Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-23 / 226. szám

SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Aggódik a szalag GYŐR KE I JENŐ: BENNÜNKET NEM PÉNZ ÉRDEKEL, hanem presztízs. Április negyedikén elsők lettünk a munkaver­senyben. Most meg? Talán ha a harmadik hely a miénk lesz. Pedig az ifjúsági sza­lag mindig derekasan dol­gozott. A mondatokban indulat is van. A Kaposvári Ruha­gyár ifjúsági sza’agja fel­nőtt. A vállalat vezetői nyolcvanszázalékos tervtelje­sítést írtak elő nekik. Ok száz százalékot értek el. —• A ázalag vállalta a ju­bileumi munkaversenyben, hogy ez meglesz. _ Vörös József . szalagvezető lemondóan legyint: — Ezzel az anyaggal lehe­tetlen elérni a száz százalé­kot. Nézze meg, alig van olyan kabát, amin ne lenne minőségi hiba. Pedig vi­gyáznak a gyerekek. Nagyon vigyáznak, de hiába, ha rossz az anyag. Ez a nylonvélour új anyag. A habszivacs el­válik a velourtól. Ez meglát­szik a ruhán js. Hiába igye­kezünk, olyan sok idomot kellene kicserélni, hogy az már nem fér bele a keretbe. Tóth Rózsa, az egyik bri­gád vezetője így vélekedik: — Nem Szólnánk mi sem­mit, ha csak esetenként for­dulna elő. De már négy hó­napja bajlódunk ezzel az anyaggal. Azóta nem kapunk AI minőségi bért sem. a A pénz senkit sem érdekel. A ver­seny miatt viszont mindenki aggódik. — ÜGY DOLGOZOTT A SZALAG, hogy öröm volt nézni — mondja a szalagve­zető. — Volt olyan hónap, amikor az átlagkereset elér­te az ezerhátsz'áz forintot. Most meg? Mindenki azon izgul, hogy holnap megint milyen anyagot kapunk. Ügy hírlik, hogy a gyártól is le­jönnek majd megnézni az anyagot. — Nekünk osztályos anyag­ból is első osztályú árut kell csinálni. Légrádi József főmérnök ismeri az ifjúsági szalag gondját. Az előbbi mondat­hoz most ezt fűzi hozzá: — Amikor az első osztá­lyú áru részarányát megál­lapítottuk, akkor azoknak a gyáraknak a tapasztalatait vettük át, akik már dolgoz­tak ezzel az anyaggal. A má­sik szalagokon az áru 97,8 százalékának kell első osztá­lyúnak lenni. Az ifjúsági sza- 'agon ez a szám 91 százalék. Rosszabb az anyag, mint a másik szalagokon, de a kö­vetelmények is kisebbek, s ha az eddigi minőségi béreket nézzük, igazán nem panasz­kodhatnak. Mindössze egy szalag kapott több minőségi bért, mint ők. Bábosok között VIZSGA A TELEVÍZIÓ ELŐTT Vidám társasággal találkoz­tunk az Űttcirőház kultúrter­mében. A próbákra felállított bábszínpad mögött pezsgett az élet. Táncoltak a tányérfejű koszorúslányok, a köcsöglá­nyok, kurjongattak a lakoda­lomba sereglett, legények, a mondókáját mondta a nász­nagy. Az aranyérmes Pacsirta bábszakkör tagjai életet vará­zsoltak a raffiából, textilből és agyagból készített bábfigu­rákba. Kipirult arcú gyerekek közé telepedtünk le. Munkájuk fe­lől érdeklődtünk. Szabó Gyuláné, a szakkör vezetője mondta el, hogy mi­vel készülnek az őszi műsor­idényre. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójának tiszteletűre próbáljuk műsorunkat már jó ideje. Olyan lelkesedéssel, amihez foghatót eddig még nem ta­pasztaltam. Azt szeretnénk, hogy a legtökéletesebben kivi­telezett darab legyen a miénk. Az' úttörőkből álló, tehetsé­ges együttes a Szennai lakodal­mas játékkal fog szerepelni Kaposváron és a televízióban. —A televízió Játsszunk báb­színházát című műsorában lé­pünk fel. A lakodalmason kí­vül egy hagyományos kesztyűs bábjátékot is bemutatunk, az orosz Létrácskát. A Szennai lakodalmas szö­vegkönyvének mondókéit, da­lait mind Szabó Gyuláné és a kis úttörők gyűjtötték össze. Saját tervezésük a bábok formái, ruhái, rajtuk eredeti somogyi hímzéssel. Rengeteg energiájuk fekszik ebben, hi­szen maguk szerzik be a nép­szokásoknak megfelelő kellé­keket, agyagkorsót, -köcsögö­ket, s hetente több alkalom­mal, vasárnap is próbálnak. — Körülbelül egyórás lesz a műsorunk, amit kisebbfajta néprajzi tanulmánynak is szántunk. Már most számtalan helyire meghívtak bennünket, így például Békéscsabára. November 15-e és december 15-e között lesz a vizsga a te­levízió kamerád előtt. Öregek napja Taranybars (Tudósítónktól.) A Vöröskereszt járási és községi szervezete, továbbá a helyi termelőszövetkezet má­sodízben rendezte meg vasár­nap az öregek napját Tarany­ban. A kedves kis ünnepségen, amelyen csaknem másfél száz idős néni és bácsi jelent meg, Lórántfy Zoltánná, a Vörös- kereszt járási titkára mon­dott köszöntőt. Szólott arról a szeretetről és megbecsülésről, amelyben társadalmunk része­síti a munkában elfáradt öre­geket. Ezután a KISZ-esek szí­nes kultúrműsorral kedves­kedtek az ünnepeiteknek. Utána a rendező szervek va­csorán látták vendégül az öre­geket, akik a kellemes muzsi­kaszó mellett a késő esti órákig beszélgettek egymással. Jó eredménnyel zárult g gépkocsivezetői tanfolyam (Tudósítónktól.) Vasárnap vizsgázott Nagy­atádon az MHS járási szerve­zete által megrendezett sze­mélygépkocsi-vezetői tanfo­lyam íiarrnincnyole hallgatója. A vizsga a vártnál eredmé­nyesebben sikerült, mindössze hat főnek kell a részvizsgát megismételnie IfRff0"7 KA1 műszakiból, illetve vezetési gyakorlatból. A tanfolyam eredményessé­ge az oktatók jó munkáját is dicséri. Pálfi Miklós elméleti oktató, Hutterer József, Csep- regi Sándor és Horgast István gyakorlatvezetők mindent el­követtek, hogy a hallgatók jól elsajátítsák a tanfolyam anya­— Ez a jó munkát dicséri. — Kétségkívül. De azt is meg kell érteniük, hogy a másik szalagok rovására nem csökkenthetjük náluk az első osztályú árúk részará­nyát. Ha tudunk, úgyis segí­tünk rajtuk. A /SZALAG VISZONT AG­GÓDIK. Érthető, hiszen sze­retnék eredményeiket tovább tartani. Szívós munkával és a vállalat vezetőinek meg­értésével erre lehetőségük is van. Kercza Imre Magyarok az Amur partján Kik voltak azok a magyar internacionalisták, akik öt­ven évvel ezelőtt az orosz pröletárhadsereg oldalán részt vettek az Októberi Forrada- lom és a polgárháború har­caiban? Hogyan váltak a forradalom internacionalista vöröskatonáivá? Milyen em­lékek őrzik nevüket, tettei­ket a Szovjetunió hatalmas földjén? Gyürkéi Jenő könyve ere­deti dokumentumok, korabe­li és mai v fényképek, Szov­jetunióban szerzett élmények alapján örökíti meg a hősi harcok magyar részvevőinek emlékeit, s hozza eleven közelségbe a történelem e hősi korszakának eseményeit. A szerző az első világhá­ború napjaival indítja köny-- vét, és a cári rendszer tá­boraiban sínylődő félmillió­nyi magyar hadifogoly sorsán keresztül mutatja be, hogyan vált a forradalom hívó sza­vára százezer magyar hadi­fogoly a forradalom hű ka­tonájává a proletár interna­cionalizmus rendíthetetlen harcosává. A könyv külön értéke, hogy lapjain azok a Szov­jetunióban élő magyar in­ternacionalisták is megszó­lalnak, akik ötven évvel ez­előtt részesei voltak a for­radalom és a polgárháború győzelmének. A szerző a múlt év nyarán a Szovjet­unióban járt, s fölkereste azokat a helyeket, amelyek a magyar internacionalista vö­rösgárdisták küzdelmeinek nyomait őrzik a hazánktól oly távoli hajdani csatate­reken. Györkei képes visszaemlé­kezése tanulságos, szép olvas­mány, amelyet gazdag fény- képanyag tesz színessé. A könyv a Zrínyi Kiadó gon­dozásában látott napvilágot a Nagy Októberi • Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­ra. ÍV. L.) ÚJ ARCOK A SZÍNPADON PAPP ISTVÁN Csaknem há­rom évtized áll mögötte a pályán. Prózai és táncoskomi­kus szerepek pihennek em­lékei között; volt szerző, társ-színigaz­gató, rendező és koreográfus. Papp István, színházunk új tagja tizenhét éves kora óta híven szolgálja a magyar szín­padi művészet eszméit. A pá­lyát kis vidéket járó prózai »staggi óno­knál kezdte el. — Harminc- nyolcban az rszágos Színész­egyesület ké­pesített szí­nésznek. A ké­pesítés után meg kellett je­lenni a New York Kávéház­ban, ahol ügynök szerződtette a színészeket. Ez volt a rend­je az indulásnak akkor. Aztán újabb társulattal, újabb vidéki városokban. Or­szágjárás, szinte egy fél em­beröltőn át. Karakter-, vígjá­ték- és operettszeirepekkel. Lélekben a klasszikusokhoz vágyott, a gázsit az operettek hozták. Legkedvesebb emlékei többet között az Ármány és szerelem apája; Shakespeare Zubolya a Szentívánéjiből, és A kertész kutyájában Trisztán, a furfangos szolga. Debrecen és Szeged után a pálya nagyobb részét Pécsen töltöttek. így Kaposváron se most játszik először. Régebben, 1955-ig a pécsi színház itt kezdte az évadot, vagyis szep­tembertől novemberig Kapos­várra költözött. A város min­den zuga kedves ismerős, kö­zöttük egy csapásra otthon ér­zi magát. — Legutóbb a Nemzeti Szín­házban játszott. Innen milyen élményt, milyen tanulságokat hozott magával? — Peter Wedss Vizsgálatá­ban a »-gázos gyilkos-?, a »mo­solygó halál« szerepét kaptam meg. Megrázóan emlékezetes marad számomra ez. Nemke- vésbé Major Tamás rendezé­se, amely felnyitotta a fantá­ziánkat — és valamennyiünk lelkiismeretét is. — Mit tart sajátos, egyéni tö­rekvésének? — Újat szeretnék adni, min­dig. A sokszor játszott szere­pekben is. Más és más oldalról mne.lraniaii.tua. lr.-amnJ van és mé­lyen elemezve magamban a figurát, amely a színész tel­jes pszichikumát igénybe ve­szi. És ebben látom a pálya nagyságát, nagyszerűségét. — Tervei? — Prózai szerepeket szeret­nék játszani és talán egyszer Jágót... Ügy érzem, a komi- kusszerepsket lassan • »kinö­vöm«. Nem formálisan, nem alkatilag, hanem lélekben. A huszonéveseké igazán az ef­fajta szerepkör. — Aki mögött ennyi sok pró­zai és zenés darab áll, mit tart a szereposztásról? — Hadd válaszoljak erre egykori pécsi igazgatóm, Szendrő József szavaival. Egy­szer éppen egy darab szerepei­nek a kiosztásán vívódott, ami­kor beléptem hozzá. »Várjál most! Nem látod!? — szín­igazgatók! ... A színész sorsa itt, az én astzalomnál dől el!...« Az idei évadban még csak az első bemutató darab szere­peit osztották ki. Egy biztos: Papp Istvánt prózai és zenés darabokban láthatjuk viszont a Csiky Gergely Színház szín­padán. KISHÚCOM, A Megbízható forrásból tudom, hogy a francia nők sokkal ke­vesebbet költe­nek ruházkodás­ra, mint a fér­fiak. Ez a nagy takarékosság az­zal magyarázha­tó, hogy testükön egyre kisebb az a terület, amit ruhával fednek. Ha ez igaz, ak­kor az én kis- húgom, Lalka spórolásban jócs­kán túltesz a francia nőkön. Mert a divatra pénzt nem sokat költ. Azt gondolják talán, hogy Lal­ka top-less für­dőruhában jár? tévednek. Lalka szerény kislány, de hogy a divat­tal lépést tart­son, furcsa mód­szereket alkal­maz. Azzal kezdő­dött, hogy eltűn- akkoribgn tör­tek a lag jobb nadrágjaim. Ez tént, amikor nagylánnyá ser­dült, és meglepő gyorsasággal kez­dett tájékozódni d «ni £d­löl. Magának csi­nált nadrágokat, persze a szom­széd varrógépén és a mama kezé­vel (ő ugyanis nem tud varrni — ez most nem divat). A nadrágok után sor került a zakóimra is. A lányok valahogy azt hiszik, hogy a férfias szabású ruha jobban ki­emeli nőies vo­nalaikat. Végül a szőrme sapkám is gazdát cserélt. Még átalakítani sem kellett: amennyivel na­gyobb az én jej- bőségem, annyi­val nagyobb az ö frizurája. Legutóbb, ami­kor Leningrádból hazajöttem, hoz­tam egy gyönyö­rű kék sálat. A húgom szótlanul kézbe vette, majd hanyagul megje­gyezte: — Máskor ha ilyet veszel, ket­tőt hozzál. Qrültem, hogy Verge törődik ve­lem is, nemcsak magával. Ügy nem érteném, és csodálkozva kér­deztem: — Minek két sál, amikor csak egy nyakam van'’ — Nyakad egy van, de nekem két lábam — mondta flegmán, és a sálammal együtt gőgösen távozott. Csak később tudtam meg, hogy a legújabb női divat: lábszár ­melegítöt varrni férfisálból. Ügy érzem, nem bírom már tovább a divat szeszélyeit, és ezért érdeklődöm most: nincs önök között valaki, aki nősülni akar? Szívesen bemu­tatnám a húgo­mat. Nagyo l szép kislány, 162 cm magas, konfek­ciómérete 43-as. a fejbőségi 56 (de vigyék fi­gyelembe, hogy annak a fele tu- Pír). (Megjelent a Kro- kogyil 21. szá­mában) Fordította: Alföldi Erzsébet ■msobofi Nem valami hízelgő indokolás... Hermann Sharer bécsi költőt egy rendőr csavar­gás miatt előállította. Az örszobán megállapította, hogy még egy állandó be­jelentett lakása sincs. Csavargás miatt bíróság elé állították. A bécsi bíró­ság azonban azzal az indo­kolással mentette föl a csavargás vádja alól, hogy normális mércével mérve nem munkaképes. A köl­tők nem csavargók, csak munkaképtelenek. Bécsi csavargókörökben a költé­szet ezután nagyobb meg­becsülést kap ... „Bélisfázták“ a szenteket A második vatikáni zsi­nat egyik albizottsága tíz egyházi tudóst bízott meg a szentek listájának felül­vizsgálatával. Az első bi­zalmas jelentés szerint több ismert szentet kelle­ne törölni a szentek név­sorából. Bika viador Egy megvadult kecske nekirohant Madrid utcá­ján az egyik nyugodtan sétáló férjinak, és fellök­te. Az eseményről másnap az összes lapok fényképet közöltek, amit a szenvedő alany rossz néven vett a sajtótól. A férfi ugyanis bikaviador. T Ez hiányzott t Kutyatetováló rendelőt nyitottak New Yorkban, hogy meggátolják a mind nagyobb méreteket öltő kutyalopást. Reklám »Csak nálunk vásároljon jegygyűrűt/« — hirdeti egy Los Angeles-i ékszerüzlet reklámplakátja. — »Ná­lunk szerezheti be legol­csóbban, ezenkívül válás esetén ingyen kicseréljük olyanra, amely új élettár-\ sáriak megfelel.« Érdekes „méltatást” írt G. B. S. Linklater londo­ni kritikus egy színházi előadásról: »Az első és utolsó taps akkor hangzott el, amikor az előadás vé­gén a szerző a függöny elé lépett és — leszalcadt a nadrágtartója.« Mutasd az autód... Az autó színéből követ-« keztet a gépkocsi tulajdo­nosának pszichológiai tu­lajdonságaira egy ameri­kai tudós. Megállapítása szerint piros kocsit az energikus férfiak és tem­peramentumos nők, sárgát a vidám, céltudatos nők és a felületes férfiak vásá­rolnak, míg mindkét nem borúlátó tagjai a fekete színt részesítik előnyben. Somcgyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő s WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: KaposvAnv Latinka Sándor u. ?. Telefoss 11—510. U—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. tu Z. Telefon il—510 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzütf* meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Prita. Elő­fizethető a helyi postai: /ataloknál és postáskézbesít« inéi. löfizetést dii egy hónapra 12 Fi. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár« Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents