Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-13 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) XBAl gQ fulÉB AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 217. szám. 1967. szeptember 13., szerda Nádszőnyegből gyár (3. o.) MAGASBA... 15. o.) T ermelőszövetkezeti mentalepárló épült Vésén 16. o.) A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A gazdasági reform várható hatása a munkaerőhelyzet alakulására Tájékoztató a Munkaügyi Minisztériumban i ír* pgyoldalú létszám-takarékos­ságra ösztönözné őket. Ezen­kívül a foglalkoztatásira köz­vetett és közvetlen módon serkentik is a vállalatokat a különböző gazdasági intézke­dések. Ilyen közvetett módszer például az eszközlekötési já­rulék, amely érdekeltté teszi a vállalatokat abban, hogy vala­mennyi gépüket üzemeltessék. Bizonyos munkakörökben ép­pen létszánöveked'ássel kell számolni. A foglalkoztatási problémák megoldását közvet­lenül szolgálja például a gyer­mekgondozási segély, amely nemcsak az otthon maradó anyáknak segítség, hanem azt is lehetővé teszi, hogy tóvollé- tükben több tízezer szakkép­zetlen lány jusson munkához. Társadalmi érdek, hogy a csökkent munkaképességűek is hasznos munkát végezzenek, még pedig tényleges képessé­güknek , megfelelően és nem »kreált-« beosztásban. Helyes, ha a vállalatok külön műhe­lyek létesítésével, a bedolgo­zási formák bevezetésével nyújtanak munkalehetőséget a csökkent munkaképességűek­nek. A szakmai rehabilitáció másik módja a szociális fog­lalkoztatók létesítése. A csök­kent képességű dolgozóknál tehát nem az elbocsátás, ha­nem a legcélszerűbb foglalkoz­tatás a megoldás. Persze van­nak olyanok is, ahol már nincs lehetőség szakmai rehabilitá­cióra. Ha ezek az emberek el­érték a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjazni kell őket. Ha meg­van ugyan már a kellő szolgá­lati idejük, de a nyugdíjkor­határt még nem. érték el, úgy a korhatár eléréséig várható nyugdíjuk 75 százalékát — leg­alább azonban 500 forintot — kapják, mint átmeneti segélyt. Ha erre a kedvezményre sem jogosultak, akkor szociális já­radékot kapnak a szakmai re­habilitációra alkalmatlan em­berek. Mindent egybevetve, a mun­kaerő-gazdálkodásban a kö­vetkező évekre a problémák ellenére is egyensúlyi helyzet várható. Lényegesen megnö­vekszik a tanácsok munkaerő- gazdálkodási részlegeinek fel­adata, nagyobb lesz a felelős­ségük. Más állami szervek szükséges esetekben beruházá­si, nyugdijpolitikai intézkedé­sekkel, esetleg közvetlen uta­sításokkal is közbeavatkozhat­nak, ha a munkaerő-mérlegben jelentősebb eltolódásokat ta­pasztalnak. (MTI) Az Interparlamentáris Unió ülése Kedden Genfben megnyílt az Interparlamentáris Unió tanácsának 101. ülésszaka. A keddi ülésen André de Blcmay-nak, az unió főtitkárá­nak beszámolóját követő vitá­ban Szpiridonov, a szovjet par­lamenti csoport elnöke leje­lentette, hogy az Interparla­mentáris Unió nem hagyhatja figyelmen kívül korunk égető problémáit. A vietnami nép el­leni amerikai agresszió számos területen megbénította az ál­lamközi és a nemzetközi kap­csolatokat, s ez az Interpar­lamentáris Unió tevékenysé­gére is kihat. Szpiridonov a továbbiakban Izraelt bírálta, majd rámutatott, hogy Kongó (Kinshasa), Nigéria és Kuba imperialista és koloniaáista cselszövéseknek célpontja. A szovjet parlamenti csoport el­nöke megjegyezte, hogy az NSZK kormánya nem hajlan­dó elismerni a reális helyzetet Európában, és mindenáron atomfegyvert akar szerezni. Szpiridonov kifogásolta, hogy az unión belül hátrányos meg­különböztetést alkalmaznak egész sor szocialista országgal szemben. (MTI) A gyorsabb útépítés érdekében Úta lap -stabilizációs ank ét