Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-24 / 227. szám

Vasárnap, 1961. szeptember 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hetvenezer óra munkát végez ebben az cvben a Cso- konyavisontai Gépállomás a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnak: raktárgépeket, garatokat és felvonókat készítenek. Az üzemek mellett a tsz-ekben is „Hogy kedves élmény maradjon...** IFIVEZETŐK KÖZÖTT A z előbb még a tőb- biekkel nevetgéltek a folyosón, most zavartan ülnek a széken. Nagy sze­meket meresztettek, mikor meghallották, hogy őket keresik. Meg is ijedtek egy kicsit, azt hitték, a tanári­ba hívják őket. Ettől a diák mindig megijed. — Rosszkor jött, osztály- főnöki óra lesz, azon nem lehet feleltetni. Szerény­kednek, hogy félnek a szá­monkéréstől, holott mind­ketten jó tanulók, jeles rendűek. Lassan megnyugszanak, már mosolyognak is. — A zavart pedig jó, ha leküzdi az ember, hiszen a gyerekek a foglalkozáson mindjárt észreveszik. Ezt úgy mondom, mint »gyakor­ló« ifivezető a kezdőnek, jó tanácsként — mosolyo- dik el Pathy Zsuzsa, a Munkácsy Gimnázium Ill/B osztályos tanulója. 'y suzsa a toponári 537. " számú Petőfi Sán­dor úttörőcsapat rajvezetö- helyettese, immár harma­dik éve. — Általában kétheten­ként tartunk foglalkozáso­kat, sokat vagyunk együtt. Mindig előre meghatározott témánk van. Ebben az év­ben különösen időszerű a Szovjetunió életével fog­lalkozni. Célunk az, hogy megismerjék a gyerekek a szovjet emberek munkáját, hétköznapjait. Mindent igyekszünk úgy elmondani, hogy megragadja a figyel­müket, nem felnőtteske- döen, hanem barátion, egy­szerűen. Egészen belelendül a be­szédbe, látszik, nap mint nap foglalkoztatja ez a kérdés. Hosszú, lófarokba kö­tött haját húzogatja, a másik kezében ceruzát for­gat. Elgondolkodva mond­ja: — Persze nehézségeink is vannak. A toponári is­kolába Zimányból, Őrei­ből, Antalmajorból is jár­nak, az ő foglalkoztatásuk nehezebb, ugyanis sok ide­jüket elveszi az utazgatás. T? ápó Ida szintén a Munkácsy Gimná­zium III. osztályos tanuló­ja. Falujában, Felsőmocso- ládon az 586-os számú Hunyadi János úttörőcsa­patban rajvezető. — Mi hetente tartunk őrsi foglalkozásokat, jó az, ha állandóan van prog­ram. Különösebb módsze­reim nincsenek az összejö­veteleken, fő, hogy termé­szetes legyen az ember. Nem lehet könnyű a vir­gonc fiúkkal és lányokkal bánni, különösen ilyen fia­tal lánynak, mint Ida. Hisz nemrégen még ő is ott ült az általános iskola padjaiban, fogócskázott az udvaron. — Azt hiszem, szeretnek a gyerekek, s ennek az a titka, hogy nem, felejtet­tem el, milyen voltam há­rom—négyévvel ezelőtt. — Nem rabolnak el sok időt a foglalkozások? — Bizony sokat kell ta­nulnom, naponta négy— öt órát, de az idő beosz­tásával mindenhova oda­érek. Az úttörőcsapatban rajta kívül még három ifivezető tevékenykedik, mind kö­zépiskolások. Szép példáját adják annak, hogy nem számítanak hiába falun a városban tanuló fiatalokra. — Nem tudok elképzelni szebbet, mint amikor kö- rülállnak a gyerekek, és én beszélhetek nekik. Remé­lem, erre később is lesz al­kalmam. Pedagógus sze­retnék lenni... 71/# agas, barna fiú Czol- ler János. Negyedi­kes a Gépipari Techni­kumban. — Kaposvári út­törőcsapatban, a 11. Rá­kóczi Ferenc Általános Is­kolában vagyok rajvezető— helyettes. Jelenleg az Auróra-akciót készítjük elő, ez alkalmat ad az út­törőknek a versenyzésre, s helytállásra is tanít. Panaszkodik, nincs út­törőklub, így körülményes a folgalkozásokat megtar­tani. Nyáron aztán pótol­ják a lemaradást, most is Balatonf enyvesen táboroz­tak kilenc napig. — Szerintem rossz gye­rek nincs, a vidámság és egy kis szertelenség ebben a korban mcgengedheltő. Az a jó, ha később is úgy emlékszik a gyerek az út­törő éveire, mint kedves, maradandó élményre ... Pintér Dezső Megerősödtek a szocialista brigádok »Üj lendületet adott a ju- oileumi munkaverseny a Drigádmozgaiomnak.