Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-10 / 215. szám

A/f inden üzemben a

J-'-*- pártmunka előterébe nerüit a gazdaságirányítás új rendszerére való felkészülés. Érthető ez, hiszen néhány hónap múlva életbe lép az új mechanizmus. Pártmunkáséi Kát hívtunk meg a Somogyi Néplap szerkesztőségébe, hogy erről a témáról, a pártellenőrzés és a pártirányítás új módszeréről, a felkészülés eddigi tapasztalatairól, a feladatokról beszélgessünk.

A szerkesztőség an- kétján részt vett Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, Farkas Imre, a Kaposvári R.uhagyár csúcstitkára, Bene Nándor, a Kaposvári Villamossági Gyár csúcstitkára, Veres Zoltán, a Pamut fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára párt-végrehajtóbizottságának tagja és Péter Lajos, a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységének párttitkára.

ANKÉT A SZERKESZTŐSÉGBEN

ALKOTÓ SZELLEMRE VAN SZÜKSÉG

— Mit tettek és tesznek a kommunisták a helyes közgondolkodás kialakításáért, a közgazdasági ismeretek elterjesztéséért üzemükben?

VERES ZOLTÁN: — Gyárunk speciális helyzetben van, mivel alapanyagot gyárt. Még a múlt év végén fölkerestük a velünk kapcsolatban álló szövedéket, üzemeket, és tájékozódtunk az igényük felől. Ehhez hozzá tenném, hogy a Pamutfonó-ipari Vállalat ankéton tisztázta, mire számíthat a pamutipar, milyen feladat hárul a fonodákra. Űj jelenség, hogy a gyárak képviselői a helyszínen tárgyalnak velünk. Megemlíteném, hogy a Szegedi Kenderfonó például még a többletköltséget is magára vállalná, ha megkezdenénk néhány új fonal gyártását. Erről tudnak az emberek is. Természetes, hogy az új szellem izgalomban tartja őket, hiszen a jövőben mi vállaljuk a kockázatot. Erről nagyon sokat beszélgettünk a munkásokkal egész évben. A gyár vezetői mechanizmus-tanfolyamon vettek részt. Három alkalommal — mind a három műszaknak külön — előadásokon ismertettük a gazdasági mechanizmus elveit. A részvevők nagyon hasznosnak tartották az oktatást. Az ősszel öt gazdaság- politikai szemináriumot indítunk száz részvevővel. Ez is a közgazdasági ismeretek elmélyítését szolgálja.

FARKAS IMRE: — Nálunk a gyárban nagyon jó a közhangulat. Az igazgató a legnagyobb nyilvánosság előtt, a termelési tanácskozáson beszélt az új mechna- nizmusról, cáfolta a téves elképzeléseket, elemezte, mii tesz a gyár a felkészülés érdekében. Az új mechanizmus elveivel már a tavalyi pártoktatáson megismertettük a hallgatókat. Ügy foglaltunk állást, hogy a termelési tanácskozás a vélemények kicserélésének legjobb fóruma. Éppen ezért a kommunisták arra törekedtek; olyan közhangulatot teremtsenek, hogy mindenki bátran elmondhassa saját véleményét. Régebben ugyanis a műszaki vezetők igyekeztek elhallgattatni a bírálókat. A legutóbbi időben emelkedett a termelési tanácskozások színvonala és hatékonysága. Egészséges szellem alakult ki a szalagokon a csoportbérezés bevezetése. óta. Az elején ugyan ellenállásba ütközött, később azonban belátták a dolgozói? az előnyeit, s megértették, milyen összefüggésben van a nyereség növelésével. Saját magukat ellenőrzik a mun- frá.cnk- sl VmftWiirüftát nem

Hogyan készülnek

a pártszervezetek az új mechanizmusra?

engedik tovább. Még nem lépett életbe az új mechanizmus, gyárunkban azonban már él az új szellem. Azt a célt tűztük ki, hogy növeljük a műszakiak közgazda- sági tudását.

