Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-10 / 215. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1967. szeptember 10 Hol kezdődnek a szputnyikok? .. .5 .. .4 .. .3 .. 2.. .1 . ..0 ... A rakéta hajtóművéből láng csap ki, eget-földet ren­gető robaj rázkódtatja meg a környéket, aztán a kilövő- állványon álló Vosztok űrnajó méltóságteljesen a ma­gasba emelkedik, hogy néhány másodperc múlva má~ csak egy parányi pontként jelezze a kéklő égbolton az emberi tudomány és technika nagyszerű diadalát... 1961. április 12-én így indult Föld körüli pályára a Szovjetunióból a Vosztok űrhajó, fedélzetén Jurij Alek- szejevics Gagarinnal, a világ első űrpilótájával. A baj- konuri kozmodrom ettől kezdve nevezetes hellyé vált, s azóta jó néhány Vosztok és Voszhod szökkent az űrbe kilövőállványairól nagyszerű, bátor szovjet emberekkel. A Vosztok 2. azonban most Budapesten all, a város­ligeti vásárváros fő szenzációja. Hófehér teste 45 fokos szögben az ég felé tekint. Százezer ember csodálta meg eddig a Vosztok monumentalitását, s százezer ember ismerkedett meg a vásárváros többi látványosságával is A szovjet tudomány és technika 50 éve című jubileumi kiállításon. Még egyszer a siófoki kórházról Fél évszázaddal ezelőtt az oroszországi iskolákban 9,7 millió tanulót tartottak szá­mol-}. Jelenleg a Szovjetunió­ban 214 000 általános és kö­zépiskola működik, ' s ezek­ben több mint 48 millió gyer­mek tanul. A cári Oroszor­szágban mindössze 270 000 pedagógus volt, jelenleg több mint 2 és fél millió a szá­muk. .. Valahol itt kezdődnek a szputnyikok! Ez az alap. S amire már a kiállításon ka­punk választ: a Tudomány és felsőoktatás elnevezésű pavi­lon szemléltető módon bizo­nyítja, hogy csak ott lehet elérni ezeket a nagyszerű teljesítményeket, ahol a tu­dós — és a különböző fokú szakemberképzés a legmaga­sabb színvonalon áll. íme, néhány szemléltető adat: napjainkban a Szovjet­unióban több mint 4650 tu­dományos kutató intézmény van, de emellett tudományos kutatásokat folytatnak több mint 750 egyetemen és főis­kolán is. Mindez azt jelenti, hogy a Szovjetunióban össz­pontosul a világ tudományos dolgozóinak egynegyede! Le­het-e hát csodálkozni azon, hogy ez a hatalmas tudomá­nyos sereg űrhajókat tervez, megalkotja a bratszki vízi erőművet, megépíti a világ első atomerőművét stb.? Nem csoda ez, hanem a szovjet tudomány és techni­ka nagyszerűségének fényes bizonyítéka. 1920-ban Lenin javaslatá­ra kidolgozzák Oroszország állami villamosítási tervét, a GOELRO-t, az ország gaz­daságában végrehajtandó műszaki rekonstrukció első részletes programját. Nagy szükség van erre, hiszen a villamos energia termelésé­ben Oroszország a világon az utolsó helyek egyikét foglal­ta el... 1966-ban a szovjet erőmű­vek 545 milliárd kWó villamos energiát termeltek, s ezzel a világon a második helyet fog­lalták el, kevéssel elmarad­va az Egyesült Államoktól. Az Üj anyagok — energe­tika pavilonban aztán a láto­gató saját szemével is meg­győződhet arról, hogyan ér­ték el a Szovjetunióban ezt a hatalmas fejlődést: látható a többi között a világ legna­gyobb erőművének, a bratsz­ki vízi erőműnek a makett­je. 1963-ban kezdődött meg az építése, s jelenleg 22,6 milliárd kilowattóra a telje­sítménye, vagyis több mint kétszerese a mi hazai villa­mosenergia-termelésünknek. (Ide kívánkozik egy másik adat: a Szovjetunióban oly nagy mértékűre növekszik a villamosenergia-termelés, hogy hazánk 1970-től évente 3 milliárd kWó energiameny- nyiséget kap majd a nemzet­közi távvezetéken.) Sokan megállnak egy má­sik makett előtt is: a kiszlo- gubi ár-apály erőművet mu­tatják be a látogatóknak. Ré­gi vágya az emberiségnek a tergervíz hasznosítása. Nos, a Szovjetunióban ezen a téren is eredményes kísérletek folynak, s ennek egyik pél­dája a kiszlogubi 1200 kW teljesítményű erőmű. De nemcsak a vízi ener­giát hasznosítják a Szovjet­unióban: ma már az atom­erőművek egész láncolata dolgozik az országban. A vi­lág első atomerőművét 1954- ben építették, s jellemző a fejlődésre, hogy ez az erő­mű ma már az oktatást szol­gálja, hiszen 5000 kW-os tel­jesítménye az összes atom­erőmű egymillió kW-os tel­jesítménye mellett 13—14 év alatt elenyészően csekéllyé vált. S ha már az atomenergia hasznosításáról esik szó, ok­vetlenül említést érdemel, hogy a kiállítás látogatói megismerkedhetnek az első magyar atomerőmű testvéré­vel, az ún. novovoronyezsi típussal, melynek 800 mega­wattos változatát már meg­Alom és valóság. A kép előterében az az űrhajó látha­tó, amelyet Ciolkovszkij képzelt el. A háttérben viszont már azok a szputnyikok vannak, amelyekkel a szovjet kutatók megvalósították Ciolkovszkij álmait. ez a kép nagyítható vagy kicsinyíthető, ahogy a •>-meg- rendeiő« óhajtja. Mindez !át­sanak meg és vizsgáljanak meg velük. Ejtsünk néhány szót a leg­látogatottabb pavilonról is, amely A világűr meghódítása címet Viseli. A Vosztok nem fért el ugyan a csarnokban, azonban a szovjet űrkutatás sok-sok technikai eszköze itt kapott helyet. A pavilon egyik sarkában szerényen áll egy kis modell: Ciolkovszkij, a neves tudós ilyennek kép­zelte el az első űrhajót. 1903- ban ő dolgozta ki a rakéta­mozgás egyenletének elem­zését, és megvizsgálta a ra­kétarepülés mechanikájának számos kérdését. Az ő álma és elképzelése vált vnióra 1957. október 4-én, amikor a Szovjetunióban fellőtték az első szputnyikot. Az első szovjet szputnyik alumí- niumötvezetből gyártott tes­te két vékony falú héjból állt, s körülbelül 140Q for­Napjaink páratlan műszaki csúcsteljesítménye az a 800 dulat°t tett meg a Föld ko- megawattos turbogenerator, amelynek kicsinyített mása az ruA energetikai pavilonban látható. vásároltuk. S megismerked­hetnek az emberek a TESZ-3 típusú, lánctalpas, szállítható erőművel is. Ez a 310 tonnás ható a kiállításon, bárki sze­mélyesen meggyőződhet róla, hogy a fényenergia mily nagyszerűen továbbítható az Aztán következtek a Koz­mosz típusú műholdak, a kü­lönböző Elektron űrrendsze­rek, s a Luna űrállomások. A kiállítás látogatói közvet­len közelből vizsgálhatják az automatikus bolygóközi űrál­lomást, hiszen egy ilyen be­rendezést is elhelyeztek a pavilonban. Űrhajós is van, megfelelő űrruhában — de csak modell. Az igazi űrha­jós, B. B. Jegorov csak né­hány napig volt a kiállítás vendége. Aligha van rá mód, hogy a jubileumi kiállítás sok ezer érdekesnél érdekesebb tárgyáról szót ejtsünk; hogy a fontos látnivalók közül a legfontosabbakat, a közönsé­get legjobban érintő eszközö­ket, anyagokat kiemeljük, is­mertessük. Ezt a kiállítást látni kell mindenkinek, aki csak teheti. A jubileumi kiállítás szep­tember 24-ig tart nyitva. Polesz György Jobb, lel k «ismeretesebb munkára van szükség Járjuk a siófoki kórház épü­leteit, s arra gondolok, amit három héttel ezelőtt Szecsei Edétől, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat fő­építésvezetőjétől hallottam. Akkor azt mondta, hogy a Be­ruházási Iroda nem hív össze kooperációs tárgyalást, pedig nagy szükség lenne rá. Most keresem a főépítésvezetőt. Nincs itt. Nemcsak a főépítés­vezető hiányzik. Hívták ugyan, de nem jött el a tárgyalásra a Pécsi Tervező Intézet sem. Hiányzik az Országos Szak­ipari Vállalat és az ÉM Fém­munkás Vállalat is. Pedig mindegyiknek lett volna dolga ezen a tárgyaláson, hiszen a tervezőktől még terveket kér­nek, a Szakipari Vállalattal bizonyos munkákat szerettek volna megbeszélni. A Fém­munkás Vállalatnak pedig a vasszerkezetek gyártása miatt kellett volna megjelenni. Lejárt a módosítások ideje Három héttel ezelőtt a fő­építésvezető a Beruházási Iro­dára hárította a felelősséget a hosszan tartó építkezés miatt. Most ezt hallom Baranyai La­jos műszaki ellenőrtől: — Mindig megtartottuk a kooperációs tárgyalást, de so­kan másodrendű dolognak tar­tották ezt az építkezést. Egy­részt ennek a következménye, hogy olyan hosszan elhúzódott. Másrészt pedig az állandó tervmódosításoknak. Az Egész­ségügyi Minisztérium csaknem minden kooperációra újabb ja­vaslattal érkezett. Mi tudjuk azt, hogy egy kórház korsze­rűsége nem kis dolog, de kény­telenek voltunk kijelenteni, hogy mindenfajta módosítást csak augusztus 1-ig fogadunk el. Most az eddig beküldött módosításokat szerettük volna megbeszélni. De az illetékesek nélkül ez lehetetlen. A szer­vezetlenség miatt nemcsak az átadási határidő tolódik el, hanem egy sor új munkát is el kell végezni. És jön a felsorolás. Az utób­bi időben csak akkor dolgoz­tak kőművesek ezen a munka­helyen, ha másutt nélkülözni tudták őket. Emiatt előreug- rott a szakipar. Beszerelték a villanyvezetékeket, aztán jöt­tek a vízvezeték-szerelők. Át­vágták a villanyvezetékeket. Körülbelül ezer méteren újra kellett húzná. Ez és az ehhez hasonló szervezetlenségek kö­rülbelül hatvan-hetvenezer fo­rint többletkiadást okoztak. Mi lesz a víztoronnyal? Látszatra nem sok ez a száz- kétmillió forintos építési költ­séghez viszonyítva, ám túl a kiadáson, hátráltatja a mun­kát is. A több mint négy esz­tendeje épülő kórház befejezé­se pedig már egyre sürgősebb. Az állandó szakmunkáscsere sok hátránnyal jár. Félig kész munkákat kell abbahagyni, s az új szakmunkásnak sok ide­je megy el azzal, hogy megke­resse, előde hol hagyta abba a munkát. Ilyen állandó mun­káscserénél nehéz megtalálni egy esetleges hiba esetén a fe­lelősöket is. Pedig kár már van belőle. Igaz, ehhez a kár­hoz tervezési hiba is közreját­szott: a rendelőintézeti rész csőfolyosójának nincs szellő­zője. Nem festették le idejében a csöveket, s emiatt — még az átadás előtt — tönkrementele Az építésvezetőség ebédlőjé­ben egy népes társaság a lehe­tőségekről vitatkozik. Arról beszélnek, hogy a víztornyot még a fagy beállta előtt el kell készíteni. Mondják, hogy épí­tőipari vonatkozásban ennek semmi akadálya. Aztán el­hangzik a kérdés: — Tudják csinálni a sze­relők is? — A gépészet nem vállal­ja. — Miért fontos ez? — kérdem. — Enélkül nem tudjuk üzemeltetni a kazánokat, mert ha a víztorony nem lép be, a községi vízhálózatból kapják a kazánok a vizet Ez pedig a szintkülönbség miatt nem biztosít megfelelő ellátást Aztán ehhez még egy megjegyzés: — Ha nem lesz fűtés, a té­len az építőipar sem tud megfelelően dolgozni. Hol a hiányjegyzék? műszaki Erre mondja ellenőr: — Az Építőipari Vállalat­tól még nem kaptunk ga- ranoiát