Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-14 / 218. szám
Csütörtök, iy-37. szeptember 14. 3 SOMOGV1 NÉPLAP Orsók, f onalak, emberek (II.) FIATALON, FELNŐTTEN Amikor megjött az eső... — A gyár ereje a munkásokban van. Róna Imre igazgató éppen különlegességekkel is tud szolgálni. A fonónő, aki itt a gépek között kezdte az életet, s az olykor zabolátlan fonalat próbálta rendre utasítani, most a bírói pulpituson áll, a törvényt képviseli, igazságot szolgáltat, bünteti azokat, akik vétettek a törvény ellen. Felelősségteljes feladatot lát el. Az út pedig, amit megtett, a gyárból indult el. A gyárból sok ember útja indult el, és soké vissza is tért. A főmérnök, akinek a szobájában a műszakiak állandóan tanácskoznak, munkásként kezdte itt a gyárban. Az igazgató rövid mondatokkal fogalmaz: — 1954-ben épült fel a gyár. Azóta mi sem adminisztratív, sem műszaki vezetőt nem kaptunk. Magunk neveltük az utánpótlást. Amikor a megyében még ismeretlen fogalom volt az ösztöndíjas diái?, nekünk már akkor voltak ösztöndíjasaink. Még nem volt társadalmi ösztöndíj, de mi már adtunk zsebpénzt és tandíjat az egyetemistáknak, hogy a diplomával hozzánk jöjjenek. Szilvási Zoliból is így lett főmérnök. Az eredményt mi élvezzük. A műszakiaink kilencven százalékának érettségije vagy ennél magasabb képzettsége van. Ez az a szellemi potenciál, amivel a gyár rendelkezik. A feladatai hasonlóan nagyok. Az igazgató számokat sorol. Az ország fonodái orsóinak tíz százaléka ebben a gyárban van. Naponta átlag 34 000 kiló fonalat gyártanak. Ez az ország összes fonaltermelésének . tizenhárom százaléka. A második ötéves terv ideje alatt huszonkét és fél százalékkal nőtt a termelés. A termelékenység húsz és fél százalékos növekedést hozott az elmúlt időszak alatt. Mindezek megváltoztatták a gyárról alkotott képet is. Ku- tyin professzor, aki az építkezés idején szaktanácsadója volt a gyárnak, aligha ismerne rá. És a jövő? Az igazgató megint adatokat sorol: — A Pamutíonó-ipari Vállalat fölmérése szerint a textiliparnak évi hétezer tonna ki- elégítetlen fonaligénye van. Ennek körülbelül á fele fésűs, a másik fele pedig nyújtott fonal. Kaposvárnak kellene adnia ennek a mennyiségnek a zömét. Rekonstrukció nélkül azonban erre már nem vállalkozhatunk. A kártológépek korszerűsítésével a jelenlegi négy, négy és fél kilogrammos termelést tizenkét kilóra emelhetnénk. Ezzel helyet szabadítanánk fel, ahová végfonókat helyezhetnénk. Így nyolcezer orsóval nőne a kapacitás. Megvalósítani azonban csak bankhitelből tudjuk. Harmincegy és fél millió forintról van szó. Ebben az összegben benne van a raktár meg az öltöző bővítése is. Mert a rekonstrukció után körülbelül százhetven emberrel többet tudunk foglalkoztatni. Nálunk állandóan napirenden van a műszaki fejlesztés. Évente tíztizenkétmillió forintot költünk a gépek és berendezések állagmegóvására. De vannak további terveink is. Újabb raktárbővítésre gondolunk. Női szállásról, új öltözőkről beszélgettünk már. Ezzel akarjuk az újabb bővítést megalapozni. Erre is van kétféle elgondolásunk. De még nincs eldöntve, hogy melyiket valósítjuk meg. mi munkásaink korábban a mezőgazdaságban dolgoztak. Nemcsak azt kellett megtanítani velük, hogyan kezeljék a gépeket, htmem azt is, mit jelent ez a fogalom: gyár. Veres Zoltán üzemvezető hosszan időz a gondolattal: — A múltkor csőrepedés volt ott, az üzem sarkánál. Másfél méterre ástuk ki a földet. Egy rossz kalucsni meg deszkadarabok kerültek elő. A deszkadarabok valószínű, a kalucsni biztos, hogy az építkezés idején jutott oda. Emlékszem rá, amikor az egyik kocsis lábáról lehúzta a sár, és nem találta meg többet. Most mondjam el ezt, a színdinamikával ellátott üzemben? Hát elhiszik nekem? (Folytatjuk.) Kereza Imre | m^ZEK A SZEPTEMBERI jH. FELHŐK már nem »szárazlak-«, van bennük eső és ki is adják magukból.' Az idézett jelzőt Ga- dányban Tóth István, a termelőszövetkezet raktárosa használta néhány héttel ezelőtt, a nagy szárazság idején: — Nálunk