Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-12 / 216. szám

r MS2MP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAtiACS LAPJ A SOMOGYI SIKER A KIÁLLÍTÁSON Else lett a megye a mezőgazdasági Ki mit tud? vetélkedőn Nemcsak mezőgazdasági ter­mékekkel, jószágokkal jeles­kedik, megyénk a nagy sereg­szemlén, az Országos Mező- gazdasági Kiállításon és Vásá­rom, hanem a szakismeretek vonatkozásában is tovább nőtt Somogy hírneve. Az országos szakmai Ki mit tud? vetélke­dőn öt fiatal — Gyenesey Ist­ván, Tiittő András, Katona Sándor, Juhász Imre és Dá­vid István képviselte a megyét. Gondos előkészület, felkészü­lés előzte meg a nagy erőpró­bát, s a minisztériumban meg­tartott selejtezőin Somogy is a döntőbe jutott öt megye közé került. Nagy érdeklődés közepette rendezték meg a döntőt, ame­lyen elméleti és gyakorlati vonatkozásban egyaránt össze­mérték tudásukat a csapatok. — Látványnak is nagyon szép volt — emlékezik most Gyenesey István a szép ered­ményt hozó eseményre —, hogy a bábolnai gazdaság ötlovas hintójával vittek bennünket a pályára. Aztán megkezdődött a ver­seny írásban, szóban és gya­korlatban. — Később úgy éreztük, már mindnyájan nekünk drukkol­nak. Talán ez is segítette a csa­patot abban, hogy bár vala­mennyien általános techniku­sok voltak, más szakmai — például kertészeti — kérdések megválaszolásában sem val­lottak szégyent. így aztán a csapatversenyben Heves és Ba­ranya megye előtt Somogy csa­patáé lett az elsőség. De nemcsak a csapat, hanem személy szerint Gyenesey Ist­ván is országos elismerést ví­vott ki magának. Mint az egyé­ni verseny első helyezettje, miniszteri dicséretben része­sült. — A serleg mellé tizenöt­ezer forintos utazási utalványt is kapott a csapatunk — mond­ja —, s úgy tervezzük, hogy a jövő nyáron együtt megyünk el kirándulni külföldre. A SZOBRÁSZNÁL — Még sokáig tart? (A Quiok karikatúrája.) PÁLYAKEZDÉSKOR Péntek Judit tanárnőt, | a Zákánytelepi Általános Is­kola biológia—földrajz szakos nevelőjét ideiglenes csurgói lakásán keresem meg a dél­utáni órákban. Karcsú, kellemes arcú, sző­ke, kék szemű lány. Félig- meddig somogyi származású. Vas megyében született, Csur­gón volt gimnazista, így friss diplomájával a kezében egy kicsit haza is jött, amikor el­foglalta állomáshelyét a kis Dráva-parti település iskolá­jában. Vajon mi hozta vissza, milyenek a pályakezdés legel­ső tapasztalatai, és milyen el­képzelésekkel nyitott be hiva­tása kapuján Péntek Judit ta­nárnő? — Falun születtem és nőt­tem fel, városban dolgozni nem is kívánkoztam soha ... Négy meghitt év emlékei fű­ződnek Pécshez: tanulás, ba­rátok, társaság, és — »-csak a szépre emlékszik ilyenkor az ember-» — ezek hiányoznak még egy ideig. — Nagyon örülök annak, hogy a szaktárgyaimat tanít­hatom. Rövidesen megszervez­zük a szakkört is. Negyvenen jelentkeztek, nagy lelkesedés­sel, hiszen valóban érdekes lesz: békákat, galambokat boncolunk majd a foglalkozá­sokon. Persze nem mindenki jöhet számításba. Tanulmányi eredmény, érdeklődési kör, magatartás a mérce ... —. Hogyan teltek az első napok? — Folynak az ismétlések. Naponta négy-öt óra, osztály­díszítés, osztályfőnöki teen­dők, úttörőmunka szerves -o; délután vonatozás Csurgóra, kora reggel pedig vissza. Még nincs lakásom Zákánytelepen... A gyerekek nagyon kedvesek, a kollégák is. Sokat segítenek, s ez nagy szó. valamennyi — azaz két _________A—B osz­tállyal ' összesen hat — osz­tályban mintegy 180 diáknak Az ötödiktől a nyolcadikig tanít feét-két tantárgyat. Ez azt jelenti, hogy naponta négy­öt óravázlatot, a hónap köze­péig nyolc tanmenetet és egy osztályfőnöki munkatervet keli elkészítenie. És bizony ennyi munka gyakorlott szak­embernek sem kevés. Beszél­getésünkből azonban úgy ér­zem, hogy a friss ambíciókra zúduló feladatok a sok mun­ka jóleső, egészséges örömét keltették a fiatal pedagógus­ban. — Hogyan kíván közel ke­rülni a gyerekeihez? — A szaktárgyammal és szí­nes, eleven őrsi foglalkozások­kal. Szeretnék nagyon sokat szemléltem... Földrajz és biológia: az élő és az élettelen természet anya­ga, törvényei. Mindkettőben mennyi a lehetőség arra, hogy a bontokozó világú osztálykö­zösség tagjaiban — akiket ki tudja, hány és hányféle hatás ért már eddig —, meggyőző, világos, bizonyítható fogal­makkal és hittel megvessük a természettudományos materia­lista világkép alapjait! Erről a kérdésről is váltunk néhány gondolatot. — A nyolcadik osztályban ma kezdtük az új anyagot, Az élet keletkezése címmel. Ügy láttam, nagy érdeklődéssel fo­gadják ezeket az új ismerete­ket. Az egyik gyerek elmond­ta, korábban a hittanórán úgy tanulta, hogy a világegyetem hat nap alatt »keletkezett«. Egy kislány pedig nagyon ér­telmesein kifejtette a fehérjék szerepét az élet kialakulásé-' ban. Most, az elején nyilván nem ismerem még valamennyi tanuló szemléletét, lelkivilá­gát. De úgy érzem, hogy azt fogadják el, amit tanítunk, legalábbis az áll közelebb hoz­zájuk ... Fiatal, pályakez­dő nevelővel besaéd- gettem. Ambí­cióival, szakmája ölömével és a gyermek személyisége iránti szeretettel, tisztedettel lépte át hivatása küszöbét. Segítséggel és kollégálisan fogadták. Ha száztíz-egynéhány fiatal pá­lyatársa is hasonló föltételek­kel és jóakaratú támogatással indulhat el — és ha e föltéte­lek kölcsönösen később se vál­toznak —, akkor oktató-nevelő munkánk tartalmában is gya­rapodott, gazdagabb lett. Wallinger Endre OtaríJkci, karika, hajtotta Jitarika Sok fekete és kék fi­gyelő szempár, apró, pisze és szeplős orrocska foga­dott az I/B osztályban. Fegyelmezetten álltak a padok mellett, s az újat tu­dás friss örömével produ­kálták: Jóóó napot kíiivá- nok! Leültek. Egy hete már, hogy nem az oviban ját­szadoznak, hanem »nagy« iskolásként, hátra tett kéz­zel figyelik a tanító néni szavait. A táskák titkait kutatni viszont ma is éppen olyan izgalmas játék, mint szep­tember 1-én volt. — Korongozni szeretnék már vagyon! — Én gyurmázni akarok majd mindig. — A könyvek olyan szí­nesek, de a füzetek nem. Kezdődik a fészkelődéi. Feloldódás. Ovis mosoly az arcokon; mégsem olyan ijesztő itt, mint ahogy azt a kis buksikban elképzelték. Péter és Panni a gyerekek kedvenc pajtása. Bábfigu­rák. Velük beszélget és játszik az egész osztály. A narancsszínű függöny előtt megjelenik Péter. — Ki mond nekem egy mondókát? A bátortalanul felnyúj­tott kéz gazdája, Attila vállalkozik. Karika, Kari­ka, hajtotta Marika! Kari­ka, karika, hajtotta Mari­ka! Köröket ír le, és egyre gyorsabban és mosolyogva szavalja a nemrég tanult sorokat. Aztán szí... ssz ... szii... Sziszeg az osztály, és el­mesélik Pannika találkozá­sát a tekergő kígyóval. Copfok és ragyogó ar­cocskák. Kalimpáló lábak és nyitva felejtett szajak. S nem néztem oda; orrlyu­kakban piszkáló ujjak. Hatévesek. Most tanul­ják, hogyan kell felállni, il­ledelmesen jelentkezni és köszönni. Hogy uzsonna előtt mindig kezet kell mosni! Ajándékokkal tértem ha­za. Zsuzsika a nyárról, a nagymamájával töltött na­pokról mesélt. Attila számokat kerekí­tett csodás ügyességgel. Évike nyelvhegyét ki­dugva készítette müvét: a nyuszikát. Mitya annyit jelent, mint Misi! S milyen formás be­tűk voltak azok, akárcsak a Nádasdi Pistié. Szelecki Zita megnyugta­tott, hogy ő mindig egész­séges lesz, mert nincs olyan étel, amit ne szeretne. Két­szer kér még a sárgarépa­főzelékből is. Ajándékokkal tértem ha­za. Ragaszkodásukat, ked­ves esetlenségüket és a paj­kos mosolytól arcukra raj­zolódott gödröcskéket őr­zöm még sokáig. B. Zs. Felháborító Bosszantó, de talán úgy is lehetne mondani, hogy egyenesen felháborító a csokomyavisontai állatorvosi la­kás építése körüli huzavona. A községi tanács majd egy éve levelez és kilincsel ebben az ügyben: eddig sajnos eredménytelenül. A szolgálati lakást az egykori kastély parkjában szeretnék fölépíteni. A kastélyt a felszabadu­lás után állami tulajdonba vették. Volt óvoda, iskola, orvosi lakás, ide költöztették az orvosi tanácsadót, ezen­kívül hét családnak is itt biztosítottak lakást. Egy éve éppen az építési engedélyhez szükséges te­lekkönyvi okmányokat akarták beszerezni, amikor kide­rült, hogy a kastély és a hozzá tartozó terület »véletlenül« még mindig gróf Széchenyi Géza nevén van. Ez a vélet­len az építési szabályok szerint tökéletesen elég ahhoz, hogy a két állami szerv: a telekkönyvi és az építési ha­tóság és az államhatalmat gyakorló községi tanács ne jus­son dűlőre ebben a kérdésben. A tanács hiába bizonyít­ja, hogy államosított épületről és területről van szó, a telekkönyvi hivatal nem akar hinni. A járási tanács épí­tési csoportja viszont a telekkönyvi papír nélkül szóba sem áll a községi tanáccsal. A bürokráciára ennél konkrétabb példa aligha talál­ható. Mindez tán érthető is volna, ha az építési csoport ügyintézője és a telekkönyvi hi- atal illetékese — mond­juk herceg Eszterházytól kapná a fizetését. De így?!... N. S. Kirakják az uszályt Balatonbogláron Mini — .Szerintem a rövid szoknya igen praktikus találmány. __ T — Olyan szél nincs, amelyik ezt felfújja. Az orvosnál — Hm. Maga iszik, ba­rátom? — Az a kérdés, hogy milyen italt tart a doktor úr a rendelőben? A hízelgő — Mancikám, kire gon­dolsz? — Senkire. — Azt hittem, hogy rád. — Persze, hogy rád. Fő a tapintatosság A San Diegó-i szálloda halijának falán díszeleg ez a felszólítás: »Kedves vendégünk! Ha .megszokta, hogy ágyban cigarettáz­zék, legyen olyan kedves, közölje a portán: hova küldhetjük ingóságait, és hol találhatjuk meg vég­rendeletét« * * • Nagy meglepetést oko­zott a 79 éves Evelyn Walsh angol hölgy, ami­kor aranylakodalmán mi­ni szoknyában jelent meg. A vendégek közül csak a hölgy 9S éves édesanyja kifogásolta a »frivol« ru­hadarabot. Gondolkodók sarka Zlatko Pavlínics: Ellentétben az embe­rekkel — a halak a vita után is hallgatnak. Mivel a hazugság lábai rövidek, sokan autón jár­nak. Ellenzem az alvást a munkahelven. De ki éb­resszen föl — ha mind­nyájan alszunk? Ha nyomtatványokkal harcolunk a nyomtatvá­nyok ellen, reméljük, el­pusztítják önmagukat! Mladen Basic: A szúnyogok előnyösebb helyzetben vannak az em­bereknél. Inkognitóban csípnek. Gondoldásra általában mások fejét használják. Könnyű az emberekből bolondot csinálni. De a bolondból embert? Mllovan Ilics: »Az emberevő nem bí­rál, hanem eszik.« »Elvesztettem lelkiísme- retemet. A becsületes megtalálót kérem, tartsa meg.« »Az autó segítségével sokkal gyorsabban élünk. És rövidebben.« »Mihelyt hátat fordított nekem a szerencse, lát­tam milyen gyönyörűek a lábai.« (Vjt-snik. Politika) (ford.: Péter Zsuzsa) A Pálkövéröl szállított terméskövet száztonnás uszályokból rakják ki a Balatoni Vízügyi Igazgatóság részére a balatonhoglári kikötőben. A termést- vet a partvédelem építésé­nél használják fel, Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTS LAJOS. Szerkesztőség: Kaposv#** Latinka Sándor u. 2. Telefont U—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—510 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar P< >ta. Elő­fizethető a helyi postab /ataloknál és postáskézbesí*- inéL Előfizetés! díj egy hónapjai 12 Ft. Index: 250RT. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, ‘Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Thumbnails
Contents