Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-19 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI ÁRAi 50 TOLÉB Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 248. szám. A VILÁGON ELSŐKÉNT VJs 1967. október 19., csütörtök KIJEV, A HŐS VAROS Irta: M. Burka, a Kijevi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Századokig él, ki a Dnyeperért halt« Ha hősként harcolt, s esett el. (Egy ukrán népdalból) A Venus-4 leszáll! a Venus bolygón A szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelme A Venns—4 szovjet automatikus űrállomás szerdán hajnalban a világon elsőként simán leszállt a Venus bolygó felületére, és adatokat szolgáltatott a bolygó légköréről. A Venus—4 a második kozmikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe szerdán, moszkvai idő szerint reggel 7 óra 34 perckor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratóriu m, amely aerodinamikai lefékeződés és ejtőemyőrendszer működésbe lépése eredményeképpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 350 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égitestre. Négyhónapos útja során sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizikai tulajdonságairól. A Venusra érve az űrállomás műszerei megállapítot- tották, hogy a bolygónak nincs számottevő mágneses mezeje, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogénburkot jeleztek. A Venus—4 pályájának befejező, leereszkedési szakaszéul az űrállomás műszerednek mérési adatai szerint a légkör hőmérséklete 40 fok Celsius és 280 fok Celsius között, a légköri nyomás 1—15 atmoszféra között ingadozott A mérések azt mutatták, hogy a légkör mkjdnem teljesen széndioxidból áll, oxigén- és vízgőztartalma körülbelül másfél százalék nitrogénnek észrevehető nyomai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon végeztek állandó méréseket, és másfél órán át továbbították a Földre a Venus légkörének adatait. Az adatok feldolgozása folyik, és közzétételükre sor kerül majd. A Venus—4 a bolygó felületére leereszkedve eljuttatott oda egy emblémát, amely a Szovjetunió címerét ábrázolja. Ez már a második ilyen eset. Az első emblémát a szovjet címerrel a Venus—3 juttatta erre a bolygóra, amikor 1966. március 1-én becsapódott a Venus felületére. A Venus—-4 szovjet automata űrállomás által végzett tudományos kísérleteik a szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelmét jelentik, igen fontos szakaszt a naprendszer bolygóira vonatkozó kutatások során. Az űrállomás június 12-én indult el célja felé egy Föld körüli pályára felbocsátott sízputnyikról, ugyanúgy, mint három szovjet elődje. Amikor leereszkedett a Venus bolygóra, az körülbelül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonatkozó tudományos kutatások 1961. február 12-én llezdődtek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus—1 jelzésű automatikus űrszondát. Ennek súlya 643,5 kilogramm volt. A Venus—1 a számítások szerint százezer kilométer távolságban haladt el a bolygó mellett A szovjet tudósok az e kísérlet során szerzett adatok alapján 1966. február 27-én felbocsátották a 963 kilogramm súlyú Venus—2 automatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilométer távolságban haladt él az esthajnalcsillag mellett. A Venus—3, amelyet 960 kilogrammos súllyal küldtek fel, három és fél hónapos repülés után 1966. március 1-én elérte a Venust, és eljuttatta a bolygó felületére a Szovjetunió címerét. Az Egyesült Államok másfél évvel az első szovjet kísérlet után, 1962 júliusában felbocsátotta a Venus bolygó irányában a Mariner—1 jelzésű űrszondát, de az letért pályájáról és meg kellett semmisíteni. Egy hónap múlva az amerikaiak megismételték a kísérletet, és a Mariner—2 1962. december 14-én 35 000 kilométerre haladt el a bolvgó mellett. 1967. június 14-én — két nappal a Venus—4 fellövése után — az amerikaiak útjának indították a Mariner—5 jelzésű űrállomást, amelynek a jelentések szerint ma, október 19-én kell elrepülnie a Venus bolygó mellett. Az első szovjet szputnyik 1957. október 4-én történt felbocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió körülbelül 250 objektumot juttatott el a Föld, a Nap és a Hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó fokozatát is beleértve, együttes súlyuk meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz mesterséges égitestet gyorsítottak föl második kozmikus sebességre, ami lehetővé tette kijutásukat a bolygók közötti térségbe. sen tanúsítja a szovjet nép alkotó képességeinek felvirágzását, s a Szovjetunió erejének növekedését, a szocialista rendszer fölényét — állapítja meg a szovjet vezetők üdvözlete. Lenyűgöző! Fantasztikus! Szerdán este a moszkvai utcákon megjelent a Pravda rendkívüli kiadása. A moszkvaiak pillanatok alatt elkapkodták az egyetlen lapból álló újságpóldányokat, amelyek piros címbetűkkel hirdetik a világszenzációt: - Szovjet űrállomás a Vsnusom. A Pravda ismerteti az első külföldi visszhangokat is. Legérdekesebb közöttük Bemard, Lovell professzornak, a Jod- rell Bank angliai obszervatórium igazgatójának nyilatkozata, akivel a Pravda londoni tudósítója telefoninterjút készített. — Mi, az obszervatórium dolgozói egész éjjel nem aludtunk, hallgattuk a Venus—4 űrhajónak, a bolygó első szovjet felfedezőjének jelzéseit. Lenyűgöző! Fantasztikus! Egészen egyszerűen nem akarom elhinni, és mégis, minden azt mutatja, hogy ezek a jelzések a Venus felszínéről érkeznek. Ez az ember első bolygóközi összeköttetése. Mi itt a Jodrell Bankben, mindannyian teljes szívünkből gratulálunk a szovjet tudósoknak, mérnököknek és munkásoknak, akik részt vettek a felemelő tudományos és műszaki hőstett végrehajtásában. Az Egyesült Államokba helyi idő szerint a hajnali órákban érkezett meg a szovjet Venus—4 bolygóközi űrállomás sikeres leszállásénak híre. Reggel valamennyi rádió- és tv-állomás első helyen számolt be az eseményről, amelyet a kommentárok »történelmi jelentőségű tudományos sikernek« neveztek. 1943. november 7-én, a Nagy Október évfordulójának napján, Kijev fölött ünnepélyesen felzúgott a gyári sziréna. — Halld meg főváros a »Lenini kovácsműhely« hangját, — így kezdődött a város fel- szabadulása után néhány nappal a Kijev egyik legrégibb üzemének munkásai által elfogadott felhívás. — »Minél hamarabb zúgjanak a gépek a gyárak műhelyeiben, minél hamarabb kezdjenek működni az erőművek turbinái. Minél előbb csilingeljenek az utcákon a villamosok, csendüljenek föl a vidám gyermekhangok az iskolákban«. A Szovjetunió összes testvérnépei a háború sújtotta kijeviek megsegítésére siettek. A mai Kijev: magasan fejlett iparral rendelkező város, az építőipar városa, ahol azok élnek és dolgoznak, akik a mesterséges gyémántokat és új tengert, az óceánokat és tengereket átszelő modem halászhajókat hozták létre, az a város, amelynek termékeit — munkapadokat, automatákat, ekszkavátarokat, a legbonyolultabb műszereket, gyógyszereket és sok-sok más cikket — a világ 67 országába exportálják. Jelenleg az ukrán főváros lakossága meghaladja az 1 400 000 főt, azaz másfélszerese a háború előttinek. A város lakásállománya ma 2,6-szerese a háború előttinek. Csupán az utóbbi tíz évben másfélszer annyi lakást építettek, mint Moszkva Szálló. amennyi a háborút megelőzően volt. Érdekes megfigyelni, hogyan változik szovjet Ukrajna fővárosának építkezési jellege. A város a magasba tör. Még nem is olyan régen, főleg négyemeletes házakat építettek. A hetvenes évekre ezeknek az épületeknek a száma 20 százalékra csökken. Kijevben nyolc-,( tizenöt emeletes házak és felhőkarcolók nőnek majd ki. A város életében nagy esemény volt a metró első szakaszának 1960-ban történt meg(Fotó Ivanov — APN) nyitása, meseszerűen lerövidítette a kijévi távolságokat A kijeviek szeretik városukat, ezt a virágzó kertvárost* amelynek életéért oly sok fiatal és gyönyörű életet adtak. A Dnyeper festői hajlataiban, az aszkoldi sír közelében áll a »Dicsőség a Nagy Honvédő Háború harcosainak« elnevezésű park. Itt, a magas gránit obeliszk talapzatánál örökmécses ég. Kijev, a hős város szentül őrzi a hazájuk szabadságáért elesettek emlékét Kijev. Kalinyin tér. (Fotó KropivnyickiJ — APN) Üdvözlet a Venus—4 űrállomás megalkotóinak Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözölte azokat a tudósokat, tervezőket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, akik részt vettek a Venus—4 szovjet önműködő űrállomás létrehozásában, felbocsátásában és biztosították az űrállomás repülését. Az újabb kozmikus győzelem nagyszerű ajándék az Októberi Forradalom 50. évfordulója alkalmából, szemléigteA BT ülésének előkészítésére Diplomáciai tárgyalások az ENSZ székhelyén Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes kedden hosszabban tárgyalt Mahmud Riaddal, az EAK külügyminiszterével azokról a megbeszélésekről, amelyeket a Biztonsági Tanács tagjai folytatnak egymás között a BT esetleges újabb közel-keleti üléséről. Tárgyalt Riad Goldberg amerikai ENSZ-delegátussal is. Ezen a tanácskozáson jelen volt El Farra, Jordánia állandó ENSZ-képviselője is. Az A1 Ahram című kairói lap közlése szerint Riad ismét közölte Goldberggel, hogy arab részről visszautasítanak minden közvetlen tárgyalást Izraellel, és az EAK továbbra is tartja magát a khartúmi csúcsértekezlet határozataihoz V Thant, az ENSZ főtitkára kedden külön-külön eszmecserét folytatott Kuznyeeovval és Goldberggel. A Kuznyecov— U Thant találkozó háromnegyed óra hosszat tartott, részletek nem szivárogtak ki. Goldberg és az ENSZ főtitkára több mint egy óra hosszat tanácskozott, értesülések szerint azonban nemcsak a Közel-Kelet, hanem a vietnami háború kérdése is fölmerült. A hír- ügynökségek úgy tudják, hogy rövidesen Kuznyecov—Goldberg megbeszélésre is sor kerül. A New York-i diplomáciai aktivitást kommentálva az AFP arról ír, hogy ez a Biztonsági Tanács ülésének előkészítése jegyében zajlik le. (MTI) Dánia visszahívta görögországi nagykövetét Dánia és Görögország között tovább fokozódott a diplomáciai feszültség. Tiltakozásul az ellen, hogy Görögországból kiutasították a dán nagykövetség egy tanácsosát, a koppenhágai kormány meghatározatlan időre visszahívta Athénből nagykövetét, Moltke-Huitfeld grófot. Egyelőre csak ügyvivő képviseli majd a dán érdekeket Athénban. A tanácsos kiutasítását a görögök azzal indokolták, hogy a kormányról nyilatkozott oly módon, ami »a belügyekbe való beavatkozást« jelentett. Tüntetés Moszkvában az amerikai nagykövetség előtt Che Guevarának, a latinamerikai nemzeti felszabadító mozgalom nagy alakjának a halála mély visszhangot keltett a szovjet fővárosban. Szerdán délelőtt a Moszkvában tanuló külföldi diákok — latinamerikaiak, afrikaiak és vietnamiak — tömegestül vonultak a Szadovája körúton lévő hatalmas szürke épülettömb, az amerikai nagykövetség elé. A diákok az ablakokban álló amerikai diplomaták felé kiáltották jelszavaikat: »Ti öltétek meg Che Guevarát és ti öltétek meg Lumumbát is!« Feliratos táblák hirdették: »Vesszenek a gyilkosok!« — »Le a vietnami nép hóhéraival!«. A mintegy másfél órás tüntetés minden incidens nélkül, fegyelmezetten zajlott le.
