Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-18 / 247. szám

Szerda, 1967. október 18. 5 SOMOGTl NÉPLAP Ismerkedjünk az új tsz-törvénnyel (2.) A tsz-ek önállósága A termelőszövetkezeti törvényben követke­zetesen kifejezésre jut az az elv, hogy az ál­lam ezentúl elsősorban az anyagi érdekeltsé­gen alapuló gazdaságpolitikai eszközökkel be­folyásolja a tsz-ek működését. Egyenesen kö­vetkezik ez abból a követelményből, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének megfele­lően a termelőszövetkezetek önálló, vállalat- szerű gazdálkodást folytathassanak, a társada­lom érdekével összhangban láthassák el fel­adataikat. Köztudomású, hogy a kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőbein végrehaj­tott, illetve végrehajtandó, összesen mintegy 17 százalékos fölemelésével, az egyszeri hitel- rendezéssel, a tsz-ek jöved'elemszabályozásá­ról, adózásáról és az állami támogatás rend­szerének megreformálásáról hozott határoza­tával megteremtette az önálló gazdálkodás legfontosabb gazdasági föltételeit a tsz-ek na­gyobb részében. Emellett szükséges volt az is, hogy a törvény mondja ki a termelőszövetke­zetek önállóságát A tsz jogi személy A termelőszövetkezet jogi személy — szö­gezi le a törvény. A jogi személyiség kimon­dásával kifejezésre jut a tsz-nek az állam ál­tal elismert, a szocialista társadalom és nép­gazdaság törvényes érdekei által megszabott keretek között érvényesülő önállósága. Az ön-, állóság azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet vagyoni jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, és részt vehet a vagyoni forgalom­ban. Megmutatkozik az önállóság — a ter­melőszövetkezeti demokráciának megfelelően — abban is, hogy egyrészt a termelőszövetke­zet gazdái a tagok, akik maguk intézik a tsz ügyeit, másrészt pedig az állami felügyelet a termelőszövetkezetekkel szemben a működés törvényességének ellenőrzésére korlátozódik. Termelőszövetkezetre kötelezettséget csak tör­vény, törvényerejű rendelet, kormányrendelet, kormányhatározat es miniszteri rendelet, il­letve meghatározott körben tanácsrendelet ál­lapíthat meg, továbbá természetesen a tsz ve­zető szerveinek határozata és az általa kötött szerződés. A tsz-ek tevékenységi köre A mezőgazdaság szocialista átszervezése ide­jén és közvetlenül utána igen nagy feladatot jelentett még a szűkén értelmezett mezőgaz­dasági termelés megszervezése is. A legutóbbi években azonban a termelőszövetkezetek nagy többsége megszilárdult, s egyidejűleg új igé­nyek keletkeztek velük szemben. Ebből és a tsz-ek önálló, vállalati gazdálkodásának meg­valósításából következik, hogy ma már idejét múlta a tsz-ek gazdasági tevékenységének ré­gebbi szabályozása. Ezért a törvény kiterjesz­tette a tsz-ek tevékenységi körét, annak az elvnek megfelelően, hogy mindazt, amit a termelőszövetkezeti kereteken belül társadal­milag, gazdaságilag célszerű elvégezni, s lehe­tőség is van rá, önállóan csinálhassa a nagy­üzemi társas gazdaság. A termelőszövetkezeti gazdálkodás mérete és jellege, valamint a szolgáltató ipar és az építőipar jelenlegi helyzete szükségessé teszi, hogy a tsz berendezkedjék olyan feladatok el­végzésére is, amelyek szerves kiegészítői a me­zőgazdasági termelésnek. Ebbe a körbe tarto­zik például a gépjavítás, karbantartás, az épí­tőanyag-készítés, a fafeldolgozás, növényvé­delmi, kertészeti és parkosítási munkák elvég­zése. Közvetlenül csatlakozik a mezőgazdasági termeléshez az élelmiszeripari feldolgozó te­vékenység hagyományos és nagyobb technikai felkészültséget nem igénylő formája. Főként a gyümölcs-, szőlő- vagy zöldségtermelésre sza­kosodott nagyobb tsz-ekben gyakran sok csök­kent értékű vagy egyéb módon gazdaságosan nem értékesíthető termény van, amelyet hely­ben lehet a legelőnyösebben feldolgozni. De beletartozik a tsz-ek üzemi tevékenységé­nek körébe a törvény értelmében a beszerzés és az értékesítés is. A gazdasági mechaniz­musreform célkitűzésének megfelelően — az állami monopolcikkek kivételével — helyet kell adni a tsz-ek és az állami vállalatok, in­tézmények közötti közvetlen árukapcsolatok­nak. Az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a tsz-ek a helyi ellátásban és piaci árusítóhe­lyeken felül a bolthálózat keretében is árusít­hatnak. A beszerzés és az értékesítés megnö­vekedett lehetőségei nemcsak a közös, hanem a háztáji gazdaságok igényeire is vonatkoz­nak. A tsz-tervhez nem kell hatósági jóváhagyás A tsz-ek önállósága mutatkozik meg abban is, hogy a termelőszövetkezetek üzemi tervei­ket saját érdekeik, lehetőségeik és a különbö­ző gazdasági ösztönzők együttes figyelembevé­telével, a kockázatvállalás mérlegelése alap­ján, teljesen önállóan, állami jóváhagyás nél­kül készítik el. A tervkészítéshez hasonlóan nem tartalmaz a törvény rendelkezést a zár­számadás hatósági felülvizsgálatára és meg­erősítésére sem. A tsz-ek önállóságából fakad a törvénynek az a rendelkezése is, amely sze­rint a különféle alapok képzésének mértékét és arányait a termelőszövetkezet állapítja meg. Részletesen rendelkezik a törvény egyebek között arról, hogy a termelőszövetkezetek tár­sulhatnak egymással különféle gazdasági cé­lok megvalósítására. Ezek a társulások azon­ban nem veszélyeztetik az önállóságot, mint ahogyan nem gyengítik, hanem inkább erősí­tik a termelőszövetkezeti önállóság elvét és gyakorlatát a tsz-szövetségek. Ezek a területi alapon szervezett társadalmi képviseleti szer­vek a termelőszövetkezetek önigazgatásának rendszerét teszik teljessé. A tagok tulajdonosok és dolgozók A termelőszövetkezeti törvény egyik alap­vető megállapítása az, hogy a tagok kollektív tulajdonosok, és egyúttal dolgozói is szövetke­zetüknek. Ez a sajátos vonás végigvonul a szö­vetkezet működésének, gazdálkodásának úgy­szólván valamennyi területén. A törvény lé­nyeges változást és korszerűsítést hozott szá­mos vonatkozásban, így például a tagsági jo­gok és kötelességek jobb összehangolásában is. Az eddiginél határozottabb megfogalmazást kapott az, hogy a tagoknak nemcsak jogai, ha­nem kötelezettségei is vannak. Jogra csak azok a szövetkezeti tagok tarthatnak igényi, akik előírásszerűén teljesítik kötelességüket. A kö­telességek nemcsak a rendszeres munkavég­zésre vonatkoznak, hanem arra is, hogy a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életé­ben. Mindenekelőtt a közgyűlésen, de a többi olyan szerv munkájában is, amelyben tisztsé­get vállalt. Kiterjed a kötelesség a közös va­gyon védelmére és a szövetkezet tevékenysé­géért való felelősségre is. A törvény — tételes felsorolás helyett — a tagsági jogok és kötelességek utalás jellegű felsorolását adja. A konkrét jogok és köteles­ségek ugyanis valamennyi termelőszövetkezet saját alapszabályában kell, hogy szerepelje­nek. Vannak azonban a törvénynek olyan elő­írásai, amelyek minden tagsági jogra és kö­telezettségre érvényesek. Az egyik ilyen — a már említett alapelv mellett —, hegy ha va­laki másik termelőszövetkezetbe lép át tag­nak, akkor tagsági viszonya érintetlen marad. Az átlépés lehetőségét minden olyan esetben köteles megadni a termelőszövetkezet, amikor ez nem sérti a tsz érdekét. Kimondja a tör­vény azt is, hogy milyen esetekben nem ta­gadhatja meg a közgyűlés a hozzájárulást a tag kilépéséhez. Itt az az elv érvényesül, hogy a formális kapcsolatok erőszakolt fenntartá­sa állandó súrlódási felület a termelőszövetke­zet és az érintett tag között, de a rendszeresen dolgozó tagok számára is nyomasztó. A tagsá­gi viszony megszüntetésének új formájaként vezeti be a törvény a törlés intézményét. Aki csak formálisan tag, de ténylegesen már huza­mosabb idő óta nem tesz eleget munkavégzési kötelezettségének, azt a vezetőség törölheti a tagnévsorból. A termelőszövetkezet jogi személyiségéből fakad, hogy tartozásaiért vagyonával felel a szövetkezet, de a tagot saját vagyonával nem lehet felelőssé tenni. Tőle csupán azt lehet követelni, hogy tegyen eleget az alapszabály szerint a tagokat terhelő kötelességeknek, te­hát vigye be előírt vagyontárgyait, járuljon hozzá az alapokhoz, fizesse meg a kellő térí­tést az igénybe vett szolgáltatásokért, térítse meg a tsz-nek okozott kárt. A tagok közvetlenül döntenek a legfontosabb ügyekben A termelőszövetkezeti demokrácia egyik leg­lényegesebb biztosítéka, hogy a tagok közvet­lenül dönthetnek a tsz legfontosabb ügyeiben. Ezt a jogát a közgyűlésen gyakorolja a tag­ság. A törvény a korábbi szabályozással szem­ben szűkebb körben állapítja meg a közgyű­lés kizárólagos hatáskörét, viszont kimondja, hogy az ilyen ügyekben más szerv csak a tör­vényben meghatározott kivételes esetekben dönthet. Tartalmazza a törvény azt 'is, hogy a közgyűlés határozatképességéhez az összes tagok legalább kétharmadának a jelenléte szükséges, ám a közgyűlések feladatát — rit­ka kivételtől eltekintve — o rész-közgyűlések is betöllhetik. Határozatait egyszerű szótöbb­séggel hozza a közgyűlés. A törvény tételesen felsorolja azokat a kivételeket, amikor úgy­nevezett minősített, tehát kétharmados több­ségi döntés szükséges. Bevezeti a törvény a titkos szavazást is. Előírja, hogy a vezetőség, az ellenőrző bizottság, az elnök, az elnökhe­lyettes és a területi szövetség küldöttének megválasztása és elmozdítása, továbbá a ter­melőszövetkezet egyesülése, szétválása és meg­szűnése felől csak titkos szavazással lehet ha­tározni. A termelőszövetkezet önállóságából követ­kezik, hogy működését és gazdálkodását első­sorban maga a tagság jogosult ellenőrizni, külső szervek csak a jogszabályokban meg­állapított hatáskörükön belül végezhetnek el­lenőrzést. A tsz egész tevékenységét — a bel­ső . ellenőrzés keretében — a tagság a saját köréből választott bizottság útján ellenőrzi. Jog és kötelesség: a munkában való részvétel A tagok szempontjából alapvető jog és egy­ben kötelezettség a részvétel a közös munká­ban. Az a tag, aki ennek a kötelességének nem tesz eleget, vagy nem megfelelően tel­jesíti, csak akkor mentesülhet magatartásá­nak hátrányos következményeitől, ha nem vét ­kes a mulasztásban. A jogok és kötelességek pontos, félreérthetetlen rögzítése céljából a tsz-ek egy részében már korábban külön meg­állapodást is kötöttek a tagokkal a közös munkában való részvételre. Ezt a kezdemé- ayezési — mint lehetőséget — magában fog­OKTOBEF 18 Szerda Lukács V. .v.v.v. "III" "1 inni min "r A Nap kél •XvX\* II! I» in f ú 6.06, nyugszik X» in U' in !> * 16.52 órakor. •xjxjxj ■Jlíii III nini 1 lllll A Hold kél v* X\vXv V. *»*.*.*. 16.53, nyug­szik 5.56 óra­órakor. — Péksüteményből 100— 110 000 darab fogy naponta Kaposváron. Ezt a mennyi MŰVELŐDÉS — szórakozás Milyen lesz az időjárás? várható időjárás ma eslig: Fel­hőátvonulások, nyugaton szórvá­nyos futó esővel. Reggel és dél­előtt párásság, helyenként köd. Élénk, időnként megerősödő dél­nyugati, nyugati szél. Enyhe ma­rad az idő. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 18—23 fok között lesz. — Kevés a kisiparos a megyeszékhely külső terüle­tein. Amíg a belvárosban 185 kisiparos működik, ad­dig a város hat külső ré­szében csupán száznyolcvan. Legkevesebb a javítással és szolgáltatással foglalkozó szakember az északi és a Vöröshadsereg úti városrész­ben. — Vietnami kiállítást és veterántalálkozót szervez szombaton délután 4 órakor az Építőipari Vállalat KISZ- szervezete a Szántó Imre ut~ séget két péküzemben állít­ják elő. — MEGOLDÁS. Franciaor­szágban a gaulle-isták Can- dide című hetilapjának pél­dányszáma 200 ezerről 45 ezerre csökkent. Ekkor a szerkesztőség a politikai cik­keket igen hiányosan öltö­zött csinos nők fényképeivel illusztrálta. A példányszárr rövid időn belül elérte, a fél­milliót. — Az ország mokkacukor- szükségletének a felét Ka­posváron gyártják. A 400 vagon cukor előállítási ír egész szezonban dolgozik r gyár mokkarészlege. — Első elnökségi ülése' tartotta tegnap Kaposváror a Közép-somogyi Termelő- szövetkezetek. Területi Szö­vetsége. A függetlenített ap­parátus kialakításának, a tisztségviselők és a válasz­Csiky Gergely Színház: rabon: 19 órakor: HÁROM TAVASZ. MOZIK Vörös Csillag: HAMIS PÉNZ. Színes, szélesvásznú francia- olasz—„panyol lilm. Korhaiár nélkül. Kísérő műsor: Ki a ba­rátod? Előadások: 5 és 7 óra­kor. (X. 18-ig.) Szabad Ifjúság: NASZÉJSZAKA ESŐBEN. Színes, szélesvásznú, NDK filmmusical. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Attrak­ció. Előadások: i, 6 és 8 óra­kor. (X. 18-ig.j TELEVÍZIÓ Budapest: 17.58: Hírek. — 18.05: A ml őrsünk ... — 18.35: Stop! A tv közlekedési műsora. — 18.55: Hazai tükör. Aktuális jegyzet. — 19.00: Almáskertek üzenete. Riportíilm. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 19.30: Celtic Glasgow-Racing Buenos Aires labdarúgó Világkupa-dón- tőmérkőzés. Közvetítés Glas­gowból. — 21.50: Goar Gas-pan- jan énekel. — 22.05: Tv-híradó, 2. kiadás. Zágráb: cai munkásszálláson. — Fények Kőröshegyen. Január 1-én megkezdik Kő­röshegy villanyhálózatának korszerűsítését. Neont kap a Fő utca. Az új Villanyhá­lózatra 70 000 forintot köl­tenek. — ÜJ KOMP KÉSZÜL a Balatonfüredi Hajógyárban. A jövő nyáron már ez is forgalomba áll Szántódrév és Tihanyrév között. — Az érelmeszesedés fo­lyamát erősen lassító újfaj­ta hús-, hal- és főzelékkon- zervet állítottak össze a Szovjet Orvostudományi Aka­démia tudósai. — 184 140 gépkocsit expor­tált ez év első felében a ja­pán ipar. Az előzetes számí­tások szerint Japán ebben az évben 350 000 gépkocsit exportál. — Bádogdobozokba »cso­magolt« mexikói levegőt hoztak forgalomba a legkö­zelebbi olimpia színhelyén. A doboz tartalma 1/8 liter, ára 4 peso. — Az elmúlt évben kb. 2000 orvos, technikus és tu­dós vándorolt ki Nagy-Bri- tanniából az Egyesült Álla­mokba. Univerzális sugár A szibériai tudósok ipari cikkek besugárzására elek­tronikus részecskegyorsítót alkalmaznak. A gyorsító ál­tal kibocsátott elekitonnya- láb keresztülégeti és össze- hegeszti még a nehezen ol­vadó fémeket is, például a molibdent vagy a wolfra- mot, megváltoztatja a külön­féle polimérek szerkezetét, krakkóija a kőolajat, és sa­létromsavat állít elő levegő­ből. tott bizottságok munkája megszervezésének és megin­dításának időszerű kérdései vitatták meg. — Rckordalmatermés Por- rogszentkirályon. Húsz—hu­szonkét vagon almatermést szüretelnek le a porrogszent- királyi Aranymező Tsz-ben. Ez a mennyiség kétszerese az eddigi évek legjobb al­matermésének. — A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat értesíti a lakos­ságot, hogy 1967. október 18-án 6—12 óráig áramszünet lesz az alant felsorolt utcákban: Zalka Máté u., a Rákóczi-tértől a Gor­kij utcai vasút kereszteződéséig, továbbá a Laktanya utcában. (117969) 150 ÉVE, 1817. október 13-án a tüdő- baj vitte sírba Etieime-Nieo- las Méhul francia zeneköltőt, a nagy francia forradalom korának egyik vezető muzsi­kus tehetségét. Tízévesen már templomi orgonista volt, ti­zenöt éves korában Párizsban zeneoktatásból tartotta el ma­gát. Gluck fogadta tanítvá­nyának, és az ő buzdítására | fogott operák szerzéséhez. ; Mintegy negyven dalműve is- « mértté tette nevét. Közülük 1 azonban csak egy, sorrend- ; ben a 27-ik operája «-József ; Egyiptomban-« bizonyult ma- ‘ radandó értékűnek, öt tekin- j tik a romantikus nagyopera i egyik hatásos előfutárának. ; I Mikor 1795-ben a párizsi ze- 1 ; nekonzervatóriumot megalapí- ' tották, ő lett az egyik válasz- ; tott felügyelője. Ezt a meg­bízatását haláláig betöltötte. Szerzett még balettokat, szim­fóniákat, zongoraszonátákat, kantátákat, forradalmi haza­fias dalokat, közöttük 1791- ben a híres »-Chant du de­part-« címűt, amely a nagy forradalom korától Francia- országban, a Marseillaise mel­lett néphimnusszá lett. Nálunk is ismert; a magyar dalszö­veg így kezdődik: «-Elnyo­más, szolgasors, ez volt a rend ezer évig-«. ! 17.00: Hírek. — 17.05: Bábjá­ték. — 17.25: Népszerű tudomá­nyos film. — 18.00: Tv-újdonsá- gok. — 18.15: Se fehér, se fe­kete. — 19.00: Nemzetközi színpad. — 19.30; A tv postája. *— 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.40: Filmomhibusz. — 21.40: Kama­rahangverseny. — 21.55: Távla­tok. — 22.15: Tv-híradó. — 22.3ö: Filmszemle a mexikói előolim- piáról. Negyven év óta a legmelegebb október 17-e Kedden szinte az egész ország­ban ragyogóan szép, napos, meleg volt az idő, s a Budapesten dél­ben mért 22 fokos hőmérséklet 7 fokkal haladta meg a sok évi át­lagot. A Meteorológiai Intézet sta­tisztikája szerint október 17-én 40 év óta nem volt ilyen meleg. Utoljára 1927-ben volt ilyen szép az október 17-i időjárás, akkor a fővárosban 22,9 fokot mutatott a hőmérő. A tapasztalat szerint az októbe­ri időjárás az utóbbi években na­gyot javult. Tavaly például októ­ber 12-én 25 fokos rekordmeleget mértek. A múlt évben több mint 6, az idén 2,5 fokkal volt maga­sabb október első felének közép­hőmérséklete a sok évi átlagnál. A mostani október 17-i majdnem nyárias meleg, száraz, napos idő különösen figyelemreméltó mert a sok éves statisztika szerint erre a napra 30 százalékos valószínűség­gel eső várható. Az esőt hozó légáramlatok fő erői néhány napig még valószínű­leg elkerülik hazánkat. Ma legföl­jebb nyugaton lesznek szórványos futó esők, az idő enyhe marad. (MTI) Gépírók! Gyakorlók! Megérkez­tek a legújabb csehszlovák tás­kaírógépek a kaposvári íródeák papírszaküzletbe. Ára: 2000,— és 2800,— Ft. Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat. (113057) Párizsi bohóságok A cocktailpartik vendégei­nek zakójára bőrből készült Dohártartót erősítenek, hogy szabadon gesztikulálhassanak beszéd közben. A gyorsítón kezelt bogyók és gyümölcsök még egy év múlva is megtartják ízü­ket, zamatjukat és színüket. A besugárzott magvak és zöldségfélék sohasem csí­ráznak ki, de ha szükséges, a készülékkel jelentősen nö­velni lehet a magvak csíra­képességét is. — Eleslövészetet tartanak a ma­gyar néphadsereg alakulatai a sántosi lőtéren 1967. október 17-től 31-ig. A Kaposvári Városi Tanács V. B. igazgatási osztálya kéri a la­kosságot és az erdészeti dolgozó­kat, hogy ebben az időben a sán- tosi lőtéren és a lőtér biztonsági területén ne tartózkodjanak, mert az ott-tartózkodás életveszélyes. Őszi ügyintézés (Földes Vilmos rajza.) A fiatalemberek körében iivatszámba menő mágneses gombok megoldják a gomb­felvarrás problémáját. A horkolókat vászonból készült állkötővel »hal Iga t­‘atják el". A gazdag síelők jó előre 'elkészülhetnek bukásaikra; rilliávsokkal és strasszok- kal díszített sebkötéseket vásárolhatnak. Áttetsző útipámákat hoz­tak forgalomba, amelyek belsejében jól látszanak a tollak. lalja most a tsz-törvény is. Igen fontos az a rendelkezés, amely szerint a termelőszövetke­zetben meg kell állapítani a munkaidőt. A törvény nem írja elő a napi munkaidő tartal­mát. de kimondja, hogy férfiak évente leg­alább 150, nők pediig legalább 100 tízórás munkanapot kötelesek teljesíteni. Közóhajnak tesz eleget a törvény azzal, hogy a tsz-gaz- dák számára fizetett szabadság bevezetését írja elő. A termelőszövetkezeti tag elsősorban a kö­zös gazdaságban köteles dolgozni. Másutt csak a vezetőség utasítására vagy engedélyével vé­gezhet díjazott munkát. A tsz-tag csak ideig­lenes jelleggel létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony alapján természetesen munka­bér illeti meg a tsz-tagot, s azt közvetlenül neki kell kifizetni. A termelőszövetkezet nem kötelezheti a tagot arra, hogy munkabérét vagy a munkabér egy részét a tsz javára át­engedje. a p. Következik: A KÖZÖS ÉS A HÁZTÁJI.

Next

/
Thumbnails
Contents