Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-24 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara : 80 niifei MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évfolyam, 227. szám. 1967. szeptember 24., vasárnap v INTHET . ! Ha két falu egyet akar (4. o.) A MESEBELI JÁNOS 15. o.) Szikra fia (8. o.) A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A parlament napirendjén: az új Munka Törvénykönyv Nem került még törvényja­vaslat az ország legfőbb ta­nácskozó éa törvényt hozó tes­tületé elé, amelyen ennyi em­ber »dolgozott-« volna, amely­ről az érdekelteknek ekkora sokaságát megkérdezték volna. Két hónapon át majd félmil­lió ember vitatta meg az új Munka Törvénykönyv terve­zetét. Gyárakban, hivatalok­ban, kereskedelmi vállalatok­nál, állami gazdaságokban majd húszezer hozzászólás ke­rült a jegyzőkönyvekbe. Vala­mennyi bővítette, finomította a tervezetet. Hozzászólásokból bővült a tervezet pl. azzal a javaslattal is, mely szerint a három vagy ennél több gyer­meket nevelő anyának járjon pótszabadság. Továbbá: az egyedülálló apákat is olyan jogok illessék meg, mint az egyedülálló dolgozó anyákat. Kapjon az egyedülálló apa is fizetés nélküli szabadságot gyermekei ápolására, kapjon táppénzt, ha beteg gyermeke még nem töltötte be első élet­évét és így tovább. Akadtak természetesen olyan javasla­tok is, amelyeket még a hely­színen a vitapartnerek elve- , tettek — ilyen volt például az, hogy fegyelmi büntetésként bírságot is kiróhassanak. (A kártérítési kötelezettség selejt- kár vagy a társadalmi, válla­lati tulajdon hanyag kezelé­séért persze más kategóriába tartozik.) A törvénytervezetnek ez az országos és szép eredménnyel zárult vitája arra utal, hogy az emberek egyre szelesebb körben ismerik: fel közéleti szerepüket, fontosságukat, s egyre jobban megtanulnak bánni a szocialista demokrá­cia lehetőségeivel. S hogy így történt, az a biztosítéka an­nak, hogy az elfogadásra ke­rülő törvény megegyezik majd az abszolút többség érdekeivel. Ez a végeredmény a szocialista demokrácia mérhetetlen lehe­tőségeire hívja fel újból a fi­gyelmet. S amilyen következe­tesen és nagy haszonnal alkal­mazzuk évtizede már a szocia­lista demokrácia szabályait or­szágos ügyekben — olyan kö­vetkezetességgel kellene azt tenni a kisebb csoportokon, vállalatokon belül is. Ennek felismerése pedig épp nap­jainkban a legidőszerűbb, vagy — úgy is fogalmazhatnánk: ahol eddig ennek a javaslat kérő, építő, vitázni kész szel­lemnek felismerésével adósak még, ott a pótlásra most iga­zán eljött a kedvező pillanat. Az önálló vállalati gazdálko­dásnak az eredményessége mindenütt azon is múlik, mennyire irányítanak demok­ratikusan a vezetők; hogy agy-egy lényeges döntés előtt mennyire és mekkora körben vitatják majd meg elképzelé­seiket. Az új Munka Törvénykönyv megalkotását is a gazdálkodás önállósulása tette halasztha­tatlanná. A régi Munka Tör­vénykönyv 1951-ben látott napvilágot, s előírásai már nem tükrözték megfelelően a társadalmi-gazdasági életünk­ben bekövetkezett és bekövet- ktező változásait, igaz, 1951 óta több mint ötvenszer módosí­tották. paragrafusait, ám a sok kiigazítás, kiegészítés az elő­írásokat áttekinthetetlenné, sőt némely kérdésben ellent­mondásossá tette csak, s alig korszerűsítette. A régi Munka Törvénykönyv mindenre pon­tos és részletes előírást adott, a helyi adottságokra, szükség­letekre nem volt tekintettel, megkötötte a munkavállalók és a munkaadó kezét is jogokban, kötelességekben egyaránt. Jó rossz, régi és új munkás között például alig tett kü­lönbséget és így tovább. Az új Munka Törvénykönyv az elvi szabályokat adja csak meg, kereteket ad, amélyeken belül mindenütt szabadon mozoghat­nak a vállalatok, s voltaképp valamennyi vállalat az új Munka Törvénykönyv előírá­sainak szellemében — a kol­lektív szerződés alakjában — konkrét, saját Munka Tör­vénykönyvet alkothat meg. Például az általános elvi sza­bály a próbaidőt 30 napban jelöli meg, ám ettől a »-keret­től-« a vállalat az új munka- vállaló