június 10-én volt utoljára rendes eső — tette hozzá Domonkos László bri- gádvezetö. Rendes eső — értékítélet van ebben a kifejezésben. Ami csapadék azóta nagy ritkán és elenyészően csekély mennyiségben lehullott, azt a parasztember nem is tekinti másnak, mint harmatnak. Még a port sem verte él, hogyan minősíthetnék hát esőnek, rendes esőnek. Rendes csak az az eső lehet, ami májusban aranyat és máskor is kincset ér, mert segít a parasztembernek, áldásos áztató hatásával hozzájárul ahhoz, Est láttam a kiállításon Érzem, a eím egyben s másban sántít. Ugyanis mind azt írott szövegben, és különösen kép nélkül visszaadni, ami a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár látogatói elé tárulkozik — lehetetlen. Részleteket, egy-egy kiragadott különleges érdekességet bemutatni, azt hiszem tökéletesen sikerül a televíziónak, a rádiónak, a lapoknak, de igazi, átfogó élményt mégiscsak, a személyes tapasztalás nyújthat. Látni kell ezt a nyüzsgést, be- — Szép tervek ezek — jegy- kell csöppenni ebbe a forgatagba, s megnézni mindent. zem meg. — És mi bízunk benne, hogy megvalósulnak — teszi hozzá az igazgató. — Amióta ez a gyár megvan, a városi meg a megyei pártbizottság mindig megértette gondjainkat, s a lehetőséghez mérten segített is. Hogy az üzem ma így áll, az az ő munkájuknak is köszönhető. Az eredményekhez még hozzátartozik két elismerés is. Kétszer kapott a gyár kitüntetést. A második kitüntetés pedig magával hozta a bővítést is. 1957-ben felépült a Fonó II Lehet, hogy most mosolyognak azok, akik az augusztus 25-i megnyitó óla már ellátogattak a kiállításra, s azt mondják: ».Mindent megnézni? Ugyan, kérem, hiszen az lehetetlen! Mi is szerettünk volna mindent látni, de ehhez több idő kellett volna ...« Én a somogyiakat kerestem a kiállításon, s eközben megfordultam több pavilonban, szemlélődtem a szabadtéren bemutatott gépek között. Találkoztam is barcsiakkal, mi- keiekkel, darányiakkal és több kaposvári járásbeli látogatóval. Minden bizonnyal ők is megnézték, és nem kevés büszkeséggel látták a somogyiak bemutatott eredményeit. , ..... , , . .4 lóistállóban például a batéi LmtnlaÍle; hídmező Tsz lótenyésztéséről is ízelítőt kapunk, a sertésbetőséget, korszerűbb termelést, nagyobb gyárat jelentett ez. És nagyobb gondokat is. — A mi gyárunk új fogalmat teremtett meg Somogybán: ezt a szót, hogy fonónö, addig nem lehetett hallani. A mutatón pedig ott látjuk a rák- si Új Élet Tsz aranyéremmel díjazott négy kansüldőjét. A marhaistállóban is láttunk több somogyi tenyészállatot. A vadászati pavilonban szebbnél Nagy sikere van az új csurgói ABC áruháznak. Az első héten 200 000 forintos forgalmat bonyolítottak le az üzletben s kü’önösen megnyerte a vásárlóközönség tetszését, hogy a húst és egyéb hentesárut is helyben vehetik meg. A szövetkezet nem áll meg a járási székhely bolthálózatának fejlesztésével: máris megkezdődött az aisoki részen egy italbolt és eszpresszó építése. A tervek szerint ezt az új létesítményt is még ebben az évben átadják rendeltetésének. szebb szarvasagancsok hívják magukra a figyelmet. Az egyik ilyen gyönyörű példány Somogybái került ki: Kálmán- csán ejtettek el 1965 októberében egy szarvast, annak az agancsa látható itt. A trófea súlya 9,15 kiló, pontszámú 188, 47. Valamelyest rokonszakmája a vadászatnak a méhészlcedés, s a kiállításnak ez a viszonylag kicsiny bemutatója sem marad somogyi képviselő nélkül: a kaposvári Kiss István a kiállított mézmintájára oklevelet kapott. És aki büszke a somogyi gazdaságok szőlőtermesztési eredményeire, annak minden bizonnyal örömet szerez a szemre, ízre egyaránt tetszetős Pannónia kincse, amely ugyancsak ott található más mezőgazdasági »hírességek« szomszédságában. És hogy mi minden van még a kiállításon? Ezt felsorolni szinte képtelenség. Mindjárt az érkezéskor 'minden egyébnél jobban magára vonja a figyelmet a bemutatott gépek színes sokasága. A magyar mezőgazdasági gép mellett főként a szovjet, az NDK és a csehszlovák mezőgazdasági gépek tűnnek ki. A látogatók sokasága állja őket körül, s részletes felvilágosítást is kapnak arról, hogy mit tudnak ezek a munkaeszközök. Hadd tegyem itt hozzá, hogy érdemes megtekinteni a külföldi és hazai mezőgazdasági kisgépeket is. Ügyes, gazdaságos eszközök ezek, csakúgy, mint nagyobb testvéreik. Ez a kiállítás gazdagságával, szépségével felülmúlja az eddigieket: ezt joggal mondhatják el azok, akik látogatói voltak a korábbi kiállításoknak, és megtekintették a mostanit is. Képet ad a mezőgazdaság fejlődéséről, jelenéről, és bemutatja, mi minden szegődik az ember szolgálatába a mezőgazdasági termelés következő időszakában. Minderről kézzelfogható bizonyítékokat nyújt ez a reprezentatív seregszemle. S ha a sok-sok látnivaló közben elfárad, megéhezik, vagy megszomjazik a vendég, a kiállítás területén több borkóstoló, étterem elégíti ki igényeit. A lovasbemutatók hosszabb lélegzetű pihenésként filmet nézhetnek a látogatók. Aztán a tapasztalatok mellett ki-ki vásárfiát is vihet haza. Sok maradandó emlék kerül a kiállítás vendégeinek tarsolyába. Én például egyebek mellett ezeket a benyomásokat hoztam magammal. Hern esz Ferenc hogy felviduljon a határ, erőteljesen fejlődjön a növényzet, hogy beteljesedjen, szép eredményt hozzon a mezei szorgalom. Az idei nyár időjárása csak a nyaralókat vette kegyeibe, a mezőgazdaság dolgozóit nem kényeztette el. Tartós kánikula, júniustól szeptemberig szárazság — ilyen hosszú idő alatt az aratók, a traktorosok, a szénagyűjtők és a kapások csapatainak mennyi . verejtéke öntözte a termőföldet. Igen, a gabona, az ország kenyere az idén szárazon került a magtárba. Bármennyi ideig feküdt is renden a széna, nem ázott meg. A félbe hagyott asztagra, szénakazalra akár nem is kellett volna ponyvát húzni esténként, mert »ha jón is felhő, száraz az, nincsen benne csapadék«. A szántás, a nyári kapálás pedig napról napra nehezebbé vált S A FALU NÉPE TETTE A DOLGÁT. Éppen arra jártam, amikor Csömend határában Tálos István traktoros az utolsókat fordulta a babföldön; ezzel befejezték a lekerült, betakarított növények földjének szántását Szórták géppel a műtrágyát, hogy készíthessék a vetőágyat az őszi kalászosoknak. Lazább szerkezetű talajaikon sem ment ez köny- nyen. Számos más faluban kénytelenek voltak belátni, hogy semmilyen rendkívüli erőfeszítés árán sem képesek idáig eljutni, augusztus közepére az erős asvag olyan lett, mint a kőszikla, s még csak be sem vette az ekét. Ha megkísérelték is a szántást az eke csupán »megkör- mözte« a tarlóföld tetejét. Elmaradt hát ez a munka. A községek egv részében sikerült megtenni, hogy az ilyen elmaradás helyett csupán késés keletkezzen: ha nagy nehezen és igen lassan is, de szántogattak. Az ekevasak másfél-két óránkénti cseréjével tudtak csak dolgozni. Amikor megjött az eső, a jövő év termésének megalapozását jelentő talajmunka végzésére mindjárt kedvezőbb lehetőség teremtődött A csapadék nemcsak, áztatta, hanem tömte is a megmunkált .földet. A szakemberek megítélése szerint azért előnyös ez, mert így erőteljesebb lendületet vesz a beérés folyamata, és jó vetőágyba kerülhet a takarmánykeverék, az őszi árpa, majd pedig a rozs és később a búza magja. A T AK A RMÄNYELLATAs a másik nagy gond az idén. Több helyen kisült a parlag rét Sok szövetkezet járt úgy, hogy a takarmányozásra vetett másodnövény egyszerűen ki sem kelt A legelő füve szinte kiégett a megye jelentős részén. — Tavaly novenberig etethettünk zöldet; most meg? — mondják keserűen a gadányiak. A nagybajomi Zöld Mező Tsz új majorjának közelében szeptember elején elkezdték letisztítani a csalamádéföldeb hiszen »úgy sem megy már semmire; csak fonnyadozik, aztán meg elszárad« — így vélekedtek, és kaszálgatták az alig néhány arasznyira nőtt vagy inkább ilyen kicsinyke kis takarmányt Mesztegnyőn az asszonyok a múlt hónap második felében még egyszer megkapálták a takarmányré- oát, hogy többet teremhessen. Vigyáztak, nagyon vigyáztak rá, nehogy megvágják a növényt, mert életnedvéből veszítve megfonnyadna; a szárazság intette őket erre az óvatosságra. Somgvjádon láttam, hogy az aszályos időjárás ellenére kellő időben megkezdték a silózást Ebben a helyzetben rrteg,- növekszik az okszerű és takarékos takarmánvgazdálkodás meg a melléktakarménvok hasznosításának jelentősege. 4 takarékosság vésett, a megfelelő adagolás biztosítására tapasztalt mezőgazdászok takprmánvf<=>!elösök munkáka állítását javasolják. A téti készletek kímélése vé»eftt szükséges minden lehetőséget kihasználni. Az alkalmi legelők ilyenkor jó szolgálatot tehetnek. A csapadék határára sarjad a lű a réten és a legelőn — a hosszú őszi legeltetés is könnyíthet az át- teleltetés gondjain. A napokban már szállítják a cukorgyárból a nyers szeletet, nagy szükség van rá mindenütt. A legszámottevőbb kiegészítő forrás az idén a kukorica- szár, amint az a szakvélemények és gyakorlati tapasztalatok alapján már közismert. Az esőzés javítja ennek minőségét: nem szárad el, nem töredezik le még a csőtermés beérése előtt a levélzet, és gyors betakarítással az eddiginél lédúsabb silótakarmány készíthető belőle. Ezzel eljuttotunk az idei aszály következményeinek még egy igen fontos összefüggéséhez, az állattenyésztés helyzetéhez. Kettős szempontból érdemel ez most különös figyelmet — egyrészt: mit ad az idén, másrészt hogyan telel át az állomány, és így jövőre mennyi jószágot tarthatnak a gazdaságok. Ezúttal vegyük csupán a dolog lényegét, minden különösebb részletezés nélkül. A szárazság — a nagyobb kárt — a növénytermesztésben tette. Leginkább az állattenyésztés áruértékesítési többletével lehet a kieséseket részben, helyenként teljes egészében pótpini. A nagybajomi Zöld Mező Tsz-ben például áthidalták a takarmányozási nehézségeket, és vállalkozhattak terven felüli sertéshízla- lásra. r Eredeti tervükben a növénytermesztésből 8,3 milliós, az állattartásból pedig 4,8 milliós árbevételt irányoztak elő. Nemes Andor főkönyvelő-helyettes szerint a burgonya terméscsökkenésétől nemigen kell tartaniuk, az viszont már bizonyos, hogy a dohány nem adja meg a várt hozamot Házi használatú, módosított előirányzatukban ez eredeti 600 helyett már 850 sertés meghízlalásával számolnak. Persze — amint Sebestyén István főállattenyésztő elmondta —, egyelőre százra kötöttek pótszerző- dést. újabb ötvenre szóbeli ígéretet tettek az állatforgalmi emberének, és még további százra van kilátás. Szállítani csak október 1. után szállítanak — a kilónkénti 3 forintos áremelésből származó többletnénz is sokra megy. J ÖVÖRE PEDIG? Most már mindenütt szilárdabb alapokra épülhet az önálló tervezés. Marcaliban — mondta Bántó Károly, az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségvezetője — vontatottan halad a szerződéskötés. Várakozó állásponton vannak a szövetkezetek, a gazdák — a takarmánytermés bizonytalansága miatt nem mernek szerződni. Amikor most megjött az eső, ez az óvatosság kezd szűnni. A . takarmányozási problémák már említett megoldásával, az abraktermés ismeretében megközelítő pontossággal határozhatnak mindenütt az állatlétszám alakulásáról, tehát a jövő évi hizlalásról is. Ez az esztendő arra is nagy tanulság, hogy biztonságos gazdálkodás nincs fejlett állattenyésztés nélkül. Más tekintetben is adott bizonyságot és tanulságot ez az év. Ott díszlett még augusztusban is jobban a kukorica, ahol korán elvetették. Azon a földön adja a legnagyobb hozamot most, ilyen szárazság után is bármelyik kapásnövény, amelyik földnek a talaját az előző években egyre mélyebben és mélyebben művelték, amelyiket, tavaly ősszel is jó mélyen megszántották. Még egy tanulság: az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésében jelentős tartalékok rejlenek. Most, amikor megjött az eső, valamelyest könnyebbé vált a mezei munka. S bizonyos mértékben javultak az idei év eredményes befejezésének kilátásai, és a meginduló vetőgép kereke nem port ver föl ma. Vethetnek a parasztemberek, a mezőgazdaság dolgozói, hogy teremjen jövőre is a föld. Katas József
