Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-17 / 221. szám

E gy ismerős családanya mesélte rosszkedvűen és elkeseredetten: — A fiam második gimna- íista, és a nyaralásban meg­ismerkedett hozzá hasonló korú fiúkkal és lányokkal. Egy este elmentek táncolni S képzelje, ezen az egy éj­szakán a nyaralásra össze­spórolt összes pénzét, a há­romszáz forintját mind el­költötte! — S mire költött ennyi pénzt? — Nem nagyon árulja el. Csak annyit mond, hogy éj­félkor éhesek voltak, s ő fizetett nekik vacsorát — Miért nem fizetett min­denki magának? — Lányok is volak a tár­saságban. Gavallér akart lenni, megmutatta, hogy 6 nem sajnálja a pénzt, S utána még ittak >s. — Hogyan volt neki ennyi pénze? — Összerakosgatta. <— Saját keresetéből? — Dehogy. Én adtam neki alkalmankint tíz-húsz fo­rintot. Sokat gondolkodtam a fiú esetén. Elképzeltem őt azon az estén a társaságban: a fiú tizenhat éves, két hason­ló korú lány is van vele, bizonyára bort is ittak, csil­logott a fiatalok szeme, ösz- szesimultak tánc közben, s a lassan összerakott három­száz forint egy könnyelmű elhatározás áldozata lett: »Hadd lássák, hogy micsoda legény vagyok, könnyedén ki­vágom az asztalra a három pirosat, majd ámuldoznak a lányok!» Nem állítom, hogy a fiú pontosan ezekkel a szavak­kal indokolta magában cse­lekedetét, lehet, hogy 6 sok­kal »szakszerűbb» mai sza­vakat használt, de alapjában véve ilyenféle tetszelgő ön­mutogatás volt a könnyel­műség oka. A háromszáz forint nagy pénz és különösen nagy an­nak, akinek ez a nyaralásra szánt zsebpénze. Az is igaz, hogy a zsebpénz arra való, hogy különösebb indokolás nélkül elköltsük, de nem így, egyszerre, s főleg nem azért, hogy más, hasonló ko­rú és pénzű fiatalok éjféli éhségét és szomjúságát csil­lapítsuk vele. A dologhan a fiatalok előtt közkedvelt »gáláns könnyelműségen» kí­vül nincs semmi mélyebb er­kölcsi tartalom; nem volt nemes tett. mert nem segí­Nem tud a pénzzel bánni! tettünk vele _____bajba jutott lekóstoltak a munkával való rándulás, vagy a nyári úttörő­társainkon __ ami erkölcsi- pénzszerzés fráadalmaiba és táborozás ragyogó élménye je­l ég indokolhatta volna az örömeibe, bizonyára nem lent áldozat nagyságát fogják könnyen eldobni ma- * nnyi bizonyos, hogy a De keressük mélyebben az guktól a pénzt csak azért, serdülő gyermeket ne­okokat. Az anya azt mond- mert csillogó lányszemek és vélni és alakítani le­ta, hogy a fiúnak nem ön- magasztaló tekintetek kísé- hét, rábírni a könnyelmű fia­álló keresete volt ez a pénz, rik ezt a virtuskodást. talt az ésszerűségre, s akkor hanem a neki juttatott zseb- De ha nem küldjük is el kevésbé lesz hajlamos a fölös­pénzből apránként rakosgat- munkára gyermekünket, a leges, virtuskodó pazarlásra, ta össze. Ha saját keresete családi környezetben is meg Tari Tános lett volna, bizonyára sokkal lehet teremteni a munkával _____________________________ _ j obban vigyáz rá. való pénzszerzés nevelési al­kaimét. Akadhatnak a csa­A családi nevelesnek ládban olvan kivételes mun_ Le^ekeí kák- amelyeket bűzzél ju­a pénz értékére és a^ pénzzel telmazuTlk- Rendkívüli gyer­a ' ^ . a P meki teljesítményekért, kü­valo bánásmódra is megte- lön munkáért adhatunk _Ne£ *leS°-mej£: Pénzjutalmat a gyermeknek. |Mit kell tudni a kaktuszról? A kaktuszgyűjtés a virág- formára emlékeztet. Ezt a kedvelők körében is hobby, kaktuszt ismerők »Négerujj- örömet okoz a sokféle szí- nak» is nevezik. A kulonle- nű, fajtájú virág, van olyan ges formák általában ráol- »kaktuszház», ahol több száz tással érhetők el. Egyébként kitenyésztett fajta díszeleg. magról és dugványozással Őshazája Amerika száraz szaporíthatok. A változatos sivatagi része. A növény színű és alakú virágok sok szárazságtűrésre rendezkedett magot adnak. A dugványa- be. Tüskés levelei, vagy a zás egyszerűbb, gyorsabb, a leveleket borító erős szőrzet növény testén nőtt apró ki­mind a párolgást csökkenti, növéseket, törzssarjakat óva- Ezért főleg napos lakásban tos csavarással kell leszedni érzi jól magát, ahol a szoba és elültetni. De erre csak száraz levegőjét is jól bírja, a nyár alkalmas. Télen azonban a hűvösebb A kaktusz a talajjal szem- {8—10 C°) helyiségeket ked- ben sem igényes. Kerti föld­véli. hoz mészkőtörmeléket keve­Változatos formájával fel- rünk, s a cserép alján biz­hívja magára még azoknak tositjuk a vízelvezetőt. A a figyelmét is, akik nem beültetett növény köré, a tartoznak a kaktuszgyűjtők föld tetejére, murvatörmelé- táborába. A gömb és henger két szórunk, hogy megóvja alakú szőrös vagy tüskés öntözés közben a növényt a kaktuszok közismertek. Van sártól. A kaktusz lassan fej­olyan is, amelyik öt, felfelé lödik, ezért elén. ha. két- nyúló »ujjúval» emberkéz három évenként ültetik át. dás, az, ha a szülő a pénz értékének felismerését kizá­Csak arra kell vigyáznunk, hogy a pénzösszeg reális rólag a mindennapi életre, legyenj ne legven tm a piacon, az üzletben, uta­záskor történő vásárlásra kös vagv pazarló lellegfl. D° mindig kísértük figyelemmel. bízza A Pénz valódi értéké- szJikgég esetén ellenőrizzük; n.ek f®Us.m_e:éle.ti,ké!„ a_Ía_P; hogv mire szánja a gyermek a megszolgált összeget. Nem az a fontos, hogy mindig valami »hasznos» dologra költse. A hasznosság fogal­ma a szülőknél és gyerme­keknél nem azonos. De a vető tényező határozza meg: az egyik, a könnyebb, hogy mit lehet érte vásárolni. A másik, a nehezebben kiala­kítható: mennyi munkával tudok megkeresni bizonyos összegű pénzt? Ez az utóbbi felismerés gyermek szempontjából min- azonban csak rendszeres és dig legyes ertelme és célja következetes nevelés ered- a pénzköltésnek, ménye lehet. Senki sem , , , , mondja azt, hogy a szülők a Penz megbecsülésének küldjék el gyermeküket pénz- /\ és felhasznalas esz­kereső munkára. Nem erről szerusegenek ragyon van szó. Bár természetesen 3° nevelő lehetosege az, ha a a kisebb-nagyobb gyermek- gyermek pillanatnyilag fölös­nek az úttörőcsapatban vagy leges pénzét betétkönyvben, KISZ-ben végzett társadalmi vaSy iskolai takarekbelyegben munkája (hulladékgyűjtés, kamatozva helyezi el. A tan­faültetés, parkgondozás, me- év ^végére forintonként össze- zőgazdasági munka stb.) gyűlő kis tőke sok-sok apró nagyszerű nevelő alkalom ar- pénzszerzési élményt rejt ma- ra, hogy a gyermek meg- gában. Emlékezteti a gyerme- érezze a megérdemelt pénzt, két azokra a fáradalmakra a munkabér értékét, s rájöj- yagy sikerekre, amelyek révén jön arra, hogv a nehezen év közben pénzhez jutott, megszerzett pénz, saját fá- Ugyanakkor az év végén je- radságának forintokban meg- lentkező összeg arról győzi váltott ellenértéke nagyon is meS, hogy a takarékosan ösz- megbecsülendó valami. Azok fera^t fillérekkel komoly , , , , , terveket, nagy elhatározásokat a gyermekek, akik mar be- lehet megvalósítani, nem be­szélve azokról az örömökről, amelyeket a közös osztályki­PALÓC HÍMZÉS ősz A Nógrád megyei palóc kerültek, a motívumokat ab- A hímzés egyszerű lapos­hímzések az egyszerűbb népi kor főkötő, párnaszél, lepe- öltéssel készül, az öltések hímzéseink közé tartoznak, s dővég díszítésére alkalmaz- iránya mindig a középpont- ezért kevésbé ismerik, mint tűk. De főzőkötényeiket, a bői kiindulva történik. A a tarka beregi, a színpom- *szakácskák«-at szintén tét- növényszárakat száröltéssel, a pás matyó, vagy a fantázia- szetős mintákkal díszítették, szegélyeket pedig gomblyuk­dús kunsági hímzéseket. Mö- A mintákat ma már kisebb- hurokkal kell varrni, tívumainak természetes rend- nagyobb térítők szélére hí- Térítőnél a 70x70, szettnél je és színezése egyaránt fi- mezik. A mintacsíkot a te- a 30x40, szalvétánál pedig a "velemreméltó. Mindössze rítőn körbefuttatva, vagy külföldön is kedvelt 30x30 két színt, a kéket és pirosat keresztben csíkozva helyezik cm-es méret a legjobb, alkalmazzak. Ezért ajánljuk vagy el. Célszerű, ha térítőt Fehér főzőköténynél a s a minta mellrészen helyezzünk el egy iskolai kézimunkára, otthoni hímzésre. négyrét hajtjuk, _ _ -------- . .... . , A nyaga egyszerű vászon. A megrajzolását grafitceruzával, taUban csak a \erit^ sar. régi néprajzi értékű hímzé- a sarokban virágmotívum- kába hímeznek egy-egy vi­sek finom kendervászonra ma! kezdjük. rágmotívumot. 1 2 3 4 aaaa aaaa aaaa mmaa 5 6 7 Égi 8 Í! 9 10 11 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 12 Ilii 13 14 aaaa aaaa aaaa aaaa 15 16 ■■■a ■MdB ma ■aaa 17 18 aaaa aaaa :::i ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■■■■ 19 20 aaaa ,«aar aaaa. aaaa 21 aaaa aaaa aaaa aaaa 22 ■■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 23 in! 24 23 aaaa ■EH ■ Hl ■ ■■■ 26 27 28 ■■■■ ■aaa ■ara 29 30 31 32 aaaa aaaa aaaa aaaa 33 34 aaaa aaaa aafia aaaa 35 Az orvos válaszol Az érelmeszesedés írta: L A. Mjasznyikov professzor VÍZSZINTES: 1. Égtáj. 5. Mértékegység. 8. Révület. 9. Személyemmel régiesen. 11. Félelmetes jelenség. 12. Költöző madár. 13. Fivér oroszul. 15. . . .-zug. 16. Felöltő. 17. Orosz férfinév. 19. Oly módon. 21. Allatlakás. 23. D. L. 24. Edény. 26. Betűt vet. 27. Félsziget a Szovjetunióban. 29. Jer ide! 31. Személyénél. 33. Szülőd. 34. Tejben-vajban fürdik. 35. Ez is őszi jelenség. FÜGGŐLEGES: 1. Veszteségére. 2. Nem mögé. 3. ősz végére ez is teljesen bekövetkezik. 4. Emelet rövidítése. 5. Vékony deszka. 6. Szunnyadsz. 7. Csavar valamit. 9. Szórja a magot. 10. Igekötő. 12. Magas növény. 14. A főnevekhez járul. 18. Ez a madár is elköltözik. 20. Y. T. 22. Sarjadó. 23. Fáraszt téged, nem érde­kel visszafelé ékezetfelesleggel. 25. A fa része. 26. Betűvetés. 27. Ősszel hajnalban keletke­zik. 28. Lak betűi keverve. 30. A máj termeli. 32. A. Á. K. J. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 12., 35. és a függőleges 3., 18., 27. számú sorok megfej­tése. Beküldési batáridő 1967. szep­tember 22-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyer­mek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Itatás; Völgyben; Cigányok; Áhítat; Kertben. Hollós Korvin Lajos A vörös­torony kincse című könyvét nyerték a következő pajtások: Lovag Mária, Pados Tamás, Ka­posvár; Haris Ibolya, Nagyatád ifj. Takács Géza, Marcali. A könyveket postán küldjük ei | Az érelmeszesedés a nagy erek hosszú, krónikus beteg­sége. Abban jut kifejezésre, hogy az érfalak az úgynevezett lipoid (zsü'szerű) anyagok, Xp- leg a koleszterin lerakodása folytán tömörebbé válnak. Az érelmeszesedés a mai em­beriség egyik leggyakoribb be­tegsége. Leginkább az idős embereket támadja meg, de nem az öregkor következménye vagy megnyilvánulása. Érelme­szesedés a fiataloknál is előfor dúl. Sőt, azt mondhatnánk, hogy rendszerint már fiatal korban elkezdődik és az évek folyamán csupán fokozódik. Az érelmeszesedés az euró­pai és észak-amerikai orszá­gokban sokkal elterjedtebb, mint Afrikában és Ázsiában, ami több szociális tényezővel magyarázható. A férfiaknál 3— 4-szer gyakrabban fordul elő, mint a nőknél. Ugyanakkor ez a betegség a nőknél átlagban tíz évvel később fejlődik ki, mint a férfiaknál. A nagyszámú és hosszú tu­dományos kutatások ellenére mind ez ideig végérvényesen nem tisztázódott, hogyan is keletkezik az érelmeszesedés. A század elején általában az érelmeszesedés úgynevezett ko- loszterin-elméletét fogadták el. Kiderült, hogy az érelmeszese­dés ama országok vagy térsé­gek lakossága körében a leg­gyakoribb, ahol nagy mennyi­ségben fogyasztanak koleszte­rint tartalmazó zsírokat és fe­hérjéket. Ahol viszont a la­kosság főleg növényi eredetű eledellel táplálkozik, ott ez a betegség sokkal kevésbé ter­jedt el. Meg kell azonban mondani, hogy vannak olyan adatok is, amelyek e tétel ellen szólnak, így például az eszkimók, vala­mint a Szahara keleti részén lakó pásztorok és a mongol állattenyésztők között a szív ereinek elmeszesedése igen rit­kán fordul elő, holott főleg hússal táplálkoznak. Nyilván­valóan a táplálék egymagáoan nem döntő jelentőségű az ér­elmeszesedés kifejlődésében, hanem csupán kedvezhet ne­ki. Manapság az érelmeszesedés kifejlődésében nagy jelentősé­get tulajdonítanak az idegza­varoknak, amelyek a zsírcsere, továbbá az érfalak funkcionális sajátosságainak megváltozásá­hoz vezetnek. Ismeretes, hogy ez a betegség leggyakrabban olyan embereknél lép fel, akiknek a munkája nagy ideg- és lelki feszültséggel, túl­terheléssel jár. Érdekes, hogy az idegrendszer túlságos igény- bevételének időszakában (pél­dául az évi zárszámadást ké­szítő könyvelőknél, vizsgaidő- szakban a diákoknál stb.) a vér koleszterin szintje emelke­dik. A betegség keletkezésében meghatározó szerepet játszanak a belső (endogén) anyagcsere- zavarok is. Így az érelmesze­sedés leggyakrabban azoknál az embereknél fordul elő, akik hasnyálmirigy- és paj zsarui igy- megbetegedésben, köszvényben szenvednek, vagy túlságosan elhíztak. Megállapították, hogv az érelmeszesedésben szenvedő családoknál az említett beteg­ségek sokkal gyakrabban for­dulnak elő a szülők és roko­nok — testvérek és nővérek — között. Külön kell szólnunk arról a szerepről, amelyet az alko­hol és a nikotin az érelmesze­sedés kifejlődéseben játszik. A nikotin például szűkíti az ereket, ami növeli a ko- loszterin és más zsiradé­kok lerakódását az érfalakban. Ami az alkoholt illeti, fogyasz­tása némileg tágítja az ereket, sőt bizonyos mértékben még csökkenti is a vér koleszterin- tartalmát, ám ezek a reakciók rendkívül rövid ideig tartanak. Az alkohol káros hatása vi­szont az idegrendszer, vala­mint a máj funkcióinak zava­rain keresztül jelentkezik. Márpedig az idegrendszer és a máj két olyan fontos szerv, amely a szervezetben az anyag­cserét és ezen belül a zsírcse­rét is szabályozza. Nem vélet­len, hogy az alkoholistáknál boncoláskor