Somogybán A Közlekedéstudományi l vén körülbelül 200 OOÓ tonná- Egyesület és az Országos Er­A Munkaügyi Minisztérium­ban az új gazdasági mecha­nizmus előkészítéseként ta­nulmányozták, hogy az új in­tézkedések milyen módon hat­nak majd a munkaerőhelyzet alakulására. A várható mun­kaerő-igényeket, a tervezett változásokat mintegy 50 válla­latnál a helyszínen is megvizs­gálták. Érmek tapasztalatairól, a munkaerőhelyzet várható alakulásáról tájékoztatták az MTI munkatársát a Munka­ügyi Minisztériumban. A közeljövőben kezdenek munkába lépni a legnépesebb korosztályok. A következő 4—6 évben évente 20 000—40 000- rel nagyobb lesz az iskolát be­fejező és munkába álló fiata­lok száma, mint az előző esz­tendőkben. Ugyanakkor a gaz­daságirányítás új módszerei­nek hatásaival is számolnunk kell. A gazdasági érdekeltség előtérbe helyezésével módosul a termelési struktúra. Ez az egyik vállalatnál munkaerő- fölösleget, a másiknál munka­erőhiányt idéz elő. Sok helyütt bevezetik majd a bedolgozói rendszert, a négyórás részmun­kaidőt, mindez átszervezéssel járhat. A munkaerőmozgást lehetővé teszi az is, bogy a dolgozó indokolás nélkül, a vállalat indokolással, de gya­korlatilag szintén megkötött­ség nélkül megszüntetheti a munka viszont, bár a Munka Törvénykönyve védelmet nyújt a balesetet szenvedetteknek, a terhes nőknek, a családfenn­tartóknak, a törzsgárda tagjai­nak. A harmadik ötéves terv már szükségszerűen figyelembe vette mind a demográfiai hul­lám, mind a racionális lét­számgazdálkodás hatásait. A terv célul tűzte ki a mezőgaz­dasági dolgozók elaramlásának csökkentését, a kiképzési struktúra és a munkaerő-szük­séglet jobb összehangolását. Az ifjúsági munkaerőforrás gyors bővülése miatt az eddi­ginél kisebbre tervezték a ház­tartásbeli nők munkába voná­sát. Ezek alapján viszonylagos egyensúlyi helyzet alakult ki, de emellett is a szakképzetlen munkaerő, s ezen belül külö­nösen a 14—16 éves lányok foglalkoztatásánál nehézsé­gekre kell számítanunk. A de­mográfiai hullám okozta fog­lalkoztatási nehézségek tehát gyakorlatilag a szakképzetlen fiatal lányok elhelyezkedési problémáira szűkülnek le. Az 1966—70-es időszakban a nem mezőgazdasági ágakban 260 000-rel növekszik a foglal­koztatottak száma, mivel azon­ban a mezőgazdaságban a lét­szám csökken, a népgazdaság­ban a dolgozók száma az öt­éves tervidőszakban 180 000- rel gyarapszik. Minthogy idő­közben sokan nyugdíjba men­nek és egyéb okok miatt kies­nek a munkából, őket is pótol­ni kell, tehát ténylegesen öt év alatt 840 000—860 000-en jutnak álláshoz. A helyzet természetesen az említettek ellenére sem prob­lémamentes. Az új gazdasági mechanizmussal együtt jár majd, hogy a vállalatok a munkaerővel is takarékoskod­nak. Egyes vállalatoknál na­gyobb mértékű munkaerő- csökkentésre is szükség lehet. Ez esetben a problémák egy részének megoldása hasonló lesz a bányászatéhoz, ahol új területekre irányítják a fel­szabaduló dolgozókat. A válla­latok a jövőben nem kapnak semmiféle létszám-előirányza­tot, tellát olyat sem, amely dészeti Egyesület rendezéseben útalap-stabilizációs tanul­mányút kezdődött tegnap So­mogybán. Magyarországon 1950 óta folynak kísérletek, hogy mivel lehetne helyettesíteni az útépítések alapanyagául szol­gáló zúzott követ, hiszen az ország területének mindössze egynegyedén olyanok a kö­rülmények, hogy az építkezé­sekhez nem kell nagy távolsá­gokból szállítani a követ. Mi­vel egy kis forgalmú út egy- kilométeres szakaszához kö­rülbelül 200 vagon zúzott kő­re van szükség, érthető, hogy a szakemberek szeretnék kikü­szöbölni a termeléssel és fő­leg a szállítással járó nehézsé­geket A több mint tíz éve tartó kísérletek azt bizonyítják, hogy az útépítésekhez nagy­szerűen felhasználható az a föld is, amelyik az adott épít­kezési területen található, csu­pán megfelelő módon keverni kell bitumennel, cementtel, mésszel, illetve az újabb kí­sérletek szerint pernyével. Megyénkben ily módon már mintegy 600 000 négyzetméter­nyi út készült el, és ennek ré­nyi zúzott kő ki termel esse es szállítása vált fölöslegessé, sok ezer vagon szabadult fel az egyéb fuvarok számára. Hogy, az útalap-stabilizációs módszer mégsem terjedt el or­szágos szinten, az amiatt van, mert ez a munka magas fokú szervezettséget és képesítést igényel. Ha viszont az útépítő vállalatok rendelkeznek a meg­felelő gépi kapacitással, ak­kor hetenként egy egykilomé- teres útszakasz alapozását is elvégezhetik. Mindennek külö­nösen a Dunántúlon van nagy jelentősége, hiszen a községi bekötőutak hiánya jelenleg még nagy gondot okoz, nem beszélve a termelőszövetkeze­tek belső úthálózatának rossz állapotáról. A Somogy megyei tanulmányút éppen azt a célt szolgálja, hogy a többi megye szakemberei megismerjék és bevezessék a stabilizációs módszert. Tegnap a vendégek a me­gye északi részén elkészült utakat tekintették meg, ma pedig a belső területek úthá­lózatával ismerkednek. Az an­két ma délután a tapasztala­tok összegezésével fejeződik be Koszigin üzenete az afrikai vezetőkhöz Véleménycsere | Tito és Novotny között Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és Antonín Novotny csehszlovák köztársasági el­nök, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára kedden Brioni szigetén baráti légkör­ben véleményt cserélt a nem­zetközi helyzetről. Leszerelési értekezlet A genfi leszerelési értekez­let keddi ülésén Kanada új ja­vaslatot terjesztett elő a nuk­leáris szerkezetek békés hasz­nálatáról. Bums, a kanadai delegáció vezetője kijelentette, hogy or­szága »általában egyetért-« a beterjesztett szovjet—ameri­kai párhuzamos szerződéster­vezettel, néhány részletkérdés­ben azonban változtatásokat ajánl. A kanadai küldött továbbá két javaslatot terjesztett elő a szerződést aláiró nem nukleá­ris országok biztonságának szavatolásáról. (MTI) Koszigin szovjet miniszter- elnök üzenetet intézett az af­rikai országok állam- és kor­mányfőinek Kinshasában ülé­sező értekezletéhez. Az üzenet többek között megállapítja: A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának évében, a szovjet nép és kormánya ismételten ünnepé­lyesen kijelenti, hogy teljes mértékben szolidáris a nemze­ti felszabadító mozgalom erői­vel. Az üzenetben Koszigin hang­súlyozza: olyan körülmények között, amikor imperialista agresszió folyik Vietnamban, katonailag megszállták az EAK és más arab országok te­rületeit, nyíltan fegyveresen beavatkoznak a Kongói De­mokratikus Köztársaság bel- ügyeibe, s amikor összeeskü­véseket szőnek és provokáció­kat hajtanak végre az afrikai kontinens más államai ellen, különös jelentőségre tesznek szert az összes békeszerető or­szágok és népek együttes és határozott akciói abban a harcban, amelyet az imperia­lizmus, az agresszió, a szuve­rén államok bel ügyeibe való beavatkozás ellen, a kolonia- lizrnus és a faji megkülönböz­tetés utolsó maradványainak felszámolása, a szilárd béke és az általános biztonság érde­kében folytatnak. * * * Kinshasában folytatja mun­káját az afrikai állam- és kor­mányfők 4. csúcstalálkozója. Értekezleti körökben általános vélemény, hogy a kényes kér­déseket mellőző napirend nem idéz majd elő nagyobb vitát. Az EAK küldöttsége maga kérte, hogy tekintsenek el az izraeli agresszió kérdésének napirendre tűzésétől. Hivatalosan közölték, hogy az afrikai csúcsértekezlet rész­vevői kedd délelőtti