Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-13 / 191. szám
Vasárnap, 1361. augusztus 13. 3 SOMOGYI NEPLAr NEB-vizsgálat a hiánycikkekről Man ki kell használni a helyi lehetőségeket! — Egy gyúrótáblát kérek. Az eladó furcsán néz rám: — Gyúrótáblát, uram? ... Nem is emlékszem, hogy mikor kaptunk utoljára... Hiánycikk. S ezt a választ kapja az ember, ha vasboltban horganyzott vagy fekete lemezt akar venni; szabadkoznak az eladók, ha a vevő zománcozott füstcsövet kér stb. A vegyes iparcikk-kereskedelemben mintegy 15 százalékra tehető azoknak a cikkeknek a száma, amelyek állandó hiány miatt nem kaphatók. Ezt állapította meg a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság minap befejeződött vizsgálata is, melyben a hiányok okait kutatták megyeszerte a kis- és nagykereskedelemben s a termelőknél. 60 százalék dotáció megmaradt Pénzügyi rendelkezéseink lehetővé teszik, hogy a hiánycikkek termelését —• ha az egyébként nem gazdaságos — állami dotációval is segítsék. Sajnos tavaly a rendelkezésre álló összeg 60 százaléka megmaradt, ugyanis a pénz felhasználásáért — mint a NEB összefoglaló jelentése megállapítja — senki nem volt felelős és nem is érzett felelősséget érte. Persze nemcsak ez okozza, hogy bizonyos árucikkek állandóan a hiánycikklistán szerepelnek — s emellett az összforgalomból mintegy 20 százalék az időszakos hiánycikkek aránya —, hanem az is, hogy a megyén belül nincsenek meg a föltételek ahhoz, hogy ktsz vagy vállalat gyártani kezdje ezeket az árucikkeket. A megyében a zománcozott és horganyzott cikkek hiánya a legsúlyosabb. Mindeddig Somogybán nem működött sem zománcozó, sem pedig horganvzókemence, így a helyi árualapok feltárásával sem lehetett segíteni a helyzeten. Az viszont örvendetes — és rugalmasságában okvetlenül követésre méltó tény —, hogy a Somogy— Zala megyei Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat több tárgyalást kezdeményezett a hiánycikkek gyártására, s ennek eredményeként akció indult a kaposvári Vas—Műszaki Ktsz-ben egy zománcozó kemence felállítására. Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy a IV. negyedévben megindulhat a zománcozó tevékenység. Ugyancsak tárgyalások folynak a MESZÖV-vel is, hogy a kadarkúti szövetkezetnél állítsanak fel egy horganyzó kemencét, s itt ereszcsatornákat stb. horganyoznának. A nagyatádi Komfort Ktsz-ben viszont tanműhelyt létesítenek apróbb iparcikkek gyártáséra. Vállalkozó szellemű ktsz-ek A kereskedelmi szervekkel megyénkben különösen a ka>- posvári Vas-Műszaki Ktsz és a tabi Vegyesipari Ktsz épített ki jó kapcsolatokat. A kaposvári szövetkezet például 60 tonna kapacitású drótfonó gépet és 60 tonna kapacitású exender prést állított be egyrészt a drót- íonalellátás biztosítása végett. másrészt pedig a már említett zománcozó működéséhez szükséges termékek előállítására. Ezeken a gépeken füstcsöveket, könyök- csöveket, gázsütőtepsiket, fűrészporos kályhákat, szélkakasokat készítenének, és különféle méretű edények préselési munkáit végeznék el. A tabi ktsz drótfonat, horganyzott fürdőkád, ereszcsatorna #tb. gyártását válladta. Rajtuk kívül említést érdemel, hogy a nagybajomi fogyasztási szövetkezet háztartási faárukészítő üzemet hozott létre, melyben pl. a Somogy megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalatnak és a táirsszövetkezeteknek is gyártanak különféle termékeket. Július végén a Kaposvári Járási Tanács mezőgazdasági osztálya a Vas—Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat kérésére megbeszélésre hívta össze azokat a közeli termelőszövetkezeteket, amelyek faárucikkek készítésére számításba jönnek. A visnyei, a bárdudvarnok!, a zselickis- faludi és a zselickislaki tsz- ek képviselőinek a nagykereskedelem átadta azoknak a cikkeknek a jegyzékét, amelyek gyártása sokat segítene az ellátásban, ígv pl. fakanál, gyúrótábla, nyújtófa, vállfák, szerszámnyelek, konyhai ülőkék, konyhai székek stb. kellenének. A termelőszövetEMLÉKKÉP | Monstrum---------------------------- nagy, s zürke, épület volt a lelenc. Rácsos kerítése mögött szomorú szemű gyerekek szaladgáltak a parkban, és sípszóra vigyázzba álltak. Olyan velem egykorúak lehettek, és szürke formaruhájuk volt. A hamuszürke nagy épületben éltek. Kisebbek is, nagyobbak is, a földszinten pedig a cse- csemőkorúak. őket nem láttam soha, de olykor kihal- J átszőtt a sírásuk. Emlékszem, gyerekkoromban úgy képzeltem, hogy bizonyosain formaruhába, »egyerapólyába« és »egyenpelenkába«, csupa egyforma szürke holmiba csomagolják őket is. CSECSEMŐOTTHONI Egyemeletes sárga épület a Dimitrov utcában. Etetési időben kihallatszik a babák sírása. A járókelők részvétet vagy sajnálatot éreznek ilyenkor. Van, aki megáll az ablak alatt, és kimondja, amit gondol, megállapítja azt, amit sejt vagy tudni vél a benti életről. És idegenkedve néz a nagy sárga falú épületre, ahol harminchárom egészségügyi dolgozó és gyermekgondozó nevel 100— 110 bölcsődéskorú kisgyereket Termek, cédulás ágyacskák, játékpolcok, járókák maradnak mögöttem, ahogy Fekete Mátyásné, az otthon vezetője társaságában járom a helyiségeket. Az ágyacskákban és járókákban egy éven aluli, egyéves, illetye nagyobbacska csöppségek keresik a belépő tekintetét Egyik-másiknál már észrevehető, hogy később gyógypedagógiai alany lesz. A vezetőnő némelyik kisgyereknél int a szemével, és halkan megjegyzi: »-Ennek börtönben az apja...«; »Ez testvérek gyereke ...«; »Ezt a kórházban a magnóliabo- kor alatt találták...« A többség azonban nem ilyen, hanem szociális okok miatt kerül a csecsemőotthonba. A gyerekek 75 százaléka koraszülött Közvetlenül a kórház »kora«-osztályától veszi át őket az otthon, miután az egészségügyi hatóságok környezettanulmánya azt állapította meg, hogy a kicsiket szüleik otthoni higiénés vagy családi körülményei miatt nem lehet hazaadni. S ha az újabb környezettanulmányok sem adnak megkezdek rövidesen nyilatkoznak, hogy mely cikkek gyártását tudják vállalni. Manipuláció az árakkal A NEB-vizsgálat arra is kiterjedt, hogy az ipar beszünteti egyes keresett cikkek gyártását, helyette pedig csaknem azonos minőségű és azonos rendeltetésű termékeket készít — magasabb áron. Jó példa erre a garzon gáztűzhely esete. Ez az áru nagyon keresett volt a lakosság körében, mivel a célnak megfelelt, s az ára is elfogadható volt: 611 forintért árusították. Ebben az évben azonban ez a tűzhely eltűnt a piacról, helyette viszont kapható az ugyancsak nyugtató képet, és ha hároméves korban sem javulnak az otthoni föltételek, a kisgyerek állami gondozásba kerül. A szülők 10- 12 százaléka rendszeresen látogatja a gyerekét Kilencven százaléka 'egyáltalán nem, illetve csak többszöri megkeresésre, értesítésre. Az otthon kb. negyedévenként tájékoztatja a szülőket, hozzátartozókat a gyerek fejlődéséről; súlya, beszédkészsége stb. gyarapodásáról. Van, aki másfél év után keresi meg először a gyerekét, van, aki — soha. Minden látogató bejegyzi észrevételét egy vaskos füzet-, be. Az embernek olyan érzése van, mintha összebeszéltek volna: »A gyerek fejlődésével meg vagyok elégedve«... »A gyerek szépen fejlődik...« S újra, oldalakon keresztül: »Meg vagyok elégedve; ... meg vagyok elégedve ... meg vagyok elégedve ...