Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-12 / 190. szám
S«mmbat, 1SH5T angusituí 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP Elkészült a cseri vízmű Villa a hévízi soron 3000 köbméterrel több víz Kaposvárnak A paprikás hangú panasz- kódúnak is igaza van: — Egész nap nincs víz. Ma délután elvágta a fiam a lábát, még csak le sem tudtam mosni. — Aztán csendesebben közvetítette a hangot a telefon membránja: — Megértjük a nehézségeket, de amikor már napok óta nem folyik a csap, az embert elfogja az idegesség. AZ UTOLSÓ SIMÍTÁSOK A telefonálót Dakó Andrásáénak hívják. A Május 1. Utca 60. szám alatt lakik, s nemcsak a saját mérgét, hanem a környék lakóinak fogyó türelmét is tolmácsolta. Néhány perccel később Jankó Ferencnek, a vízműépítkezés vezetőjének mondtam el a panaszt. Ezt válaszolta: — Három napig tudnak még várni az emberek? — Miért három napig? — Három nap múlva naponta háromezer köbméterrel több vizet kap a városi A múlt időt hangsúlyozom: elkészült a cseri vízmű Tíz napja éjjel-nappal dolgoztak érte az emberek. Csütörtökön este az utolsó simításokat figyeltük a zöld mezőben. A szürke vasoszlopok között keményen feszült a vezeték. A villanyszerelő csak úgy munka közben mondta: — Ezeken keresztül holnap reggel áramot kapnak a kutak. Egy kilométerrel beljebb, ahol véget ér a kukoricás, s az erdő kezdődik, még egy megjegyzést hallottam. Arról a kilencven emberről volt ... Áramot kapnak a kutak. kölcsön anyagot. Azzal kezdtük. Aztán itt voltak a társadalmi munkások. Azok az elkeseredettekbe is lelket öntöttek. Az útépítők époen úgy tudták, hogy miről van szó, mint a városi tanács építőrészlege. Ami a Cserben van, az a közös munka eredménye. összefogással, jó hozzáállással a legnehezebb dolgot is meg lehet oldani. Kercza Imre Újsághír: Két üdülője van a barcsi Vörös CsU- lag Termelőszövetkezetnek. Az utóbbi öt évben 580 szövetkezeti tag pihent az üdülőkben. Az idén augusztus elejéig nyolc- vanan nyaraltak a Balaton partján. EZ A VILLA KESZTHELYEN VAN, a hévízi soron. Emeletes szép épület. Hársfák és platánok árnyékolják a bejáratát. — Hát ez a mi villánk — vezet körbe Borbás Jánosné. — Most már azt is tudjuk, hogy büszkék lehetünk rá. Mert itt kint sok mindent lát és hall az ember. Higgyél el nekem, hogy nem is olyan kis dolog ez. És mondja is mindjárt, hogy mi mindent hallott: — Beszélgettünk Szolnok meg Zala megyei szövetkeze- leiekkel. ök is elmondták hogy megy a soruk, mi is elmondtuk, hogy nálunk miként van. És képzelje, nem akarták elhinni, hogy mi ilyen alapon üdülünk. — Milyen alapon? — Ügy, hogy nálunk mindenről gondoskodik a szövetkezet — veszi át a szót Babos János. — Aki jól dolgozik, annak nem gond az üdülés ... Én például már másodszor vagyok itt a feleségemmel. Én kocsis vagyok, az asszony meg gyalogos a növénytermesztésben.,. Az ötvenhárom éves Borbás néni már harmadszor nyaral itt. — Nem tehetek róla. Minden évben küldenek. Egyszerűen megparancsolják, hogy muszáj pihennem... Borbás néni is a növény- termesztésben dolgozik. Tavaly minden hónapban átlagosan 1540 forintot keresett. IRÁNY MOSZKVA Bárhova állították, minden poszton tisztességgel helytállt. — Aznap reggel is kimentem szalmát kazalozni. Javában dolgoztunk, amikor jött a Brüsszel brigádvezető, és azt mondta, hogy azonnal induljak haza, szedjem össze a dolgaimat, mert üdülni küldenek. összepakoltam, vonatra ültem, és most itt vagyok. Az uram a fűrészüzemnél dolgozik, de még sohasem üdült... — Nekünk bizony nem kell parancsba adni, hogy jöjjünk — mondja az egyik lány. — Jövünk mi parancsszó nélkül is — vág közBe Gro- sics Évi. — Ilyen szempontból csak az öregekkel van baj. — Az öregekkel? — Jól értette. Az idősebbeket még erre is agitálni kell. A csuda se érti ezt. Dolgozni szeretnek, de pihenni nem. Azt mondják, restellik hogy a legnagyobb dologidőben itt flangáljanak. Nehezen veszik