BENE NÁNDOR: — A mi gyárunk az egységes vezetési rendszernek csak egy bizonyos fokára jutott még el Nemcsak az üzemek irányi tói, hanem a munkások is újak. Nincs olyan törzsgárdánk, mint a régebbi üzemekben; éppen ezért más a közgondolkodás is. A munkások között sok még a tisztázatlan kérdés, a műszakiak egy részét pedig a csodavárás jellemzi. Á jövő év a műszakiak számára vizsga- időszak lesz, hiszen új versenytársak lépnek be a világpiacon, s nekünk állnunk kell a versenyt. A középvezetők és a dolgozók is túlteszik a kérdést: elég lesz-e az új mechanizmusban, amit eddig tettünk. Még a VBKM sem tájékoztatott bennünket pontosan a jogainkról és a kötelességeinkről. Éppen

ezért nem látunk tisztán több kérdésben. Pedig az emberek várják a megnyugtató válaszokat. A kommunistáknak az a véleményük, hogy sokkal gyorsabban, rugalmasabban kell előre haladni a felkészülésben. Ezek miatt a szakmai képzés mellett nagyobb gondot kell fordítanunk az emberek politikai nevelésére. Kétszer tartottunk előadást a fizikai dolgozóknál? az új mechanizmusról. A párt oktatás megszervezésekor mindenkit arra az oktatási formára ösztönöztünk, amely számára a legszükségesebb tudást nyújtja. Ebből még vitánk is volt. Például a művezetőknek, üzemvezetőknek hat előadásból álló sorozatot szerveztünk. A KISZ-tagok közgazdasági előadásokat is meghallgatnak. A pártalap- szervezetek számon kérik a gazdasági vezetőktől, hogy mit akarnak tenni.

PÉTER LAJOS: — A mi üzemünk legfőbb gondja, hogy idényjellegű. Nagy a munkaerő-vándorlás is. Akkor alakulna ki üzemünkben jó közhangulat, ha megváltozna a most még tapasztalható helytelen szemlélet: ma még nagyobb becsületük van az irodákban dolgozóknak, mint a gépek mellett álló munkásasszonyoknak. Sok panaszt azért nehéz megoldani, mert a gazdasági vezetők nem figyelnek eléggé oda a dolgozók javaslataira, véleményére. Ami a felkészülést illeti, sajnos nem ismerjük kellőképpen a nagyvállalat elképzeléseit. Persze ez nem jelenti azt, hogy a mi gyárunk nem készül az új mechanizmusra. Hiszen éppen ebben az évben léptünk piacra új termékünkkel, a pecsenye- kacsával. Az üzem vezetőinek vannak elképzelései az idényjelleg megszüntetésére. Kérdés, hogy támogatásra ta- lálnak-e ezek az elképzelések.

SOMOGYI JÓZSEF: — A

pártszervezetek feladata,

hogy megismertessék az új mechanizmus lényegét, célját az emberekkel. A közhangulat mércéje: megtudták-e értetni a kommunistái■: a vállalat kollektívájával az előttünk álló távlatokat. Amikor a párt határozatot hozott az új mechanizmus bevezetésére, az ország gyorsabb gazdasági fejlődését, az életszínvonal további emelkedését tartotta szem előtt. Senki se várjon csodát a gazdaságirányítás új rendszerétől, hiszen a tényleges munkánktól függően hozza meg a gyümölcsét. A kommunisták elsősorban arra irányítsák figyelmüket, hogyan kel! felkészülniük a saját üzemükben. Ahol a munkásokkal a legapróbb részletekig

megtárgyalják a gondokat, a nehézségeket, ott sokká', előbb felkészülnek az új mechnizmus bevezetésére Minden alkalmat ragadjon meg az igazgató, a főmérnök, a főkönyvelő, a párttitkár, & szakszervezeti titkár és mindenki, aki tehet valamit, hog: felvilágosítsa a dolgozóka; Az a cél, hogy senkiben st maradjon kétség. A helyes közgondolkodás kialakítása végett ösztönözzenek a kommunisták mindenkit alkotó szellemi és fizikai munkára.

ÜJ MÓDSZEREK A PÁRTMUNKÁSÁN

— Sok szó esik mostanában az üzemi pártmunkáról. Az új gazdasági szellem hatására változtattak-e a pártmunka módszerein?

BENE NÁNDOR: — Nehéz helyzetben voltunk, mert a csúcsvezetőségünk nem tudoti más gyárban megfelelő tapasztalatot szerezni. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy növeljük az alapszervezetek hatáskörét, hogy önállóan politizáljanak a gyáregységekben. Saját maguk készítik el a munkatervüket, határozzák meg a taggyűlések tematikáját, tervezik és ellenőrzik az oktatást, tárgyalnak az ottani gazdasági vezetőkkel. A csúcsvezetőség csak összehangolja az alapszervezetek munkáját. Rájöttünk, hogy a vegyes pártcsoportok nem végeznek eredményes munkát. Ezért műhelyenként szerveztük meg a pártcsoportokat, Ez megváltoztatta a pártmunka stílusát is. A művezetők megfelelő partnerre találtak a pártcsoportbizalmi- akban. Sikerült ehhez a fölépítéshez igazítani a KISZ- szervezetekét is.