ülésükön megvitatták és elfogadták az értekezlet napirendjét. A na­pirenden tíz kérdés szerepel. Megvitatják a többi között a szervezet miniszteri tanácsá­nak 8. és 9. ülésszakán kidol­gozott javaslatokat, a zsoldo­sok kérdését, a Burundi és Rwanda határviszálya ügyé-f ben történt közvetítésről szólói jelentést. Elhatározták, hogy az értekezlet négy napig tart. A kedd délutáni ülésen meg­kezdődött a főtitkári beszámo­ló vitája. Sántoson dolgoznak a munkások Megj ista Imasták a cseri vísmütelcp építőit Munkásokat, a cseri vízmű építőit kö­szöntötték teg­nap este a vá­rosi tanács nagytermében a megye és a város vezetői. Részt vett az ünnepségen dr. Varga József, a Miniszterta­nács Tanács­szervek Osz­tályának mun­katársa, Böhm József, a me­gyei tanács vb- elnöke, Sugár Imre, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, SziUszai Lász­ló, a megyei pártbizottság ipari osztályve­zetője, Somogyi József, a vá­rosi- nártbizottság első titká­ra és Rostás Károly a városi tanács vb-elnöke. A meleg hangulatú ünnep­ségen Rostás Károly méltatta azt a mun Icát, amelyet a cse­ri vízmű építői végeztek. Ka­posvár ívóvízellátása nem mai gond — mondotta. — Az első vízvezetékeket a városban 1906-ban fektették le. Az első világháború kezdetén har- minceev kút adta a vizet Ka­posvárnak. De még 1941-ben is csak nyolcvan liter víz ju­tott egv lakosra. Tulajdon­képpen még ennyi sem, hi­szen a 2700 köbméter víz egy részét elhasználták az ipari üzemek, 1950-től nyomasztó gondként emlegetik a város vízellátásának problémáját. 1960 októberében a megyei pártértekezlet megállapította, hogy »jelentős anyagi eszközö­ket fordítottunk Kaposvár vízellátásának javítására... Ennek eredményeképpen a nani vízhozam 21 százalékkal nőtt. Ez azonban nem csök- kkentette a már korábban be­kapcsolt lakások vízellátási zavarait, mert egyrészt újabb lakásokat vontak be a köz­ponti vízellátásba, másrészt megnövekedett az ipar víz­igénye.« A megyei pártbizottság kez­deményezésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Országos Tervhivatal közre­működésével a megyed és a városi tanács már korábban elkészítette a tervet Kaposvár vízellátásának megjavítására. A pártértekezlet megállapítot­ta, hogy ezek a tervek akkor valósulnak meg gvorsan, ha »a központi erőfeszítések pá­rosulnak a helyi párt-, álla­mi és társadalmi szervek ak­tív törekvéseivel, ha a város lakosság maga is tevékeny részt vállal a munkából«. A közös erőfeszítéssel eb­ben az évben sikerül megol­dani a város nyomasztó víz­gond iát. A december 31 -i ha­táridő helvett az OVF Dunán- Júli Vízműépítő Vállalata au­gusztus 20-ra vállalta a cse­ri vízmű télén elkészítését. A határidő előtt nyolc nappal megkezdődött ezen a területen a próbaüzemelés. A munká­ban összefogtak az építők, a Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat és a város egész lakossága. A januárban fel­ajánlott 29 9C4 óra társadal­mi munka elvégzését minden­ki szívügyének tekintette. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága nagy munkát végzett a lakók mozgósításában. A közös ö szefogás eredménye, hogy a város vízgond'ja meg­oldáshoz közeledik, hiszen a cseri vízmű után a sántosi vízműtelep építése is jó ütem­ben halad. A városi tanács elnöke elmondotta azt is, hogy ezzel 1970-ig biztosított Kaposvár vízellátása. A szak­emberek már előzetes terve­ket készítettek az ezt követő évek vízgondjainak megoldá­sára is. A városi tanács elnöke ez­után köszönetét mondott min­denkinek, aki részit vett a cseri vízmű éoítésében. Ez­után Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke nénzi utat má­kat adott át az építőknek. I

Next

/
Thumbnails
Contents