tudomásul, hogy ma már más világ van. Ha az ipari munkásoknak meg a szellemi dolgozóknak kijár a nyári pihenés, akkor nekünk is. A TÖBBIEK EGYETÉRTŐÉN BÓLOGATNAK. Jelenleg tizennégyen üdülnek. A már említetteken kívül: Henger Mártonná, Péter Vendelné, Nagy József takarmányos, György Endre fuvaros, Juhász József gyalogos, Iháro- si Istvánná, Guth Erzsi, Pandúr Margit, Henrik Mária és Bradics Mária növénytermesztési dolgozók. — A lémjeget még mindig nem mondtuk el — szólal meg újra Babos János. — ■4zt már említettük, hogy az jöhet üdülni, aki jól dolgoszó, akik tíz nap óta éjjelnappal dolgoznak. Ezt mondták róluk: — Reggel hat óra óta talpon vannak, de nézd meg, egyik sem fut oda az igazgatóhoz, hogy fáradt Nemcsak az emberek, hanem Rózsavölgyi Imre, a Dunántúli Vízműépítő Vállalat igazgatója is fáradt. Röviden fogalmaz: AZ ÖSSZEFOGÁS DIADALA — Ez a munka az összefogás diadala volt. Egy ilyen hét és fél milliós építkezésnek a kivitelezési ideje tizenkét hónap. Mi öt hónap alatt készültünk el vele. Ez cscak a jó kooperációnak köszönhető. Az Áramszolgáltató előtt le a kalappal. Ügy dolgoztak az emberei, mint a gép. Tudja, miért sikerült ez a munka? Mert mindenki akarta, hogy meglegyen. Március elsején a Somogy megyei Vizes Csatornamű Vállalat adott KORSZERŰ, PRAKTIKUS A ZÚZ MARA hűtő* és jégszek- rénytisztító. A mélyhűtő rekesz külső felületén a je- gesedést lassítja, s ezzel a hőtőhatást jelentősen növeli. Tisztítja, fertőtleníti az apparátus belső és külső felületét, rédi a korróziótól, megakadályozza a jégkocka tartós lefagyását. (ŰR) A megfeszített közös munka adta a lehetőséget, hogy a határidőnél jóval korábban végezzenek ezzel a munkával. Az első megállapodás szerint november 7-e volt az átadás határideje. Amikor a vállalat látta a munka lendületét, az összefogást, jubileumi versenyben ajánlotta fel, hogy augusztus 20-ra átadja a cseri vízműtelepet. — Az emberek még rávertek egy kicsit — folytaja az igazgató. — Tíz nappal a módosított határidőt is előrehoztuk. — Pedig itt nincs szépítés. Nem a határidő minden körülmények között való megtartására törekedtünk — teszi hozzá az építkezés vezetője. — Minden a végleges alakjában, a végleges helyére került. Liátszatdolgok nincsenek. Üzem közben néhány apró hiba előfordulhat ugyan, de ez már nem akadályozza a termelést. Augusztus 20-ra a próbaüzem is befejeződik. Legszebb termékeit mutatja tie a Kaposvári Ruhagyár a nemzetközi ruházati kiállításon Nemzetközi ruházati kiállítás nyílik augusztus 22- én Moszkvában, a Szokolnyi- ki farkban. Kétezer négyzet- méter területen mutatja be termékeit a magyar kötszö- vő-, textil-, ruházati és bőripar. Ezt a kiállítást a világ idei legjelentősebb bemutatójának tartják, mivel szinte valamennyi nagy divatcég képviselteti itt magát. Külkereskedelmünk és iparunk egyik legjelentősebb kiállítása a moszkvai. Több mint húsz vagont tesz ki a magyar kiállítási anyag, amelyben a Kaposvári Ruhagyár gyermekruhái is helyet kaptak- A gyár szempontjából nagyon nagy jelentőségű, hogy bemutathatja a nemzetközi kiállításon a legszebb termékeit, hiszen a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója Moszkvától Vlagyivosztokig ismertek a Kaposváron varrott fiú és leánykaruhák. Évről évre többet exportál ide a ruhagyár. A legfrisebb tájékoztatás szerint a jövő évi külkereskedelmi szállítás jóval meghaladja az ideit. Először rendeltek leányka- és bébikabátot a kaposváriaktól. S hogy mivel vesz részt a moszkvai kiállításon a Kaposvári Ruhagyár? Pápai István laborvezető tájékoztatása szerint leány- és fiúkabátok, fiúöltönyök, lem- berdzsekek indulnak Moszkvába. A gyár tizenöt darabos kollekciót állított össze, a MODEX ebből válogatta ki a gyár végleges kiállítási anyagát. — Minden évszakot képvisel a kollekciónk. Anyagban a gyűrtelenített terlystir a jellemző a bébi- és a kiskamaszöltönyöknél, a kapucnis anorákok orkánból és laminált anyagból varrottak. Műszőrmebéléses gyerekkabátot is viszünk Moszkvába. — Az uralkodó szín milyen lesz? — A világos. Nemcsak a gyár termékei jutnak el Moszkvába, hanem a gyár vezetői, tervezői is. Tapasztalatokat gyűjtenek, megismerkednek a konkur- rencíával és piacot kutatnak. Három csoportban heten utaznak a kiállításra. L. G. — Mit jelent ez? — Egy lélegzetvételt, s utána újabb hajrát. Ha itt végzünk, minden erőt a sán- tosi vízmű építésére kell fordítanunk. Ott is nagyot lépett előre a munka: a vezetékek mindenütt a földben vannak, a víztározó is hamarosan elkészül. A CSAPOK VISZIK A HÍRT A csütörtök esti látogató feszített, szűnni nem akaró munkát látott a Cserben. Néhány nap múlva már a csapok viszik szét a városba a hírt: elkészült a cseri vízműtelep. Sokéves gondja oldódott meg ezzel Kaposvárnak. Egy feketére égett bőrű munkás ezzel búcsúzik: — Az éjszaka még nehéz lesz, de kibírjuk. Az igazgató szavait idézem: — Ez volt a vizsgamunkánk. A vállalat január elsején alakult. Ez az öthónapos építkezés számunkra nagy igazságot bizonyított: Új benzintöltő állomás nyílt Marcaliban A régi korszerűtlen kút helyett öt töltős kutat helyezett üzembe az ÄFOR. Az új töltőállomás reggel 6-tól este 9-íg tart ayitvab zik. Az üdülés időtartamára jutalomszabadságot és mim- len napra száz forintot ad a szövetkezet. Ezt és o vonatköltséget az indulás előtt kézhez kapjuk. Nálunk ez a rendje a dolgoknak. És ez az, amit nem akartak elhinni a szolnokiak meg a zalaiak. Azt mondták, hogy mi már az iparral rivalizálunk. Szerintük ez kizárt dolog. — Akár hiszik, akár nem, így van! — szögezi le Iharost Istvánné. — • Én csak azt sajnálom, hogy már másodszor üdülök egyedül. Igaz, most is azt üzente az elnöktől az uram, hogy csak erezzem jól magam, de hát azért ketten mégiscsak jobb lenne. Kombájnos a férjem, ilyenkor bizony nem indulhat. A földszinten is, az emeleten is van társalgó. Gyönyörű zeneszekrény, tömérdek lemez és televízió is van a társalgókban. Az idősebbek Hévízre járnak fürdeni. A fiatalok a Balatonra. — Tudja, milyen nehéz megszokni ezt az üdülést? — kezd magyarázatba Nagy József takarmányos. — Megszoktuk. hogy odahaza korán fekszünk és korán kelünk. Én itt is minden hajnalban ébren vagyok. Amikor kinyitom a szemem, akkor jut eszembe, hogy hiszen ráérek. Nem hajt se török, se tatár. A lányok közül még senki sem volt táncolni: Az esti és az éjszakai szórakozóhelyeket csak kívülről látták. — Így van ez jól! — kapom a tömör magyarázatot Borbás Jánosnétól. — Vt- gyázunk mi rájuk! Meg aztán komoly lányaink vannak nekünk. Nincsenek ezek any- nyira oda a táncért... — Hát azért elmentünk volna már — próbálkozik ellenvetéssel az egyik kislány — de hát..: — MIT DE HÁT? Ha eszetekbe jut, akkor tessék szólni, Elmegyünk veletek és vigyázunk rátok. Egyedül a világ minden kincséért sem mehettek! Megnéztétek a múzeumot, a kastélyt meg a könyvtárat. Még oda is elkísértünk benneteket. Így van ez rendjén! A lányok hallgatnak, a férfiak mosolyognak. — Tudja, mi lesz a nagy dolog? — kérdez utóbb Babos János. — ? — Ha elkészül a százszemélyes fonyódi új üdülőnk. Az elnökünk mondta, hogy négymillió forintot áldozunk arra. Ott majd minden évben ötszázan nyaralhatunk. És mindig főidényben! Mert ahhoz szigorúan ragaszkodik a vezetőségünk, hogy mi is főidényben pihenjünk. Azt mondják, nyugodtan megengedhetjük magunknak ezt a luxusai És ha ők mondják, akkor biztosan úgy is van... Németh Sándor Figyelem! Szerződtetünk általános iskolai végzettséggel ipari tanulókat ács, tetőfedő, bádogom szakmákra kaposvári székhellyel, kőműves szakmára Fonyód, Siófok, Nagyatád székhellyel. Jelentkezés személyesen iskolai bizonyítvánnyal és születési anyakönyvi kivonattal a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Május 1 utca 52. sz. alatt. Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. (83261)