Minden kérdésben ott döntenek, ahol a legjobban tisztában vannak a helyzettel. Üj vonás a gyárunkban, hogy a különböző szinteken szoros együttműködés alakult ki £ párt- és a szakszervezet között. Ennek révén megszűntek az átfedések, egy-egy kérdésben egységesen foglalnak állást.

VERES ZOLTÁN: — Csökkentettük az értekezleteket, közelebb kerültünk az emberekhez. Most nem negyed-, hanem félévenként tartunk termelési tanácskozásokat, műszaki értekezleteket. Inkább a rétegbeszélgetések számát növeljük. Beszélgetünk az aktívákkal, a törzsgárdával, a szocialista brigádok vezetőivel, az új dolgozókkal, s azokkal, akikre az új mechanizmusban sokkal nagyobb feladat vár. Nálunk is elkészült a pártszervezetek és -csoportok hatásköri listája. A szakszervezetnél ugyancsak. Osztályvezetői szintig bezáróan az alapszervezet dönt a kinevezésekről, a jutalmazásokról, a tagfelvételről, s értékeli a munkaversenyt.

PÉTER LAJOS: — A párton kívüli gazdasági vezető a mi gyárunkban eddig csak vezetőségi ülésen számolt be a munkájáról. Üj vonás, hogy most a taggyűlés nyilvánossága előtt elemzi a termelés helyzetét. Ügy tapasztaljuk, hogy sokkal nagyobb felelősséggel beszélnek ezek a gazdasági vezetők ^a párttagol? körében, mint a vezetőségi üléseken. Ezzel a módszerre’ csak nyert a pártszervezet. Gondot okoz viszont, hogy aj emberek ide-oda helyezgetése miatt nem tudjuk megerősíteni a pártcsoportokat és s műhelybizottságokat. Az állandó foglalkoztatás talán ezen is segítene.

FARKAS IMRE: — A műszakiaknak csaknem hatvan, a vezetőknek majd kilencven százaléka párttag. Ez sajátossá teszi a politikai munkát. Minden vezető min1 kommunista ig felelős a területéért. Kis üzemből lett nagy a gyár, a vezetők együtt nőttek a vállalattal. Bevált módszer nálunk, hogy összegyűjtjük a taggyűléseken elhangzó bírálatokat, javaslatokat, s a következő alkalommal visz- szatérünk rá, tájékoztatjuk az intézkedésekről a párttagságot. Régebben keveset foglalkozott gazdasági kérdésekkel a taggyűlés. Üjabban minden szakmányvezető beszámol negyedévenként a munkáról, a műszak előtt álló feladatokról. Ennek eredményeképpen sokkal tájékozottabbak a kommunisták.

SOMOGYI JÓZSEF: —

Ha valamikor fontos volt a pártszervezet és a gazdasági vezetők együttműködése, az új mechanizmusban nagyon

fontos lesz. Akkor alakul ki tisztességes együttműködés, lesz eredményes a munka, ha egy nyelven beszél a párt-, az szb- és a KISZ-titkár, s első számú támasza a gazdasági vezetésnek. S viszont, a gazdasági vezetés is első számú támasza a párt- és tö■negszervezetek vezetőinek, la együtt készítik a terveket, ? együtt valósítják meg. eredményt hoz a gazdaság- irányítás új rendszere. Nagyon fontos, hogy a párttitkárok mentesítsék magukat az apró-cseprő munkáktól, s elsősorban az átfogó kérdésekben döntsenek. Akkor jut idejük az elemzésre is. Osz- szák meg a munkát az üzemben a tömegszervezetek között, s hangolják is össze. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy a párt vezet és irányít. Fontos a hatáskörök tisztázása, mindenki tudja, miért felelős, miben intézkedhet. Ne terheljük túl az embereket pártmunkával! Sokkal többet nyerünk, ha valaki egy-két megbízatást lelkesen és becsületesen teljesít, mintha a túlterhelés miatt nem végzi el a feladatokat kielégítően. Minden üzemben fordítsanak nagy gondot a kommunisták arra, hogy még közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki a párt- szervezet és a dolgozók között. Ezt segíti elő, ha rögtön fölfigyelnek minden problémára, s azonnal intézkednek. Ha érvényre jutnak a gyárban a párt és a kormány határozatai, rendeletéi, eredményesebben haladhat előre a munka, megalapozzák a további fejlődést.

ELVI ÁLLÁSFOGLALÁST A GAZDASÁGI DÖNTÉSEK ELŐTT

— Milyen módszerrel segít a pártszervezet a legfontosabb gazdasági döntések meghozatalában?

FARKAS IMRE: — Néhány dologban előnyös helyzetben van a gyárunk. Például kisebb az önköltségünk az iparági átlagnál, így biztosítottnak látjuk a nyereség megfelelő tömegét. Iparági szinten nálunk a legalacsonyabb a műszaki és alkalmazotti létszám. A káderek szaktudása, politikai fel- készültsége megfelelő. Osztályvezetői értekezleten határoztuk meg, mit kívánunk tenni az új mechanizmusra való felkészülés időszakában, miben kérünk segítséget a dolgozóktól, mit várunk tőlük. A jövőben a vállalat ón állóan dolgozza ki a tervét, tölti ki megrendelésekkel a kapacitását. A ruhagyár termékei keresettek a kül- és belföldi piacokon. A laboratórium százhúsz modellt mutat be a közeljövőben a kereskedelemnek. A házizsürin új szempont is érvényesült az esztétikaiakon kívül: milyen gazdaságosan tudjuk gyártani az új modellt. Legjobb tudása szerint készül a gyár az új mechnizmusra. Az új gazdasági szellem érvényesülése a nagyobb felelősségben is érződik: megszűnőben vannak az eddigi álhumánus, elnéző kapcsolatok A műszakiak jobban vigyáznak arra, amit a gondjaikra bíztak, senki sem akar a más hibájáért felelni, szem- től-szembe megmondja annak, aki mulasztott. Ez a légkör mindenkit a gazdaságosabb termelésre ösztönöz Elhatároltuk a munkaköröket, ez január elsején lép életbe. Ezután mindenki a saját zsebén érzi majd, sikerül-e szoros munkakapcsolatot kialakítania a vele együtt dolgozókkal.

PÉTER LAJOS: — A kereskedelem tőlünk jobb minőségű árut vár. Ezért tettük érdekeltté a felvásárlókat is, hogy friss termék kerüljön a vállalathoz. Ugyanazt tudom elmondani, amit a ruhagyár csúcstitkára: sokkal igényesebbek egymássá szemben a műszaki vezetők, határozottan megmondják, I

ha a felvásárolt termékbőj nem lehet exportminöségü árut feldolgozni.

BENE NÁNDOR: — A mi gyárunk január 1-én alakult Nekünk úgy kell felkészül nünk az új mechanizmusra, hogy közben ne csökkenjen a fejlődés üteme. Megvizsgáltuk, milyen bérintézkedésekre van szükség, hogyan készülhetünk föl a folyamatos termelésre, a szabadpiaci gazdálkodásban fedezni tudjuk-e az importanyag-szükségletünket, rendszeres lesz-e a gyáron belül az anyagellátás, milyen gyártás- és gyártmányfejlesztés várható. Hiszen az új konstrukciók, a technológiai változások a gazdasági eredményeinket befolyásolják. Ezért hoztunk létre műszakiakból csoportot, amely Budapestről letelepítendő gyártmányok műszaki előkészítésén dolgozik. A csúcsvezetőség megtárgyalta a technológiai csarnok betelepítésének tervét. A munkafolyamatok ésszerű sorrendjére, az anyagmozgatás csökkentésére nagy gondot fordítottunk ezen a megbeszélésen. Egyik legfontosabb gyártmányunk a vezérlőberendezés. Megállapítottuk, hogy csak akkor javulhat ennek a műhelynek a munkája, ha önálló vezetést kap. A kommunisták fölléptek a gyárban elharapódzott mértéktelen túlórázások ellen. Határozott intézkedést kértek a gazdasági vezetőktől, hogy ösztönző béreket dolgozzanak ki. Amióta megszűnt a normaplafon, jobban kifejezésre jutott a fizetésben a munkások szakmai tudása és igyekezete. A gyárban az új mechanizmusnak megfelelő szervezeti fölépítésen dolgozunk, ebben segít bennünket a VBKM kél üzemszervezője is. Nagyobb bátorságra és felelősség válla lásra van azonban szükség a gazdasági vezetők részéről. Nem a pártszervezet feladata, hogy csökkentse az aránytalanul felduzzadt alkalmazotti létszámot, átcsoportosítsa a bujtatott státuszban levő csaknem hetven irodai alkalmazottat termelőmunkára S az sem. hogy a hatórás munkára fölvett fiatalokat valóban ott alkalmazzák, ano- va fölvették. Ez a gazdaság5 vezetők dolga, éppen úgy,

mint a szakma! szempontból nem megfelelő káderek áthelyezése vagy leváltása. A meó-ban például tizennyolcán általános iskolai végzettséggel dolgoznak, huszonnégy technikust pedig nem a képzettségének megfelelő beosztásban alkalmaznak.

VERES ZOLTÁN: — A Pamutfonó-ipari Vállalat bevonja a kaposvári kommunistákat a gyárra vonatkozó elképzelések megbeszélésébe, a tervek kidolgozásába. Nálunk megfelelő a munka szervezettsége, a káderek szakképzettsége. Bevezettük a műhelyelszámolást, az alapszervezetek pedig figyelemmel kísérik, hogyan gazdálkodnak odalent. A termelés pártellenőrzése a műszaki komplex intézkedési tervek kidolgozásán és végrehajtásának ellenőrzésén keresztül érvényesül. A szak- szervezetben dolgozó kommunisták részt vesznek a nyereségrészesedés, a munkaruha, a béralap s egyéb szociális juttatások elosztásában. Megemlíteném, hogy a munkások bevonásával megszüntettünk fölösleges munkaköröket, s a megtakarított bér egy részét az ott dolgozók között osztottuk szét.

SOMOGYI JÓZSEF: — Sok a tennivaló minden üzemben az új mechanizmus bevezetése előtt. Számba kell venni, hogy ösztönzőek, differenciáltak-e a bérek. Jobban keresnek-e a tehetségesebb, igyekvőbb munkások és műszakiak, vagy pedig egyenlősdi uralkodik, ami pedig fékezi a gyorsabb előrejutást? Mindenhol sokkal nagyobb gondot kell fordítani a szociális ellátásra, az emberekkel való törődésre. A dolgozók értékelik, ha kielégítik a jogos igényüket. A piacon elsősorban a kiváló minőségű termékek állják meg a helyüket. Azonnal meg keli szüntetni annak a gyártását, amire nincsen szükség. Nagyon jó példa, hogy a ruhagyári munkások saját maguk ellenőrzik a termékeiket. Ez alapvető követelmény az új mechanizmus érvényre jutásában. A vállalatok alapokmánya lesz a kollektív szerződés. Már össze kellett volna gyűjteni mindenhol a munkások javaslatait. Ki kaphat és milyen szociális juttatást; fedezze-e az üzem a távolból bejáró munkások utazási költségeit; hogyan oldja meg az üdültetést, az üzemi étkeztetést stb.? Fontolóra kellene venni, hol vezethetjük be a bedolgozó rendszert. Ami ráfizetéses a vállalatnak, a népgazdaságnak, az legyen a munkásnak is az. Alkalmazzuk az eddiginél jobban és bátrabban az erkölcsi és anyagi ösztönzőket. Mondjuk meg nyíltan, hogy a felelőtlen emberek nem fognak annyit keresni, mint a jól dolgozók, a tisztességgel helytállók.

A jövőben még fontosabb lesz, hogy minden posztra olyan ember kerüljön, akitől elvárhatjuk a tisztességes gazdasági és politikai munkát. A rendszerhez való hűségen, a szakmai tudáson kívül mindenki elé állítsuk mércének az emberek szere- tetét. S a jövőben azt is határozzuk meg, kinek milyen politikai műveltség elsajátítására van szüksége. Szó esett az ankéton az önállóságról is. Az a véleményem, hogy sehol se várjanak az utasításokra, hanem elemezzék a gyár helyzetét, mérjék föl a teendőket, azt, hogy még mire van szükség a felkészülés során, s gyűjtsék össze a dolgozók véleményét is. Akkor lesz mit az asztalra tenni, amikor a nagyvállalat napirendre tűzi az új mechanizmus elveinek gyakorlati megvalósítását.

A Somogyi Néplap szerkesztőségében lezajlott ankét is tükrözte, hogy az egyes vállalatok sajátságos helyzetük miatt az új gazdaságirányítási reformra való felkészülés más-más lépcsőfokán állnak. A beszélgetésen elhangzottak azonban a megye minden üzemében hasznosíthatók.