« Olykor még ennyi: Köszönöm ... Az állam személyenként egy napra 56 forintos ellátmányt biztosít; egy év alatt 20 és fél ezer, három év alatt hatvan-egynéhányezer forintot áldoz a csecsemőotthon mindegyik lakójára. A gyerekek többsége a szocialista rendszer alapvető célkitűzése révén, egyik alaptörvényének gyakorlatából kerül az otthonba. S ez valóban másképp nem is lehet Össztársadalmi viszonylatban periférikus, egyedi esetekről van szó, azonban most nem a problémás családokra és a még meglevő cigányéletfor- mára gondolok: Azzal a »majd az állam neveli a gyereket« szemlélettel — amelyik egy kissé túlságosan is természetesnek veszi a szociális juttatást — vitatkoznunk szükséges! HAZAADÁS | Jói fej-------------------------------= lett, s zép testű kisgyerek ugrándozik a fürdető medence langyos vizében. Anyját elvesztette a születésekor, apja vidéken dolgozik. A nagyszülők gyakran meglátogatják a kisgyereket, haza is vihetnék, a nagymama azonban húzódozik ettől. Űjabban a gyámhatóság havi pár száz forint gyermekgondozási segélyt helyezett kilátásba. A kisgyereket rövidesen hazaviszik. Így már egészen más.*; kétlángú garzon gáztűzhely díszesebb kivitelben — de már 1500 forintos áron. Ez az, amit nem lehet megengedni egyetlen vállalatnak, üzemnek sem. Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára legutóbbi kaposvári látogatásakor éppen arról beszélt, hogy egy-egy üzem fölemelheti termékeinek árát azzal az indokkal, hogy akkor dolgozóinak a bére is nagyobb lesz, viszont megfeledkezik arról, hogy ez az intézkedés esetleg 200 embernek hasznot hoz, sok ezernek pedig kárt okoz. Ezért az indokolatlan áremelések ellen nagyon határozottan föl kell lépni minden arra hivatott szervnek. A Somogy megyei NEB vizsgálati anyagát egyébként fölterjesztették a KNEB-nek, s ott beleillesztik az országos összefoglalóba. A múlt évben egy jól öltözött fiatal nő hozta be a csecsemőjét. Beutalással és nem kevés önérzettel hangsúlyozva, hogy nem kívánja »itt« tartani a gyereket Csak egy-két hét, amíg az apasági kereset rendeződik.. A gyerek ma is »itt«, az otthonban éL Nemegyszer szívesen örökbe fogadnák valamelyik gyereket. A törvény szerint azonban ez csak akkor lehetséges, ha az édesanya lemond a kisgyerekéről. Az anya viszont nem mond le. Marad az állami gondozás — sok esetben ... Száztíz kisgyerek, mögöttük ugyanennyi megoldatlan társadalmi kérdés. nevelési hiányosság, családi tragédia, egyéni sorsprobléma. S csak elvétve olyan eset, amelyiknek tanúja lehettem. Beácska 1600 grammal született, és lakásprobléma miatt élt itt kétéves koráig. Most eljöttek érte a szülei. A kislányt kézen fogja a vezetőnő, kikíséri az ajtóig, elbúcsúzik tőle. Háromszor Is egymás után. Beácska mindig visszafordul ... „SÍRNAK |— »Éhesek SZEQÉN YEK" I :zesé-------—------------------5 nyék«... G yakran hallani ilyen és hasonló megállapítást az ablak alatt a járókelőktől. A vezetőnő hozzáfűzi: »Olykor kedvem lenne beinvitálni az embereket a megjegyzéseik után, hogy tessék bejönni és megtekinteni: a kicsik pontosan a fejlődésükhöz szükséges kalória- és vitamimmeny- nyiséget kapják tápszerben, ételben, édességben, gyümölcsben stb. Se többet, se kevesebbet A sírás feltételes reflex a csecsemőkorúak- náL Minden etetésnél, és minden bölcsődében...« Nem vitás, vannak még a régi menhelyszemléletből fakadó előítéleteink. Jóllehet gyermekkorunk óta sokat változott a világ. Váltaztak a menhely körülményei, s más a társadalmi szemlélet is, amely életre hívta a gyermekotthonokat Ma átlag tíz bölcsődéskorú kisgyerek jut egy-egy szakképzett gondozónőre. Gondoskodást, játékot, mosolyt: mindent megpaknak a csöppségek. Egy kivétellel... S ezt az egyet ma sem pótolhatja semmi. Se édesség, se vitamin, se a gondozónő hivatásérzése. Polesz György Valarm mégis hiányzik... LÁTOQATÁS | BIZTONSÁGBAN A KENYERÜNK gabonatarlók tüskésen, lecsupasztottan mere- deznek, a csillogó ekék nyomán lassan eltűnik az utolsó jel is: ez a föld itt kenyeret termett ez idén. Itt-ott még zúg a cséplőgép, de a kombájnok már a javítóműhelyekbe vonulnak. És közeledik az augusztusi új kenyér ünnepe. Űj kenyér... A nagy várakozás, a sok fáradtság beteljesedett. Ami tegnap még kétséges, bizonytalan volt, az ma megnyugtató bizonyosság, a törődésért, parasztságunk igyekezetéért gazdagon fizet a kenyérgabona. Egy hónappal ezelőtt még kalászokban ringott a termés — és most gabonahegyektől roskadoznak a magtárak. A föld munkásai megtették a magukét, megtermelték kenyerünket, de ezzel a búza útja még nem ért véget. A gond, a felelősség most a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalaté. ök tárolják, őrlik meg és vigyázzák ezt a nagy értéket mindaddig, amíg a hófehér liszt a pékekhez nem kerül. Az adatok, a számok naponta változnak. Ma 8400 vagon, holnap még több lesz az átvett gabona, ösz- szesen tízezer-egyszáz vagonra számítanak. Olyan adat ez, amilyen eddig még soha nem volt a megyében. T ízezer-egyszáz vagon! Érdemes megvizsgálni a raktárakat, megnézni a szabadon tárolt gabonahegyeket, visszapillantani egy kicsit az elmúlt három-négy hétre. Mert nemcsak megtermelni kell a kenyeret, hanem a szép termést biztonságba is kell helyezni. S az idén ez minden korábbinál nagyobb feladatot jelentett. Nemcsak azért, mert szinte mindenütt több termést takarítottak be a vártnál, és a nagyüzemek sorra kötötték a pótszerződéseket, hanem azért is, mert a magas fokú gépesítettség, s az igen jó aratási idő hatására az idén az egész munka három-négy hétre torlódott össze. — Tavaly még szeptember elején is érkeztek szállítmányok — mondja Ernszt István, a vállalat marcali kirendeltségének vezetője —, és összesen 682 vagon gabonát vettünk át. Most már nyolcszáz vagon fölött tartunk. A malomnál is, a központi raktárnál is alig van már forgalom. Olyan szezon végi, nyugodt a hangulat. A színek szinte mennyezetig megtöltve, a raktárakban alig van talpalatnyi hely, de így is került búza a raktár elé, a szabadba is. Lepony- vázva, homokkal körülbástyázva, nehogy véletlenül is károsodás érje a kenyér- nekvalót. Nemcsak itt, a megyében sokfelé vált szúlísé- gessé ez az átmeneti szabadtéri tárolás. De bármerre megy az ember, mindenütt alapossággal, a mesz- szemenő elővigyázatossággal találkozik. Marcaliban száz vagon búza került szabad ég alá, a fonyódi járásban még több. Pedig innen nagyon sok gabonát más járásokba szállítottak tárolásra. Az egész megyében itt a legnehezebb, a legszorongatottabb a helyzet. Ezért van az, hogy már most tárgyalásokat folytatnak a vállalat vezetői új tárolóhely építéséről. Ez az év figyelmeztetett: sürgősen tenni kell valamit. Egy hónap óta zúg a bogiári malom, őrli az új gabonát, de a tárolási gondokon vajmi keveset enyhít ez. S ha azt kérdi az ember, hogyan bonyolódott le ennek a hatalmas mennyiségű gabonának az átvétele, szinte mindenütt azzal a válasszal találkozik: talán még soha ilyen sima, zökkenőmentes nem volt a csúcsidőszak. — Pedig voltak napok, mikor a raktár orrán-száján ment be a gabona — mondta Szőke János, a vállalat nagyatádi kirendeltségének vezetője —■, nemegyszer naponta huszonöt vagonnal is átvettünk. Az egyik magtár itt már »csurig« tele van, a másikba még várnak terményt. A hídmérlegen vontató, a gyorsátvevő garat nyelt a búzát. És csörög a telefon, a segesdi szövetkezet jelentkezik: pót-pótszerződést szeretne kötni újabb nyolc vagon kenyérgabonára. Ami gabona bekerült a vállalathoz az már biztonságban van. Az ember áll a zsákokkal bástyázott gabonahegyek mellett, vagy a csendes, szinte roskadozó raktárakban és eltörpül a búza mellett. Ez a búza nemcsak sok, nemcsak szép, hanem jó fa. Magas a hektolitersúlya, kevés a víztartalma. — Jó kenyeret, fő rétest lehet majd sütni belőle... Z úgnak a malmok mindenfelé, őrlik az új búzát. Ma még remény, várakozás a tízezer- egyszáz vagon, de nemsokára kialakul a végső válasz. Egy hatalmas munka, egy feszültséggel teli időszak fejeződik be. Így fogadjuk az augusztusi új kenyér ünnepét. Vörös Márta A KIJELÖLT BOLTOKBAN ÉS ÁRUHAZAKBAN Wallinger Endre