igen gyakran ta­lálnak terjedelmes zsírlerakó­dásokat a különböző szervek­ben: a májban, az érfalakban Az érelmeszesedés hosszú ideig minden különösebb tünet nélkül fejlődik, ami megnehe­zíti a betegség idejében valc felismerését. (Ezért kutatják az orvosok az érelmeszesedés ko­rai felismerésének hatékony módszereit). Később megjelen­nek a betegség tünetei, ame­lyek az egyes érterületek, pél­dául a koszorúerek, az agy ar­tériái, a végtagok verőerei stb. megtámadásának mértékétől függnek. A koszorúerek elmeszesedése a járás közben, a hirtelen fizi­kai erőfeszítéseknél, az ideg- rendszer nagy megterhelésekor jelentkező mellkasi fájdalmak­ban nyilvánulnak meg. E fáj­dalmak gyakran a bal ’apoc- kára, vagy a kézre sugároznak át. Az ereket gyorsan tágító gyógyszerek hatására rendsze­rint megszűnnek. Olykor hosz- szadalmasak is lehetnek, ez nem ritkán a szívinfraktus kezdetéről tanúskodik. Am az is megtörténhet, hogy a koszorúerek elmeszesedése nem jár együtt fájdalommal, hanem fulladást, vagy a szív­elégtelenség más megnyilvánu­lását okozza, megzavarja a szív ritmusát. A későbbi időszakban a szív kitágul, pangás! jelen­ségek mutatkoznak, ami az úgynevezett kardioszklerozis ki­fejlődésről tanúskodik. Az agyerek elmeszesedése az agy vérkeringésének és táplá­lásának különféle zavaraihoz vezet. Eleinte a szellemi felfo­góképesség gyengülésének, a feledékenységnek (különösen egyes szavak elfelejtésének) alig észrevehető tünetei, hallási zavarok, fejfájások, szédülések jelentkeznek. Jellemző az egyé­ni vonások úgynevezett kiéle­ződése, vagyis az ember ama tulajdonságainak fokozása is, amelyek korábban megkülön­böztették őt, 6 amelyek a me- «zesedés kifejlődésével meghá­romszorozódnak, például a szi­gorúság könyörtelenséggé, a ta­karékosság fukarsággá stb. vá­lik. Emellett az agy vérkerin­gésében súlyos zavarok támad­hatnak. Az érelmeszesedés gyógyítása általános egészségügyi rendsza­bályokból és gyógyszerek al­kalmazásából tevődik össze. A betegnek korlátoznia kell az ál­lati zsiradékok, köztük a sza­lonna, a zsíros húsok, a vaj és más zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztását. E termékeket azonban nem ken teljesen ki­zárni a táplálkozásból, különö­sen nem a sovány embereknek* noha a táplálkozásban a mér­téktartás mindenki számára hasznos. Kedvezően hatnak a beteg szervezetére a séták, a könnyű testgyakorlatok, a gyógytorna* ha nincsenek súlyos szívbánta- lomra utaló tünetek. Az artério- szklerozisban szenvedő beteg­nek óvniuk és erősíteniük kelj idegrendszerüket, nem szabad izgulniuk, méregbe gurulniuk semmiségek miatt, többet kell pihenniük. Dohányozni és sze­szes italokat fogyasztani tilos. A gyógyszerek közül rendsze­rint vitaminokat rendelnek szá­mukra. Megállapították, hogy a C-vitamin (aszkorbinsav) csök­kenti a vér fokozott koloszte- rintartalmát. Ugyanezt segíti elő a B csoportba tartozó né­hány vitamin, a Bc és a vitamin, továbbá a nikotinsav. E betegek számára felírnak úgynevezett lipotrop anyagokat is, amelyek megakadályozzák a zsírlerakódást az érfalakban. Megemlíthetjük közöttük a me- tionint, a lecitint, valamint a telítetlen zsírsavak keverékeit. Az említett anyagokból készült egyik keveréket a Szovjet Or­vostudományi Akadémia terápiái intézete Delipin néven java­solta. Az érelmeszesedés gyó­gyítására egyes hormonokat fe felhasználnak. (Ford.; Dosek Lajos)

Next

/
Thumbnails
Contents