« Da- szinger Ottó, a Siófoki Járá­si Pártbizottság munkatársa ezt a megállapítását adatok­kal is alátámasztja: Az idén nemcsak az üzemekben, ha­nem az üzemek között is fo­lyik a verseny. A brigádok és az üzemek a gazdaságos­ság fokozására, a munkaidő jobb kihasználására, a mun­kafegyelem további szilárdí­tására törekszenek. Az üze­mek közötti versenyhez 15 ipari üzem, két kereskedel­mi egység és két hivatal csatlakozott. A jubileumi munkaver- senyben részt ve\ ő vállalatok nem a brigádok számszerű növelésére törekedtek, hanem magasabb követelményeket állítottak a brigádok elé. A múlt évihez képest csökkent a szocialista címért küzdő brigádok száma, mégis több ember vesz részt a verseny­ben, mint tavaly. A múlt évben 186 brigád 1894 tagja dolgozott szocialista címért küzdő brigádokban, az idén 161 brigád van a járásban tagjainak száma azonban megközelíti a 2300-at. Vi­szonylag sok az ifjúsági bri­gád. A siófoki járás 25 ifjú­sági brigádjában 354 fiatal küzd azért, hogy az év vé­gén megkapja a szocialista címet Elég gyakran hallat­nak magukról ezek a brigá­dok a járásban. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál például az első félévben 230 000 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a fia­talok. A brigádok munkája hozzájárult a jó tervteljesí téshez is. Az első félévi eredmények alapján legjob­ban az Országos Vízügyi Fő igazgatóság Balatoni Vízmü­veinek brigádjai dolgoztak. A második helyen a Hajózási Vállalat, a harmadik helyen pedig a siófoki vízüevi ki- rendeltségnél dolgozó bri­gádok vannak. A legszembetűnőbb ered­mény, hogy a balesetek és az igazolatlan munkanapok száma a múlt évihez képest körülbelül tizenöt-húsz- szá­zalékkal csökkent. A brigá­dok a vállalásaikat általá­ban határidő előtt teljesítik. A versenyszellem azonban nem volt mindenütt a leg- kielégítőbb: ha az üzemek vezetői közvetlen segítséget adnak a brigádoknak, még jobb eredmények is szület­hettek volna. A munkaversenyben az ipari üzemek mellé felzár­kóztak a termelőszövetkeze­tek is. Varga Gyula, a járási pártbizottság munkatársa el­mondta, hogy a termelőszö­vetkezetekben is vannak már szocialista címért küzdő bri­gádok. Két évvel ezelőtt mindössze négy brigád 54 tagja vállalkozott e megtisz­telő cím elnyerésére, ebben az évben pedig már tizen­hat brigád 174 tagja verseng egymással. A járásban levő huszonnégy ifjúsági munka­csapat előbb-utóbb vetély- társa lesz a mostani szocia­lista brigádoknak. Ezek a brigádok sokat tesznek a gazdasági eredmények javí­tásáért. Munkájukat egyre több helyen értékeli és elis­meri a szövetkezet tagsága is. Eredményeikkel pedig olykor a járásban is hírne­vet szereznek maguknak. K. I. A választók javaslatai a tanácsok terveiben Fél év telt el az or­szággyűlési képviselői és ta­nácsválasztások óta. A szava­zást megelőző jelölő gyűlése­ken a falvak és a megyeszék­hely lakosai körzetenként, ki­sebb közösségekben vitatták meg, kit javasolnak a város, a község vezetőtestületébe,' kire adják majd a szavazatukat. Beszéltek a jelölő gyűlésen részt vevők a gondokról, a megoldásra váró feladatokról is. Javaslatokat tettek, ötlete­ket adtak környezetük, utcájuk ^építéséhez, társadalmi mun­kát ígértek. A barcsi járásban a félezer­nél is jóval több közérdekű 'avaslat és bejelentés közül 189 foglalkozott községfejlesz- véssel kapcsolatos problémá­val. A többi javaslat a mező- gazdasági termelés, az áruellá- :ás, a szolgáltató tevékenység, az egészségügyi és szociális el­látottság egy-egy általános vagy sajátságos hiányosságát vehette föl. Hasonlóan a megye többi járásához, az előző ta­nácsválasztások jelölő gyűlé­seinek fölvetéseihez képest Igen kevés mezőgazdasági té­májú kérdés hangzott el, ez a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának javulásával, stabi­lizációjával magyarázható. — Az új tanácsok az alakuló ülésen készült program össze­állításakor messzemenően fi­gyelembe vették a jelölő gyű­léseken elhangzott közérdekű bejelentéseket, javaslatokat — mondja dr. Benedek László, a Barcsi Járási Tanács V. B. tit­kára. — A községfej lesztéssel kapcsolatos jogos kérések, a tanácsok egész évre szóló prog­ramjának szerves részeivé vál­tak. Azok az új tanácstagok állhatnak majd bátran válasz­tóik elé, akik nem sajnálva a fáradságot, vállalják, hogy a jelölő gyűlések javaslataiból mielőbb valóság legyen. A sür­gősebb községfejlesztési teen­dők egy része már szerepel az idei fejlesztési tervben, ame­lyek pedig akár anyagi fede­zet, akár építőipari kapacitás hiányában nem valósulhatnak meg, a következő év vagy évek községfej lesztósi programjába épülnek be. Megkönnyíti a tanácsok munkáját az a je­lentős társadalmimunka-fei- ajánlás, amit a lakosság már a jelölő gyűléseken megígért. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a kérések, problémák többségét már meg is oldot­ták. Szinte gyakorlattá vált a járásban, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok elvégzé­sekor megkeresték a javaslat- tevőket, s azok nemcsak a tár­sadalmi munka szervezésében, de a munkák kivitelezésében is az élen jártak. Mivel a javaslatok között több olyan is akadt, amelynek teljesítése hosszabb időt, na­gyobb befektetést igényel, kö­rültekintően kellett mérlegel­niük a tanácsoknak, és a fon­tosság szerint határoztak, Sok községben kérték a közvilágí­tási hálózat bővítését, korsze­rűsítését. Azóta az Áramszol­gáltató Vállalat az igények nagy részének teljesítését már vissza is igazolta, így lénye­ges fejlődés várható már az alsó két év alatt a közvilágí­tás megjavításában. Sajnos né­hány külterületi település köz- világítási gondját nem tudják megoldani. Dr. Benedek Lász­ló jól ismeri a községekben elhangzott közérdekű javasla­tokat. — Babócsa és Szülök jó ivó­vizet szeretne, és ebben a ta­nácsi ciklusban szeretnék fel­újítani a babócsai művelődési házat, a mozit. Barcson a köz- világítás megjavítására, a női munkaerő foglalkoztatására kell nagyobb figyelmet fordí­tani. Homokszentgyörgyön a lakott területek belvízve­szélytől való megóvásához várnak segítséget, továbbá a javító-szolgáltató tevékenység jobb megszervezését kérték. Már a választásokat megelőző jelölő gyűléseken sok község­ben szóba került a gázvezeték­hálózat kiépítése. Somogyara- cson, Vízváron, Csokonyavi- sontán a lakosság nagy része szívesen vállalná a gáz beve­zetésével járó költségeket, és a szükséges társadalmi mun­kát. A lakácsai közös községi ta­nácshoz tartozó falvakban a kenyérellátás miatt panasz­kodtak sokan a jelölő gyűlé­seken. Sajnos a Sütőipari Vál­lalat nem sokat tett a pana­szok megszüntetéséért, bár már a megyei tanács és a Hazafias Népfront együttes ülése is ha­tározatot hozott, hogy a me­gyei tanács kereskedelmi és ipari osztálya vizsgálja felül a Sütőipari Vállalat munkáját, ás segítse elő a jobb kenyérel­látást A lakócsaiak s a ta­nácshoz tartozó községek lako­sai a mai napig hiába várták, hogy idejében megfelelő pék­áruhoz jussanak. A somogytarnócaiak a rossz közlekedési viszonyok megjavítását kérték, autóbusz- járatot szeretnének Barcsra. A javaslatokat sorra megvizsgál­ták, a járási tanácson ugyan­úgy, mint a községi tanácsok­nál, és ezek a lehetőségekhez képest még az idén vagy jövő­re, de legkésőbb a következő választásig mind valósággá válnak. A tanácsok mindent megtesznek evégett, hiszen nem kevesebbről, mint a vá­laszt^ k bi- c Ima iák megtartá­sáról van szó. Nagy József Befejeződtek az előkészületek Rövidesen megyénkben is megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei Értesítjük fogyasztóinkat, hogy a működési területünkön használatban 1 evő 38726-38750­ig sorszámozott helyszíni számlatömb elveszett. Ez a nyomtatvány fogyasztói szolgálati díjak felvételére alkalmas. Ezért a fenti sorszámú Iákat érvénytelenítjük. Kérjük fogyasztóinkat, zölt sorszámú számlákra és áramdíjak helyszíni szám- hogy az itt kö­ne fizessenek. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzletigazgatósága, Ka- posvár. (U7514) A megye mindhárom kör­zetében kitűzték már a terü­leti tsz-szövetség alakuló ülésének időpontját. Szep­tember 28-a az első dátum: ekkor ül össze Fonyódon a fonyódi, a marcali és a sió­foki járás, 69 közös gazda­ságát képviselő küldöttgyű­lés, hogy létrehozza az Észak-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gét. Kaposváron október 4-én tanácskozik a kaposvári meg a tahi járás 91 termelő- szövetkezetének küldötte. Nagyatádon pedig október 5- én döntenek a szövetség megalakításáról Dél-Somogy — a nagyatádi, a barcsi és a csurgói járás — együttvé­ve 65 közös gazdaságának választott képviselői. Befejeződőben vannak te­hát, sőt mondhatni, hogy gyakorlatilag befejeződtek azok a tanácskozássorozatok, amelyek megyeszerte meg­előzték és érdemben előké­szítették a szövetségek meg­alakulását Közülük külön említést érdemelnek a csat­lakozó közgyűlések: a me­gye mind a 225 szövetkeze­tének tagsága közgyűlési ha­tározatban nyilvánította ki azt a készségét és szándékát, hogy részt vesz tájegysége területi szövetségének meg­alakításában, csatlakozik az ennek a társadalmi együtt­működési és érdekvédelmi szervnek a létrehozására irá- dított mozgalomhoz. Az alakuló ülés meghívójá­nak elküldéséig nagy mun­kát végzett mindhárom táj­egységben a megye hatékony támogatásával működő előké­szítő bizottság. Ezek megbí­zatása a szövetség létrejöt­téig terjed. Tevékenységük­ben megkülönböztetett gon­dot fordítottak annak biztosí­tására, hogy az érdemi elő­készítés valamennyi kérdésé­ben egyaránt érvényesüljön az érdekelt járások összehan­golt véleménye. Ezzel függ össze az is, hogy jogászokból álló külön munkabizottság készítette el mindhárom szö­vetség alapszabály-tervezetét annak a mintának az alap­ián, amelyet a tsz-kongresz- szus fogadott el és adott közre. Hasonlóan a járások együtt­működésének az eredménye az alakuló ülés beszámolója is, amelyet az előkészítő bi­zottság testületileg hagy jó­vá, és egy tagját bízza meg annak előterjesztésével. Hasznos útmutatást adott a beszámoló összeállításához a megyei előkészítő bizottság július 14-én elfogadott intéz­kedési terve. Ez azt indítvá­nyozza, hogy a referátum emlékeztessen a tsz-kong- resszus munkájára, határoza­taira, és ismertesse a terü­leti szövetségek tevékenységé­re vonatkozó elképzeléseket. A tapasztalatok szerint a bi­zottságok úgy fogták föl az útmutatást, hogy mindezt tájegységük jelenlegi helyze­tének szempontjából kell az alakuló ülésen vm#gálni. Alapvetően a párt IX. kong­resszusa agrárpolitikai dönté­seinek figyelembevételével igyekeznek tehát elemezni a körülményeket és a további teendőket, hogy már az ala­kuló ülés tanácskozásával munkaprogramot adjanak a szövetségnek és fokozatosan kiépülő hivatali apparátusá­nak. Fonyódról már megkaptuk a meghívót, ismertethetjük hát a csütörtöki alakuló ülés tervezett napirendjét. A terü­leti előkészítő bizottság elnö­kének megnyitója után a de­mokratizmusnak megfelelően megválasztják az ülésen fon­tos szerepet betöltő mandá­tumvizsgáló, jelölő és szava­zatszedő bizottságot. Elhangzik a beszámoló, megvitatják és jóváhagyják a szövetség alapszabályát, beterjeszti je­lentését a mandátumviszgáló bizottság. Ezt követi a fő na­pirend megvitatása. Utána megalakítják a szövetséget, s megválaszják annak szerveit és a tisztségviselőket Nagy­atádon és Kaposváron ugyan­ezt teszik majd, hiszen az alakuló ülésnek ez a ren­deltetése. Magyar kulturális napok Grúziában A Magyar Kultúra grűziai ünnepnapjain részt vevő MSZBT-küidöttség pénteken Kahétiába, a grúz »Tokajba« látogatott. Szombatra a ma­gyar vendégek »szabadna­pot« kaptak. Ma pedig Tbi­lisziben, a Rusztaveli Szín­házban részt vesznek a grú- ziai magyar kulturális na- ook záróünnenségén. Hétfőn reggel a küldöttség Tbiliszi­ből Moszkvába induL

Next

/
Thumbnails
Contents