arra, hogy az 1968. május 31-i befejezési határ­időt megtartja. A Beruházási Iroda most arra törekszik, hogy a koo­peráló Vállalatokkal együtt részhatáridőket állapítson meg. S ezzel biztosítsa a be­fejezési határidőt Ehhez vi­szont elengedhetetlenül szük­séges, hogy minden a ren­delkezésre álljon. A tárgyaláson óhajok is elhangzottak. Az épületen mindössze három lakatos dol­gozik. Az ÉM Fémmunkás Vállalatnak — a szakembe­rek szerint — 20—30 szak­munkást kellene küldenie, hogy a határidőt tartani tud­ják. Duplájára kellene emel­ni a vízvezeték-szerelők lét­számát is. A szakmunkásokon kívül néhány anyag is hiányzik még. Az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium ígére­tet tett a Beruházási Irodá­nak, hogy a késői határidőre visszaigazolt anyagok gyor­sabb szállításához segítséget nyújt Ennek alapján listát kértek az építőipari vállalat­tól, hogy segíthessenek. A listát még nem kapta meg a Beruházási Iroda. Pedig — főleg a kazánház építésénél — más vállalatokat is aka­dályoznak a munkában. A kérdés ezután fölvetődik: mi lesz a siófoki kórház sorsa? A válasz eevszerű: a határ­idők megtartását jobb mun­kaszervezéssel és lelkiismere­tesebb munkával lehet csak biztosítani. Kercza Imre A Hold másik oldala. Meg ritka látvány, de a tudósok már úgy használják, mint az iskolások a glóbuszt. Neve is szokatlanul hangzik: Hold-gömb. tankszerű erőmű 17 kilo­gramm Urán—235-ös töltés­sel 250 napig működik és 1500 kW villamos energiát termei. Hogyan lehet görbe . úton vezetni a fényt? Húsz mik­ron átmérőjű üvegszálakból rostot kell alkotni, s ezek a legkacskaringósabb úton is elvezetik a fényt, a képet S üvegroston. Jelentősége, első­sorban az orvostudomány szemszögéből nagy, hiszen a belső szervek — gyomor, ve­se — vizsgálatánál felbecsül­hetetlen segítséget nyújtanak ezek az üvegrost optikai ele­mek, de felhasználhatók ar­ra is, hogy megközelíthetet­len gépalkatrészeket világít­Munkához látott a segesdi úttörőcsapat Megkezdődött a • tanév, be­népesült a segesdi iskola. A szeptember nemcsak a tanu­lásban hozott újat a gyere­keknek, új akciókat indítot­tak az úttörőmozgalomban is, az Auróra-akciót. A segesdi pajtások már a múlt évben is nagy kedvvel vették ki ré­szüket az úttörőmunkából, ebben nagy szerepe volt a csapatvezetőnek, Gulyás Já­nosnak. Az idei tanév első napjai­ban újjászerveződött a csa­pat. Újjá alakultak az őrsök, megválasztották a tisztségvi­selőket, reszortosokat. A mintegy háromszáz pajtás hozzálátott a nemes tettek végrehajtásához. Így például almát szedtek a Kutasi Álla­mi Gazdaság felsőbogáti üzemegységében, társadalmi munkában. A községi öregek napközi otthona és a szo­ciális otthon lakóit az idén is rendszeresen patronálja a csapat, a napköziből elviszik az ebédet a betegeknek, s látogatják az otthon lakóit. Feldíszítik az iskola folyosóit, az osztálytermeket, rájuk vár a most kapott úttörőterem berendezése. Az Auróra-akció keretében nagyszabású hadijátékot ren­deznek a fegyveres erők napján. Az akció kulturális tartalmát a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kapcsolatos rendezvények töl­tik majd ki. Ennek a záró­akkordja lesz majd november 7 előestéjén »a műsoros ün­nepi tábortűz, ahova a köz­ség lakóit is meghívják. A jubileumra teljesen fölszere­lik a csapatot, minden pajtás úttörő díszegyenruhában ün­nepli az 50. évfordulót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents