Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-02 / 155. szám
sOMOGTl NÉPLAP 4 Vasi map, 1967. július 2. Loruionham írják, PESTEN OLYA A telexközpont egyik gépe. 15 eurőpai ország automatikusan hívható, de a világ bármely része elérhető a képen látható kézikap- csolásos központ segítségével. Kilenc szám tárcsázása után a budapesti szerkesztőségben kattogni kezdett a telexgép. A papíron olvasható jelzés már Londonból érkezett, jelezve, hogy megtörtént a kapcsolás. Szinte ugyanabban a pillanatban, amikor a londoni telexes-kisasszony leütött egy betűt, a mi gépünk is ugyanazt kopogtatta a papírtekercsre. Bár a szerkesztőségiben mindennapos munkaeszköz ez a berendezés, a telexszobát egy pillanatra mégis betöltötte a távolságot legyőző technika varázsa. A szó elrepül... Nemrégiben közlemény jelent meg a lapokban arról, hogy a posta nyilvános telexállomást létesített. Akár az utcai telefonfülkék, a díj lefizetése ellenében ezt is bárki bármikor igénybe veheti. A telefonkönyv mellett ma már hazánkban is egyre gyakrabban forgatják a piros kötéses telex-előfizetői névsort. Aki először lát ilyen gépet, meglepődve észleli, hogy ez olyan írógép, amely magától üti a betűket a papírra. Tartozéka még a berendezésnek egy — a telefon számtárcsájához hasonló — készülék is. Maga az összeköttetés elve nem új, hiszen a postai távírdákban már régóta ilyen berendezéseket használnak. Az első telexvonal 1933-ban létesült Hamburg és Berlin között. Az igényt az üzleti élet vetette föl. Elsősorban a gyorsaságnak köszönhető a gyors elterjedés, továbbá annak a Öriási előnye még a te- -exnek a nemzetközi távválasztás. A már említett londoni kapcsolásból is láthattuk, hogy a fővárosi előfizetők saját készülékük segítségével, automatikusan hívhatják a távválasztásban reszt vevő 15 európai országot. A közvetlenül hívható országokon kívül — kézi kapcsolással — a világ bármely részével megteremthető az összeköttetés. Telexen elérhető alaszkai, kukesztöségei már hagyományos íelex-előfizetőknek számítanak. A külföldi tudósítók legtöbbje így továbbítja jelentéseit, és távgépírói összekötte- I téssel érintkeznek — általában rejtjeles üzenetek útján — a diplomáciai képviseletek is kormányaikkal. A nagyvállalatok, trösztök is telexvonal útján tartják fenn a kapcsolatot üzemrészeikkel, a külkereskedelmi vállalatok külföldi partnereikkel. Ha telefonon adnak le egy rendelést, előfordulhat, hogy félreértik a kérést. A telexüzenet viszont bármikor elővehető, így mód van az ellenőrzésre. Benedek B. István «4 bennuenket, hog* eerdemea keresni azokat az uj.lehetoe- eeegeket, amelyek a balett-ozinpadot a laatvaany eea eerzelem •wgoerzeeee mellett a gondolat-rllaaga íelee taagltjaak. eck Imre eantroprea bpeat football aan Ion 1 hare had'a éoró éith air alfred and ha aaya that due to praasure or éork ha aery muoh regret« that ha la unable to zee answer your tuaatlonnalre at the present time. MAGASABB OSZTÁLY, MAGASABB ÁR, de st ti7 több ßalaton-parti étteremben Nxsiiional és kisvendéglőben — Nem hiszem, hogy egyik-másik Bmaton-parti éttermünk megfelel annak a színvonalnak, amilyen osztályba sorolták. Túlságosan nagy az eltérés a kategória és a tény között... — panaszkodott minap egy ismerősöm. S nem ő az egyedüli, aki- szóvá teszi ezt; az utóbbi időben elég gyakran hallani olyan panaszokat, hogy bizony valami baj van a vendéglátás színvonalával. Ezeket a jelzéseket ismerve arra kértük az Állami Kereskedelmi Felügyelőség egyik szakértőjét, hogy tartson velünk, s közösen győződjünk meg a panaszok valódiságáról. B-kategória és lyukas abrosz Ideiglenes helyen, meglehetősen mostoha körülmények között működik Balatonbe- rényben a Határcsárda: a strand épületében kapott he-1 lyet addig, amíg el nem készül az új, minden igényt kielégítő épület. B-kategóriás zenés kisvendéglő a megjelölése, ami megfelel a II. osztályú éttermekre kiszabott követelményeknek. De az ideiglenes jelleggel működő Határcsárdára még a legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy másodosztályú színvonalat nyújt a vendégeknek. Különösen akkor, amikor láttuk, hogy Ba- latonbogláron mit kap a vendég az ugyancsak II. osztályú kategóriába sorolt Hullám Étteremben. Nagyon nagy az ellentét, csak az árkalkuláció azonos. Vagy itt van a Két Jóba- rát B-kategóriás kisvendéglő Balatónmárián. A kerthelyiség asztalain lyukas, foltozott, kopott abroszok, a kötelező rozsdamentes evőeszköz helyett alumínium »-díszük« a tányérban. Ilyen tárgyi föltételek mellett aligha jogos a B-kategória. Ahány tányér, annyi féle Ez a kép fogadja a látogatót a balatonfenyvesi B-kategó- riás Vígadó Kisvendéglőben. Az asztalokon ugyancsak a szakadozott, lyukas abroszok degusztáló látványa téríti el a leüléstől a vendéget. Aztán akad más probléma is: a kisvendéglőnek mindössze 60 garnitúra evőeszköze van, tehát ha egy-egy meleg nyári vasárnapon 120—130 ember kíván ebédelni, s megtelik a kerthelyiség, bizony várni kell, míg a másik asztalnál befejezik az étkezést. Aztán egy speciális eset: az Autóscsárda Balaton keresztáron. Az ételt III., az italt pedig II. osztályú áron szolgálják fel. Maga a helyiség és a szervírozás megfelel a követelményeknek, de a konyha aligha: egy helyen van n főzés, a mosogatás, a szeméttárolás. A B-kategóriás Kupa Kisvendéglőben ebédhez készülődnek éppen. Az asztalokon vegyesen alumínium és rozsdamentes evőeszközök, majd mindegyik asztal más és más színű terítővei letakarva. Pedig az egyöntetűség ebben is kötelező; ha a vendég másodosztályú árat fizet az ételért meg az italért, akkor kapja meg hozzá a megfelelő színvonalú kiszolgálást. Még az I. osztály sem... Igen, sajnos még az I. osztályba sorolt éttermek és egyéb vendéglátóhelyek egy részének színvonala sem üti meg a kívánt mértéket, a miniszteri rendelkezést még ezeken a helyeken sem tartják meg, viszont az árak elég borsosak. Íme, néhány példa: Fonyódon az I. osztályú Sirály Étterem látszatra valóban előkelő környezetben fogadja a vendégeket. De a tányérok mellett már csak papírszalvéta található az ugyancsak kötelező — minden I. osztályba sorolt üzletre szóló rendelkezés értelmében — damasztszalvéta helyett. Idegenforgalmi helynek számít az ugyancsak fonyódi Présház, A-kategóriás kisvendéglő, vagyis az első osztályú éttermekre érvényes szabályok rá is vonatkoznak. De a kisvendéglő tizenöt dolgozójából mindössze kettő szakképzett, s idegen nyelvet senki nem beszél. Nem egységesek étkészleteik sem. És a személyi föltételek Az üzletvezetők is panaszkodnak. Van, aki ugyancsak kifogásolja saját üzletének osztályát. A legtöbb kifogás azonban a személyzet miatt hangzik el. S ezen a téren a legsúlyosabb a helyzet. A meglátogatott üzletek dolgozóinak mindössze 30 százaléka szakképzett, a többiek vagy huzamosabb gyakorlattal rendelkeznek, vagy pedig csak a szezonban dolgoznak. Részlet két távolsági telex üzenet vallás búi. A magyar szövegű sorok Moszkvából érkeztek, Eck Imre adott nyilatkozatot. Az angol szöveg feladója London, az Angol Labdarúgó Szövetség. AZ ÖTVENCENTIS HÁBORÚ FOLYTATÁSA ténynek, amelyet egy régi közmondás így összegez: A szó elrepül, az írás megmarad. Még egy kedvező tényező szól a telex mellett: a távolsági beszélgetések jóval olcsóbbak a telefon díjszabásánál. Akár Alaszka is hívható Ennek a magyarázata nagyon egyszerű. Egy telefonvonalon ugyanis egy időben 24 telex-előfizető tud kapcsolatot létesíteni egymással. bai, új-zélandi, hongkongi előfizető is. Egy 3 perces kapcsolás díja például Etiópiával alig több 200 forintnál. A magyar telexhálózatnak 1944-ben még csak 67 előfizetője volt. 1950-ben 110, a legfrissebb adatok szerint pedig 1261 állomást üzemeltet a posta. Ebben az évben csaknem 500 igénylő vár telexállomásTelex mint házi telefon Kik veszik igénybe a telexvonalakat? Az újságok szerA cigánykocsmában hallottam a vihar első hangjait. .viert most mar hónapok óta téma az ötvencentis háború a kocsmában, a telepen és a munkahelyeken. Az emberek egy része keserűen, másik része harcosan, a többség cinikusan mondja a magáét. A cigánykocsmában cinikus és harcos véleményeket hallottam. Az egyik: — Ügy kell nekik! Ezek azt hitték, hogy jó lesz, ha házat épülnek. Most máir látják, hogy nem keüett volna. Mit gondoltak ezek? Azt hitték, hogy a cigány is ember?!... És oláh káromkodással folytatja az ivás után. Borostás arcú, vállas férfi. A másik kék munkásruhát visel. Fú- részgyári dolgozó. így mondta: — Nem gondolták azok rosz- szul, csakhát most is cigányként kezelik őket. Ha nem cigányok volnának, nem tennék ezt velük... Az új soron és a telepen is dúl a vihar. Régi ismerősöm, Kiss Pista keserűen fogad. — Ha én ezt előre tudom, dehogy verem magam költségbe! Évekig gyűjtöttem, hogy kikerüljek a putriból, a nyakamba vettem egy csomó adósságot, hogy házam legyen. Érdemes volt? ... A viharos háború, amint azt lapunk május 25-i számában már megírtuk, a barcsi cigánytelep előtti új házsoron dúl. Szám szerint több mint húsz új egy- és kétszobás családi ház áll itt. (Vannak még többen is, akik építkezni szeretnének, de a háborúskodás miatt elment a kedvük.) Az ok tulajdonképpen viccesen egyszerű. Idézünk Kiss István fellebbezéséből: »Az első barcsi cigányépítkezők közé tartozom. Példámat az- oia sóit ciyanylársam követte. Tizenöt éve dolgozom a MÁV barcsi pályamesteri szakaszán. Pályamunkás vagyok. Feleségem évek óta beteg, három gyerekem van. Havi fizetésem 1200 forint. Harmadik éve lakom az új házamban. Egészen a múlt év októberéig békesség volt az új házakban. Akkor a harmadik szomszédom Budai István és második szomszédom, Sipos Henrik összekülönböztek. Budai ötven centiméteres sávot eltulajdonított tévedésből Sipos telkéből. Sipos kérte budait, hogy fizesse ki az elvett földsávot. Erre Budai elhatározta, hogy bosszút áll. Valaki föl is világosítolta, hogyan teheti ezt meg. Ezután Budai följelentést tett Sipos ellen a járási tanács építési és közlekedési csoportjánál, hogy Sipos konyhaablaka az ő udvarára néz. Az építési csoport erre határozatban kötelezte Sipos Henriket az ablak befalazására. Sipos Henrik eleget is tett ennek a határozatnak. Mi jó viszonyban voltunk és vagyunk Sipo- sékkal. De Sipos nem tudta elviselni, hogy nekem van ablakom. Meg is mondta, ha neki nem lehet nekem se legyen. És ekkor följelentett engem. Az építési csoport engem is határozatban kötelezett arra, hogy falaztassam be, vagy helyeztessem át az ablakot. Ezt a határozatot én méltánytalannak és jogtalannak tartottam. Én csak Barcson legalább háromszáz ilyen házat és ilyen elhelyezésű ablakot tudok mutatni. Hogyan lehet olyant, vényt a bosszú szolgálatáb igyekszik állítani? Ha Budai és Sipos nem vesznek össze, sohasem kellett volna azokhoz az ablakokhoz hozzányúlni. Én ezt nagyon furcsának tartom . . . K Kiss István azért kényszerült föllebbezni, mert a járási tanács építési és közlekedési csoportja cikkünk megjelenése után két héttel 10 781/1967. számon Bokor Gyula ügyintéző feltüntetéssel és Fény ősi László csoportvezető aláírással határozatban kötelezte 400 forint pénzbírság megfizetésére és az ablak áthelyezésére. A fellebezési határidő lejárta előtt egy nappal jártam a telepen és az új soron. Végezetül fölkerestem Fenyősi László csoportvezetőt. A beszélgetés során két kérdésre kértem tőle választ. Az egyik: — Hány ilyen ablakelhelyezésű ház lehet a csoportjához tartozó területen? A válasz: — ötszáz biztosan van. De áthelyezési határozatot csak akkor adunk ki, ha a szomszéd kéri azt. A második kérdés: — A tények szerint a törvény ebben az esetben rossz- indulat szolgálatában áll, hogyan egyeztethető ez össze a tanácsi ügyintézéssel? A magyarázat: — FV-ről mi nem tehetünk, nekünk az előírások szerint kel! eljárni. De a sértettnek irhában áll föHebbe^hi. Kiss Tstván élt ezzel a ionéval De vei“ e<*v"ot rní is föllebbezünk, és várjuk az eredményt, mert nem hiszJól tudjuk, a nyári idényben nagyon nehéz megfelelő személyzetet találni. hiszen sokan csak azért jönnek le a Balaton-partra dolgozni, mert könnyű vadászterületnek tárt- iák a tónartot. Viszont ezeket a körülményeket is figve- '°mhe kelj venni az osztályba •'•"'élésnél. mert a szakkép- -'tlen emberek munkája egy- • ’telén nem üti meg a mérté- j 'cet. Sürgős intézkedést! A Balaton-parti séta végén gyors számítást végeztünk az 17 munkatársával. Kiderült, hogy a jelenlegi osz- tálybasorolás miatt a vendégek mintegy 20 százalékkal tizeinek többet az éttermekben, mint azt a körülmények indokolttá teszik. Ezen pedig okvetlenül változtatni kell. Az osztályba sorolást engedélyező megyei 1 kereskedelmi osztálynak volt egy törekvése a tavasszal, hogy véget vet a káosznak. Március 2-án levelet intéztek a megyében érdekelt valamennyi vendéglátó szervnek, melyben — na- gvon határozottan — közölték: a türelmi idő lejárt. a vállalatok vagv teremtsék meg az általnk tavaséit osz- tálvhoz vagv kategóriához szükséges föltételeket — külön felhívták a szövetkezetek figyelmét a B-kategóriás kisvendéglők helyzetére — vagy “edi“ kériék a kereskedelmi osztályt, hoev sorolta vissza az egvségpket Mindössze a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat ielentotte be. hogv két eevségnél nem Hidia megteremteni °z ősz- fél vhnz szükséges föl tételedet. s kéri visszaminösftésü- det Mások nem reagáltak a 1 ro azonban \W véljük, •"ppcfóinink kp!1 hiszen a Trpnrlócr ípcrcfpl Pl n£nzón iórn srínvonala**. kulturált iricznlcfáipst. ,q pénzéért íéró föl tó-fol pk«* 97t iq 1 lfonr>-‘- ’ Polesz György A gabonaosztási jegyzék elkészítése ebben az időszakban fontos dolga lesz a pusztaszemesi Búzakalász Termelőszövetkezet irodai dolgozóinak. A járandóság kimérésének kialakult rendje van itt, ehhez az évek során bevált gyakorlathoz tartják magukat most is. Százötven család gazdálkodik közösen 223 taggal a szövetkezetben. Nem ennyi emberről, hanem a paraszt- családok valamennyi tagjáról, összesen mintegy 450 személyről gondoskodnak, mindnyájukat ellátják kenyérnek- valóval. Mindenki 230 kilogramm búzához jut így hozzá. Az egész évre valót kimérik cséplés után, illetve a betakarítás közben a végzett munka, a teljesített munkaegységek figyelembevételével és meghatározott áron elszámolva. Ez a körültekintő intézkedés biztosítja, hogy nem keletkezhet a családok között aránytalanság egy főre jutó mennyiség tekintetében. A kenyerét tehát mindenki megkapja, a szövetkezet gabonaterméséből fedezik az összes ellátatlannak a szükségletét a faluban. Más viszont a helyzet az őszi árpánál. A közös állattenyésztés elsődleges ellátása nem teszi lehetővé, hogy mindenki annyit kapjon belőle, amennyi kellene, hanem csak annyit, amennyi jut. Az első félévben teljesített minden munkaegységre két kilót számítanak. Ezzel erre az évre be is fejezik az árpaosztást. A második félévi munka arányában meg majd kukoricát adnak. Gondosan kirostálják a szemet csépléskor, megtisztítják a komb' jngabonát. Ilyen állapotban méri maid kinek-ki- nek a zsákjába a járandóságot az aratási jegyzék alapján • magtáros. K. J. szűk. hogv ílven az igazi ta- megengedni né esi ügyintéző hogy valaki a tör- Németh Sándor Úgy kell nekik? A keserű ember Várjuk a döntést
