Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)
1967-08-31 / 206. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1967. augusztus 31. Szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására szeptember elején hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget L. I. Brezsnye v, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára vezeti. A látogatás során aláírásra kerül a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió közötti új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A két párt és a két kormány képviselői megvitatják a magyar—szovjet kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit. (MTI) Megkezdődött az érdemi munka a khartúmi csúcstalálkozón . (Folytatás az 1. oldalról) körülmények között kíván találkozni. így Nasszer és Fejszal 15 perc különbséggel hagyta el a repülőteret. Khartúm lakossága az EAK elnökét olyan lelkes fogadtatásban részesítette, amely a megfigyelők számára kétségtelenné tette: Szudán közvéleménye is Nasszer elnököt tekinti az arab haladó mozgalom kiemelkedő vezetőjének. Nasszer elnök diadalmenete a repülőtérről a Szudán szállóig vezető nyolckilométeres úton több mint egy óráig tartott. A hatalmas piros kocsi, amelyben Nasszer elnök és Mahgub szudáni kormányfő állt, csak lépésben haladhatott A Nasz- szert éltető tömeg több helyütt elsodorta a rendőrkordont, megállásra kényszerítette az egyiptomi vendégek gépkocsikaravánját. A khartúmiak órákon át tüntettek Nasszer és az arab egység mellett. Az A1 Gumhurija arról tájékoztat, hogy az arab csúcson részt vevő szudáni küldöttség javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében háromhavon- kint rendszeresen tartanának csúcsértekezletet más-más arab fővárosban. Külön apparátus foglalkoznék a csúcsértekezleteken hozott határozatok végrehajtásával. [TELEX kít'ek A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága a Deutscher Freiheitssender— 904 rádiója útján nyilatkozatban foglalt állást az atomsorompó-egyezméné mellett. A párt fenntartás nélkül támogatja a szovjet szerződéstervezetet. Az Humanité aggodalommal ír arról, hogy semmi m-egbízható, hír nem érkezett Mikisz Teodorakisz és letartóztatott társainak sorsáról. A lap jelentése szerint a görög főváros demokratikus köreiben attól tartanak, hogy a neves zeneszerző nem élte túl a kínzásokat, amelyeket el kellett szenvednie. Bumedieu algériai elnök nem vesz részt az afrikai államfők kinshasai értekezletén — jelenti az UPI. Butef- lika külügyminiszter képviseli Algériát az értekezleten. Szerdán Majna-Framkfurt- ban megkezdődött a harmadik Auschwitz-per. Bernhard Bonitz és Josef Windeck ellen az a vád, hogy 1940 és 1944 között 72, illetve 117 gyilkosságot követtek el az auschwitzi haláltáborban. Az izraeli külügyminisztériumban határozottan cáfolták a hírt, amely szerint az izraeli kormány úgy döntött, hogy meghosszabbítja az arab menekültek hazatelepülésére kiszabott határidőt. Legföljebb olyan menekültek későbbi visszatéréséről lehet szó, akik már augusztus 31-e előtt megkapták a visszatérési engedélyt. Ezeket az eseteket is egyenként megvizsgálják. Tovább élesedik az angol—kínai viszony Tüntetés Londonban és Pekingben — Ismét bántalmazták a pekingi angol ügyvivőt A keddi véres verekedések után késő éjjel vagy 1000 főnyi tömeg gyűlt össze az angol fővárosban a kínai diplomáciai képviselet épülete előtt, de a tömeget a rendőrség szétoszlatta. A kínai képviseletet övező nyolc utcában a rendőrség betiltotta a forgalmat és mindenfajta tüntetést. A verekedéseket követően a rendőrség három angol tüntetőt állít bíróság elé. Londoni jelentések szerint nyolc kínait szállítottak kórházba, köztük hármat hordágyon. Az angol rendőrök közül az egyiket — valószínűleg koponyatöréssel — ugyancsak kórházba szállították. Utólagos jelentések szerint a londoni incidenst az váltotta ki, hogy tíz kínai diplomata körülvett egy rendőrségi autót a diplomáciai misszió előtt és addig nem akarta szabadon bocsátani, amíg a