beleegyezésével eltér­het. Több-kevesebb próbaidőt is megállapíthat. A felmondási határidőt, vagy a munkaidőt ugyanígy csak keretekben szabja meg az új Munka Törvénykönyv — a kereteken belül szabad a mozgás. Sőt, kívánatos is. Mindezeket — a jutalomsza­badság, a jövedelemszabályo­zás, a tanulmányi szerződések stb. kérdéseivel együtt — a vállalatok a kollektív szerző­dések keretében dolgozzák ki részletesen. A vállalati kollektív szerződé­sek rendszere is új vonása az önállósuló vállalati gazdálko­dásnak. Igaz, a kollektív szer­ződések fogalma nem ismeret­ien a hazai gazdasági életben. A negyvenes évek derekán úgynevezett iparági, szakmai kollektív szerződések voltak érvényben. A nyomdászok kol­lektív szerződése például va­lamennyi nyomdásznak egyön­tetű jogokat és kötelezettsége­ket adott meg — valamennyi nyomdában. Az alkalmazottak kollektív szerződése ugyanígy valamennyi alkalmazottra vo­natkozott valamennyi vállalat­nál; a helyi vállalati adottsá­goktól függetlenül. Az ötvenes évek kollektív szerződései in­kább a munkaverseny felaján­lásához kötődtek, gazdasági, gazdálkodási vonatkozásuk csekély volt. Az új kollektív szerződéseket minden vállalat saját maga fogalmazza meg, s ahol megfogalmazzák, csak ab­ban a gyárban lesz érvényes. Éppen ezért a vállalatoknak maguknak kell ügyelniük ar­ra, hogy a szabályok kidolgo­zásánál elsősorban saját való­di vállalati igényeiket vegyék figyelembe. S ebben a mun­kában a szocialista üzemi de­mokráciának újból nagy sze­repet kell kapnia. Az új Munka Törvénykönyv lehetőséget ad majd a dolgo­zók fokozottabb és konkrétabb védelmére is, ennek mértékét a kollektív szerződések meg­kötésekor lehet meghatározni. Például áthelyezni valakit csak az érintett dolgozó bele­egyezésével lehet; megszűn­nek a felmondásokhoz kötődő hátrányos következmények, viszont felmondás ellen vé­dettebbek lesznek a dolgozók; megszűnnek a folyamatos munkaviszony elbírálásának eddigi bonyolult szabályai, s ezentúl minden munkaviszony­ban eltöltött idő beszámítható lesz. A dolgozók konkrétabb védelmét szolgálja majd az is, hogy ezután valamennyi mun­kaügyi szabály megalkotása és alkalmazása csak a szak­szervezettel együtt, vagy azzal egyetértésben lehetséges. Vé­tójogot kapnak az üzemi szak­szervezeti bizottságok, és bő­vül ellenőrzési jogkörük is. Az új Munka Törvénykönyv tervezett országos vitájának azonkívül, hogy a törvényja­vaslatot finomította, árnyal­tabbá tette, még az is nagy előnye, hogy az 1968. január 1-én életbe lépő jogszabályt máris majd félmillió ember is­meri eléggé pontosan, de'leg­alábbis szellemében. Szeptember 27-én összeül az országgyűlés, napirendjén sze­repel az új Munka Törvény- könyv megvitatása, megszava­zása is. A képviselők szavaza­tával új törvény születik majd, amely meghatározza jogainkat és kötelességeinket munka köz­ben, az új gazdálkodási forma keretei között. G. F. 1 Conakryba érkezett az MSZMP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével részt vesz a Guineái Demok­rata Párt VIII. kongresszusán, Conakryba érkezett. (MTI) Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1967. szeptember 27-én, szerdán délelőtt 11 órára össze­hívta. (MTI) 96 kérdést vitat meg; az EÜͧZ-közgfnlé§e December 19-én fejeződik be a XXII. ülégezak Az ENSZ közgyűlésének ál­talános ügyrendi bizottsága magyar idő szerint szombaton 0.35 órakor elnapolta ülését, miután elkészítette végleges javaslatát a közgyűlés XXII. ülésszakának napirendjére vo­natkozólag A javaslat értel­mében a mostani ülésszakon a közgyűlés 96 kérdést vitatna meg. Az ENSZ-közgyűlés szom­baton magyar idő szerint 15 óra 50 perckor összeült, hogy az általános ügyrendi bizottság javaslatai alapján elfogadja az ülésszak napirendjét és , a munkabizottságok, illetve a plenáris ülések elé utalja az egyes témákat. A közgyűlés szombaton egyhangúlag úgy határozott, hogy hetenként ötször napi két ülést tart, és a közgyű­lés XXII. ülésszakát decem­ber 19-én zárja. A közgyűlés jóváhagyta az előterjesztett