a levelem Balogh Máriának« cíművel kellene kezdeni a műsort. Ezt viszont Lepcsik megint csak ellenezte, mivel a fővékonyító Balogh Mária és hátha magára venné a dalt, mivelhogy egy katonafiú kerülgeti néhány hónap óta. Inkább kezdjék azzal, hogy »»Hármat to jött a. fekete kánya«. Erre Lázár bátyánk azt válaszolta, hogy ez Kánya Krisztinának esne rosszul, aki fekete hajú, s tyúkokkal foglalkozik szabad idejében, a vállalatnál pedig ő felelt azért, hogy csillámporral megszórják a vékony cérnát. Így aztán ebben a fontos kérdésben nem tudtak dönteni. Végül is elfogadták Landulek Szilveszter javaslatát, ő azt indítványozta, hogy ne ünnepeljék meg a 15. évfordulót, inkább rendezzék meg az ünnepségsorozatot öt év múlva. Addigrg Balogh Mária és Kánya Krisztina is nyugdíjba megy, s akkor már nyugodtan lehet majd dúdolni a két dalt... leOAi László KÉSZÜL A PÁLINKA Száz—száztíz liter pálinkát állít elő naponta a Baláton- boglár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet fonyódi szeszfőzdéje. Képünkön: Pintér János, a szeszfőzde vezetője ellenőrzi a pálinka alkohol- tartalmát. MORZSÁK A szigorú papa így szól lányaihoz: — Mary, tegnap este csó- kolózni láttalak egy fiatalemberrel a kocsijában. Ki volt az? — Milyen színű volt a kocsi? A főzéssel elfoglalt mama így szól idősebb lányához: — Menj s nézd meg, mit csinál Tom, s mondd meg neki, hogy azonnal hagyja abba. TT gy spiritiszta ösz- szejövetelen a médium megidézi az elhunytak szellemét a túlvilágról. A szeánszon egy 9 éves kisfiú is jelen van. — Szeretnék beszélni a nagypapával — mondja a médiumnak. — Pszt! Maradjál ► csöndben — inti őt a médium. — Szeretnék beszélni a nagypapával — ma- kacskodik a gyerek. — Rendben van — mondja a médium, hogy a gyereket megnyugtassa. — Itt van a nagypapád, figyeli, amit mondasz. — Halló, nagypapa, mit csinálsz ott? Hiszen még meg sem haltál! A kis Petya titokban átment a szomszédasszonyhoz, és megkérdezte tőle: — Tessék mondani, nem zavarja a néniéket, hogy minden nap zongorán gyakoriok? — De még mennyire zavar! — Akkor nagyon kérem, mielőbb panaszkodjanak a mamának. Egy asszony felhívta a barátnőjét: — Mit szól hozzá, már megtettem az első lépési a válás útján. — S mi légyen az — Férjhez mentem. Híres emberek r mondásaiból-A múltat nem lehet megváltoztatni, de a jövő elvárja, hogy formálják.« Volker Werl német publicista “Az ifjúság az a korszak, amely jobban jönne az élet későbbi éveiben.« Bertrand Russell-Semmi sem gyorsítja annyira a gyógyulást, mint az orvosi költségek és a gyógyszerszámlák.« Alec Ginnis-Abban a boldogságban kell hinnünk, melyet magunknak teremtünk, nem pedig abban, amelyet mások kínálnak.« Jeanne Moreau »A művelődési miniszterek minden országban elsősorban azért kellenek, hogy kritizálni lehessen őket.« Dr. Paul Mikar Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága é9 a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS, Szerkesztőség: Kaposv**« Latinka Sándor u. 2. Telefon: U—510. U—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—518 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr jta. Előfizethető a helyi postai? /ataloknál és postáskézbesít/ j;néL Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft* Index: 250R7. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latin ka Sándor utca &