bent ülők nem kérnek bocsánatot azért, mert »megsértették Mao elnököt-». A londoni incidenseket követően a kínai külügyminisztériumba szerdán reggel behívatták Hopson angol ügyvivőt, akinek átadták a kínai kormány »legsürgősebb, legkomolyabb és legerélyesebb» tiltakozását a londoni események miatt, és arra hívták fel az angolok figyelmét, hogy a következményekért őket teszik felelőssé, amennyiben a jegyzékben felsorolt követeléseket nem teljesítik. A jegyék követeli, hogy az angolok azonnal függesszék fel a kínaiak angliai képviseletével szemben hozott valamennyi tiltó rendelkezést. A kínai külügyminisztérium egyben közölte, hogy a pekingi angol nagykövetség tagjai és a hozzátartozók nem hagyhatják el a diplomáciai misszió és lakásaik közötti körzetet. Ha valamelyik másik utcába akarnának átmenni, úgy 48 órával előtte engedélyt kell kérniük erre. Az angolok közül senki sem hagyhatja el Kína területét külön engedély nélkül. Mint az AFP jelenti, szerda reggel Pekingben a »vörös gárda« nagyszabású angolellenes tüntetést rendezett. A tüntetők hangszórókat szereltek fel a brit külképviseletek épülete előtt, ahol a tiltakozó gyűlés kezdődött. Hopson angol ügyvivő és a misszió másik nyolc tagja a vörösgárdisták utilmátumára kijött az épületből, hogy meghallgassa a tüntetők tilt takozását a londoni incidensek miatt. Az épület előtt harminc méternyi távolságra felállított emelvényen, amelyet kínai vörösgárdisták vettek körül, hallgatták meg a felolvasott szöveget. Jelen volt több külföldi tudósító és diplomata is. Az emelvényen tartózkodó vörösgárdisták közül az egyik megragadta az angol ügyvivőt a hajánál fogva, hogy főhajtásra kényszerítse a tömeg előtt. Hopsont végül a katonák szabadították ki. Az angoloknak ezután megengedték, hogy visszatérjenek a misszió épületébe, miközben a tömeg kórusban kiáltozta: »Akasztófára Wilson- nal«, »Le a brit imperializmussal-«. George Brown angol külügyminiszter szerdán személyes táviratban kérte fel Csen Jit, a Kínai Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét és külügyminiszterét, hogy kezdjenek tárgyalásokat a két ország viszonyának megjavításáról, mivel az angol—kínai kapcsolat szintje holtpontra zuhant. A brit külügyminisztérium Brown táviratának tartalmát nem hozta nyilvánosságra, s ezzel olyan találgatásokat indított el, hogy az angol külügyminiszter esetleges személyes találkozót javasolt Csen Jinek. (MTI) 1200 foglyot szabadítottak ki a szabadságharcosok A dél-vietnami szabadság- _.haircosok erőteljes aknatűz tá- rmogatásával szerdán a kora reggeli órákban támadást intéztek az amerikaiak és a délvietnami kormánycsapatok őrségei ellen Quang Ngai városban, nem messze Da Nangtól. Ez a támadás is beletartozik a gerillák három napja tartó offen zívájába. A támadás során a szabadságharcosok a város börtöneiből kiszabadítottak ezerkétszáz foglyot. Az amerikaiak és a kormánycsapatok 5 halottat vesztettek, 53 katonájuk sebesült meg. Idén ez volt a második olyan eset, hogy a szabadságharcosok támadásukkal megnyitották egy börtön kapuit a foglyok előtt. Július 15-én a Saigontól körülbelül 600 kilométernyire északkeletre fekvő Hói Anban szabadítottak ki szintén ezerkétszáz foglyot. A szabadságharcosok heves tüzérségi támadást intéztek egy Hűétől 16 kilométernyire délnyugatra fekvő amerikai katonai tábor és az innen 8 kilométernyire levő katonai repülőtér ellen is. Saigon! hivatalos közlés szerint Saigontól körülbelül 500 kilométernyire északkeletre, Quang Tin tartomány második legnagyobb városát, Thang Binhet heves támadás érte kedden, itt a halálos áldozatok száma 150 volt, 50-en megsebesültek. Az amerikai légierő gépei kedden ismét bombázták a VDK fontosabb közlekedési útvonalait a fővárostól északra. Stokely Carmichael, az amerikai polgárjogi harc egyik 'vezetője, aki jelenleg Hanoiban tesz látogatást, kedden megjelent egy fogadáson, amelyet az afroázsiai szolidaritási szervezet VDK-beli bizottsága adott a tiszteletére. Üdvözlésére a bizottság elnöke pohárköszöntőt mondott, s válaszában Carmichael hangsúlyozta, bízik abban, hogy teljes győzelmet aratnak abban a közös harcban, amelyet az amerikai négerek és a vietnami nép vív az amerikai imperializmus ellen. (MTI) Mobutu: Kongónak nincs szüksége belga segítségre Mobutu kongói elnök szerdán nyilatkozott a kinshasai rádiónak a belga kormány döntéséről, amely szerint mindaddig beszüntetik a Kongónak nyújtott műszaki segítséget, amíg a kinshasai kormány nem garantálja a belga állam- oolgárok biztonságát. Mobutu i döntést zsarolásnak nevezte, majd kijelentette, hogy a kongói egyetemekről ebben az évben ötszáz végzett diák került ki, így Kongónak nem lesz szüksége a belga tanárokra. A többi műszaki szakértő és tanácsadó is pótolható; Kongó sgyéni szerződéseket fog kötni 3 számára szükséges szakértőkkel. A szerződésben száz- százalékos biztonságot garantálunk — mondotta. Kongó tartományi kormányzói Mobutu elnököt arról tájékoztatták, hogy Kongóban mindenütt nyugalom van, »kivéve Bukavu környékét, amely még mindig a zsoldosok kezén van«. (MTI) A FLOSY sztrájkfelhívása A megszállt Dél-Jemen Fel- szabadítási Frontja (FLOSY) felhívásának megfelelően háromnapos sztrájk kezdődött szerdán Adenben. Ezzel a munkabeszüntetéssel kíván Aden népe tiltakozni a már lemondott Al Babakri miniszterelnök felhívása ellen, amelyben hatalomátvételre szólította fel a dél-arábiai hadsereget. A Nemzeti Felszabadítási Front, a másik legjelentősebb ' nacionalista szervezet ellenezte a FLOSY sztrájkfelhívását, azt hangoztatva, hogy a munkabeszüntetés szükségtelen, mivel a hadsereg vezetői visszautasították Al Babakri felhívását. (MTI) Saigonba érkextek Johnson „választási ellenőrei“ A japán külpolitika ösvényei Mansfield demokrata szenátornak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a vietnami háború problémáját az ENSZ elé kellene terjeszteni, a világszervezet egy szóvivője kedden kijelentette, hogy U Thant főtitkár a jelenlegi körülmények között ellenzi egy nemzetközi vita elindítását erről a problémáiról. Hozzátette azonban, teljes mértékben a Biztonsági Tanácsra tartozik annak eldöntése, hogy foglalkozzék-e a kérdéssel vagy sem. Szerdán megérkezett Saigonba a Johnson elnök által kinevezett 22 tagú csoport, amelynek az a feladata, hogy megfigyelőként működjön a dél-vietnami elnökválasztáson. A csoportban, amelynek Cabot Lodge volt nagykövet a vezetője, részt vesz három szenátor és négy amerikai állam kormányzója. Az ausztráliai kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé arról, hogy két évig terjedhető börtönbüntetéssel, illetve 2000 dollár pénzbírsággal büntessenek minden olyan személyt, aki anyagi támogatást nyújt a VDK kormányának vagy a DNFF-nek. A törvényjavaslat benyújtását az előzte meg, hogy fölfedeztek egy diákszervezetet, amely az ausztráliai egyetemeken pénzt gyűjtött a DNFF számára. Bolgár és magyar gyártmányú 14. életéviiket betolfutómacskák tölt lányokat kfinnyü karbantartását, nappali munkára közép- és nagyjavítását, eredeti alkatrész pótlá(elveszünk. sával, rövid határidőre vállaljuk. Magyar Pamutipar BuBaranya megyei Villamos ipari és Gépjavító Szövetkezet. Pécs, Felső malom u. 11. dapest, IV. Erkel u. 30 Tel.: 293-820. (1459) (6330) Európai körútja során Miki Takeo japán külügyminiszter hazánkba is ellátogatott, és budapesti sajtókonferenciáján leszögezte: »A japán külpolitika nem tér le a háború utáni korszak tradicionális ösvényeiről«. A külügyminiszter állásfoglalása nyilvánvalóan megfelel a tényeknek, ez azonban nem jelenti azt, hogy Tokió bizonyos kérdésekben nem alkalmaz árnyaltabb irányvonalat, mint még néhány esztendővel ezelőtt. Illúziókeltés lenne persze viszont azt állítani, hogy Japán politikáját nem befolyásolja alapvetően az Egyesült Államokkal kialakított szövetségi kapcsolat, de ezen a síkon is akadnak figyelemreméltó új jelenségek. Az amerikai magatartást nagymértékben befolyásolja a SEATO krízise. Ezért kísérleteznek már hosszú évek óta olyan megoldással, amely a SEATO helyett, vagy azzal párhuzamosan közvetlenül, vagy közvetett amerikai hegemónia alatt létrehozna egy másik katonapolitikai szövetséget. Ez volt a magyarázata annak is, hogy Washington két esztendővel ezelőtt minden befolyását latba vetette Dél-Korea és Japán »kibékítésére«. Ez azonban csak a kezdet volt. Utána merült fel a nagyszabású kísérlet gondolata, a NEATO (északkeletázsiai blokk) létrehozásának terve, melyben Dél-Vietnamot, Taivant, Dél-Koreát és Japánt egyesítették volna. A NEATO megalakulására azonban még nem került sor, elsősorban Japán vonakodása miatt, ami — a partnereket tekintve — eléggé érthető ... Washington ezek után ke- rülőutat választott. Így jött létre az Ázsiai—Csendesóceáni Tanács (ASPAC). Megalakulási értekezletét Szöulban tartották. Ezen kilenc ország vett részt, a tervezett NEATO-tagokon kívül jelen volt Ausztrália, Oj- Zéland, Malaysia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek képviselője is. Bejelentették, hogy az ASFAC-nak gazdaságpolitikai karaktere van, de az a későbbiek során megváltozhat. Az Egyesült Államok formálisan nem tagja a szövetségnek, amivel azt óhajtják demonstrálni, hogy egy sor ázsiai ország önként követi a washingtoni irányvonalat. Az amerikai »távol- létet« azonban kárpótolja, hogy Washington úgvszólván minden ASPAC-állammal kétoldalú katonai megállapodást kötött. Az is bizonyos, hogy az Egyesült Államok igen fontos szerepet szánt ßgy tényleges ázsiai hata- ’omnak, Japánnak. A feladat ''•ettős: Japánnak ie1oni.stAv°! ’rizonvos tekintélyt, kell kölcsönöznie a paktnrT'ppk amellett korántsem vették le a napirendről az elképzelést, hogy az Egyesült Államok legjelentősebb távol-keleti szövetségesének katonai szerepet osszon ki Ázsiában. Elsősorban a Pentagon foglalkozik a tervvel, hogy Japán ténylegesen is vegyen részt a katonai kalandokban. Erre az utóbbira azonban Tokió nemigen mutatkozik hajlandónak. A kormánypárton belül Miki Takeo külügyminiszter egyike a legtekintélyesebb politikusoknak, akik a józan és reális irányzatot képviselik, és ,nem óhajtanak az ország érdekeinek ellentmondó döntéseket hozni. Figyelemreméltó magának Szato miniszterelnöknek az állásfoglalása is, aki nem is olvan régen a parlament előtt gazdaságpolitikai kérdésekről tartott referátumot, de ez alkalommal is fölvetette az amerikai megszállás alatt levő japán szigetek problémáját, és — a többi között — leszögezte: »Okinavának az anyaországhoz való visz- szatérte r^’kül nem lehet a háború utáni periódust lezártnak tekinteni«. Azt is kilátásba helyezte. hogv a kérdést a közeliövőben ismét napirendre tűzik, amikor a felelős washingtoni politikusokkal tárgyalásokat óhajt folvtatni. A rugalmasabb japán po- 'itikának fontos gazdas««*: -mnfiiiorzássi is vamak. Elsősorban persze a demokratikus közvélemény sürgeti, hogy a japán kormány lazítsa függőségét az Egyesült Államoktól, de a hatalmon levő Liberális Demokrata Párt, amely különböző monopoltőkés csoportok érdekeit fejezi ki, szintén hajlik erre a vonalra. Ez főleg azzal áll ösz- szefüggésben, hogy a nagy tőkével rendelkező monopóliumok expanziós tevékenységet folytatnak, melynek színtere elsősorban az ázsiai térség. Amikor nemrég megtartották Tokióban az úgynevezett délkelet-ázsiai gazdaságfejlesztési értekezletet, és megalapították az ázsiai fejlesztési bankot, Japán az alaptőkéből már éppen olyan magas összeget jegyzett, mint az Egyesült Államok. A korábbinál fontosabb helyet tölt be a japán politikában a szocialista országok és Tokió gazdasági kapcsolatainak erősítése is. A legjelentősebb persze a Szovjetunió és Japán viszonya, hiszen a közelmúltban több ízben is járt magas szintű gazdasági delegáció Moszkvában, és fontos egyezményeket írtak alá gazdasági síkon. Az is Elmerült, hogv a közeljövőben újabb megállapodások jöhetnek léfre. melyek között a legjelentősebb lenne egy nagyszabásúnak mutatkozó -zib°riai szovjet—ianári gazdasági kooperáló gondolata. Sümegi Endre