napirendet és megegyezett abban, hogy a közel-keleti kérdés vizsgála­tának elsőbbséget biztosíta­nak. Bár a közel-keleti kér­dés vitájának megnyitását nem rögzítették, általában az a vélemény, hogy a vita az általános politikai vita lezá­A magyar küldöttség az ENSZ-közgyűlés ülésén a fel­szólalásokat hallgatja. Középen Péter János külügyminisz­ter, a delegáeió vezetője, mellette Csatorday Károly fő­delegátus. (Rádlóteleíotó — MTI Külföldi Képszolgálat» rása után, október 10-e kö­rül kezdődik. a napirend hétfőig el­A közgyűlést elfogadása után napolták. Az ENSZ-közgyűlés színhe­lyén szombaton megkezdődtek az eszmecserék a nagyhatal­mak külügyminiszterei között. A fegyveres erők hetének megnyitója Kaposváron Repülő-, hajó- és autómo- dell-kiállítás fogadta tegnap este a Fegyveres Erők Klub­jában a vendégeket. A fegy­veres erők hetének megnyi­tóját az MHS modellező ki­állítással kötötte össze. Dr. Varga István, az MHS me­gyei elnökhelyettese mutatta be a v kiállítás anyagát, amelyben a többi között Mátrai János, Pallag Lajos, Czakó Bálint modellezők leg­sikerültebb munkáit láthat­tuk. Az egy hétig tartó ünnep­ségsorozatot Széli István őr­nagy nyitotta meg. Bevezető­jében elmondotta, hogy szep­tember 29-e, a fegyveres erők napja az emlékezésen, a hagyományok felelevenítésén túl számvetés is. összegezés a nép előtt, hogy a nemes példák hogyan élnek mai tetteinkben, honvédelmi po­litikánkban, a fegyveres erők soraiban. Beszélt arról, hogy napjaink külpolitikai esemé­nyei is indokolják: békés építőmunkánk közben nem szabad megfeledkezni a honvédelem erősítéséről. Szólt a honvédelem jelenlegi álla­potáról, technikai fejlettségé­ről, s ezzel párhuzamosan arról, hogy politikailag szi­lárd, szakmailag felkészült személyi állománnyal ren­delkezik a néphadsereg. Meg­emlékezett a rendőrség és a határőrség fejlődéséről, a leg­fiatalabb fegyveres testület, a munkásőrség tevékenységé­ről is. Hangsúlyozta, hogy hazánk és a szocialista tábor fegyveres erői bátran és fel- készülten néznek szembe az imperialista agresszorok mes­terkedéseivel. Az ünnepi megnyitó után a Fegyveres Erők Klubjának táncosai, valamint a Fonó­munkás kis színpad szereplői mutatták be műsorukat. A fegyveres erők hetének ünnepségsorozata tartalmas programot ígér. Hétfőn este kezdődik a Mementó című négyrészes dokumentumfilm­sorozat a Fegyveres Erők Klubjában. Sport- és kulturá­lis rendezvények, ifjúsági ta­lálkozók teszik színessé a hé­Gromiko szovjet külügymi­niszter brit kollégájával, Brown-nal találkozott. Péter János külügyminisz­ter, a magyar delegáció veze­tője szombaton, eleget téve a meghívásnak, fölkereste New York-i szállásán Miki Takeo japán külügyminisztert. A két külügyminiszter esz­mecserét folytatott az idősze­rű nemzetköri kérdésekkel kapcsolatban. Szóba került a magyar külügyminiszter tokiói viszontlátogatásának időpont­ja is. Saragat hűséges Amerikához Noha Saragat olasz elnök és Fanfani külügyminiszter már Ausztráliába utazott, az olasz lapok továbbra is nagy teret szentelnek a washingtoni tár­gyalásoknak. Az általánossá­gokban mozgó közös közle­mény után megjelentek az el­ső indiszkréciók is a Johnson—» Saragat találkozó lefolyásáról. A torinói La Stampa érte­sülései szerint Vietnammal kapcsolatban összeütköztek az eltérő nézetek, és Johnson fél­be Is szakította Saragatot. Az Unitá szerint az olasz küldöttség előtt Johnson hevesen kiro­hant a bombázások fel­függesztése ellen, amikor Saragat közvetve en­nek szükségességvére utalt. A közel-keleti kérdésben Sa­ragat és Johnson egyetértett, mivel az olasz elnök nyíltan szimpatizált Izraellel. A NATO kérdésében Sara­gat szükségesnek tartotta, hogy biztosítsa az amerikai szövetségeseket Olaszország teljes hűségéről, és arról, hogy Rónia nem fogja kérni a szerződés felülvizsgálását vagy módosítását. Saragat állásfoglalása feszült­séget teremtett az olasz kül- löttségen belül, mivel Fanfani inn tartással fogadta ezt a magatartást. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents